OTDK

OTDK

A tudományos diákköröktől az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáig

A tudományos diákköröktől az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáig
A tudományos diákkörök szervezete a magyar felsőoktatás egyedi, más országokban nem létező eleme. Az önszerveződés alapján működő tudományos diákkörök az egyetemi képzés kötelező elemein túlmutató hallgatói kutatómunkának adnak teret. A tudományos diákkörökben oktatói támogatással olyan témákkal is foglalkozhatnak az érdeklődők, amelyek nem jelennek meg az egyetemi órákon. Így a tudományos diákkörök a hazai tudományos tehetséggondozás legtöbb hallgatót elérő ágát jelentik.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a tudományos diákkörök alapvetően intézeti és tanszéki struktúrában működnek, de vannak emellett interdiszciplináris diákkörök is, illetve létrejöhetnek új, egy-egy önálló kutatási körre koncentráló diákkörök is. A BTK-n folyó tudományos diákköri munkát a kari Tudományos Diákköri Tanács szervezi, amelynek tagjai az egyes diákköröket vezető oktatók és a hallgatói képviselők. A tudományos diákkörök országos hálózatát az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) fogja össze. Az OTDT hívja össze a kétévente, páratlan években megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). Ez tizenhat, tudományterületi alapon szerveződő szekció keretében működik.  Az OTDK szekcióüléseit kétévente más-más hazai, illetve határon kívüli felsőoktatási intézmény szervezi meg. Minden szekció a saját felhívásában leírt szabályok szerint működik, tehát annak, aki indulni tervez az OTDK-n, érdemes megismernie az OTDK központi felhívását, illetve a témája szerinti szekció saját felhívását. Ezek az OTDT honlapján elérhetők.

A Bölcsészettudományi Karról az OTDK öt szekciójának a versenyébe kerülnek a dolgozatok.

OTDK szekciók

Az adott szekcióba dolgozatokat nevező intézetek, illetve a dolgozatok szakterületei

Művészeti és Művészettudományi Szekció

Művészetközvetítő és Zenei Intézet

Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció

Könyvtár- és Információtudományi Intézet

Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció

Szakmódszertani Központ

Társadalomtudományi Szekció

Filozófia Intézet, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, filozófia, logika, esztétika, filmtudomány, kommunikációtudomány

Humán Tudományi

minden más

Nem előírás, hogy csak olyan dolgozattal nevezhet egy hallgató, amely kapcsolódik az általa tanult egyetemi szakokhoz, tehát ha más témában végez magas színvonalú kutatást, amelynek alapján indulhat az OTDK-n, akkor ennek sincs akadálya. Egy hallgató több dolgozattal is nevezhet az OTDK-ra, illetve nevezhetők társszerzőként több hallgató által írt dolgozatok is.

Tudományos diákköri dolgozatként csak olyan munka nevezhető, amelyet nem az egyetemi képzési követelmények teljesítésére készített a szerzője. Az alapképzésben, illetve mesterképzésben készülő szakdolgozatok, illetve az OTDK-ra nevezendő dolgozatok viszonyát az egyes szekciók felhívása szabályozza.

A sikeres tudományos diákköri munka kiindulópontja a megfelelő téma és a kutatást segítő konzulens megtalálása. A kutatás nyomán elkészülő dolgozat lesz a tudományos diákköri munka alapja. A dolgozatokat a szerzőik először helyi vitaülésen mutatják be a témához értő hallgatók és oktatók előtt. Ez a vitaülés javasolja, hogy a szerző kapjon lehetőséget a dolgozatának az OTDK-n való bemutatására. A benevezett dolgozatot az adott OTDK szekcióülést szervező intézmény által felkért két bíráló értékeli, így alakul ki az írásbeli pontszám. Az OTDK-n csak azok a dolgozatok mutathatók be, amelyek elérnek egy meghatározott pontszámot. A Humán Tudományi Szekcióban az írásbeli bírálatokra összesen 60 pont kapható, itt a bemutatás ahhoz van kötve, hogy legalább 35 pontot elérjen a dolgozat. Ha túl nagy lenne a két bíráló által adott pontszám között a különbség, akkor harmadik bírálót kérnek fel a szervezők.

A dolgozatokat a OTDK egyes szekcióüléseinek a szervezői témájuk alapján tagozatokba sorolják, egy-egy tagozatba a Humán Tudományi Szekcióban 6-15 dolgozat kerül. Az OTDK-ra nevezett dolgozatokat a szerzőik a tagozatok zsűrije, illetve az érdeklődő közönség előtt mutatják be. A zsűri által adott pontszám hozzáadódik az írásbeli összpontszámhoz, és ez adja az adott tagozatba nevezett dolgozatok sorrendjét.

Az OTDK-n elért jó helyezés általában komoly előnyt jelent a mesterképzésre, vagy doktori tanulmányokra való felvételi során, de a tudományos diákköri munkának akkor is pozitív hatása lehet a szerző pályájára, ha ilyen eredményt nem ér el. A tudományos diákköri dolgozatok nyomán születik meg a legtöbb esetben a fiatal kutató első publikációja, illetve a helyi és országos konferencián zajló viták eredményeként a pályáját a későbbiekben is segítő szakmai kapcsolatrendszerre tehet szert a hallgató.

Hogyan TDK-zz?