• Előadó: Sipos Balázs Barnabás
• Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)
• keddenként 18:00-19:30
   

Mi történt Európával a Római Birodalom bukása után, és hogyan jutott el a százéves háború koráig? Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs és Vadas András előadásai átfogó képet nyújtanak a középkori Európa átalakulásáról.

A politikatörténeti folyamatok mellett szó esik a városok születéséről és működéséről, az egyházi intézmények és szerzetesrendek társadalomformáló szerepéről, valamint a középkori társadalom és népesedés dinamikájáról. Az előadások célja, hogy a középkort nem csupán események összességeként, hanem élő, sokszínű és összetett világként mutassák be.

• Előadók: Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs, Vadas András

• Hétfőnként 12:00-13:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.), 2. emelet 252. (I. Tóth Zoltán terem)

• Előadó: Birtalan Ágnes
• keddenként 12:00-13:30
• F épület, Kerényi terem

Az előadás átfogó képet ad a magyar nyelv- és nyelvjárástörténet legfontosabb kérdéseiről, bemutatva a nyelvi változás törvényszerűségeit és a diakrón nyelvészeti kutatás forrásait. Végigvezet a magyar nyelvtörténet korszakain, külön hangsúlyt fektetve a nyelvben tükröződő művelődés- és kultúrtörténeti folyamatokra. Emellett fejleszti a történeti időben és térben való tájékozódást, valamint megismerteti a magyar nyelvjárások és a nyelvföldrajz alapvető összefüggéseit.

• Előadó: N. Fodor János 

• Keddenként 14:00-15:30

• A épület, 4. em. 428.

Az előadás az indiai kultúrkör kialakulását és terjedését vizsgálja, amely radikálisan eltér a római vagy hellénisztikus modellektől: India kulturális kisugárzása nem légiók nyomán, hanem kereskedők, szerzetesek, tudósok és helyi uralkodók önkéntes befogadása révén terjedt. 

A félév során nyomon követjük, ahogyan a szanszkrit nyelv és irodalom, a hindu és buddhista vallási rendszerek, a politikai filozófia (arthaśāstra, dharmaśāstra) és a tudományos eredmények – különösen a matematika, csillagászat és orvostudomány – presztízs és kozmopolita identitás forrásaként hódították meg a világot Afganisztántól Jáváig, Alexandriától Kínáig.

Két párhuzamos expanziót elemzünk: nyugat felé a hellénisztikus világba, majd az iszlám értelmiségi körökbe (arab fordítások korszaka), illetve kelet felé Délkelet-Ázsia hinduizált királyságaiba (Angkor, Jáva) és a buddhizmus közvetítésével Kínába. A kurzus rávilágít arra, hogyan működtek a premodern globalizáció alternatív útjai, és milyen kivételes szerepet játszott India ebben a hálózatban.

• Előadó: Dezső Csaba

• Szerdánként 16:00-17:30

• Helyszín: Ifjúsági épület 101.

A kurzus célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a művelődéstörténet (kultúrtörténet) történelemfilozófiai és módszertani alapjairól, a különféle magyar és nemzetközi művelődéstörténeti irányzatok eredményeiről és a történetírásra gyakorolt hatásáról.

• Előadó: Várkonyi Gábor

• Szerdánként 14:00-15:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) fszt. 11.
   

• Előadó: Hermann Veronika
• Szerdánként 14:30-16:00
• A épület földszint 47. (Gombocz Zoltán terem)
   

Hová vezetnek a világzenében meghatározó műfajként számon tartott fado gyökerei? Mivel magyarázható a sajátosan melankolikus portugál életérzés, a saudade? Miért esznek Kína-szerte egy a portugál pastel de nataval szinte identikus süteményt? Miért a brazilok játsszák a legszebb focit a világon? Hogyan lesz meghatározó az afrikai ritmus a brazil zene történetében? Hogyan kapcsolódik a legismertebb afrikai elektronikus tánczene, a kuduro Angola függetlenedéséhez? 

A félév során a luzofónia különböző olvasataiból kiindulva többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ és bejárjuk a kontinenseken, valamint geopolitikai szférákon átívelő portugál nyelvű világ változatos tereit Brazíliától egészen Kelet-Timorig. A luzofón mátrix feltérképezése során nemcsak a legkülönfélébb kulturális megnyilvánulásait próbáljuk értelmezni a portugál nyelvű világnak, de a cultural studies metodológiája alapján egyúttal igyekszünk feltárni azokat a sokszor láthatatlan, transzkontinentális kapcsolódásokat és cserefolyamatokat, melyek összekötik ezeket a heterogén országokat és hagyományokat.

• Előadó: Urbán Bálint

• Keddenként 12.00-13.30

• Helyszín: C épület, fszt. 73.

A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges megoldást. Minden órán más előadók saját esztétikai kutatási területükről tartanak előadást.

• Péntekenként 12:30-14:00

• Főépület (MUK 6-8.) fszt. 34. (Kovács Máté terem)

• Előadók: az Esztétika Tanszék oktatói

A szanszkrit eposzok mellett az ind mitológia fő forrásai a puránák, azaz az epikus irodalom „folytatásaként” megkomponált mítoszgyűjtemények, amelyek jellemzően idő, hely és vallási tradíció függvényében igyekeztek értelmezni, illetve racionalizálni a közös mitikus hagyományt.

A kurzus órái egy-egy puránákra jellemző témát dolgoznak fel, amelyeket a hallgatók az ezekhez kapcsolódó mítoszok olvasásán, illetve a tanórákon való közös értelmezésén keresztül ismerhetnek meg. A félév során többek között kiderül, mire számíthat az, aki a Nappal köt házasságot, mi mindent rejt a Tejóceán, és hogyan veszítette el a testét a szerelemisten.

• Előadó: Száler Péter

• Keddenként 12:00-13:30

• Helyszín: A épület 3. em. 330.

• Helyszín: ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Könyvtár, Központi Olvasó

• Időpont: szerdánként 17:00-18:30

• Egy órás előadás után fél óra beszélgetés

Február 18
Siklósi Zsuzsanna (ELTE Régészettudományi Intézet): Egyenlőség, egyenlősítés, egyenlőtlenség az őskorban

Február 25
Kalla Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet): Alávetettség, szolgaság, rabszolgaság az ókori Mezopotámiában.

Március 4
Laszlovszky József (Bécs CEU): Szolgaság és rabszolgák az Árpád-kori Magyarországon. Történeti-régészeti megközelítések.

Március 11
Régi Tamás (Néprajzi Múzeum, Afrika Gyűjtemény): (Rab)szolgaság és etnikai identitás Kelet-Afrikában

Március 18
Kóthay Katalin (Szépművészeti Múzeum, Egyiptomi Gyűjtemény): „Milliók egy miatt”. A monumentális építkezések munkásai az ókori Egyiptomban.

Március 25
Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet): Szolgaság, rabszolgaság, rabszolgakereskedelem a bronzkori és vaskori Európában

Április 8
Vér Márton Gergő (Universität Hamburg, Center for the Study of Manuscript Cultures): Mi történik a mongolok által leigázott népekkel?

Április 15
Koncz István (ELTE Régészettudományi Intézet): A kora középkori (rab)szolgaság régészeti nyomai

Április 22
Szabó Melinda (ELTE Régészettudományi Intézet): Szervusz, servus! Rabszolgák és a hatalom a Római Birodalomban

Április 29
Vér Ádám (ELTE BTK, Assziriológiai Tanszék): „Uralmam igáját rájuk raktam”. Az asszírok és a legyőzöttek.

Május 6
Gyarmati János (Néprajzi Múzeum): Háború, szolgaság, alávetettség a prekolumbián magaskultúrákban

Május 13
Joháczi Szilvia (ELTE Régészettudományi Intézet): Rabszolgák ábrázolása a görög vázafestészetben
 

• előadó: Darida Veronika
• keddenként 16:00-17:30
• Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)
   

Az előadások során a videójátékok és a kortárs digitális kultúra összefüggéseit vizsgáljuk. Ennek során megpróbáljuk körüljárni a digitális esztétika, a digitális képalkotás médiumokat összekötő és hibridizáló működését. A központi műfaji alakzat azonban mégis a videó/játék lesz, ahol különösen a játék fogalmának a lehetséges jelentéseit kell rekonstruálnunk a különböző filozófiai-esztétikai kontextusok segítségével. 

A játékelemzések során a narratíva, attrakció és interakció viszonyait értelmezzük, mely a játékélmény médiumspecifikus (pl. a kortárs digitális filmtől elhatárolt) vizsgálatára is lehetőséget ad. A videójátékesztétika autonóm elemzése mellett azonban végig fontos kérdés marad, hogy hogyan hat(hat) mindez a vizuális kultúra egyéb területeire, például a kortárs képzőművészet egyes irányzataira?

• Előadó: Nemes Zoltán Márió

• szerdánként 18:00-19:30

• Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

A kurzus az ókori zsidó történelem három nagy korszakát tekinti át:

1. Bibliai kor (i.e. 5. századig): Ez az időszak Izrael népének kialakulásától és a honfoglalástól kezdődik, majd a királyság korán át egészen a babiloni fogság után végbemenő újjáépítésig tart.

2. A második templom kora (i.e. 5. sz. – i.sz. 70): Ez a korszak a hellénizmus kulturális hatásától meghatározott időszak, amely magában foglalja a hellénisztikus királyságok, a hasmóneus állam és a korai római megszállás történetét, egészen a jeruzsálemi Szentély lerombolásáig.

3. Késő ókor/császárkor (i.sz. 70 – 637/638): Ezek az előadások a Római, majd Bizánci Birodalomban, illetve a párthus, később a szászánida Perzsiában élő zsidó közösségek életét és történetét tárgyalják.

• Előadók: Vér Ádám (1–5. előadás) és Buzási Gábor (6–12. előadás)

• Csütörtökönként 16:00–17:30

• F épület, Kerényi terem

Tematika

1. (február 12) Bevezetés: kronológia és történeti földrajz

2. (február 19) Izrael kezdetei (honfoglalás/ethnogenezis)

3. (február 26) A királyság kora Samária bukásáig

4. (március 5) Samária bukásától a babilóni fogság végéig (i.e. 722–538)

5. (március 12) A perzsa kor (i.e. 538–332)

6. (március 19) A hellénisztikus kor a makkabeus felkelés kezdetéig (i.e. 332–167)

7. (március 26) A hasmóneusok és az önálló zsidó államiság (i.e. 167–63)

8. (április 9) A római kor a Szentély pusztulásáig (i.e. 63 – i.sz. 70)

9. (április 16) A Szentély pusztulásától a Bar-Kochba felkelésig (i.sz. 70–135)

10. (április 30) A szentföldi zsidóság Bar-Kochbától Konstantinig (i.sz. 135–312)

11. (május 7) A babilóni diaszpóra a talmudi korban

12. (május 14) A zsidóság a Római/Bizánci Birodalomban Konstantintól az arab/muszlim hódításig (i.sz. 312–637/638)

Az előadás áttekintés ad a brit irodalom főbb vonulatairól az 1960-as évektől napjainkig. Bemutatja a főbb irányzatokat és az egyedi művek sajátos értékeit. Az előadások középpontjában az egyes szerzők életműve áll, a korszak általános jellemzőit a művek elemzésén keresztül mutatjuk be.

• Előadók: Czigányik Zsolt, Pikli Natália

• szerdánként 14:00-15:30

• D épület 126. (Eötvös-terem)

Az előadások során az érdeklődők a koraújkori (16–18. sz.) könyv- és könyvtártörténettel ismerkedhetnek meg.

• Előadó: Bibor Máté egyetemi adjunktus

• Péntekenként 10:30-12:00 

• Főépület (MUK 6-8.) fszt. 34. (Kovács Máté terem)

Az előadás az egyszerű és az összetett nyelvi kifejezések kategóriáit és az összetett kifejezéseket létrehozó grammatikai (morfológiai és szintaktikai) műveleteket tárgyalja. A jelenségek bemutatása a nyelvváltozási folyamatokat is figyelembe vevő, szinkrón megközelítésben történik, és mai magyar nyelvi anyagra épül.

A kurzus célja, hogy a résztvevők megismerjék, illetve a nyelvi kifejezésekben felismerjék a grammatikai jelenségeket (kifejezéseket és műveleteket), ezáltal képesek legyenek értő módon, tudományosan viszonyulni a nyelvi adatokhoz.

• Előadó: Kugler Nóra

• Keddenként 12:00-13:30

• A épület, 4. em. 428.

Az előadás a magyar őstörténet és honfoglalás-kor történeti bemutatására vállalkozik, de szó lesz az egész eseménysorozat régészeti, nyelvészeti és néprajzi vonatkozásairól. A kurzus a keresztény magyar államalapítás első lépéseinél, Géza nagyfejedelem 997. évi halálánál ér véget.

• Előadó: Thoroczkay Gábor

• Csütörtökönként 12:00-13:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) 2. emelet 252. I. Tóth Zoltán terem

A Nyitott Napok az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet (KITI) 1995-ben indított nyilvános előadássorozata, amely változatos művelődéstörténeti programjával nemcsak a hallgatók általános ismereteit bővíti és a könyvtáros szakma képviselőinek nyújt tájékozódási lehetőséget, de a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tart.

• Helyszín: az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

• Időpont: a szorgalmi időszak minden hónapjának egy-egy szerda délutánja, mindig 17:00 órai kezdettel

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.
A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az alábbi oldalon.

A 2025/2026. tanév tavaszi félévének programja

2026. február 18.
Uniós adatgazdászat a gyakorlatban
Molnár Bence (Az Európai Unió Kiadóhivatala, Reference Data and Style Guide)

2026. március 11.
William Morris – a könyv mint iparművészeti műfaj
Prékopa Ágnes (MNMKK Iparművészeti Múzeum)

2026. április 22.
Egy 17. századi protestáns album amicorum bemutatása
Bácskai-Horváth Hajnalka (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára)

2026. május 6.
Miért készítsük el könyvtárunk nyomtatott antikva katalógusát? (Evangélikus példa)
Hubert Gabriella (Evangélikus Országos Gyűjtemény, ny. igazgató)
 

A kurzus során az érdeklődők megismerkedhetnek az egyes vallások történetével, alapvető fogalmaival, vallásgyakorlatával, a vallások szöveges, képi és építészeti reprezentációival.

• Csütörtökönként 8.00–9.30

• F épület, Kerényi terem

A kurzus előadói: 

• Vér Ádám (Mezopotámia, feb. 12 és 19)

• Szántó Iván (Irán, feb. 26 és márc. 5)

• Irsay-Nagy Balázs (Egyiptom, márc. 12)

• Egyed Attila (görög vallástörténet, márc 19)

• Egyed Attila István (római vallástörténet, márc. 26)

• Száler Péter (India, ápr. 9 és 16)

• Bányai Viktória (zsidó vallás és judaizmus, ápr. 23 és 30)

• Szombathy Zoltán (iszlám, máj. 7 és 14)

Már a régi görögök is.... szoktuk mondani. Az előadás nemcsak az ókori Görögország történetének vázlatát adja (a kezdetektől a római császárkorig), hanem felvillantja, mi is az, amit már a görögök is tudtak, illetve mi az amit a mai napig érdemes mindenkinek tudni róluk.

• Előadó: Patay-Horváth András

• Keddenként 12:00-13:30 

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) fszt. 11.
   

Az ókori görög-római kultúra európaiságunk egyik legfontosabb alappillére. Az előadás a bronzkortól a késő ókorig tekinti át a görög-római történelem főbb folyamatait, kiemelve azokat a fordulópontokat és tudnivalókat, amelyek mind a mai napig fontosak lehetnek, nemcsak a történelemtanárok és történészek számára.

• Előadó: Patay-Horváth András

• Hétfőnként 12:00-13:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) fszt. 11.
   

Az előadás átfogó betekintést nyújt a pszicholingvisztika kialakulásába, előzményeibe és fő kutatási területeibe, közérthető módon bemutatva, hogyan kapcsolódik össze a nyelv és az emberi elme működése. A hallgatók megismerhetik az agy nyelvi folyamatait, a beszéd létrejöttének, észlelésének és megértésének modelljeit, valamint a mentális lexikon működését. A kurzus kitér az anyanyelv-elsajátítás és az olvasás folyamatára, továbbá a nyelvi zavarok alapvető kérdéseire is.

• Előadó: Bóna Judit

• Keddenként 10:00-11:30

• A épület, 4. em. 428.

Az előadássorozat bemutatja régészeti emlékanyag helyét a kulturális örökség egészében. Kiemelten foglalkozik a régészeti örökség legújabb kutatási irányzataival és problémaköreivel az álló, épített örökségtől a földben rejlő régészeti emlékek védelmén át a múzeumokban örzött régészeti tárgyakig. 

A félévek során tárgyalt témakörök: 

• A kulturális örökség fogalma és általános elmélete

• A kulturális / régészeti örökség és a digitális éra

• Az épített (ingatlan) kulturális örökség védelme

• Műemlékvédelem és régészet

• Épített és régészeti örökség városi környezetben

• A dunai limes mint világörökségi helyszín

   

• Előadó: Anders Alexandra

• keddenként 14:00-15:30

• B épület, 1.em. 117. (Alföldy Géza terem)

Az előadás az ókori Róma ezer évét mutatja be a város alapításától Attila megérkezéséig. A szöveges emlékeken kívül nagy súlyt helyez a tárgyi kultúrára, a feliratos tárgyakra és az érmékre, mivel ezek voltak az adott korszak valódi forrásai.

• Előadó: Németh György

• Hétfőnként  8:00-9:30 

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) 2. emelet 252. I. Tóth Zoltán terem
   

• Előadó: Birtalan Ágnes
• szerdánként 16:00-17:30
• A épület földszint 47. (Gombocz Zoltán terem)

A kurzus során az érdeklődők betekintést nyerhetnek a koreai és a japán művészet jellemző tulajdonságaiába és megismerkedhetnek legfontosabb emlékeivel.

• Előadók: Kiss Mónika, Mecsi Beatrix
• szerdánként 14:00-15:30
• B épület 172-es nagyelőadó

This English-language, seminar-style course introduces students to the medieval history of Central Europe, tracing how states were formed, converted to Christianity, and shaped by ethnic, religious, and economic diversity. 

We will explore everyday life, trade, and the growth of medieval towns, while learning how historians work with written and visual sources from the period. Along the way, students will discover why the Middle Ages still matter today, examining how medieval rulers, conflicts, and symbols are remembered—and sometimes misused—in modern politics and public debates.

• Előadó: Nagy Balázs

• Keddenként 10:00-11:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) 3. emelet 319.

• Előadó: Pintér Tibor
• keddenként 10:30-12:00
• Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

A tantárgy különböző történeti korszakok zenéjének lényegét és sajátos jellemzőit elemzi.

• Előadó: Bánó Barnabás

• Előadások: 

  • Zenetörténet 4: csütörtökönként 15:00-16:30

  • Zenetörténet 6: csütörtökönként 16:30-18:00

• F épület, magasföldszint, 11-es terem

Miről szól a zsidó vallás? Miből áll a vallásos zsidó élete? Mikorra esik a zsidó újév? Miből áll egy széderest? Mi a hanukka? Miben különböznek egymástól a zsidó vallás irányzatai? A zsidó vallás alapjait bemutató előadássorozat második féléve elsősorban – de nem kizárólag – az ünnepek világába vezeti be az érdeklődőket.

• Előadó: Biró Tamás

• hétfőnként 8:30–10:00

• F épület, Kerényi terem