Fodor Alexandra
Fodor Alexandra
egyetemi adjunktus
Elérhetőségek
Cím
1088 Budapest, Rákóczi út 5.
Szoba
325
Hivatkozások
  • 6. Bölcsészettudományok
    • 6.2 Nyelvek és irodalom
      • nyelvészet
Angol nyelvtörténet, korpusznyelvészet

Alapvető kutatási kérdések

RQ0 (átfogó tézis): Hogyan fejlődnek az angol alárendelő kötőszók egymással összefüggő konstrukciós hálózatként a grammatikalizáció és konstrukcionalizáció során, és milyen mechanizmusok irányítják a konvergenciát vagy divergenciát a szemantikai, szintaktikai, morfológiai és pragmatikai változások mentén az óangoltól a mai angolig?

Szemantikai fejlődés

• RQ1: Mely szemantikai eltolódások (időbeli > oksági, parataktikus magyarázat > hipotaktikus oksági viszony) a leggyakoribbak az oksági/időbeli alárendelők körében, és hogyan mintázódnak a kontextus által kiváltott újraértelmezések a különböző korszakokban?

• RQ2: Milyen mértékben korrelál a szemantikai kiüresedés a funkcionális bővüléssel (pl. oksági > megengedő eltolódás a since vagy as esetében)?

Szintaktikai fejlődés

• RQ3: Hogyan változik az alárendelők szintaktikai státusza a teljes tagmondat-összekötőkből összeolvadt alárendelőkké, és milyen szerepet játszik az újraelemzés a hipotaxis kialakulásában?

• RQ4: Mi a diakrón kapcsolat az adverbiális alárendelés és a komplementáció között az oksági szerkezetekben?

Morfológiai fejlődés

• RQ5: Milyen morfológiai eróziós mintázatok jellemzik az alárendelők fejlődését (pl. for þan þe → for then→ because), és hogyan követi a fonológiai összeolvadás és a helyesírási variabilitás a grammatikalizáció szakaszait?

• RQ6: Hogyan versenyez az univerbizáció (by cause that → because) az analitikus fennmaradással az alárendelő rendszerben?

Pragmatikai fejlődés

• RQ7: Hogyan befolyásolják a diskurzus-pragmatikai funkciók (magyarázat vs. igazolás, háttérbe helyezés vs. előtérbe helyezés) az alárendelők kiválasztását és szemantikai kiterjesztését?

• RQ8: Milyen bizonyítékok vannak a szubjektivizációra/interszubjektivizációra az oksági alárendelők pragmatikai kiüresedésében?

• RQ9: Mely alárendelők mutatnak rétegződési/versengési hatásokat (pl. because vs. since vs. as), és hogyan alakulnak ki a gyakorisági hierarchiák diakrón módon?

• RQ10: Hogyan korlátozzák a konstrukciós hálózatok az egyes alárendelők fejlődési pályáit, és mi jelzi előre a fennmaradást vagy az elavulást?