Filozófiatudományi Doktori Iskola

Filozófiatudományi Doktori Iskola
A Filozófiatudományi Doktori  Iskola képzései az ELTE BTK számos intézetének együttműködésén alapulnak. Programjaink munkájában részt vesznek a Filozófia Intézet, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Művészettörténeti Intézet, valamint az Ókortudományi Intézet és a Távol-keleti Intézet egyes tanszékeinek oktatói. 

Bemutatkozik a Filozófiatudományi Doktori Iskola (részlet a 2021-es online doktori nyílt napból)

A Doktori Iskola vezetője 

Prof. Dr. Ullmann Tamás,  DSc, egyetemi tanár 

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i. I. em. 121. 
Telefon: +36 1 485-5239 
Fax: +36 1 485 5247 
E-mail: ullmann.tamas@btk.elte.hu 

A Doktori Iskola Tanácsa: A Doktori Iskola Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai az Iskola által hirdetett programok vezetői, elnöke a Doktori Iskola mindenkori vezetője. 

A Doktori Iskola Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai az Iskola által meghirdetett programok vezetői. Elnöke a Doktori Iskola mindenkori vezetője. A Doktori Iskola vezetőhelyettesét és a Doktori Iskola Tanácsának elnökhelyettesét a programvezetők választják a meghirdetett programok vezetői közül. 

A felvételi rendszer: A Doktori Iskolába az ELTE BTK Doktori Tanácsa által szabályozott felvételi eljárás során lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárást a programvezetőkből alakult felvételi bizottság folytatja le. A felvételi vizsga szóbeli meghallgatásból áll.

A jelentkezés feltételei:

  • Legalább jó rendű egyetemi, vagy azzal azonos értékű, filozófia- vagy esztétika-szakos diploma.
  • Filozófia- vagy esztétika-szakos diploma hiányában, kivételes esetben és meghatározott feltételekhez kötve, bármely más szakon szerzett egyetemi diploma.
  • A nem filozófia- vagy esztétika szakos diplomával rendelkezők feltételes felvételt nyerhetnek, amennyiben vállalják, hogy a következő tanévben letesznek a filozófia szakon előírt hat filozófiatörténeti kollokvium közül legalább négyet legalább jó eredménnyel. E feltétel teljesítése esetén a következő felvételi eljárás során mentesülnek az alól, hogy újra teljesítsék az eljárás más elemeit.
  • Egy államilag elismert középfokú "C" típusú, vagy azzal azonos értékű nyelvvizsga.

A felvételi rangsorolás szempontjai: 

  1. a korábbi egyetemi tanulmányi előmenetel (vizsgák, szigorlatok, diploma minősítése);
  2. korábbi kutatómunka során felmutatott eredmények (diákköri díjak, szaktudományi közlemények); 
  3. a pályázó kutatási programjának megvalósíthatósága.

A felvétel a meghirdetett doktori oktatási programok valamelyikére történik. 

Programok

Analitikus filozófiai program 

Dr. Zvolenszky Zsófia (zvolenszky@nyu.edu)

Az akkreditációt 1995-ben "B" programként nyerte el. Jelentősége és szükségessége abból adódik, hogy a jelenkori filozófiai kultúrának a fenomenológia és a hermeneutika mellett egyik meghatározó irányzata az analitikus filozófia, mely ma a legszélesebb spektrumban képviseli a filozófia hagyományos diszciplináris felosztását. Vannak diszciplínák (például a filozófiának a szaktudományokhoz legközelebb álló ágai), melyeket csak az analitikus filozófia keretében művelnek. 
Bár a modern filozófia áramlatai közül az analitikus filozófiának van Magyarországon a legkevesebb hagyománya, ma már - bizonyos előzményeknek köszönhetően, melyek az ELTE filozófia szakán folyó képzéshez kapcsolódnak - több nemzetközileg is elismert képviselője van. A doktori képzés jóvoltából pedig a fiatal (25-35 éves) generáció is színre lépett.
A program gerincét a következő diszciplínák alkotják: nyelvfilozófia, analitikus történetfilozófia, morálfilozófia, metafizika, elmefilozófia, ismeretelmélet.

Antik és középkori filozófia program 

Dr Bene László   (bene.laszlo@btk.elte.hu)

A program 1995-ben indult, s a görög-római antikvitás és az ókori kelet filozófiatörténetének témakörében vesz fel évente két-három doktoranduszt. 
Megindítására és akkreditálására abból a megfontolásból került sor, hogy az antik filozófiatörténet tanulmányozása a Kar legrégibb hagyományai közé tartozik. A program azt a szigorúan szöveg közeli mű-központú értelmezést igyekszik követni, melynek kezdeményezője a Karon folyó filozófia-oktatásban Simon Endre volt.
A program oktatói igyekeznek kiaknázni azt a hagyományt, amely szerint az ókori szövegek eleve kommentárokkal olvasandók. A hallgatók közvetlenül szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy a kommentált szöveg olvasása és értelmezése újabb kommentárok megalkotásához és bizonyos régebbi kommentárok elvetéséhez vezet, hogy tehát az antik filozófiától elválaszthatatlan a klasszikus filozofémák recepciójának története. Ennek felismerésével sajátítják el azt a képességet, hogy egyszerre fogalmazzanak meg új értelmezéseket, s bontsák le az örökölt hipotéziseket. A program másik alapelve, hogy a szövegértelmezés fogásainak elsajátításától elválaszthatatlan az antik nyelvekben való elmélyülés.

Etika és politikai filozófia program 

Dr. Olay Csaba   (olaycsaba@gmail.com)

A Bence György által alapított, később Ludassy Mária, a Széchenyi-, Bibó- és Lukács díjjal kitüntetett tudós, majd jelenleg Olay Csaba által vezetett program 1993 ősze óta működik, s a következő három célt tűzi maga elé: a modern normatív elméletek és az ezekre vonatkozó kurrens interpretációk, viták ismertetése; az európai és észak-amerikai politikai filozófia történetének teljes körű áttekintése; a modern politikai filozófiában használatos elemzési és érvelési technikák elsajátítása. A programban részt vevő hallgatók átfogó műveltséget szereznek a politikai filozófiában; alaposan megismernek egy szűkebb szakterületet, és színvonalas kutatómunkával bizonyítják, hogy képesek az elsajátított tudás kreatív használatára. A program különösen fontos szerepet játszott és játszik a határon túli magyar filozófusok és politológusok doktori képzésében.

Esztétika program 

Dr. Sajó Sándor   (sajo.sandor@btk.elte.hu)

Az esztétika doktori program 1995-ben önálló doktoriskolaként ("A" programként) kezdte pályafutását és később integrálódott a filozófiai doktoriskolába, de önálló profilját továbbra is megőrizte. Alapításakor két összefüggő alapelv volt irányadó, s ezek választást is jelentettek a különböző lehetséges doktoriskolai profilok között. Az első elv az volt, hogy a program nem meghatározott kutatási területre, ill. irányzatra korlátozza a doktoranduszok fölvételét, hanem minden olyan színvonalas és megalapozott művészetelméleti tárgyú doktori tervvel jelentkező hallgató fölvételt nyerhet, akinek képzését az Esztétikai Tanszék illetve a belőle kinövő Művészettudományi és Médiaelméleti Intézet széles skálájú tanári kara (esetenként speciális kérdésekre külső oktatókat is bevonva) vállalni tudja. A program ily módon nem egy tanszék - mint kutatóműhely - munkájába kívánta bevonni a doktoriskolai hallgatókat, hanem a tudományos és képzési szolgáltatásra, a jelentkezők igényeinek kiszolgálására helyezte a hangsúlyt. A második elv az volt, hogy a doktoriskolai képzést speciális képzésnek kell felfogni, amely nem az egyetemi képzés egyszerű meghosszabbítása hasonló feltételek mellett. Tehát nem egy az egyetemi szinthez képest tovább mélyített és gazdagított általános képzési program volt a cél (bár, a hallgatók igényeinek megfelelően mintegy melléktermékként ez is megvalósult), hanem a tervezett disszertációk problémaköréhez igazodva alakult a kínálat. Ez a kínálat természetesen a diszciplína általános keretei között marad, így például nagy helyet foglal el benne a művészetfilozófia története. De ha egy hallgató például kert-esztétikai disszertáción dolgozik, akkor megkapja a lehetőséget, hogy a XVIII. századi esztétikának ezt a vonatkozásait tanulmányozza. A program nagy jelentőséget tulajdonít az egyéni konzultációknak, a témavezető és a doktorandusz szoros együttműködésének, valamint szükség esetén külső konzulenseket is bevon. A képzés gerincét tehát az egyéni, tutoriális jellegű konzultációk jelentik, amelyek során a doktorandusz témavezetője irányításával a disszertáció témáján dolgozik. Minden félévben kötelezően teljesítendő legalább egy ilyen konzultációs óra; a teljesítés feltétele a félév végén megrendezett házi konferencián való részvétel, ahol minden doktorandusz 20 perces előadás keretében mutatja be, meddig jutott kutatásaiban az adott félévben. A kötelező konzultációs órák mellé elméleti és történeti kurzusok közül lehet választani, ezek lehetnek előadások vagy szövegolvasó szemináriumok, kínálatuk félévről félévre változik.
Az iskola működése szempontjából igen nagy jelentősége a koppenhágai Kierkegaard kutató központtal és a Hong-könyvtárral közösen létrehozott Kierkegaard kutatóhelynek, mely egyben a doktori képzés infrastrukturális centruma. 

Fenomenológia program 

Dr Ullmann Tamás (ullmann.tamas@btk.elte.hu)

A program 1993-tól része a doktori képzésnek. Alapítója Tengelyi László DSc, egyetemi tanár, aki az Intézet korábbi professzoraként (egyben 2001-ig az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék vezetőjeként), majd haláláig a wuppertali egyetem tanáraként jelentős szerepet játszott a nemzetközi fenomenológiai mozgalomban. A program fontosságát az adja, hogy a fenomenológia nem egyszerűen a XX. századi filozófiai iskolák egyike, hanem az ún. kontinentális filozófiai irányzatok közös kiindulópontja. A kortárs filozófiában és a XX. század egészének gondolkodásában meghatározó szerepet játszik és számos társadalomtudományi és humántudományi iskola számára is termékenynek bizonyult a fenomenológiával való érintkezés. A Fenomenológia Program elindítására és akkreditálására az adta az okot, hogy a fenomenológia mint filozófiai irányzat az egész kortárs szellemtudományban meghatározó módon jelen van.
A fenomenológiai programra támaszkodva jött létre a Magyar Filozófiai Társaság Fenomenológiai, majd pedig Vallásfilozófiai Szekciója. Jórészt a program hallgatóinak köszönhetően, és természetesen az oktatók támogatásával, jött létre 2005 őszén a Magyar Fenomenológiai Egyesületet, amely azóta a magyar filozófiai közélet egyik meghatározó szerepelője lett. Szintén a doktoranduszok kezdeményezésére született meg a fenomenológiai irányultságú Aspecto c. folyóirat.

Film-, média- és kultúraelmélet program 

Dr Gelencsér Gábor (gelencser.gabor@btk.elte.hu)

A program a jelenkori kultúra kutatásának vezető központja az ELTE Bölcsészkarán. A programnak otthont adó Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatói a hazai film- és médiatudomány jeles képviselői, akik a tudományos kutatás mellett gyakorlati szakmai tevékenységet is folytatnak. A program tudományos hátterét egyszerre képezik az olyan hagyományosabb diszciplínák, mint a film- vagy televízió-történet, a műfajelméletek vagy a nyilvánosságtörténet csakúgy, mint a kortárs kultúratudományok vagy a vizualitás új elméletei. A program számára fontos a kultúra jelentésképzési folyamatainak társadalmi beágyazottsága és a tudást létrehozó és újratermelő technológiák politikuma. Fontosnak tartja a jelenkori kultúra vizsgálata során a diszciplínák közötti átjárást. A bölcsészkari hagyományoknak megfelelően nagy figyelmet szentel a film és a média textuális, illetve esztétikai aspektusainak, mely megközelítéseket természetes módon kapcsolja össze az analóg és digitális tartalmak előállításával, technológiáival és szabályozásával kapcsolatos kutatásokkal. A befogadás-esztétika klasszikus aspektusai mellett fontosnak tartja a kortárs kultúra használatának, illetve fogyasztásának vizsgálatát. A Doktori Program partneri, illetve szakmai kapcsolatban áll a legjelesebb hazai tudományos és szakmai műhelyekkel, továbbá hosszú távú együttműködéseket tervez neves külföldi egyetemekkel. Az oktatók és a doktoranduszok intenzív közös műhelymunkáját tekinti az oktatási-kutatási tevékenység kulcselemének.

Hermeneutika program (Jelenleg nem aktív)

A program a doktori képzés 1993-as akkreditációja óta működik Fehér M. István akadémikus vezetésével, s a fenomenológiai programhoz hasonlóan úttörő szerepet játszott Magyarországon a kortárs filozófiai gondolkodáshoz való felzárkózásban. Megindítására annak a megfontolásnak az alapján került sor, hogy a hermeneutika a kortárs filozófiai kultúra egyik meghatározó irányzata. A kortárs filozófiai klímában a hermeneutika igen fontos szerepet játszik, hiszen a humán tudományok benső összefüggéseinek integratív szemléletmódjához alapvetően járul hozzá. Emellett általános filozófiai jelentőségét az adja, hogy a filozófia szövegekben kristályosodik ki: legyen bár szó ontológiáról, ismeretelméletről, etikáról, vagy a filozófiatörténet bármelyik korszakáról: mindenütt szövegekkel van dolgunk, melyek értelmezést, elsajátítást, kapcsolódást követelnek - ám a cáfolat vagy kritika is csak a szövegek előzetes megértésének fényében termékeny. A hermeneutika a filozófián belül és kívül - többek között az esztétika, a szociológia, a jogelmélet, a politológia, a tudományfilozófia, a kommunikációelmélet, a pszichiátria területén és számos egyéb érintkező szakterületen - komoly és tartós hatást gyakorol. A hermeneutikának a (természet-) tudományok számára adódó jelentősége abban áll, hogy a hermeneutikai gondolkodás tudatosítja, reflektálja azt az életösszefüggést, amelybe maguk a tudományok is beágyazódnak, mint a mindenkori emberi tevékenység adott társadalmi-közösségi formái.

A program három fő aspektus köré szerveződik. Először: a hermeneutika történeti szempontból való áttekintését tűzi ki célul, mindenekelőtt a XIX-XX. századi fejlemények fényében, a romantikából kiindulva a német szellemtörténeti hagyományon és a fenomenológián keresztül Heideggerig, Gadamerig és a mai francia törekvésekig. Másodszor: szisztematikus szempontból tárgyalja a hermeneutika gondolatkörnek a különböző filozófiai és szaktudományos diszciplínák számára való relevanciáját: hermeneutika és teológia, hermeneutika és etika, hermeneutika és esztétika, hermeneutika és irodalomelmélet, hermeneutika és tudásszociológia, hermeneutika és fenomenológia, hermeneutika és nyelvfilozófia, hermeneutika és a humántudományok kapcsolatát. A harmadik terület a hermeneutika jelenkori önreflexiója.

Interkulturális filozófia program

Dr. Ruzsa Ferenc (ruzsa.ferenc@btk.elte.hu)

Az interkulturalitás gyűjtőfogalom, magába foglalja a) más kultúrák elemeinek értelmezését a mai, modern szemlélettel (pl. a tibeti buddhista logika interpretációja a szimbólikus logika eszközeivel); b) egy más kultúra és az európai kultúrkör valamely történeti érintkezését (pl. a konfucianizmus korai jezsuita recepciója, a neoplatonizmus és az upanisad-filozófia kölcsönhatása) c) két Európán kívüli civilizáció közötti kapcsolatot (pl. a védikus tűzáldozat a singon buddhizmusban) d) két kultúra elemeinek kontrasztív elemzését, esetleges kapcsolat vizsgálata nélkül  (pl. az atom fogalma az antik és az ind tradíciókban). E sokféleség miatt a legáltalánosabb keretet szolgáltató tantárgyak (a listában a 2.–8. tárgy) csak a kurzusok orientációját adhatják meg, konkrét tartalmuk a doktoranduszok kutatási témájának megfelelően alakul. Éppen ezért itt a feldolgozandó szakirodalmat sem lehet előre meghatározni, erre csak a konkrét kurzus meghirdetésekor van lehetőség.

Néhány nagyobb kultúrkör (India, Kína, Tibet, iszlám) esetében azonban kidolgozott óraleírásokat is megadtunk.

Logika és tudományfilozófia program 

Dr. E. Szabó László (e.szabo.laszlo@btk.elte.hu)

A program a nemzetközi jelentőségű logika-tudós, Ruzsa Imre logikai iskolájából nőtt ki, s az 1993 és 2000 között működő logikai "B" program munkáját folytatja. Ennek előzménye volt az 1991-től Soros-támogatással megindult Logika Posztgraduális Program (Logic Graduate School, LGS), melyet az Intézet (Szimbolikus) Logika Tanszéke az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztályával együtt tartott fenn. Az LGS, majd 1997-ig a Logika "B" program vezetője Madarász Tiborné volt.
Az LGS arra az interdiszciplináris koncepcióra épült, hogy a filozófia felől érkező doktoranduszok közös képzésben részesüljenek azokkal, akik a matematikából érkeznek, és többnyire oda is szándékoznak visszatérni. A logika számára a matematikához és a filozófiához való kötődés egyaránt fontos; csakis egy ilyen program biztosíthatja a résztvevők számára, hogy akár matematikusként, akár filozófusként művelik a logikát, kellő rálátásuk legyen a másik oldalra is. A programnak az 1993-as akkreditáció óta inkább a filozófiai doktori képzés sajátosságaihoz kellett alkalmazkodnia. Ennek ellenére sikerült - részint a Logika Tanszék oktatóinak (köztük kiemelten Ruzsa Imre professor emeritusnak), részint a matematikai logikusok hozzájárulásának köszönhetően - az oktatás interdiszciplinaritását és folyamatosságát biztosítani. 
Az LGS, majd a Logika program mind a logika matematikai alapjaiban, mind filozófiai összefüggéseiben a nemzetközi színvonalnak tartalmilag mindenben megfelelő oktatási programot tudott és tud nyújtani. 
A programban a munka centrumát a heti rendszerességgel működő logikai és matematikafilozófiai szeminárium jelenti. Ennek állandó résztvevői az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, a Filozófiai Intézet Elméleti Nyelvészet Tanszékének, illetve az ELTE TTK matematikai és fizikai tanszékeinek munkatársai, oktatói, doktoranduszai és hallgatói. A program kurzusain más programok és iskolák doktoranduszai, főleg analitikus filozófusok, ókori filozófiatörténészek és elméleti nyelvészek vesznek részt.

http://phil.elte.hu/logic/logic-phd.html

Művészettörténet program

Dr. Rényi András (renyi.andras@gmail.com)

A művészettörténeti doktori képzés alapelvei, célkitűzései és hangsúlyai nem változtak azóta, hogy 2015-ben kénytelenek voltunk feladni önálló doktoriskolánkat és programként csatlakoztunk a filozófiatudományi doktoriskolához. Minthogy a program jelenleg a művészettörténet-tudomány egyetlen önálló doktori szintű képzési helye Magyarországon, arra kell törekednünk, hogy a lehető legszélesebb körű szakmai érdeklődés számára nyújtsunk fokozatszerzési lehetőséget. A művészettörténet mára világszerte és mindinkább hatalmas és egymástől meglehetősen távolra került tudományterületek ernyőfogalmaként funkcionál: bele kell hogy férjen az épített környezet és tárgyi örökség történeti-szakmuzeológiai feldolgozásától a műemlékvédelmen, a klasszikus művészettörténeti tárgykörökön (a képző- és iparművészetek történeti kutatásán) illetve a posztmodern és kortárs művészeti praxisok vizsgálatán keresztül a hatalmas elmélettörténeti tradíció és a modern művészeti intézményrendszer (gyűjtés- és múzeumtörténet, az akadémiák és a művészképzés, a művészeti nyilvánosság, a műkritika, a művészettudományok, a művészeti piac stb.) történeti feldolgozásáig mindenféle tárgykör vizsgálata. Ráadásul a művészettörténeti gondolkodás az elmúlt három évtizedben jelentős intellektuális fordulatokon (visual/iconic turn) és módszertani megújuláson, ill.  többirányú paradigmaváltásokon (kritikai ikonológia, képantropológia,visual studies, Bildwissenschaft stb.) esett túl, beleértve a digitális technológia hozta merőben újszerű eljárások (pl. a tárgykultúra feldolgozásában különösen  fontos adatbáziskezelés) elterjedését – mindennek a mi képzési portfóliónkban is valahogy meg kell jelennie.

A fentiek figyelembe vételével programunkban természetesen prioritást élvez a  magyarországi művészet ill. a hazai emlékanyag tudományos-kritikai feldolgozása a középkortól napjainkig, beleértve emlékek, műtárgyak, tárgyegyüttesek művészettörténeti fókuszú rekonstrukcióját ill. publikálását, jelentős, de eddig föltáratlan életművek monografikus feldolgozását. Az elmúlt évtizedekben megnövekedett a magyar művészet regionális kapcsolatai ill.  a közép- és keleti-európai történeti-politikai kontextusai iránti érdeklődés illetve az igény nemzetközi kutatási együttműködések iránt. Fontos tudományos érdek a külföldön fellelhető hungaricumok felkutatása és hozzáférhetővé tétele a  nemzetközi kutatás számára. Ugyanilyen fontos a hazai művészetelmélet ill. műkritika jelentős szerzőinek ill. szövegeinek kritikai kiadása, életművük elemzése, értékelése. A képzés során igyekszünk felkészíteni a doktoranduszokat a művészettörténészi ill. muzeológusi kutatói praxis speciális területeire (forráskutatás, gyűjteménykezelés, műtárgyrestaurálás és konzerválás, kiállítástervezés és  -rendezés, katalógusszerkesztés, tanulmányírás, kurátori ismeretek stb.). Témahirdetőink köre a hazai művészettörténész szakma teljes spektrumát átfogja. Hallgatóinknak rendszeresen módot adunk arra, hogy a BA-szintű szabadbölcsészeten belül a  művészettörténész  szakirányú képzésben – szakmai érdeklődésüknek megfelelő – kurzusokat tarthassanak.

Újkori filozófia program 

Dr. Szalai Judit (szalai.judit@btk.elte.hu)

Az 1999-ben Boros Gábor egyetemi tanár vezetésével megalakult Újkori Filozófia Program intézményes bázisául az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék, illetve azok az újkori filozófiával foglalkozó kutatócsoportok szolgálnak, amelyek a Tanszékhez kapcsolódva már 1997 óta folyamatosan működtek. A program koncepcionális alapját a filozofálás eredendően történeti jellegéről való meggyőződés alkotja, amely szerint "szisztematikus" filozófiai kérdésekre adott termékeny filozófiai válaszok végső soron a valóságos történeti filozófiákkal párbeszédben születhetnek csak meg. A program ezért nyitott minden kortárs filozófiai irányzat számára. Ezt a végzett doktoranduszok jelenlegi orientációja is bizonyítja, akik ugyanabból a történeti korszakból, Descartes filozófiájából kiindulva részint az analitikus filozófia, részint a fenomenológia irányában tájékozódnak. Az újkori filozófiai programban találnak otthonra azok a doktoranduszok is, akik olyan irányzatok fogalmi eszközeit igyekeznek kutatásaik során felhasználni, melyek nem tartoznak egyik nagy kortárs "szisztematikus" doktori programhoz sem. 
A program tematikusan a következő kérdéscsoportokat öleli fel: az újkori filozófia értelmezésének fő típusai; a XVII. század filozófiai gondolkodása; a felvilágosodás; Kant és a német idealizmus; a filozófia története Hegeltől Nietzschéig; a tudományos filozófia programjának különböző változatai.

Vallástudomány program

Dr Déri Balázs (deri.balazs@btk.elte.hu)

A Vallástudomány doktori program ugyanazokat az alapelveket követi és valósítja meg magasabb tudományos szinten, mint amelyeket a BA- illetve MA-képzést koordináló Vallástudományi Központ hangsúlyoz. Az ókori vagy a keleti kultúrák egészének, a középkornak, de különböző fokon az újkori vagy a mai társadalmaknak és történetüknek megértéséhez, nyelvük és irodalmuk értelmezéséhez elengedhetetlen az adott kultúrához tartozó vallás(ok) tanulmányozása. A vallástudománnyal különösen szoros kapcsolatban van a néprajz (kulturális antropológia), a filozófia, illetve részterületeik annak és ezeknek valamely közös halmaza (pl. népi vallásosság, rítuskutatás, vallásfilozófia), de a régészet vagy a művészettörténet is minduntalan olyan tárgyakat vizsgál, amelyek vallási-rituális vonatkozásúak. A vallástudományi oktatás és kutatás világnézetileg semleges keretek között működik, s a vallások és a vallásos ember, a vallási kultúra iránti tisztelet, megértés, tolerancia, a tárgyilagos és empatikus tudományos vizsgálat és az eredmények szakszerű, kiegyensúlyozott bemutatása elvi alapjain áll.


Dokumentumok