A tanegység az egyetemen végezhető tanulmányok szerkezeti-logikai alapegysége. A hallgató számára a mintatanterv (más néven tanegységlista) leltárszerűen mutatja meg, hogy milyen tanegységek teljesítése szükséges az oklevél megszerzéséhez. A tanegységekhez kreditek vannak hozzárendelve, ami pedig a tanulmányi időráfordítás mértékegysége (1 kredit kb. 28 órai munkát igényel). A tanegységlisták a Kari honlapon (Főoldal à Oktatás à Képzések, Tanegységlisták, Záróvizsga-követelmények à Pl. Alapképzés à Tanegységlisták) találhatók meg.

A kurzus a tanegység elvi fogalmához tartozó, adott félévhez, időponthoz, tanárhoz köthető, konkrét tanulmányi esemény, tanóra, gyakorlat stb., aminek elvégzésével lehet teljesíteni az adott tanegységet és megszerezni a hozzá rendelt krediteket.

Vegyünk egy példát:

Magyar alapképzési szak 2021-től felvett hallgatóknak

Klasszikus magyar irodalom 1. a tanegység neve, amelyet a tanulmányok során, a megadott feltételek szerint el kell végezni; a BBN-MIR11-221 Klasszikus magyar irodalom 1. pedig az a fogalomhoz tartozó kurzus (’óra’), aminek keretében ezt el lehet végezni.

HKR 4. § (2) 44. 47. 56. 100.

HKR 8. § (1) (2); 15. § (1) (2) (3); 16. § (1) (2) (3) (4) (5); 17. § (1) (2) (3)

A kurzusfelvételi időszakban a hallgató maga választja ki és veszi fel a Neptunban a félévben végezni tervezett tárgyainak kurzusait. A tárgyfelvétel a mintatanterv, más néven tanegységlista alapján kell, hogy történjen. A mintatanterv a Neptunban található, míg a tanegységlisták a Kari honlapon érhetők el, tartalom tekintetében nem lehet eltérés köztük.

A mintatanterv az az Egyetem által ajánlott tanulmányi rend, amely tartalmazza a tanegységek javasolt félévekre történő elosztását és sorrendjét. A mintatanterv szerinti tanulmányi előrehaladással a hallgató tanulmányait a képzési és kimeneti követelményekben (KKK) meghatározott képzési idő alatt, egyenletes terhelés mellett fejezheti be úgy, hogy minden tantárgy felvételénél eleget tehet az előtanulmányi követelményeknek. A mintatantervtől a hallgatónak joga van a képzési terv keretei között eltérni, ügyelve az előfeltételek betartására.

Mindig a mintatantervben/tanegységlistában található kódok alapján kell felvenni a tárgyakat, esetleg a Neptunon keresztül a mintatanterv felől, ugyanis így biztosan a szaknak megfelelő kódú kurzus kerül felvételre, tehát később a tanulmányi előrehaladásban nem lesz technikai probléma.

Mit értünk technikai probléma alatt? Gyakran előfordul, hogy egy tanegység (pl. Filozófiatörténet) ugyanazon a néven, de több kódon is meg van hirdetve a Neptunban azért, hogy a különböző tanévben felvett hallgatókis fel tudják venni. Az ilyen tárgyak esetében nem csak az okoz problémát, hogy a kurzus kódja eltér a mintatantervben/tanegységlistában szereplőtől, hanem az is, hogy például más a hozzá tartozó kreditérték is. A helyes felvétellel tehát elkerülhető példáulegy kreditátviteli folyamat lebonyolítása.

Az osztatlan tanárképzés esetében a kurzusokat három forrásból kell kiválasztani: a két tanárszak mintatantervéből/tanegységlistájából, valamint a pedagógiai-pszichológiai tárgyak közül. Ezeket a listákat a következő helyeken lehet megtalálni:

• Bölcsészettudományi Kar
• Informatikai Kar
• Pedagógiai és Pszichológiai Kar
• Természettudományi Kar
• Tanító- és Óvóképző Kar

Nftv. 43. § (1); 49. § (2) (2a) (4)

Vhr1. 57. § (1)

HKR 24. § (1) (2) (3); 58. § (1) (1a) (2) (4); 59. § (2)

A kari honlapon található meg az összes érvényes mintatanterv/tanegységlista, ami tartalmazza a tanegységek kódját, címét, a javasolt félévekre történő elosztását, típusát (kollokvium vagy gyakorlati jegy zárja), a kötelezőségét (kötelező vagy választható), az óraszámát, a kreditértékét és az előfeltételét. Fontos, hogy a felvétel évének megfelelő verziószámú mintatanterv/tanegységlista által előírt kódok alapján kell felvenni a tanegységeket a Neptunban! Ha például egy 2017-ben felvett hallgató számára elérhető a honlapon 2016-tól valamint 2018-tól felvett hallgatók számára mintatanterv/tanegységlista, úgy a felvétel féléve szerinti legfrissebb, tehát a 2016-os vonatkozik rá.

A tárgyfelvétel során nem elég a kurzusok címeit figyelni, a kurzuskódoknak is egyezniük kell, sőt a kód fontosabb, mint az adott óra címe! Mindig a mintatantervben/tanegységlistában található kódok alapján kell felvenni a tárgyakat, esetleg a Neptunon keresztül a mintatanterv felől, ugyanis így biztosan a szaknak megfelelő kódú kurzus kerül felvételre, tehát később a tanulmányi előrehaladásban nem lesz technikai probléma.

Mit értünk technikai probléma alatt? Gyakran előfordul, hogy egy tanegység (pl. Filozófiatörténet) ugyanazon a néven, de több kódon is meg van hirdetve a Neptunban azért, hogy a különböző tanévben felvett hallgatók is fel tudják venni. Az ilyen tárgyak esetében nem csak az okoz problémát, hogy a kurzus kódja eltér a mintatantervben/tanegységlistában szereplőtől, hanem az is, hogy például más a hozzá tartozó kreditérték is. A helyes felvétellel tehát elkerülhető például egy kreditátviteli folyamat lebonyolítása.

Fontos, hogy csak a megfelelő kódon előzetesen felvett tanegységek után jár a rangsorolás folyamán pont!

A kurzusfelvétel a Neptun Tárgyak menüpontjában lehetséges a kurzusfelvételi időszakban, melynek több szakasza is van.

Az osztatlan tanárképzés esetében a kurzusokat három forrásból kell kiválasztani: a két tanárszak mintatantervéből/tanegységlistájából, valamint a pedagógiai-pszichológiai tárgyak közül. Ezeket a listákat a következő helyeken lehet megtalálni:

• Bölcsészettudományi Kar
• Informatikai Kar
• Pedagógiai és Pszichológiai Kar
• Természettudományi Kar
• Tanító- és Óvóképző Kar

Nftv. 49. § (4)

Vhr1. 57. § (1)

HKR 24. § (1) (2) (3)

A tárgyfelvétel során mindig ügyelni kell rá, hogy a megfelelő verziószámú mintatantervben/tanegységlistában található kódok alapján kerüljön felvételre a tárgy, a technikai problémák elkerülése érdekében és azért, hogy a rangsorolás folyamán az előzetesen felvett tanegységek után járjon pont.

Nagyon fontos, hogy a BBN- kódú tanegységek szólnak a magyar hallgatóknak, míg a BBI- kezdetű tanegységek a nemzetközi hallgatók képzéséhez tartoznak, így hiába egyezik esetleg a kurzus címe, nem mindegy, hogy melyiket végzi el a hallgató!

A törzskód után állhatnak azonban egyéb karakterek (például ./ : ), melyek ugyanahhoz a tárgyhoz kapcsolódó különböző kurzusokat jelölnek. Ebben az esetben általában elegendő egyet elvégezni belőle, kivéve, ha amintatanterv/tanegységlista előírja az adott kurzus többszöri vagy más módon történő elvégzését. Például:

Amennyiben valaki szabadkreditként szeretne elvégezni különböző alkódú tanegységeket, úgy másik alkóddal minden további nélkül megteheti azt.

⇒ Tehát, ha például a mintatanterv/tanegységlista tartalmaz egy ANG17-311.X megnevezésű kódot és nem írja, hogy többet is el kellene végezni belőle, úgy opcionális, hogy az ANG17-311.5 vagy az ANG17-311.b vagy bármi, pont után álló változata kerül teljesítésre a tárgynak. Amennyiben valaki szeretné szabadkreditként is teljesíteni az adott tanegységet, úgy egy másik alkóddal megteheti azt.

A mintatantervekben/tanegységlistákban megjelenített ajánlott félévek segítik a hallgatót tanulmányaiszervezésében, biztosítva a terhelés egyenletes elosztását és az előfeltételekre figyelemmel javaslatot téve a tárgyak elvégzési sorrendjére. Az elvégzendő tárgyakat az ajánlott félév szerinti félévben hirdetik meg biztosan az intézetek/tanszékek, de az előfeltételi kötöttségekre vonatkozó rész figyelembevételével lehet korábbi és későbbi félévben is teljesíteni az adott tanegységet. Az ajánlott félévtől való eltérés esetén mindenképpen tájékozódjanak a kurzust hirdető tanszéken, hogy az adott tárgy meghirdetésre kerül-e a félévben.

Érdemes nagyon odafigyelni és tudatosan tervezni, mert könnyen lehet „csúszni” egy vagy akár több félévet is az esetleges figyelmetlenség következtében.

Egy adott szak képzési tervében szereplő tanegységet összesen háromszor lehet felvenni, a nyelvi alapvizsga esetében négyszeri felvétel engedélyezett. Amennyiben a hallgató ezt követően sem teljesíti a tárgyat, el kell bocsátani a szakról. Van azonban lehetőség kérvényt benyújtani a Tanulmányi Bizottság számára, melyben a képzés alatt egyszer lehet kérvényezni a tanegység ismételt felvételét (a 4. felvételre, illetve a nyelvi alapvizsga esetében az 5. felvételre, valamint az 5. érdemjegyszerzési kísérletre vonatkozóan). A kérvényeket a meghirdetett határidőig kell leadni (lásd az aktuális Határidős jegyzéket).

Fontos azonban, hogy a kurzus 2. alkalommal történő felvételéért 3000Ft-ot kell fizetni kurzusonként, valamint a kurzus 3. és további alkalommal történő felvételéért 7000Ft térítési díj fizetendő kurzusonként. A térítési és szolgáltatási díjak a Tanulmányi ügyek/Pénzügyek fül alatt érhetők el.

HKR 52. § (1)

Egy adott szemeszterben a felvett kreditek számát a Neptun nem figyeli, így lehet akár tantárgyfelvétel nélkül is aktív félévre regisztrálni. Ez azt jelenti, hogy nincs meghatározva minimum felveendő kreditszám, maximális is csak az előzetes kurzusjelentkezésnél van (45 kredit), de az előzetes tárgyjelentkezés után ez a korlát megszűnik.

Átlagosan 30 kreditet (±10%-ot) célszerű felvenni félévente, hiszen ha a teljesítendő kreditek számát elosztjuk a félévek számával, akkor az félévente 30 kreditet jelent, így azonos terhelés mellett ez az ideális kreditszám. Ennek megfelelően tartalmazza a mintatanterv is a kurzusokat.

A 2016 előtt felvételizetteknek két aktív, regisztrált félévben minimum 27 kreditet kell teljesítenie, míg a 2016/2017-es tanévben és ezután bölcsészettudományi képzési területen jogviszonyt létesítő hallgatóknak – az átlagra vonatkozó követelmények mellett – minimum 36 kreditet kell teljesítenie, hogy ne kerüljön átsorolásra önköltséges képzésre, pedagógusképzés képzési területen pedig 30-at.

Amennyiben a hallgató a jogviszonyának létesítésétől számított első három regisztrált aktív félévben nem teljesített 36 kreditet, a Tanulmányi Hivatal a jogviszonyát megszünteti.

Nftv. 48. § (2)

Vhr1. 61. § (9)

HKR 41/B. § (2) (3); 327. § ad 52. § (3) a)

A tanterv határozza meg azt is, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a tanegység teljesítésének előfeltétele lehet más tanegység előzetes teljesítése. Az előfeltételekre érdemes odafigyelni, ugyanis a tanulmányi előrehaladásban nagyon fontos szerepük van!

Megkülönböztetünk erős és gyenge előfeltételt, valamint társfelvételt.

Abban az esetben, ha az adott tanegységet az előfeltétellel azonos félévben szeretné teljesíteni a hallgató, előfeltétel-gyengítés kérelmezhető, ugyanakkor az előfeltétel törlésére nincs mód.

Vhr1. 54. § (6)

HKR 4. § (2) 15. 17. 27. 109.;19. § (1) (2) (3) (4); 23. § (1) (2) (3) (4); 61. § (1) (2)

Az erős előfeltétel olyan előfeltétel, amelynek korábbi félévben történt teljesítése a tanegység felvételének feltétele. Tehát az előfeltételként előírt tanegységet a felvenni kívánt tanegység felvétele előtt teljesíteni kell valamely korábbi félévben.

Amennyiben a hallgató előmeneteléhez szükséges egy adott tanegység sürgős elvégzése, úgy a Tanulmányi Bizottsághoz benyújtott kérvénnyel (Kérelem erős előfeltétel gyengítéséhez) kérelmezni tudja a tanegység előfeltételének gyengítését, hogy azt vele azonos félévben el tudja végezni.

Vhr1. 54. § (6)

HKR 19. § (1) (2) (3) (4); 23. § (1) (2); 61. § (1) (2)

A gyenge előfeltétel olyan előfeltétel, amelynek teljesítése a tanegységgel azonos félévben is történhet. Tehát a tanegységhez tartozó kurzus és annak előfeltétele azonos félévben is teljesíthető. Fontos azonban, hogy ha az előfeltétel kurzusát nem sikerül teljesíteni, úgy a rá épülő tanegység érdemjegye törlésre kerül!

Vhr1. 54. § (6)

HKR 19. § (1) (2) (3) (4); 23. § (1) (3)

A társfelvétel lényege, hogy két vagy több tanegységet ugyanabban a szemeszterben kell felvenni, kivéve, ha a hallgató az egyik tanegységet már korábban teljesítette.

Társfelvétel esetén nem kerül törlésre a rá épülő tanegység érdemjegye, ha a társfelvételben szereplő kurzust nem sikerül teljesíteni. Ebben az esetben egy későbbi félévben is teljesítésre kerülhet a tanegység.

A társfelvétel az osztatlan tanárképzésben résztvevők számára különösen fontos, ugyanis a PPK-s mintatantervben/tanegységlistában fordul elő ez a sajátos felvételi körülmény és a Neptun a szorgalmi időszak elején törli a kurzust, ha nem vette fel a hallgató a másikat. Ez alól kivétel, ha az utóbbit már egy korábbi félévben teljesítette

HKR 23. § (4); 61. § (1) b)

A kontaktóra, más néven tanóra a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez tartott foglalkozás. A kontaktórás tanegységhez heti/félévi óraszámban meghatározott, féléves időtartamú, oktató által tartott tanulmányi foglalkozás tartozik. A mintatanterv által előírt tárgyak (tanegységek) jellemzően előadás vagy gyakorlat típusú kurzusokkal teljesíthetők.

Nftv. 108. § 41.

HKR 8. § (1) (2); 16. § (1) (2) (5)

Az előadás olyan kontaktóra, ami általában 90 perc hosszúságú, többségében nem korlátozott létszámú, lényegében bárki által látogatható óra, amely vizsgával (kollokvium) zárul, és elsődlegesen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását.

A kollokviummal teljesíthető kurzusok esetében a félév végén a hallgatónak külön vizsgára kell jelentkeznie, hogy tudásáról számot adjon. Ez alól kivétel, ha a hallgató a kurzusra megajánlott jegyet kapott, és azt elfogadta.

Az előadásokon való részvétel az ELTE Hallgatói Követelményrendszer (HKR) szabályai szerint csak akkor kötelező, ha ezt a képzési terv előírja. Ebben az esetben az oktatónak jeleznie kell a hallgatók felé a kötelezőséget és a félév végéig dokumentálnia szükséges a hallgatók részvételét.

Nftv. 108. § 41.

HKR 8. § (1) (2); 16. § (1) (2) (5); 63. § (1) (7); 67. § (6); 332. § ad 67. § (5)

A gyakorlat olyan kontaktóra, amely alapvetően az aktív, önálló hallgatói munkára épül; speciális formája többek között a szeminárium. A gyakorlaton és a szemináriumon a részvétel és a gyakorlati követelmények teljesítése kötelező.

A szemináriumokon a részvétel kötelező, az oktatónak egyértelmű módon kell azt ellenőriznie és nyilvántartania. A megengedett hiányzások száma maximalizálva van. Az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, ha a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott (ez általában 3 hiányzást jelent szemináriumonként). Egynegyed és egyharmad közötti távollét esetén az oktató jogosult többletfeladatot előírni vagy a gyakorlati jegyet megtagadni, az erre vonatkozó elvi döntését azonban a félév első óráján előre közölnie kell.

A gyakorlati követelmények teljesítésének feltételeit, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a tematikát, a kötelező és az ajánlott szakirodalmat, valamint a félévközi teljesítések pótlásának lehetőségét az első órán kell ismertetnie vagy közzétennie az oktatónak. A hallgatóknak a szorgalmi időszakban kell az oktató által előírt követelményeket (pl. zárthelyi dolgozatok írása, projektmunka, esszé írása, prezentáció készítése) teljesítenie. A gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni.

Egyes szakmai gyakorlatok (pl. közösségi gyakorlat az osztatlan tanárképzésben résztvevőknek) teljesítése ettől eltérő módon is történhet.

Nftv. 108. § 41.

HKR 8. § (1) (2); 16. § (1) (2) (5); 63. § (2) (3) (4) (7) (8); 66. § (1) (4) (5) (6) (7)

A szeminárium olyan gyakorlat, amely elsődlegesen a hallgató és az oktatói közötti szóbeli kommunikációra épül. Az órák 45–135 perc hosszúak lehetnek, és az oktatás maximalizált létszámú csoportokban (ált. 12–25 fő) zajlik.

A szemináriumokon a részvétel kötelező, az oktatónak egyértelmű módon kell azt ellenőriznie és nyilvántartania kell. A megengedett hiányzások száma maximalizálva van, így amennyiben valaki túllépi a megengedett hiányzást, úgy az oktató megtagadhatja a tárgy teljesítését. Az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, ha a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott (ez általában 3 hiányzást jelent szemináriumonként). Egynegyed és egyharmad közötti távollét esetén az oktató jogosult többletfeladatot előírni vagy a gyakorlati jegyet megtagadni, az erre vonatkozó elvi döntését azonban a félév első óráján előre közölnie kell.

Az oktató a gyakorlati követelmények teljesítésének feltételeit, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a tematikát, a kötelező és az ajánlott szakirodalmat, valamint a félévközi teljesítések pótlásának lehetőségét köteles az első órán ismertetni vagy közzé tenni. A hallgatóknak a szorgalmi időszakban kell az oktató által előírt követelményeket (pl. zárthelyi dolgozatok írása, projektmunka, esszé írása, prezentáció készítése) teljesítenie. A szeminárium érdemjegye a foglalkozás idején kívül elvégzendő feladatokból és/vagy más, a képzési tervben meghatározott követelményekből származik. A gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni.

HKR 8. § (1) (2); 16. § (1) (2) (5); 63. § (2) (3) (4) (7); 66. § (1) (4) (5) (6) (7)

A vizsgakurzusnak két fajtája van:

• Az egyik egy kontaktórák nélkül teljesíthető tanegység, amihez foglalkozás nem tartozik, teljesíteni vizsgával lehet. Ilyen például a szigorlat, nyelvi alap- és záróvizsga, záródolgozat, valamint az egyéni felkészülés típusú szakdolgozathoz rendelt tanegység.
• Vizsgakurzus továbbá az a vizsgalehetőség, amelynek során egy kontaktórás kurzust a korábbi félévben felvevő, de nem teljesítő hallgató olyan félévben is teljesíthet, amikor a kontaktórás kurzus (előadás) nem kerül meghirdetésre. Tehát ha például az 1. félévben megbukott belőle a hallgató, meghirdethetik a tárgyat a 2. félévben vizsgakurzusként, amelynek keretében csak vizsgázni kell a vizsgaidőszakban, de személyes jelenlétet kívánó órákra nem szükséges járnia a hallgatónak a félév során. A félév elején, a kurzusfelvételi időszakban a tanulmányi rendszerben ezeket a tárgyakat is fel kell venni, majd vizsgaalkalomra is szükséges jelentkezni teljesítésükhöz.

A szigorlat egy olyan vizsgakurzus, amely akár több féléven át, több tárgy elvégzése során megszerzett tudást foglal össze és melyhez a félév során óra nem tartozik. A szigorlatok esetében a félév végén a hallgatónak külön vizsgákra kell jelentkeznie, hogy tudásáról számot adjon.

A szigorlati vizsga követelményeit legkésőbb a tárgyjelentkezési időszak végéig közzé kell tenni, és az adott képzési időszakban nem lehet megváltoztatni.

A szigorlat írásbeli részeredményének nyilvánosságra hozatalakor szigorúan ügyelni kell a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok betartására. A hallgatók előzetes írásos beleegyezése nélkül vizsgaeredmények név vagy Elektronikus Tanulmányi Rendszer által generált kód szerint meghatározva nyilvános helyen nem jelenhetnek meg.

HKR 16. § (1) (3); 55. § (7); 64. § (2); 68. § (1) (4) (5) (6); 69. § (1) (2) (3); 73. § (7)

Az alapvizsga egy olyanminden félévben kötelezően meghirdetett vizsgakurzus, aminek tartalmi követelményeit és kreditértékét a tanterv rögzíti. Az alapvizsga gyakran a további tanulmányok előfeltétele, melyhez kontaktóra nem tartozik.

Nyelvszakon az alapvizsga speciális formája a nyelvi alapvizsga, ami az adott szak alapvető nyelvi készségeit és ismereteit ellenőrzi. Nyelvi alapvizsga esetén négyszeri felvétel után szünteti meg az Egyetem a hallgatóval fennálló jogviszonyt, míg más tanegységek esetén ez háromszori felvétel után történik meg, mely után egyszeri alkalommal lehetőség van a Tanulmányi Bizottságtól kérvényezni +1 felvételi lehetőséget. Sikertelen nyelvi alapvizsga és nyelvi szigorlat kijavítását ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja.

HKR 16. § (1) (3); 52. §; 55. § (7); 64. § (2); 73. § (7)

Minden hallgatónak teljesítenie kell a mintatantervében/tanegységlistájában meghatározott kreditszám értékében szabadon választható tanegységeket, melynek keretén belül a kurzusfelvételre vonatkozó szabályok figyelembevételével az Egyetem bármely kurzusa elvégezhető, viszont az általános testnevelés tárgyai közül maximum 4 kredit számítható ide. Szakonként eltérő számú szabadkredit elvégzése szükséges a szakzáráshoz, mely a mintatantervben/tanegységlistában található. Csak az ezen felül elvégzett kreditek számítanak a kredittúlfutásba.

A 2022/2023-as tanévet megelőzően felvett osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatóknak attól függően, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanárképzésben vesznek részt, összesen 12 vagy 16 kreditet kell teljesíteniük az ELTE kurzuskínálatából (vagyis nem szakonként külön-külön). Vegyes (általános iskolai és középiskolai) szakpár esetében 14 kredit értékben kell felvenni ilyen kurzusokat. A 2022/2023-as tanévtől felvett hallgatóknak a képzés során összesen 10 kreditnyi szabadon választható tárgy teljesítendő.

Nftv. 49. § (2)

HKR 28. § (1) (2) (3) (5) (6); 52. § (2)

Nem, az ELTE-n nem kötelező testnevelés kurzus(oka)t elvégezni a képzés során. Szabadon választható kurzusok keretében viszont félévente egy általános testnevelési kurzuson részt vehetnek a hallgatók, melynek értéke 1 kredit. Összesen 4 kredit értékben lehet beszámítani a szabadkreditek közé általános testnevelési kurzusokat. A testnevelés kurzusokért 6.000 forintot kell fizetni, viszont így nem számít bele a kredittúllépésbe.

HKR 28. § (2) (3)

87/2018. /V. 15./ PPK KT határozat

A kurzusfelvételi időszak egy félévente megszabott, három szakaszból álló időtartam, melynek során a hallgató felveszi az általa a félévben teljesíteni tervezett kurzusokat és vizsgakurzusokat. Az ELTE-n a tárgyfelvételnek három időbeli szakasza van:

1.      az előzetes kurzusfelvétel,

2.      a rangsorolásos kurzusfelvétel, illetve

3.      a versenyjelentkezés.

A tárgyfelvétel adott félévre vonatkozó időrendje a Q-tér honlapján, illetve a Kari honlapon a Határidős jegyzékben található.

Az előzetes kurzusfelvétel alatt a hallgató a Neptunban előzetesen felveheti a következő félévben elvégezni kívánt kurzusokat és vizsgakurzusokat azzal a megkötéssel, hogy ennek során legfeljebb 45 kredit értékű kurzusra jelentkezhet. Az előzetes kurzusfelvételben csak az a hallgató vehet részt, aki regisztrált a következő félévre. Bár az előzetes kurzusfelvétel nem kötelező, ajánlott élni a lehetőséggel, mert a rangsorolás során 100 pontot kapnak azok, akik a kurzust előzetesen vették föl. Ezenfelül a jelentkezettek száma segíti az intézeteket a megfelelő számú kurzus meghirdetésében is.

Nftv. 43. § (1) (2)

HKR 57. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10); 58. § (1) (1a) (2) (4); 59. § (2); 60. § (1)

A rangsorolásos kurzusfelvétel során állítja fel a Neptun az adott kurzusokhoz azt a rangsort, ami alapján ennek az időszaknak a végén kiderül, hogy mely hallgatók rendelkeznek elegendő pontszámmal ahhoz, hogy a létszámkorlátozások figyelembevételével véglegesen felvegyék az órát. Ha egy korlátozott létszámú kurzusra többen jelentkeznek, mint ahány hely van, a rangsor felállítása után a Neptun törli a kurzusról azokat a hallgatókat, akik nem rendelkeztek elegendő pontszámmal, ők a versenyjelentkezés során az üresen maradt helyekre jelentkezhetnek.

Kurzust felvenni ebben az időszakban is lehet, valamint fontos, hogy ilyenkor törli a rendszer a kurzusról azt a hallgatót, aki nem a szabályoknak megfelelően vette fel az adott tárgyat (pl.: nem teljesült egy adott kurzus erős előfeltétele).

Fontos, hogy az ún. vágás (a rangsorolásos időszak vége) előtt fél-egy nappal nézze meg a felvett kurzusok listájában (Tárgyak/Felvett kurzusok menüpont), melyik kurzuson milyen rangsorhelyen áll, ugyanis még a vágás előtt célszerű átterveznie az órarendjét. A vágás során a Rektori Hivatal ellenőrzi és törli a létszámhatáron túl felvett tárgyakat, illetve az előfeltétel-sértéssel felvetteket. A tárgy- és kurzusfelvételek törléséről minden érintett üzenetet kap. Ellenőrizze rendszeresen Neptun-üzeneteit!

HKR 4. § (2) 49.; 56. § (8); 60. § (1)

A Neptun több információt vesz figyelembe ahhoz, hogy sorrendet tudjon felállítani a hallgatók között. A rangsorolás során a hallgatók az alábbi szempontrendszer szerint kapnak pontszámokat:

• a szakos tanulmányaikat megkezdő hallgatók (ideértve a felsőoktatási szakképzést is), valamint azok, akik a kurzust az előzetes kurzusfelvétel során fölvették → 100 pont
• azok a hallgatók, akiknek a kurzussal teljesíthető tanegység:
  • kötelező→ 80 pont
  • kötelezően választható → 70 pont
  • nem kötelező, de az alapszakja valamelyik szakirányán kötelező vagy kötelezően választható → 60 pont
• azok a hallgatók, akik a kurzust a mintaterv szerint kívánják fölvenni → 10 pont
• esti vagy levelező munkarendű hallgatóknak [több szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) együttes végzése esetén függetlenül attól, hogy melyik aktív szakjuk kurzusáról van szó] → 20 pont
• minden hallgató annyi pont tízszeresét, amennyi aktív szakja van (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) az Egyetemen (külön-külön szaknak számítanak a kötött szakpáros és az osztatlan tanárképzés szakpárjai, illetve a tanárképzés moduljai)
• a szak képzési idején belül lévő hallgató ötször annyi pontot, ahányadik félévében jár
  → maximum60 pont
• a szak képzési idejét túllépő hallgató a szak mintatantervéhez tartozó kurzus felvétele esetén → 65 pont
• a szak képzési idejét túllépő hallgató a szak mintatantervéhez nem tartozó kurzus felvétele esetén → 60 pont
• aktív honorácior státuszú hallgatók → 50 pont
• az a hallgató, aki a számára elérhető összes OMHV kérdőívet kitölti a véleményezési időszakban → 8 pont
• a regisztrált speciális szükségletű hallgatók (ezt a fogyatékosügyi koordinátornál külön kérvényezni szükséges) → 1000 pont

Ha a rangsorolás szerint a kurzusra több azonos pontszámmal rendelkező hallgató is bekerülne, és ez több mint a kurzusra megállapított létszámkeret, akkor az azonos pontszámú hallgatók között az Elektronikus Tanulmányi Rendszer hallgatónként egymástól függetlenül, „véletlen” számot (ún. „mázlipontot”) képezve sorrendet állít fel. Ez a pontszám kizárólag a hallgató Neptun-kódjától, a képzési időszaktól és a kurzus egyedi azonosítójától függ. Ha a hallgató kijelentkezik egy kurzusról és később újra fölveszi, akkor ugyanazt a pontszámot kapja.

HKR 60. § (1) (1a) (2) (3) (4) (5)

Az OMHV az ’oktatói munka hallgatói véleményezését’ jelenti, melynek során a vizsgaidőszak utolsó előtti napjáig a Neptunban mindenkinek lehetősége van az adott félévben teljesített kurzusainak és oktatóinak értékelésére. A kérvények kitöltését a Neptunba belépve automatikusan felajánlja a rendszer.

Az OMHV célja, hogy az oktatók visszajelzést kapjanak kurzusuk megítéléséről; hogy az Egyetem információhoz jusson arról, hogy hallgatóik milyen véleményt alkottak a képzésről, aminek a segítségével fejleszteni lehet a képzés minőségét. Továbbá a kitöltések megkönnyíthetik a hallgatótársaknak az oktató- vagy kurzusválasztást, valamint a visszajelzéssel az oktató munkáját is segíteni lehet.

A kitöltők a rangsorolásos jelentkezés esetén 8 pluszpontot kapnak, a kitöltés azonban fakultatív.

Nftv. 43. § (1) (2) (2a) (2b)

HKR 58. § (1) (1a) (2) (4); 59. § (2) (3); 60. § (1) j)

A versenyjelentkezés a kurzusfelvétel harmadik, egyben utolsó szakasza. Ebben az időszakban a kurzusfelvétel a rangsor pontszámától függetlenül, a jelentkezés időrendjében történik a kurzusokon üresen maradt helyekre. Ilyenkor olyan kurzusokra is lehet még jelentkezni, amelyekre az előzetes vagy a rangsorolásos kurzusfelvétel alatt nem jelentkezett a hallgató, illetve amelyekről a létszámkorlát miatt korábban kicsúszott, amennyiben a kurzuson van még üresen maradt hely.

HKR 4. § (2) 49.; 61. § (3)

A Neptunban szabályosan felvett kurzust csak a kurzusfelvételi időszakban tud leadni a hallgató úgy, hogy törli az adott kurzusfelvételét. Ezt követően csak abban az esetben van lehetőség törlésre, ha a kurzuson való részvétel a hallgató betegsége miatt vagy az intézmény (oktató) hibájából válik lehetetlenné.

A kurzus hallgató betegsége miatti törlésére vonatkozó kérelmet – mellékelve a rendkívüli okot igazoló dokumentumot az ok bekövetkeztét követő 15 napon belül, mely határidő jogvesztő hatályú –a kari tanulmányi bizottság bírálja el.

Ezen felül törlésre kerülnek azok a kurzusok, melyek nem indulnak, illetve a kreditátvitellel teljesíteni engedélyezett tárgyak, ha a hallgató a kurzusfelvételi időszakban felvette azokat.

Mindig ellenőrizzék a Határidős jegyzékben található tárgyfelvételre vonatkozó határidőket a honlapon, mert a hallgatók csak a kurzusfelvételi időszakban tudnak leadni tárgyat!

HKR 61. § (6) (7) (8); 62. §

A kurzusfelvételi időszak végét követő egy héten belül a hallgató kérelmére engedélyezhető az utólagos kurzusfelvétel, ezen a határidőn túl utólagos kurzusfelvételre nincs lehetőség. A kari Tanulmányi Hivatal a létszámkorlát figyelembevételével veszi fel a hallgató számára az kérelmezett kurzus(oka)t, melyhez minden esetben az oktató hozzájárulása szükséges, ha a jelentkezés meghaladja a létszámkorlátot. Az utólagos kurzusfelvételi kérelem a kari honlapról tölthető le.

HKR 60. § (4); 62/A. §