Tanulmányi kötelezettségek (átsorolás, jogviszony megszűntetése)

Tanulmányi kötelezettségek (átsorolás, jogviszony megszűntetése)

Rövidítések:

HKR = Hallgatói követelményrendszer (ELTE Szervezeti és Működési szabályzat II. kötet)
Nftv. = 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
Vhr1. = 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Tbj. = 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

 

Jogszabályok, szabályzatok  

Milyen jogszabályok és szabályzatok tartalmazzák a hallgatók jogait és kötelezettségeit?

A hallgatók alapvető jogait és kötelezettségeit a nemzeti felsőoktatásról szóló, 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban Nftv.) és a kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok alapján (azok vonatkozó részeit is idézve) alkotta meg az Egyetem a részletes tanulmányi és hallgatói pénzügyi szabályokat is tartalmazó Hallgatói követelményrendszert (továbbiakban HKR), amely szabályzat keretei között zajlik minden hallgató élete az első pillanattól kezdve.

A szabályzat mindenkor hatályos szövege elérhető a Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda honlapján, a Kari honlapon, illetve az ELTE központi honlapján.

Átsorolás

Mi az átsorolás?

Az átsorolás finanszírozási forma váltásáról hozott döntés, mely a 2007-ben és azt követően felvételt nyert hallgatókra vonatkozik. Átsorolás történhet önköltséges képzésbe, illetve önköltségesből állami ösztöndíjas képzésbe.

Az átsorolásnak három fajtája van:

  • Tanulmányi alapú átsorolás: erre a tanév végén (júliusban) kerül sor, az utolsó két aktív félév tanulmányi teljesítményének figyelembevételével (a teljesített kreditszám és elért súlyozott tanulmányi átlag alapján).
  • Félévszám alapú átsorolás: a jogszabályban biztosított, igénybe vett támogatott félévek felhasználására figyelemmel, amennyiben valakinek elfogytak az állami ösztöndíjas félévei.
  • Kérelemre történő átsorolás: a hallgató bármikor kérheti a Kar Dékánjától, hogy a soron következő félévben államilag támogatott finanszírozási formáról önköltséges finanszírozási formára kerüljön átsorolásra. A kérvényt a szorgalmi időszak második hetének első munkanapjáig lehet benyújtani a Tanulmányi Hivatalban a Kar dékánjának címezve.

Nftv. 48. § (1) (2) (3)https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv (4); 117/H. § (2)

Vhr1. 61. § (2) (3) (4) (6) (7) (8) (9)

HKR 41/A. §a) b) c); 41/B., C., D., E. §

Mikor beszélünk tanulmányi alapú átsorolásról?

Az átsorolás mindig az utolsó két aktív félév súlyozott tanulmányi átlaga és a képzésen teljesített kreditek szerint történik a tavaszi félév során. A tavaszi félév vizsgaidőszaka során több figyelmeztető Neptun-üzenetet is kap, aki a szabályozás szerint érintett lehet az átsorolásban – tehát, aki állami ösztöndíjas képzésben vesz részt –, de csak azok kerülnek átsorolásra, akik az állami ösztöndíjas képzésben maradás feltételeit (szükséges átlag, kredit) nem teljesítették. Az átsorolást az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben nyilvántartott tanulmányi adatok alapján a tanévet megelőző július 31-ig az Oktatási Igazgatóság végzi el.

Nftv. 48. § (2) 

Vhr1. 61. § (3) (8)

HKR 41/A. § a) b) c)

Kik mentesülhetnek az átsorolás alól?

Az átsorolás alól mentesülnek a regisztrált speciális szükségletű hallgatók; azok, akik az átsorolást érintő valamelyik félévükben Erasmus vagy CEEPUS ösztöndíjjal külföldön tanultak; a kivételes tanulmányi renddel tanuló hallgatók, akiknek az utolsó két félévben szünetelt a jogviszonya.

Ezenfelül a hallgató ilyen irányú kérelme esetén a Kari Tanulmányi Bizottság döntése alapján a hallgatót tanulmányaiban akadályozó betegség, szülés vagy egyéb, a hallgatónak fel nem róható ok esetén mentesülhet az átsorolás alól. Az erre vonatkozó kérelmeket a tavaszi félév vizsgaidőszaka ötödik hetének utolsó munkanapjáig kell benyújtani a Kari Tanulmányi Bizottság részére.

Nftv. 47 § (6); 48. § (2) 

Vhr1. 61. § (3)

HKR 41/B. § (6) (7)

Melyek a tanulmányi alapú átsorolás szabályai? Milyen esetben történik az állami ösztöndíjas képzésből önköltséges képzésbe történő átsorolás?

A tanulmányi alapú átsorolás folyamatának lényege, hogy a gyengébben teljesítő állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat költségtérítéses, önköltséges finanszírozási formába sorolják át; a megüresedő állami ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő költségtérítéses hallgatókkal töltik fel, akiknek nyilatkozniuk kell, hogy nem használták fel az államilag támogatott féléveiket.

Az átsorolás az utolsó két aktív félév eredményei alapján történik.

A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett hallgatók számára az állami ösztöndíjas képzésben maradás feltétele az átsorolást megelőző utolsó két aktív félévében összesen legalább 27 kredit teljesítése.

A 2016/2017. tanévben és az után bölcsészettudományi képzési területen jogviszonyt létesítő hallgatók számára a szükséges teljesítendő kreditek száma 36, pedagógusképzés képzési területen 30; továbbá a súlyozott tanulmányi átlaguk bölcsészettudományi képzési területen el kell érje a 3,5-öt, pedagógusképzés képzési területen pedig a 3-at. Akinek a kreditszáma megvan, de a súlyozott tanulmányi átlaga nincs, ugyanúgy átsorolásra kerül önköltséges képzésbe.

Fontos, hogy sem a kreditszámba, sem az átlagba nem számít bele a kreditátvitellel (pl. visszafelvételi, szakváltás esetén) befogadott kreditek száma!

Az átsorolás folyamatáról a Q-tér honlapján található bővebb leírás.

Nftv. 48. § (3) (4)

HKR 41/B. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Milyen esetben és hogyan lehet átkerülni önköltséges képzésből állami ösztöndíjas képzésbe? Mi a visszasorolás menete?

Az átsorolás folyamatának lényege, hogy a gyengébben állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat költségtérítéses, önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő állami ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő költségtérítéses hallgatókkal töltik fel, akiknek nyilatkozniuk kell, hogy nem használták fel az államilag támogatott féléveiket.

Az átsorolás a 2007-ben és ezt követően felvételt nyert hallgatókra vonatkozik és az utolsó két aktív félév eredményei alapján történik. Átkerülési szándék esetén a hallgatónak a Neptunban (Ügyintézés/Kérvények) a vizsgaidőszak végéig nyilatkoznia kell arról, hogy a hallgató részt kíván-e venni az átsorolásban. A kérvény kitöltésének előfeltétele, hogy a hallgató regisztráljon a következő félévre.

Az önköltséges formában tanuló hallgatók közül a megürült magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszámkeretre a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesítő, azonos szakon tanulmányokat folytató hallgatókat sorolják át:

  • a felszabaduló magyar állami ösztöndíjas helyekre magyar állami részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat,
  • a felszabaduló magyar állami részösztöndíjas helyekre önköltséges hallgatókat.

Feltétel, hogy a tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett hallgatók az átsorolást megelőző két utolsó aktív félévben összesen legalább 27 kreditet szerezzenek, illetve a 2016/2017. tanévben és az után jogviszonyt létesítő hallgatók az átsorolást megelőző két utolsó aktív félévben összesen legalább 36 kreditet teljesítsenek, továbbá a súlyozott tanulmányi átlaguk el kell, érje a 3,5-ös értéket.

Nftv. 48. § (3) (4)

HKR 41/B. § (4); 41/C. § (1) (2) (3) (4)

Melyek a félévszám alapú átsorolás szabályai? Mi a támogatási idő? Milyen esetben történik az állami ösztöndíjas képzésből önköltséges képzésbe történő átsorolás?

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen –általában 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben, ezt nevezzük támogatási időnek. A támogatási idő legfeljebb 14 félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

Az oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az oklevelet nem tudja megszerezni, a tanulmányait ezen a szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha a 12 államilag támogatott félévet még nem merítette ki.

Például: ha a hallgató anglisztika BA-t végez, amelynek támogatási ideje 8 félév (6+2), de ennyi idő alatt nem sikerül megszereznie az oklevelet, akkor a 9. félévet csak önköltséges formában kezdheti meg, hiába áll rendelkezésére 12 államilag támogatott félév.

A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

A támogatási idő az alábbiak szerint alakul:

  • 6 féléves BA képzés esetén 8 félév
  • 4 féléves MA képzés esetén 6 félév
  • De a BA és az MA képzés támogatási ideje összesen legfeljebb 12 félév!
  • 10 féléves osztatlan tanárképzés esetén (általános iskolai tanári szakképzettség): 12 félév
  • 11 féléves (2022/2023-as tanévet megelőzően felvett hallgatók) osztatlan tanárképzés esetén (általános és középiskolai tanári szakképzettség): 14 félév
  • 12 féléves (2022/2023-as tanévet megelőzően felvett hallgatók) osztatlan tanárképzés esetén (középiskolai tanári szakképzettség): 14 félév

A támogatási időbe minden aktív félév beleszámít, függetlenül attól, hogy a hallgató esetleg újra felvételizett akár ugyanarra, akár másik szakra.

Nftv. 47. § (1) (1a) (2) (3) (4) (5) (6) (8)

HKR 41/D. § (1) (2) (3)

Jogviszony megszűnésének lehetséges okai

Milyen esetekben szűnik meg a hallgatói jogviszony?

  • A tanulmányok befejeztével – az abszolutórium megszerzésével.
  • Hallgatói kezdeményezésre.
  • Egyetemi kezdeményezésre, elbocsátás esetén.

Nftv. 59. § (1) (3) (5)

HKR 50. § (1) (2); 51. § (1) (2) (3) (4) (5); 52. § (1) (2); 327. § ad 52. § (3) a)

Milyen esetben szünteti meg a hallgatói jogviszonyt, bocsátja el a hallgatót az Egyetem?

Az Egyetem egyoldalúan megszüntetheti a hallgatóval fennálló jogviszonyt:

  • ha a hallgató egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszori, nyelvi alapvizsga esetében négyszeri felvétel után sem teljesített,
  • ha a hallgató egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet hat érdemjegyszerzési kísérlettel – nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet és az eredménytelen vizsgát – sem teljesített
  • ha a hallgató az első három regisztrált félévben nem teljesített 36 kreditet a szakján,
  • fegyelmi büntetés esetén,
  • ha a hallgató – a hallgatói jogviszony a Tanulmányi Bizottság által kérvény útján engedélyezett szüneteltetését követően – nem kezdi meg a tanulmányait az egymást követő harmadik alkalommal,
  • fizetési hátralék miatt, ha a hallgató a kiadott fizetési felszólításban megjelölt időn túl sem teljesítette a fizetési kötelezettségét. Fontos, hogy a jogviszony megszűnése nem eredményezi automatikusan a fizetési elmaradás törlését, nem évül el és az jogi következményeket von maga után (behajtási procedúra).

 

Nftv. 59. § (1) f) g) (3) (5)

HKR 50. § (1) c) (2); 51. § (1) (2) (3) (4) (5); 52. § (1) a) b) (2); 327. § ad 52. § (3) a)


Hogyan lehet kiiratkozni, megszüntetni a hallgatói jogviszonyt?

Ha a hallgató bármikor úgy dönt, hogy tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a hallgatói jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó kérvényt be kell nyújtani a Neptun Ügyintézés/Kérvények menüpontja alatt („Bejelentés hallgató szakos jogviszonyának végleges megszüntetéséről”). A jogviszony megszűnésére vonatkozó kérést külön indokolni nem szükséges. A jogviszony megszűnése nem eredményezi automatikusan bizonyos kötelezettségek (pl. fizetési elmaradás) törlését.

Nftv. 48. § (2); 48/I. § (2); 48/M. § (1) (2); 59. § (1)

HKR 50. § (1) a); 51. § (2)