Varga Balázs (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) a cseh, szlovák, lengyel és magyar film- és médiakultúrák közös mintázatait és helyi sajátosságait vizsgálja.

Rada Roberta tanulmánya a magyar miniszterelnök által bevezetett „Ausztria Magyarország laboratóriuma” metafóra használatát és fejlődését elemzi a 2020–2022 közötti magyar koronavírus-diskurzusban.

Varga Balázs Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia filmkultúráját elemzi, különös tekintettel a nemzetközi fesztiválok hálózatára és a forgalmazás eredményeire.

Varga Balázs azt vizsgálja, miként ábrázolják a kortárs közép-európai krimi- és thrillerművek a posztszocialista csalódottságot és a társadalmi tehetetlenséget.

Timár Andrea (Angol-Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék) könyvében Arendt politikafilozófiájának irodalomtudományi relevanciáját vizsgálja.

A Critical Inquiry in Language Studies folyóiratban megjelent tanulmány Szabó Gergely közreműködésével egy magyarországi nyelvi-etnográfiai kutatás tapasztalatait elemzi.

Hermann Veronika és Strausz László A besúgó című HBO sorozat emlékezetpolitikai vonatkozásait vizsgálják.

Strausz László (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) videóesszéje a rendszerváltás körüli magyar filmekben megjelenő prekaritást vizsgálja.

Solnay Eszter (Régészettudományi Intézet) és Gémes Anett tanulmánya a Tiszagyenda–Vágott-halom kora rézkori lelőhelyének települési és temetkezési emlékeit mutatja be előzetes feldolgozás keretében.

M. Virág Zsuzsanna, Siklósi Zsuzsanna (Régészettudományi Intézet) és társaik a Kárpát-medence kora és középső rézkori fémművességének regionális kapcsolatrendszerét és nyersanyagforrásait vizsgálták.

Kérdőíves kutatás keretében vizsgálták a végzett nyelvi közvetítő hallgatók karrierútját a BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének munkatársai.

Solnay Eszter és Siklósi Zsuzsanna (Régészettudományi Intézet) kimutatták, hogy a legtöbb dunai rézkori edényt közös technikai tradíció alapján készítették.