Június 3–5. között zajlott a Középkortudományi Doktorandusz Konferencia az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében. A rendezvényen a középkorral foglalkozó doktoranduszok és doktorjelöltek mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.

Az idei tanácskozás különleges volt, ugyanis két, az eddigi években külön megrendezésre kerülő konferencia – az ELTE saját, Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciája, valamint az ELTE és a vidéki egyetemek által közösen patronált, Medievisztikai Vándorkonferencia – összevonásának eredményeképp jött létre. 

A háromnapos eseményen összesen 35 előadást hallgathatott meg az érdeklődő közönség a középkori történelem legkülönfélébb területeiről. 

A tisztán történettudományi megközelítés mellett régészettel, művészettörténettel, irodalomtörténettel, kodikológiával és szfragisztikával kapcsolatos előadások is elhangzottak. Az előadók az ELTE és más magyarországi egyetemek mellett nagy számban érkeztek külföldi felsőoktatási intézményekből (Prága, Brno, Belgrád, Zágráb, Kolozsvár, Freiburg).

Az eseményt Vaderna Gábor dékánhelyettes, a Szolgáltatási Igazgatóság vezetője, Babos János, és a Középkori Történti Tanszék vezetője, Nagy Balázs nyitották meg, kiemelve az esemény különlegességét és sokszínűségét. 

Az első nap Klaniczay Gábor professor emeritus (ELTE–CEU) Szentélyek és szent helyek a középkori kereszténységben. Új megközelítések címmel tartott plenáris előadást, míg az utolsó nap Emilia Jamroziak, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem professzora mutatta be aktuális kutatásait Living with the Past in the Late Medieval Monastic Culture – Central Europe and Beyond címmel. 

A konferencia második napjának végén a friss megjelenésű, medievisztikához kapcsolódó köteteké volt a főszerep. Kiss Gergely (PTE) Magyarországi Klemenciával foglalkozó monográfiája, Mikó Gábor (ELTE) monumentális forráskiadása (Oláh-formulárium) és a Solymosi László professor emeritus (ELTE) 80. születésnapjára készült tanulmánykötet mellett a tavaly még külön-külön megrendezett két konferencia előadásait közre adó tanulmánykötetek (Micae Mediaevales XV. és Medievisztikai Vándorkonferencia Tanulmányok 3.) is terítékre kerültek.

A nyolc szekcióban elhangzott előadások és az egyéb tudományos programok megfelelő teret biztosítottak a szakmai eszmecserének, visszajelzéseknek és a közös gondolkodásnak, a konferenciát lezáró állófogadás pedig kötetlenebb beszélgetéseket tett lehetővé, valamint a doktoranduszok és az oktatók, valamint a különböző oktatási intézményekből érkező PhD-hallgatók egymás közötti kapcsolatépítését is elősegítette.

A rendezvény az ELTE BTK Kari Tudományos Pályázat, az Egyetemi Kiválósági Alap és az ELTE Alumni támogatásával valósult meg.