A Másik, az Ember és a Semmi problémája mottóval rendez konferenciát az ELTE BTK Esztétika Tanszék, előadónak jelentkezni augusztus 14-ig lehet.

A konferencia arra kínál lehetőséget, hogy a Magyarországon egykor a szak- és közértelmiség körében is roppant hatást gyakorló, a humántudományokban mára háttérbe szorult, a közbeszédből kikopott Jean-Paul Sartre-ral és szélesebb örökségével a fenomenológia, az egzisztencializmus, a pszichoanalízis, a marxizmus, a (poszt)strukturalizmus és egyéb kapcsolódó tudományágazatok magyar kutatói számot vethessenek. 

Mi maradt Sartre-ból? Mit mondott a huszadik századnak, mit mondhat a huszonegyediknek? A konferencia elsősorban a Másik, az Ember és a Semmi témájában várja a válaszokat, ugyanis ez a három összekapcsolódó problematika, illetve határvidékükön a történelem, a szabadság vagy az osztály, az érzéselmélet vagy a morálfilozófia problémái kijelölhetik azt a vizsgálódási terepet, ahol Sartre jelentősége, megkerülhetetlensége, esetleges elavulása vagy reneszánszának fontossága megindokolható.

A szervezők kifejezetten bátorítják a tudományközi, illetve a komparatisztikus megközelítéseket, hiszen éppolyan elgondolkodtató kérdés, miért szakított Sartre-ral a (poszt)strukturalizmus, vagy hogy miért támadták őt ugyancsak erőteljesen mind a hermeneutikával, mind a marxizmus iránt elkötelezett kortársai, mint az, hogy miként őrizték és újították meg problémáit az irodalomtudomány vagy a hegeliánus alapozású ontológia területén.

Az előadásoknak arra is érdemes kitérniük, hogy hogyan alakult Sartre magyar recepciója a már 1947-ben megjelent antiszemitizmus elleni vádirattól kezdődően, akár olyan aspektusokat is vizsgálva, miként fonódott össze a polgárinak deklarált, mégis társutas filozófus Sartre és a dráma- és regényíró Sartre írói alakja az államszocializmusban, illetve miként hatott kortárs és miként a mostani magyarországi percepciójára az, hogy a hidegháború alatt az egyik legjelentősebb nyugati marxista közértelmiségiként lépett fel (ennek akár 56-tal, akár Izraellel vagy a cionizmussal kapcsolatos aspektusai – az utolsó Sartre-botrány – is vizsgálódást érdemelhetnek).

Szívesen fogadnak olyan előadásokat, melyek a három problémakört, valamint Sartre egyszerre inspiratív és vitára provokáló álláspontjait akár önmagukban, akár Kojève, Heidegger, Merleau-Ponty, Hyppolite, Lacan; akár Althusser, Lévi-Strauss, Foucault, Deleuze, Bourdieu; akár Adorno, Lukács, Fehér Ferenc, Tordai Zádor; akár Badiou, Jameson, Benny Lévy vagy Sartre-tal foglalkozó szépírók (pl. Kertész Imre) munkáin keresztül világítják meg.

A legfeljebb 20 percesre tervezett előadások absztraktjait e-mailben lehet beküldeni 2026. augusztus 14-ig.