III. Interdiszciplináris Ötletverseny a BTK-n
A versenyzők tréner közreműködésével interdiszciplináris csapatokat alakítanak, mentorok segítségével dolgoznak ki az általuk választott konkrét problémákra vonatkozó megvalósítási tervet, majd megoldási ötletüket szakértő zsűri előtt prezentálják. A hallgatóknak alkalmuk nyílik olyan, a mindennapok során is hasznosítható módszerek elsajátítására, mint a problémaközpontú szemlélet, ötletgenerálás, csapatmunka valamint pitchek elkészítése és megtartása.
A verseny össz díjazása többszázezer forint, a legötletesebbnek bizonyuló csapat tagjai pedig egy-egy kétszemélyes wellness utalványt kapnak.
Várjuk a BTK, TáTK, TÓK bármely alap, mester, tanár vagy doktori szakos hallgatóját, aki kedvet érez magában, hogy összetett problémák megoldásán dolgozzon inspiráló közegben!
Jelentkezni 2024. április 12-ig lehet. A jelentkezés lezárulta után a jelentkezőket online felületen látunk el a kérdéskörökhöz kapcsolódó háttéranyagokkal.
A verseny időpontja: 2024. április 19., 13.00-19.00
Helyszín: ELTE BTK Doktori védések terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, alagsor, –150.)
►► REGISZTRÁCIÓ
Adatkezelési tájékoztató
Támogatók:
ELTE Bölcsészettudományi Kar
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar
ELTE Társadalomtudományi Kar
ELTE Innovációs Központ
Magyar Nyelvőr Alapítvány
ELTE BTK HÖK
ELTE TáTK HÖK
ELTE TÓK HÖK
A verseny témái:
A fiatal felnőttkör nehézségei: átmenet a középfokú oktatásból a felsőfokú tanulmányokba
Az egyetemi tanulmányok megkezdésekor új nehézségek és kihívások jelentkeznek, új elvárásoknak kell megfelelni. Ki kell alakítani egy új tanulási módot, amely jobban épít az önállóságra, és az időbeosztást is új alapokra kell helyezni. Szintén fontos esemény az első vizsgaidőszak, amely gyökeresen különbözik a korábbi tanulási és számonkérési alkalmaktól.
Ugyanakkor az egyetem egy új szocializációs és identitásformáló közeg is, aminek szintén megvannak a maga kihívásai. Új kapcsolatokat kell kiépíteni, de lehetnek olyanok is, akiknek a nagyvárosi közeg idegensége okoz kihívást.
Milyen segítséget lehet adni az egyetemre kerülő fiataloknak, milyen módszerekkel lehet támogatni őket? Lehet-e erre kiépíteni egy segítő programot? Mindebben jó ötletekkel vehetnek részt azok a hallgatók, akik már maguk is átestek ennek az átmenetnek az időszakán.
Magány és elmagányosodás elleni küzdelem
A magány az az egyéni szubjektív tapasztalat, amikor nem vagyunk elégedettek a kapcsolatrendszerünk nagyságával (társas kapcsolatok száma) és / vagy a minőségével (a kapcsolataink empátia-, bizalmi- és intimitásszintjével). Magányérzet jelentkezhet csak bizonyos helyzetekben, esetileg, de súlyosabb esetben akár tartóssá is válhat, ami már az életminőséget rontó szorongással és depresszióval is párosulhat.
A krónikus magányérzet hosszabb távon már a mentális tüneteken túli fizikai tüneteket is okozhat (pl. magas vérnyomás). Kutatások szerint a magányérzet leginkább a fiatalabbak és az idősebbek között gyakori. A koronavírus-járvány tapasztalata jelentősen felerősítette a magányérzetet és ezzel párhuzamosan a magányra irányuló közfigyelmet is.
A feladat olyan program- ill. szolgáltatásötletek kidolgozása, amelyek segíthetnek megelőzni a magányt, illetve támogatni a magánnyal való megküzdés egyéni és/vagy közösségi stratégiáit az elsődlegesen veszélyeztetett csoportokra irányulóan (fiatalabbak, idősebbek).
A digitális szakadék leküzdése
A digitális szakadékról hagyományos értelmezésben akkor beszélünk, amikor jelentős különbségek jelenik meg az egyének, a háztartások, a gazdasági és földrajzi területek között az információ- és kommunikációtechnológiai eszközökhöz való hozzáférés, felhasználás tekintetében. Ezeket a különbségeket vizsgálhatjuk gazdasági, életkor szerinti, de akár földrajzi szempontból is.
Bármilyen nézőpontból tekintünk is rá, a kutatások alapján Magyarországon ez a szakadék jelentős EU-s összevetésben, mely a tudás alapú iparágak és szolgáltatások elterjedésében komoly versenyhátrányt jelent. A digitális szakadék újabb dimenziói azokat sem kerülik el, akiknél a digitális eszközökhöz való hozzáférés már a mindennapok részét képezi, hiszen a megnövekedett információáramlás, automatizált eszközök és adatbiztonsági problémák komoly kihívások elé állítják a hétköznapi felhasználókat, miközben előnyt élveznek azok, akik hatékonyan tudják menedzselni és használni ezeket.
Milyen módszerekkel, programokkal, szolgáltatásokkal lehetne a digitális szakadék egyes dimenzióit csökkenteni, különösen ennek az infrastruktúraépítésen túli, összetettebb, egyetemi hallgatókat is érintő dimenzióit?