2026. november elején magyarországi és oroszországi történészek, kutatók és pedagógusok találkoztak az ELTE Bölcsészettudományi Karán, hogy megvitassák a holokauszt kutatásának és oktatásának kérdéseit. Az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja által szervezett Őrizd meg és add tovább! című rendezvénynek a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára és a Ruszisztikai Központ Könyvtára adott otthont.
A konferenciát Bagi Dániel, az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének vezetője és Ilja Altman, a moszkvai Holokauszt Központ társelnöke nyitotta meg. A plenáris ülésen Krausz Tamás a népirtás fogalmáról és a történelemhamisításról beszélt. Az oroszországi előadók a holokauszt emlékezetének oktatásáról, a holokauszttagadás tanórai feldolgozásáról és a regionális pedagógiai tapasztalatokról számoltak be.
A magyarországi kutatásokat bemutató szekcióban Kovács Tamás (NKE) a Svéd Vöröskereszt magyarországi embermentő munkáját ismertette, középpontban Valdemar és Nina Langlet tevékenységével. Balázs István Miklós (ELTE) Kerényi Grácia visszaemlékezésein keresztül mutatta be, hogyan használhatók a túlélők emlékiratai az egyetemi forrásismeret oktatásában.
Goldmann Márta (OR–ZSE) a Yahad–In Unum szervezettel folytatott együttműködésről és a tömeges kivégzések történetének oktatásához kapcsolódó tanárképzésről beszélt. Szarka Lajos (Szent Pál Akadémia) a személyes történetek, az oral history és az egyéni tanúságtételek szerepét tárgyalta a holokauszt oktatásában. Pető Szilvia, a Yad Vashem regionális képviselője a Ki a te hősöd? című nemzetközi diákverseny magyarországi tapasztalatait mutatta be.
A könyvbemutatón Aron Shneyer a Bełżec: egy haláltábor anatómiája című monográfiája megírásáról beszélt, felidézte többek között annak a három fogolynak a sorsát, akik megérték a háború végét, különösen megrázó volt annak a lengyel férfinek az esete, aki túlélve a láger borzalmait a háborús bűnösök bírósági tárgyalásán a tanúskodás után egy radikális csoport áldozatává vált. Krausz Tamás azt emelte ki, hogyan világít rá egyetlen haláltábor története a holokauszt tágabb összefüggéseire. Igari Léna, a kötet magyar fordítója a fordítás személyes tapasztalatairól beszélt, és arról, milyen kérdéseket vetett fel benne az áldozatok és a túlélők történetének újraolvasása.
A második napon a résztvevők a Magyarországról szóló korabeli katonalevelekről, az iskolai emlékezetprojektek és a tanárképzés tapasztalatairól, valamint a holokauszttagadás mai oroszországi formáiról hallhattak előadásokat. A konferencia után Krausz Tamás vezetésével bejárták az egykori budapesti gettó környékének emlékhelyeit.
