Ittzés Máté előadásával indul az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének új sorozata, a Játék a keleti kultúrákban.

A Mahábhárata című szanszkrit eposz második könyvének híres jelenetében Judhisthira király egy szerencsejáték során mindenét elveszíti – beleértve vagyonát, országát, négy testvérét, saját magát és feleségét is. Később a megismételt játék során hasonlóan szerencsétlenül jár, ezért testvéreivel és feleségével együtt hosszú időre száműzetésbe kell vonulnia. 

De vajon tudjuk-e pontosan, hogyan zajlott a végzetes játék? Tényleg a későbbi cshauparhoz és a mi jól ismert „Ki nevet a végén?” társasjátékunkhoz hasonló táblajátékot játszottak a felek, ahogyan azt az eposzból készült népszerű modern tévéfilmsorozatban láthatjuk? Vagy egészen más szabályok szerint folyt a játszma? Mit mond az eposz maga, és mit árulnak el a képzőművészeti ábrázolások és más szöveges források? 

Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, de egy korai Rigvéda-himnuszon keresztül azt is megmutatja, hogy a szerencsejáték-függőség miatt már több mint háromezer évvel ezelőtt, a védikus kori Indiában is mentek tönkre emberi kapcsolatok, és végül röviden kitér a játék rituális eredetére is.

Ittzés Máté habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Indológia Tanszékének vezetője, az Orientalisztikai Intézet igazgatója. Kutatási területe az indoeurópai összehasonlító nyelvészet, a görög és az indoárja nyelvek története és a latin mondattan.