Kutatásaim középpontjában az orosz nyelv angol kölcsönszavai állnak. Elsősorban a mai orosz nyelv idegen eredetű neologizmusait vizsgálom komplex megközelítési módszerrel, figyelemmel kísérve az anglicizmusok írásképi, hangtani, alaktani, szóképzéstani és jelentéstani meghonosodásának folyamatát. A közvetlen átvételek vizsgálata mellett kiemelten foglalkozom a tükörszavak, a hibridek és az álanglicizmusok témakörével is, tekintettel arra, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban kevesebb kutatást végeztek eddig a nyelvészeti szakirodalomban. Az elemzéseim sok esetben az angol kölcsönszavak szótári rögzítésének problematikáját érintik, amihez felhasználom az orosz lexikográfia és szótárkiadás legfrissebb eredményeit. A szinkrón megközelítésen túl a diakrón módszert is alkalmazom, a régebbi korok (elsősorban a XIX. és a XX. század) angol kölcsönszavainak jelentésváltozásait vizsgálom a mai, XXI. századi orosz nyelvben, kitérve a poliszémia és a homonímia kérdéskörére.

Kutatásaim középpontjában a magyar nyelv angol kölcsönszavai állnak. Elsősorban a mai magyar nyelv idegen eredetű neologizmusait vizsgálom komplex megközelítési módszerrel, figyelemmel kísérve az anglicizmusok írásképi, hangtani, alaktani, szóképzéstani és jelentéstani meghonosodásának folyamatát. A közvetlen átvételek vizsgálata mellett kiemelten foglalkozom a tükörszavak, a hibridek és az álanglicizmusok témakörével is, tekintettel arra, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban kevesebb kutatást végeztek eddig a nyelvészeti szakirodalomban. Az elemzéseim sok esetben az angol kölcsönszavak szótári rögzítésének problematikáját érintik, amihez felhasználom a magyar lexikográfia és szótárkiadás legfrissebb eredményeit. A szinkrón megközelítésen túl a diakrón módszert is alkalmazom, a régebbi korok (elsősorban a XIX. és a XX. század) angol kölcsönszavainak jelentésváltozásait vizsgálom a mai, XXI. századi magyar nyelvben, kitérve a poliszémia és a homonímia kérdéskörére.