Kísérleti előadás a Kapcsolódások és közös terek – Krasznahorkai-ünnep a felújított Trefort-kertben programsorozat keretében.

„As the world is at its darkest here in the Northern hemisphere, the Nobel lights illuminate not only the city, but also the world. Through knowledge, integrity and excellence, through creativity and inspiration, the laureates offer hope.” A Nobel Alapítvány bizottságának elnöke, Astrid Söderbergh Widding professzor ezekkel a szavakkal nyitotta meg a 2025-ös Nobel-díj-átadót.

„Az irodalmi Nobel-díj kapcsán eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott” – így kezdte beszédét Krasznahorkai László.

Most akkor hogyan is áll a helyzet a reménnyel?

Három harmincperces audiovizuális performanszon keresztül ezt a kérdést járjuk körbe kiválasztott Krasznahorkai-szövegek segítségével. A három felvonás (Bolyongás állva; Vadászat pillangóra; Remény nincs / Minden remény) külön-külön műként is értelmezhető, a Krasznahorkai-univerzum más-más szegletét lakja be; ám értelmezik és módosítják is egymást, így érdemes mindháromban elmerülni.

A performanszot egy egyetemközi és intermediális együttműködés keretein belül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Subaquatica) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt és jelenlegi hallgatói hozzák létre.

Az alkotók felvonásonként:

• Bolyongás állva: Zentay Nóra Fanni (vizuál), Erős Máté (zene), Kellerwessel Klaus (felolvasás)

• Vadászat pillangóra: Fárizs Mihály (vizuál), Szegedi Fanni (zene), Kellerwessel Klaus (felolvasás)

• Remény nincs / Minden remény: Ábrahám Noémi és Petri Csenge (vizuál), Törkenczy Ármin (zene), Kellerwessel Klaus (felolvasás)

• Térinstalláció: Barna Veronika

• A Krasznahorkai-szövegek válogatásáért és a végleges koncepcióért Kellerwessel Klaus és Szilák Flóra felel.

Előadások hossza: 3x30 perc