Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a tudományos diákkörök alapvetően intézeti és tanszéki struktúrában működnek, de vannak emellett interdiszciplináris diákkörök is, illetve létrejöhetnek új, egy-egy önálló kutatási körre koncentráló diákkörök is. A BTK-n folyó tudományos diákköri munkát a kari Tudományos Diákköri Tanács szervezi, amelynek tagjai az egyes diákköröket vezető oktatók és a hallgatói képviselők. A tudományos diákkörök országos hálózatát az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) fogja össze. Az OTDT hívja össze a kétévente, páratlan években megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). Ez tizenhat, tudományterületi alapon szerveződő szekció keretében működik.  Az OTDK szekcióüléseit kétévente más-más hazai, illetve határon kívüli felsőoktatási intézmény szervezi meg. Minden szekció a saját felhívásában leírt szabályok szerint működik, tehát annak, aki indulni tervez az OTDK-n, érdemes megismernie az OTDK központi felhívását, illetve a témája szerinti szekció saját felhívását. Ezek az OTDT honlapján elérhetők.

A Bölcsészettudományi Karról az OTDK öt szekciójának a versenyébe kerülnek a dolgozatok.

Nem előírás, hogy csak olyan dolgozattal nevezhet egy hallgató, amely kapcsolódik az általa tanult egyetemi szakokhoz, tehát ha más témában végez magas színvonalú kutatást, amelynek alapján indulhat az OTDK-n, akkor ennek sincs akadálya. Egy hallgató több dolgozattal is nevezhet az OTDK-ra, illetve nevezhetők társszerzőként több hallgató által írt dolgozatok is.

Tudományos diákköri dolgozatként csak olyan munka nevezhető, amelyet nem az egyetemi képzési követelmények teljesítésére készített a szerzője. Az alapképzésben, illetve mesterképzésben készülő szakdolgozatok, illetve az OTDK-ra nevezendő dolgozatok viszonyát az egyes szekciók felhívása szabályozza.

A sikeres tudományos diákköri munka kiindulópontja a megfelelő téma és a kutatást segítő konzulens megtalálása. A kutatás nyomán elkészülő dolgozat lesz a tudományos diákköri munka alapja. A dolgozatokat a szerzőik először helyi vitaülésen mutatják be a témához értő hallgatók és oktatók előtt. Ez a vitaülés javasolja, hogy a szerző kapjon lehetőséget a dolgozatának az OTDK-n való bemutatására. A benevezett dolgozatot az adott OTDK szekcióülést szervező intézmény által felkért két bíráló értékeli, így alakul ki az írásbeli pontszám. Az OTDK-n csak azok a dolgozatok mutathatók be, amelyek elérnek egy meghatározott pontszámot. A Humán Tudományi Szekcióban az írásbeli bírálatokra összesen 60 pont kapható, itt a bemutatás ahhoz van kötve, hogy legalább 35 pontot elérjen a dolgozat. Ha túl nagy lenne a két bíráló által adott pontszám között a különbség, akkor harmadik bírálót kérnek fel a szervezők.

A dolgozatokat a OTDK egyes szekcióüléseinek a szervezői témájuk alapján tagozatokba sorolják, egy-egy tagozatba a Humán Tudományi Szekcióban 6-15 dolgozat kerül. Az OTDK-ra nevezett dolgozatokat a szerzőik a tagozatok zsűrije, illetve az érdeklődő közönség előtt mutatják be. A zsűri által adott pontszám hozzáadódik az írásbeli összpontszámhoz, és ez adja az adott tagozatba nevezett dolgozatok sorrendjét.

Az OTDK-n elért jó helyezés általában komoly előnyt jelent a mesterképzésre, vagy doktori tanulmányokra való felvételi során, de a tudományos diákköri munkának akkor is pozitív hatása lehet a szerző pályájára, ha ilyen eredményt nem ér el. A tudományos diákköri dolgozatok nyomán születik meg a legtöbb esetben a fiatal kutató első publikációja, illetve a helyi és országos konferencián zajló viták eredményeként a pályáját a későbbiekben is segítő szakmai kapcsolatrendszerre tehet szert a hallgató.

Hogyan TDK-zz?