A szakot gondozó Orientalisztikai Intézete a magyar felsőoktatás legrégebben folyamatosan létező oktatási és kutatási intézménye a keletkutatás területén. Az oktatást és kutatást egy, összességében mintegy 50 ezer kötetet magában foglaló, részben központilag, részben a tanszékeknél elhelyezett könyvtár segíti. Az Orientalisztikai Intézet egyik fő erőssége, hogy tanszékei révén a nemzetközi tudományos kutatásokban intenzíven részt vesz mind szervezett együttműködés, mind személyes kapcsolattartás keretében. Intézetünk nemzetközi kapcsolatai mindezek mellett azt is lehetővé teszik, hogy hallgatóink ösztöndíjasként és vendéghallgatóként bekapcsolódjanak az egyes célországok nyelvi képzéseibe.
Török Filológiai Tanszék: honlap, Facebook
Orientalisztikai Intézet
A képzésről röviden
A szakot azoknak ajánljuk, akik szeretnék elsajátítani a török nyelvet és szívesen alaposabban is megismerkednének az Európától Közép-Ázsiáig terjedő török világ országaival, történelmével, irodalmával, mai társadalmi és nyelvi viszonyaival.
Tantárgyízelítő
A törökség története
Török irodalomtörténet
Török népek és nyelvek
Az Oszmán Birodalom története
Ők is itt végeztek
Fodor Gábor, az isztambuli Magyar Kulturális Központ igazgatója
Fodor Pál, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója
Horn Ildikó, az ELTE BTK Történeti Intézetének igazgatója
Hóvári János, Magyarország izraeli, törökországi és kuvaiti nagykövete, a Türk Tanács magyarországi irodájának vezetője
Jankowski, Henryk, a poznani Adam Mickiewitz Egyetem professzora
Papp Sándor, a SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője
Vásáry István turkológus, a Magyar tudományos Akadémia tagja
Érdekességek a szakról
A tanszék jogelődjét Vámbéry Ármin (1832–1913) alapította 1870-ben, s ezzel tanszékünk az európai turkológiai oktatás leghosszabb ideje működő központja. Története során olyan jelentős turkológusok dolgoztak itt, mint a magyar őstörténeti kutatások meghatározó alakja, tanszéken 50 éven át oktató Németh Gyula (1890–1976) vagy az oszmán levéltári kutatások úttörő kutatója, Fekete Lajos (1891–1969).
magyar és orosz hallgatók Ankarában
Felvételi információk
Általános felvételi információk
Önköltséges képzés esetén: 350.000 Ft/félév
A képzés részletei
A képzés keretein belül a hallgatók az alapozó bölcsész tárgyak és az összefoglaló orientalisztikai kurzusok mellett átfogó képet kapnak a török irodalomról, nyelvészetről és művelődéstudományról is.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon
Képzési forma: nappali
Időtartam: 6 félév
Helyszín: Budapest
Főbb szakterületek:
a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek [elméleti nyelvészet, irodalomelmélet, esztétika, társadalmi ismeretek, történelemfilozófia, társadalomfilozófia, az ókori és keleti kultúra ismeretkörei (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet)] 25-30 kredit;
orientalisztikai, ókortudományi szakmai ismeretei 135-145 kredit, amelyből:
keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18-22 kredit
a keleti nyelvek és kultúrák általános ismeretei (történelem, földrajz, vallás, irodalom, kultúrtörténet, írástörténet), filológia, újgörög szakirányon egyéb ókori és általános ismeretek; - a választott nyelv és kultúra szakterületi ismeretei és az azon kívüli másik keleti vagy ókori nyelv alapismeretei
a választott szakirány szerinti speciális nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti ismeretek (nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, a szakirányhoz kapcsolódó specializációk) 60-70 kredit
választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit
Török szakterület kreditaránya:
keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18-22 kredit
nyelvi képzés (török nyelv, stílusgyakorlat, grammatika, szövegolvasás, oszmán-török nyelv) 51 kredit
egyéb kultúrtörténeti ismeretek (a török népek története, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság története, török-magyar kapcsolatok, általános turkológia, oszmán történelem, oszmán paleográfia) 17 kredit
Minor szakként felvehető-e: igen
A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.
Nyelvi kimenet: Az adott szakirányon a záróvizsga letétele középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás teljesítését igazolja modern török nyelvből.
Továbblépési és karrierlehetőségek
Az alapszak elvégzése után az elhelyezkedésre általában a kulturális élet valamely szférájában lehetséges, például a közművelődés területén (könyvtárak, múzeumok) vagy a médiában. A fentiek mellett a turizmus, valamint a közigazgatás is kiemelten igényt tart a keleti nyelvek és kultúrák területén képzett szakemberekre, kiegészítő tolmács végzettséggel pedig az idegenforgalom területén is nő az esély az elhelyezkedésre.
Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:
Egyenes ágon, azaz különbözeti tanulmányok nélkül:
- turkológia
- iszlám tanulmányok
- Balkán-tanulmányok
- buddhizmus tanulmányok
- angol nyelvoktató (angol nyelven)
- fordító és tolmács
- szemiotika
- színháztudomány
Karrierlehetőségek:
Jellemző munkaterületek: diplomácia, turizmus, közigazgatás, multinacionális nagyvállalatok (pl. IBM, Vodafone), török cégek magyarországi leányvállalatai, tudományos kutatóintézetek (pl. ELKH BTK), egyetemek, múzeumok, könyvtárak.