Az alábbiakban Rada Roberta (Germanisztikai Intézet) beszámolója olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Innsbrucki Leopold Franzens Universität közös diskurzusnyelvészeti kutatásáról, amely a 2020–2022 közötti magyar koronavírus-diskurzusban megjelenő „Ausztria Magyarország laboratóriuma” metafora kialakulását, használatát és jelentésváltozásait vizsgálta.
Az alábbi kutatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Innsbrucki Leopold Franzens Universität közös diskurzusnyelvészeti kutatási projektjének (projektvezető: Rada Roberta) keretében végeztem 2022 és 2023 között (Finanszírozó: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány, AÖU, projektszám: 110öu4, cím: „A koronavírus-diszkurzus Ausztriában és Magyarországon. Nyelvészeti megközelítések interkulturális kontextusban”). A projekt célja a koronavírus-járványról szóló online sajtószövegek korpuszalapú, diskurzusnyelvészeti elemzése volt Ausztriában és Magyarországon. A magyar korpusz (blik.hu részkorpusz: 341 szöveg, 107 524 token és 24.hu részkorpusz: 1072 szöveg, 809 199 token) elemzése során feltűntek az olyan típusú megnyilatkozások, mint „Orbán Viktor azt mondta, Ausztria a labor, az ottani járványügyi intézkedéseket követi Magyarország, mivel mindaz, ami ott történik, egy-két hét késéssel nálunk is megvalósul.” (blikk.hu, 18.11.2020)
Ezeket a projektben a „Ausztria Magyarország laboratóriuma” konceptuális metafora verbalizációinak tekintettük. Vizsgálatom középpontjában a továbbiakban ez a metafora állt. Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy mikor jelenik meg a magyar koronavírusról folytatott diskurzusban. Kiderült, hogy a magyar miniszterelnök volt az, aki egy 2020 április 10-én sugárzott rádióinterjúban elsőként használta a metaforát.
A további kutatómunka eredményeként összesen 11 olyan szöveget (7 rádió- és2 tévéinterjú, egy felszólalás a magyar parlamentben, egy beszéd egy sajtótájékoztatón) találtunk, amelyben a magyar miniszterelnök megemlíti saját metaforáját. Ez a11 szöveg képezte a vizsgálatom korpuszát.
Kutatásom célja az volt, hogy
megértsem, pontosan mit jelent az „Ausztria Magyarország laboratóriuma” metafora a magyar koronavírus-diskurzusban,
kimutassam, hogy a metafora differenciálódik-e a diskurzusban, és ha igen, hogyan, vagyis, hogy milyen diszkurzív dinamikát fejt ki.
A vizsgálat elméleti és módszertani kereteként M. Siefkes (2013) diskurzus-szemiotikai megközelítését alkalmaztam. Siefkes a diskurzusokat egy vagy több különböző kódot alkalmazó jelhasználati gyakorlatokként definiálja. A jelhasználati cselekvések eredményei a szövegek, amelyek együttesen alkotnak egy diskurzust. Ez a definíció R. Posner szemiotikai kultúraelméletén alapul, aki három kultúraterületet különböztet meg: a materiális kultúrát (civilizáció), a mentális kultúrát (mentalitás/gondolkodás) és a szociális kultúrát (társadalom). A diskurzust alkotó szövegek (materiális kultúra) nem tetszőlegesek, hanem összefüggésben állnak bizonyos gondolkodásmódokkal (mentális kultúra) és társadalmi viszonyokkal (társadalmi kultúra). Siefkes a szövegekből először szövegmintázatokat (pl. tartalomalapú szövegmintázatok intertextuális utalások, szövegjegyek stb. mintázatai) extrahál, amelyeket összefüggésbe hoz különböző gondolkodásmintákkal és társadalmi mintákkal. Ezeket az összefüggéseket pedig diskurzusmintáknak nevezi.
A metaforák elemzését a Siefkes által meghatározott diskurzusminták alapján végeztem.
Az elemzés legfőbb eredményeit a következőképpen tudom összefoglalni:
A vizsgált metafora a magyar koronavírus-diskurzuson belül a 2020-2022 közötti időszakban egy önálló részdiskurzus kialakulását eredményezte. Ezen részdiskurzust az említett 11 szöveg mellett további 55 online médiaszöveg alkotja a 2020-2022 közötti időszakból, amelyekben a magyar miniszterelnök metaforáját a diskurzus más megszólalói rekontextualizálják. Ez a metafora Magyarországon kizárólag a koronavírus-járványhoz mint diskurzus témához kapcsolódik, más diskurzusban egyáltalán nem fordul elő. A metafora tartalmában a magyar kormány egyik a koronavírus járvány alatt foganatosított intézkedését írja le. Az intézkedés lényege, hogy a magyar kormány megfigyelte a szomszédos Ausztriában zajló koronavírus eseményeket és az osztrák kormány által arra adott válaszokat, majd az osztrák tapasztalatok alapján hozott intézkedéseket Magyarországon. Így a metafora a diskurzus témájáról, vagyis a koronavírus-járványról egy specifikus nézőpontot közvetít, konkrétan a magyar kormány mint diskurzus résztvevő nézőpontját tükrözi.
A vizsgált időszakban a metafora és az abban kifejezett tartalom különböző gyakorisággal használatos. A metafora első használata (2020. április 10-én) után 2020 áprilisában még 3 különböző szövegben jelenik meg. A gyakori használat célja a metaforának a diskurzusba történő bevezetése ill. ott történő lehorgonyzása. A későbbi ismételt használat (2020 április és november között) részben a metafora elterjedéséhez vezetett a magyar koronavírus diskurzusban, részben pedig azt célozta meg, hogy a metaforában megnevezett tartalom, annak pozitív értékelésével összekapcsolva, újra és újra megerősítésre kerüljön. Az utolsó használat 2021 decemberére datálható, amikor a magyar miniszterelnök elhatárolódik a metaforában megnevezett korábbi koronapolitikai intézkedésétől.
A metaforában kifejezett tartalom ugyanakkor kissé módosult is az idő múlásával. A metafora tartalma kezdetben Ausztria, ill. az osztrák koronavírus-intézkedések MEGFIGYELÉSE volt. Később a MEGFIGYELÉSHEZ csatlakozott egy új tartalmi aspektus, még pedig KONZULTÁCIÓ Ausztriával, azaz az osztrák kancellárral. A következő lépésben a metafora már magában foglalta az osztrák koronapolitikai intézkedések, mint követendő minták, MÁSOLÁSÁT is. 2021 végén pedig a metafora Ausztriának a MÉG MEGFIGYELÉSÉT jelenti, amelyhez azonban már nem tartozik sem KONZULTÁCIÓ, sem pedig az osztrák minta MÁSOLÁSA.
A vizsgált metafora a magyar miniszterelnök 2020–2021-es koronavírus-válságkommunikációjának eleme. Mint Magyarország politikai kormányának vezetője, egy olyan válsághelyzetben, mint a koronavírus-járvány, kommunikációs hatalomként is fel kellett lépnie. Ennek keretében feladata volt tájékoztatni a lakosságot a válsághelyzetről és a kormány által alkalmazott megoldási stratégiákról. Ez – ahogyan válságidőben szokás – egy előre elkészített kommunikációs terv és eljárások szerint történt. A metafora kialakulását is és használatát is ebben a kontextusban kell értelmezni.
A kutatás keretében ki tudtam mutatni, hogy a vizsgált korpuszban az „Ausztria Magyarország laboratóriuma” metaforában kifejezett tartalom az idő múlásával, a koronavírus-járvány változó körülményeivel párhuzamosan változott, és az eredeti metafora differenciáltabbá és árnyaltabbá vált.