Szeptember 23-án zárult le a Pilisszentiván–Hárs erdő lelőhelyen található római kori vicus (falu) 2026-os régészeti feltárása.

A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával induló kutatási projektben Bóna Judit és Murányi Sarolta működnek közre.

Az angol Bloomsbury Kiadónál megjelent kötetében az Anglisztika Tanszék egyetemi docense Arendt politikafilozófiájának irodalomtudományi relevanciáját vizsgálja.

A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyre 47 pályázat érkezett, amelyek közül három BTK-s hallgató munkáját is díjazták.

A Racka projekt célja a magyar nyelv és kulturális tudás digitális jelenlétének erősítése, valamint a hazai tudományos közösség támogatása.

Az EU támogatásával megvalósuló projektben a Bölcsészettudományi Kar nyelvészei kilenc nemzetközi partnerintézménnyel vizsgálják az európai fiatalok kommunikációs gyakorlatait és nyelvi ideológiáit.

Heltai János Imre és munkatársai, köztük Bodó Csanád (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) a részvételi kutatás publikációiban a tudományos nyelv új koncepcióját vizsgálják

A kétkötetes forráskiadás Fazekas István, Fodor Pál és Glück László szerkesztésében jelent meg.

Sikeresen zárult az ELTE konzorciumi vezetésével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és az Erdélyi Digitális Tudománytár közös projektje.

Varga Balázs (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) a cseh, szlovák, lengyel és magyar film- és médiakultúrák közös mintázatait és helyi sajátosságait vizsgálja.

Rada Roberta tanulmánya a magyar miniszterelnök által bevezetett „Ausztria Magyarország laboratóriuma” metafora használatát és fejlődését elemzi a 2020–2022 közötti magyar koronavírus-diskurzusban.