Analitikus filozófiai program 

Dr. Zvolenszky Zsófia (zvolenszky.zsofia@btk.elte.hu)

Az angol nyelvterületen a múlt század második fele óta meghatározó analitikus filozófiai hagyomány Magyarországon az 1990-es évektől kezdett jelentőssé válni. Elterjedésében meghatározó Kelemen János iskolateremtő munkássága és az általa 1995-ben indított Analitikus filozófia doktori program, amelyet 2015 óta Zvolenszky Zsófia vezet. Számos résztvevő oktató, témavezető az analitikus filozófia nemzetközileg is elismert képviselője; többségük rendszeresen oktat angol nyelvű kurzusokat.  Filozófia MA-val (vagy ekvivalens végzettséggel) rendelkező magyar és külföldi hallgatók jelentkezhetnek a magyarul és angolul egyaránt folytatható doktori tanulmányokra. A következő diszciplínák alkotják az Analitikus filozófia program gerincét: nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, a pszichológia filozófiája, episztemológia; etika, metaetika, erkölcsfilozófia; az analitikus filozófia története; a feminista filozófia analitikus megközelítései; analitikus művészetfilozófia és esztétika; analitikus politikai filozófia. A Filozófia Doktori Iskola több programjával, elsősorban a Logika és tudományfilozófia doktori programmal együttműködésben lefedett további területek: filozófiai logika; a matematika filozófiája és matematikai logika; tudományfilozófia. 

Antik és középkori filozófia program 

Dr. Bene László   (bene.laszlo@btk.elte.hu)

Programunk 1995-ben indult. A doktorandusok által válaszható kutatási témák a görög-római filozófiától a patrisztikus tradíciókon át a skolasztikáig terjednek, emellett ezen korszakok gondolkodásának későbbi recepcióját is magukban foglalják. Egyaránt választhatók  klasszikus filozófiai témák – az antik és a középkori episztemológia, természetfilozófia, metafizika és etika kérdései – és határterületek, amilyen a tudománytörténet, a filozófiai művek irodalmi formája, rétorika és esztétika, vallás és filozófia viszonya. Képzésünk forrásszövegek szoros olvasatára épül. Az első két évben hallgatóink a szövegek elemzésének komplex – filológiai, fogalomtörténeti és az analitikus filozófia eszközeit használó módszereit – sajátíthatják el. A harmadik és a negyedik évben a doktorjelöltek saját kutatási témájukra összpontosítanak, és Ph.D. dolgozatuk megírásán dolgoznak. A jelentkezőknek rendelkezniük kell bizonyos görög vagy latin nyelvismerettel a felvétel idején, és készen vállalniuk kell, hogy doktori tanulmányaik négy éve alatt folytonosan tökéletesítik görög- illetve latintudásukat. A program egyaránt nyitva áll magyar és külföldi hallgatók előtt. Egyes kurzusokat – a magyar nyelvű hallgatók véleményét is kikérve – angolul tartunk meg.

Témavezetőink közé tartozik Bene László, Bodnár István, Borbély Gábor (Ókori és Középkori Filozófia Tanszék), Bárány István (Ókortudományi Intézet), Simon Attila (Irodalom- és Kultúratudományi Intézet), Bugár István (Debreceni Egyetem), Kendeffy Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem), Lautner Péter (Katolikus Egyetem), Németh Attila (Filozófiai Intézet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, HUN-REN), Vassányi Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem). 

Etika és politikai filozófia program 

Dr. Olay Csaba   (olaycsaba@gmail.com)

A Bence György által alapított, később Ludassy Mária, a Széchenyi-, Bibó- és Lukács díjjal kitüntetett tudós, majd jelenleg Olay Csaba által vezetett program 1993 ősze óta működik, s a következő három célt tűzi maga elé: a modern normatív elméletek és az ezekre vonatkozó kurrens interpretációk, viták ismertetése; az európai és észak-amerikai politikai filozófia történetének teljes körű áttekintése; a modern politikai filozófiában használatos elemzési és érvelési technikák elsajátítása. A programban részt vevő hallgatók átfogó műveltséget szereznek a politikai filozófiában; alaposan megismernek egy szűkebb szakterületet, és színvonalas kutatómunkával bizonyítják, hogy képesek az elsajátított tudás kreatív használatára. A program különösen fontos szerepet játszott és játszik a határon túli magyar filozófusok és politológusok doktori képzésében.

Esztétika program 

Dr. Sajó Sándor   (sajo.sandor@btk.elte.hu)

Az esztétika doktori program 1995-ben önálló doktoriskolaként ("A" programként) kezdte pályafutását és később integrálódott a filozófiai doktoriskolába, de önálló profilját továbbra is megőrizte. Alapításakor két összefüggő alapelv volt irányadó, s ezek választást is jelentettek a különböző lehetséges doktoriskolai profilok között. Az első elv az volt, hogy a program nem meghatározott kutatási területre, ill. irányzatra korlátozza a doktoranduszok fölvételét, hanem minden olyan színvonalas és megalapozott művészetelméleti tárgyú doktori tervvel jelentkező hallgató fölvételt nyerhet, akinek képzését az Esztétikai Tanszék illetve a belőle kinövő Művészettudományi és Médiaelméleti Intézet széles skálájú tanári kara (esetenként speciális kérdésekre külső oktatókat is bevonva) vállalni tudja. A program ily módon nem egy tanszék - mint kutatóműhely - munkájába kívánta bevonni a doktoriskolai hallgatókat, hanem a tudományos és képzési szolgáltatásra, a jelentkezők igényeinek kiszolgálására helyezte a hangsúlyt. A második elv az volt, hogy a doktoriskolai képzést speciális képzésnek kell felfogni, amely nem az egyetemi képzés egyszerű meghosszabbítása hasonló feltételek mellett. Tehát nem egy az egyetemi szinthez képest tovább mélyített és gazdagított általános képzési program volt a cél (bár, a hallgatók igényeinek megfelelően mintegy melléktermékként ez is megvalósult), hanem a tervezett disszertációk problémaköréhez igazodva alakult a kínálat. Ez a kínálat természetesen a diszciplína általános keretei között marad, így például nagy helyet foglal el benne a művészetfilozófia története. De ha egy hallgató például kert-esztétikai disszertáción dolgozik, akkor megkapja a lehetőséget, hogy a XVIII. századi esztétikának ezt a vonatkozásait tanulmányozza. A program nagy jelentőséget tulajdonít az egyéni konzultációknak, a témavezető és a doktorandusz szoros együttműködésének, valamint szükség esetén külső konzulenseket is bevon. A képzés gerincét tehát az egyéni, tutoriális jellegű konzultációk jelentik, amelyek során a doktorandusz témavezetője irányításával a disszertáció témáján dolgozik. Minden félévben kötelezően teljesítendő legalább egy ilyen konzultációs óra; a teljesítés feltétele a félév végén megrendezett házi konferencián való részvétel, ahol minden doktorandusz 20 perces előadás keretében mutatja be, meddig jutott kutatásaiban az adott félévben. A kötelező konzultációs órák mellé elméleti és történeti kurzusok közül lehet választani, ezek lehetnek előadások vagy szövegolvasó szemináriumok, kínálatuk félévről félévre változik.
Az iskola működése szempontjából igen nagy jelentősége a koppenhágai Kierkegaard kutató központtal és a Hong-könyvtárral közösen létrehozott Kierkegaard kutatóhelynek, mely egyben a doktori képzés infrastrukturális centruma. 

weboldal

Fenomenológia program 

Dr Ullmann Tamás (ullmann.tamas@btk.elte.hu)

A program 1993-tól része a doktori képzésnek. Alapítója Tengelyi László DSc, egyetemi tanár, aki az Intézet korábbi professzoraként (egyben 2001-ig az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék vezetőjeként), majd haláláig a wuppertali egyetem tanáraként jelentős szerepet játszott a nemzetközi fenomenológiai mozgalomban. A program fontosságát az adja, hogy a fenomenológia nem egyszerűen a XX. századi filozófiai iskolák egyike, hanem az ún. kontinentális filozófiai irányzatok közös kiindulópontja. A kortárs filozófiában és a XX. század egészének gondolkodásában meghatározó szerepet játszik és számos társadalomtudományi és humántudományi iskola számára is termékenynek bizonyult a fenomenológiával való érintkezés. A Fenomenológia Program elindítására és akkreditálására az adta az okot, hogy a fenomenológia mint filozófiai irányzat az egész kortárs szellemtudományban meghatározó módon jelen van.
A fenomenológiai programra támaszkodva jött létre a Magyar Filozófiai Társaság Fenomenológiai, majd pedig Vallásfilozófiai Szekciója. Jórészt a program hallgatóinak köszönhetően, és természetesen az oktatók támogatásával, jött létre 2005 őszén a Magyar Fenomenológiai Egyesületet, amely azóta a magyar filozófiai közélet egyik meghatározó szerepelője lett. Szintén a doktoranduszok kezdeményezésére született meg a fenomenológiai irányultságú Aspecto c. folyóirat.

Film-, média- és kultúraelmélet program 

Dr. Gelencsér Gábor (gelencser.gabor@btk.elte.hu)

A program a jelenkori kultúra kutatásának vezető központja az ELTE Bölcsészkarán. A programnak otthont adó Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatói a hazai film- és médiatudomány jeles képviselői, akik a tudományos kutatás mellett gyakorlati szakmai tevékenységet is folytatnak. A program tudományos hátterét egyszerre képezik az olyan hagyományosabb diszciplínák, mint a film- vagy televízió-történet, a műfajelméletek vagy a nyilvánosságtörténet csakúgy, mint a kortárs kultúratudományok vagy a vizualitás új elméletei. A program számára fontos a kultúra jelentésképzési folyamatainak társadalmi beágyazottsága és a tudást létrehozó és újratermelő technológiák politikuma. Fontosnak tartja a jelenkori kultúra vizsgálata során a diszciplínák közötti átjárást. A bölcsészkari hagyományoknak megfelelően nagy figyelmet szentel a film és a média textuális, illetve esztétikai aspektusainak, mely megközelítéseket természetes módon kapcsolja össze az analóg és digitális tartalmak előállításával, technológiáival és szabályozásával kapcsolatos kutatásokkal. A befogadás-esztétika klasszikus aspektusai mellett fontosnak tartja a kortárs kultúra használatának, illetve fogyasztásának vizsgálatát. A Doktori Program partneri, illetve szakmai kapcsolatban áll a legjelesebb hazai tudományos és szakmai műhelyekkel, továbbá hosszú távú együttműködéseket tervez neves külföldi egyetemekkel. Az oktatók és a doktoranduszok intenzív közös műhelymunkáját tekinti az oktatási-kutatási tevékenység kulcselemének.

weboldal

Hermeneutika program (Jelenleg nem aktív)

A program a doktori képzés 1993-as akkreditációja óta működik Fehér M. István akadémikus vezetésével, s a fenomenológiai programhoz hasonlóan úttörő szerepet játszott Magyarországon a kortárs filozófiai gondolkodáshoz való felzárkózásban. Megindítására annak a megfontolásnak az alapján került sor, hogy a hermeneutika a kortárs filozófiai kultúra egyik meghatározó irányzata. A kortárs filozófiai klímában a hermeneutika igen fontos szerepet játszik, hiszen a humán tudományok benső összefüggéseinek integratív szemléletmódjához alapvetően járul hozzá. Emellett általános filozófiai jelentőségét az adja, hogy a filozófia szövegekben kristályosodik ki: legyen bár szó ontológiáról, ismeretelméletről, etikáról, vagy a filozófiatörténet bármelyik korszakáról: mindenütt szövegekkel van dolgunk, melyek értelmezést, elsajátítást, kapcsolódást követelnek - ám a cáfolat vagy kritika is csak a szövegek előzetes megértésének fényében termékeny. A hermeneutika a filozófián belül és kívül - többek között az esztétika, a szociológia, a jogelmélet, a politológia, a tudományfilozófia, a kommunikációelmélet, a pszichiátria területén és számos egyéb érintkező szakterületen - komoly és tartós hatást gyakorol. A hermeneutikának a (természet-) tudományok számára adódó jelentősége abban áll, hogy a hermeneutikai gondolkodás tudatosítja, reflektálja azt az életösszefüggést, amelybe maguk a tudományok is beágyazódnak, mint a mindenkori emberi tevékenység adott társadalmi-közösségi formái.

A program három fő aspektus köré szerveződik. Először: a hermeneutika történeti szempontból való áttekintését tűzi ki célul, mindenekelőtt a XIX-XX. századi fejlemények fényében, a romantikából kiindulva a német szellemtörténeti hagyományon és a fenomenológián keresztül Heideggerig, Gadamerig és a mai francia törekvésekig. Másodszor: szisztematikus szempontból tárgyalja a hermeneutika gondolatkörnek a különböző filozófiai és szaktudományos diszciplínák számára való relevanciáját: hermeneutika és teológia, hermeneutika és etika, hermeneutika és esztétika, hermeneutika és irodalomelmélet, hermeneutika és tudásszociológia, hermeneutika és fenomenológia, hermeneutika és nyelvfilozófia, hermeneutika és a humántudományok kapcsolatát. A harmadik terület a hermeneutika jelenkori önreflexiója.

Interkulturális filozófia program

Dr. Ruzsa Ferenc (ruzsa.ferenc@btk.elte.hu)

Az interkulturalitás gyűjtőfogalom, magába foglalja a) más kultúrák elemeinek értelmezését a mai, modern szemlélettel (pl. a tibeti buddhista logika interpretációja a szimbólikus logika eszközeivel); b) egy más kultúra és az európai kultúrkör valamely történeti érintkezését (pl. a konfucianizmus korai jezsuita recepciója, a neoplatonizmus és az upanisad-filozófia kölcsönhatása) c) két Európán kívüli civilizáció közötti kapcsolatot (pl. a védikus tűzáldozat a singon buddhizmusban) d) két kultúra elemeinek kontrasztív elemzését, esetleges kapcsolat vizsgálata nélkül  (pl. az atom fogalma az antik és az ind tradíciókban). E sokféleség miatt a legáltalánosabb keretet szolgáltató tantárgyak (a listában a 2.–8. tárgy) csak a kurzusok orientációját adhatják meg, konkrét tartalmuk a doktoranduszok kutatási témájának megfelelően alakul. Éppen ezért itt a feldolgozandó szakirodalmat sem lehet előre meghatározni, erre csak a konkrét kurzus meghirdetésekor van lehetőség.

Néhány nagyobb kultúrkör (India, Kína, Tibet, iszlám) esetében azonban kidolgozott óraleírásokat is megadtunk.

Logika és tudományfilozófia program 

Dr. E. Szabó László (e.szabo.laszlo@btk.elte.hu)

A program fő területe a logika és a tudományfilozófia formális megközelítései, elsősorban a fizika és a matematika filozófiája. Emellett kurzusokat és kutatási témákat kínálunk a nyelvfilozófia és a formális szemantika területén, valamint a tudományfilozófiához kapcsolódó episztemológiai és metafizikai témákban. Interdiszciplináris jellegéből adódóan a Logika és Tudományfilozófia Program nyitott mind magyar, mind külföldi hallgatók számára, akik MA/MSc diplomával rendelkeznek akár filozófiából, akár más releváns területen. A rugalmas tanterv és az oktatás tutoriális jellege segít az előképzettségbeli különbségek áthidalásában. Heti rendszerességgel tartjuk az angol nyelvű Logic and Philosophy of Science szemináriumot, melynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az oktatókat és a hallgatókat, valamint a tudományok filozófiai problémái iránt érdeklődő kutatók szélesebb budapesti közösségét. A doktori program együttműködik a Logika és Tudományfilozófia mesterképzésünkkel és az Analitikus Filozófia doktori programmal. E három program és a munkánkba bevont külső kutatók együttesen egy nemzetközi mértékkel is jelentős központot alkotnak a logika és a tudományorientált elméleti filozófia területén.

http://phil.elte.hu/logic/logic-phd.html

Művészettörténet program

Dr. Endrődi Gábor (endrodi.gabor@btk.elte.hu)

A művészettörténeti doktori képzés alapelvei, célkitűzései és hangsúlyai nem változtak azóta, hogy 2015-ben kénytelenek voltunk feladni önálló doktoriskolánkat és programként csatlakoztunk a filozófiatudományi doktoriskolához. Minthogy a program jelenleg a művészettörténet-tudomány egyetlen önálló doktori szintű képzési helye Magyarországon, arra kell törekednünk, hogy a lehető legszélesebb körű szakmai érdeklődés számára nyújtsunk fokozatszerzési lehetőséget. A művészettörténet mára világszerte és mindinkább hatalmas és egymástől meglehetősen távolra került tudományterületek ernyőfogalmaként funkcionál: bele kell hogy férjen az épített környezet és tárgyi örökség történeti-szakmuzeológiai feldolgozásától a műemlékvédelmen, a klasszikus művészettörténeti tárgykörökön (a képző- és iparművészetek történeti kutatásán) illetve a posztmodern és kortárs művészeti praxisok vizsgálatán keresztül a hatalmas elmélettörténeti tradíció és a modern művészeti intézményrendszer (gyűjtés- és múzeumtörténet, az akadémiák és a művészképzés, a művészeti nyilvánosság, a műkritika, a művészettudományok, a művészeti piac stb.) történeti feldolgozásáig mindenféle tárgykör vizsgálata. Ráadásul a művészettörténeti gondolkodás az elmúlt három évtizedben jelentős intellektuális fordulatokon (visual/iconic turn) és módszertani megújuláson, ill.  többirányú paradigmaváltásokon (kritikai ikonológia, képantropológia,visual studies, Bildwissenschaft stb.) esett túl, beleértve a digitális technológia hozta merőben újszerű eljárások (pl. a tárgykultúra feldolgozásában különösen  fontos adatbáziskezelés) elterjedését – mindennek a mi képzési portfóliónkban is valahogy meg kell jelennie.

A fentiek figyelembe vételével programunkban természetesen prioritást élvez a  magyarországi művészet ill. a hazai emlékanyag tudományos-kritikai feldolgozása a középkortól napjainkig, beleértve emlékek, műtárgyak, tárgyegyüttesek művészettörténeti fókuszú rekonstrukcióját ill. publikálását, jelentős, de eddig föltáratlan életművek monografikus feldolgozását. Az elmúlt évtizedekben megnövekedett a magyar művészet regionális kapcsolatai ill.  a közép- és keleti-európai történeti-politikai kontextusai iránti érdeklődés illetve az igény nemzetközi kutatási együttműködések iránt. Fontos tudományos érdek a külföldön fellelhető hungaricumok felkutatása és hozzáférhetővé tétele a  nemzetközi kutatás számára. Ugyanilyen fontos a hazai művészetelmélet ill. műkritika jelentős szerzőinek ill. szövegeinek kritikai kiadása, életművük elemzése, értékelése. A képzés során igyekszünk felkészíteni a doktoranduszokat a művészettörténészi ill. muzeológusi kutatói praxis speciális területeire (forráskutatás, gyűjteménykezelés, műtárgyrestaurálás és konzerválás, kiállítástervezés és  -rendezés, katalógusszerkesztés, tanulmányírás, kurátori ismeretek stb.). Témahirdetőink köre a hazai művészettörténész szakma teljes spektrumát átfogja. Hallgatóinknak rendszeresen módot adunk arra, hogy a BA-szintű szabadbölcsészeten belül a  művészettörténész  szakirányú képzésben – szakmai érdeklődésüknek megfelelő – kurzusokat tarthassanak.

Újkori filozófia program 

Dr. Szalai Judit (szalai.judit@btk.elte.hu)

Az 1999-ben Boros Gábor egyetemi tanár vezetésével megalakult Újkori Filozófia Program intézményes bázisául az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék, illetve azok az újkori filozófiával foglalkozó kutatócsoportok szolgálnak, amelyek a Tanszékhez kapcsolódva már 1997 óta folyamatosan működtek. A program koncepcionális alapját a filozofálás eredendően történeti jellegéről való meggyőződés alkotja, amely szerint "szisztematikus" filozófiai kérdésekre adott termékeny filozófiai válaszok végső soron a valóságos történeti filozófiákkal párbeszédben születhetnek csak meg. A program ezért nyitott minden kortárs filozófiai irányzat számára. Ezt a végzett doktoranduszok jelenlegi orientációja is bizonyítja, akik ugyanabból a történeti korszakból, Descartes filozófiájából kiindulva részint az analitikus filozófia, részint a fenomenológia irányában tájékozódnak. Az újkori filozófiai programban találnak otthonra azok a doktoranduszok is, akik olyan irányzatok fogalmi eszközeit igyekeznek kutatásaik során felhasználni, melyek nem tartoznak egyik nagy kortárs "szisztematikus" doktori programhoz sem. 
A program tematikusan a következő kérdéscsoportokat öleli fel: az újkori filozófia értelmezésének fő típusai; a XVII. század filozófiai gondolkodása; a felvilágosodás; Kant és a német idealizmus; a filozófia története Hegeltől Nietzschéig; a tudományos filozófia programjának különböző változatai.

Vallástudomány program

Dr. Déri Balázs (deri.balazs@btk.elte.hu)

A Vallástudomány doktori program ugyanazokat az alapelveket követi és valósítja meg magasabb tudományos szinten, mint amelyeket a BA- illetve MA-képzést koordináló Vallástudományi Központ hangsúlyoz. Az ókori vagy a keleti kultúrák egészének, a középkornak, de különböző fokon az újkori vagy a mai társadalmaknak és történetüknek megértéséhez, nyelvük és irodalmuk értelmezéséhez elengedhetetlen az adott kultúrához tartozó vallás(ok) tanulmányozása. A vallástudománnyal különösen szoros kapcsolatban van a néprajz (kulturális antropológia), a filozófia, illetve részterületeik annak és ezeknek valamely közös halmaza (pl. népi vallásosság, rítuskutatás, vallásfilozófia), de a régészet vagy a művészettörténet is minduntalan olyan tárgyakat vizsgál, amelyek vallási-rituális vonatkozásúak. A vallástudományi oktatás és kutatás világnézetileg semleges keretek között működik, s a vallások és a vallásos ember, a vallási kultúra iránti tisztelet, megértés, tolerancia, a tárgyilagos és empatikus tudományos vizsgálat és az eredmények szakszerű, kiegyensúlyozott bemutatása elvi alapjain áll.

• A Filozófiatudományi Doktori Iskola szabályzata (a 2015-ben és az előtt felvételt nyert hallgatók számára)
• A Filozófiatudományi Doktori Iskola szabályzata (a 2016-ban és 2016 után felvett hallgatók számára)
• Minőségbiztosítási terv
• A Filozófiatudományi Doktori Iskola képzési terve (2016/17-es tanévet megelőző években indult, kifutó képzések)
• A Filozófiatudományi Doktori Iskola képzési terve (2016/17-es tanévtől a 2019/2020-as tanévig)
• A Filozófiatudományi Doktori Iskola képzési terve (2020/21-es tanévtől induló képzések)