Dr. Brauer-Benke József előadásával folytatódik az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének Játék a keleti kultúrákban című sorozata.
A báb- és árnyékszínház gazdag múlttal és mély szimbolikus jelentéssel rendelkezik az iszlám világban. A legnépszerűbb forma, az árnyékszínház (arabul khayāl al-zill) a 10–11. század óta ismert a Közel-Keleten. A hagyományosan szórakoztató és társadalomkritikai műfaj vallási és misztikus jelentést is kapott, a szúfi miszticizmusban például a teremtő és az ember kapcsolatának allegóriájaként szolgált. Bár az árnyékjáték a leginkább dokumentált, a bábok más formái is jelen voltak és vannak a régióban, amelyeket gyakran utcai mutatványosok és mesemondók alkalmaztak.
Dr. Brauer-Benke József az ELTE BTK néprajz szakán szerzett etnográfus oklevelet, majd etnológus PhD-fokozatot. Szakterülete a népi hangszerek és az Európán kívüli hangszerek történeti kutatása. Ebben a témakörben 5 szakkönyvet és közel száz szakcikket publikált. 2012 óta dolgozik az ELTE HTK Zenetudományi Intézetben, ahol 10 évig volt a Zenetörténeti Múzeum hangszergyűjteményének a felelőse. Jelenleg a Népzene Osztály tudományos főmunkatárs kutatója és az ELTE BTK óraadó oktatója, ahol az iszlám és a buddhista világ zene- és hangszerkultúrájáról tart előadásokat.
Az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének hagyományos őszi előadás-sorozata ezúttal azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a játék, a szórakozás, a sport és a szabadidő eltöltésének különböző formái a keleti kultúrákban és hagyományokban. Az előadások során az intézet oktatói és doktoranduszai irodalomtörténeti, vallás- és kultúratudományi nézőpontból járják körül a témát.