Főoldali videók
Az ELTE BTK Néprajzi Intézet, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet és a Magyar Néprajzi Társaság könyvbemutatóján Ament-Kovács Bence, Eitler Ágnes, Vámos Gabriella és Ilyefalvi Emese köteteit mutatták be. A MédiaMűhely stábja a szerzőket kérdezte.
A Gólyavári Esték előadássorozat keretében részében Juhász Dezső nyelvész professzor tartott előadást a 15. század második felének „hétköznapi”, „világi” magyar nyelvhasználatáról.
A nagy sikerű Hunyadi filmsorozat kapcsán jelentősen megélénkült az érdeklődés a történelmi korszak iránt is. Sokan veszik meg és olvassák el a sorozat alapjául szolgáló regényeket Bán Mór tollából, illetve lapozgatják az ide vágó történelmi forrásokat, kézikönyveket. Ilyenkor mindig felmerül a történelmi és nyelvi hitelesség kérdése, a fikció és a valóság egyensúlyban tartása, a művészi szabadság és „üzenet” mérlegelése.
Juhász Dezső az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet professor emeritusa, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke és a Magyar Nyelv folyóirat felelős szerkesztője.
A nagy sikerű Hunyadi filmsorozat kapcsán jelentősen megélénkült az érdeklődés a történelmi korszak iránt is. Sokan veszik meg és olvassák el a sorozat alapjául szolgáló regényeket Bán Mór tollából, illetve lapozgatják az ide vágó történelmi forrásokat, kézikönyveket. Ilyenkor mindig felmerül a történelmi és nyelvi hitelesség kérdése, a fikció és a valóság egyensúlyban tartása, a művészi szabadság és „üzenet” mérlegelése.
Juhász Dezső az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet professor emeritusa, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke és a Magyar Nyelv folyóirat felelős szerkesztője.
Az ELTE Buddhológia és Tibetisztika Tanszéke interdiszciplináris konferenciát szervezett mesterszakos és doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
A távol-keleti stúdiumokon túl az esemény nyitott volt a társtudományok irányában, a szervezők valamennyi olyan terület képviselőinek jelentkezését is várták, ahol a klasszikus nyelvű források állnak a kutatás középpontjában (távol-keleti nyelvek, ókortudományok, indológia, klasszika-filológia, filozófia, vallástudomány stb.) A konferencia lehetőséget nyújtott a bemutatkozásra, egyúttal támogatást biztosított OTDK felkészüléshez, az alapszakos disszertáció továbbviteléhez, mesterszakos és doktori kutatáshoz.
A MédiaMűhely stábja Szántó Péter Dánielt, az ELTE BTK Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetőjét, valamint a konferencia egy-egy MA-s, illetve PhD-hallgató résztvevőjét kérdezte.
A távol-keleti stúdiumokon túl az esemény nyitott volt a társtudományok irányában, a szervezők valamennyi olyan terület képviselőinek jelentkezését is várták, ahol a klasszikus nyelvű források állnak a kutatás középpontjában (távol-keleti nyelvek, ókortudományok, indológia, klasszika-filológia, filozófia, vallástudomány stb.) A konferencia lehetőséget nyújtott a bemutatkozásra, egyúttal támogatást biztosított OTDK felkészüléshez, az alapszakos disszertáció továbbviteléhez, mesterszakos és doktori kutatáshoz.
A MédiaMűhely stábja Szántó Péter Dánielt, az ELTE BTK Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetőjét, valamint a konferencia egy-egy MA-s, illetve PhD-hallgató résztvevőjét kérdezte.
A 2025-ös Kutatók Éjszakája keretében folytatódott az ELTE BTK Korunk kérdései című sorozata, melyben különböző tudományterületekről érkező beszélgetőtársak feszegetik modern társadalmunk meghatározó kérdéseit. A kerekasztal, mely a Filozófia Intézet előadássorozatának záróeseménye, a gondolkodás és az AI kapcsolatát járta körül.
Résztvevők: Bartók Imre író, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, Salamon Eszter oktatáskutató, gyerekjogi szakértő
A beszélgetést moderálta: Kodaj Dániel filozófus
Résztvevők: Bartók Imre író, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, Salamon Eszter oktatáskutató, gyerekjogi szakértő
A beszélgetést moderálta: Kodaj Dániel filozófus
A HUN-REN – ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport és az Ókori Régészeti Tanszék együttműködésében szervezett nemzetközi konferencia a romanizáció, akkulturáció, római civilizáció kérdéseit járta körbe a Római Birodalom provinciáinak régészeti leletanyaga alapján.
A konferencián Európa számos országának több mint 50 kutatója tartott előadást Angliától és Spanyolországtól Németországon és Olaszországon át Bulgáriáig és Ukrajnáig. Az előadások a legkülönbözőbb témákkal foglalkoztak: többek között településtörténettel és építészettel, temetkezésekkel, viselettörténettel, üvegművességgel, kerámiaedényekkel, szobrászattal, hajókészítéssel, illetve a római kultúra és barbár népcsoportok egymásra hatásával a Birodalom területén belül, és annak határain kívül, a köztársaságkortól egészen a kora népvándorláskorig.
A konferencián a MédiaMűhely stábja az ELTE rektorát, Borhy Lászlót és Simone Pastort, a Sovrintendenza Capitolina ai Beni Culturali régészét kérdezte.
A konferencián Európa számos országának több mint 50 kutatója tartott előadást Angliától és Spanyolországtól Németországon és Olaszországon át Bulgáriáig és Ukrajnáig. Az előadások a legkülönbözőbb témákkal foglalkoztak: többek között településtörténettel és építészettel, temetkezésekkel, viselettörténettel, üvegművességgel, kerámiaedényekkel, szobrászattal, hajókészítéssel, illetve a római kultúra és barbár népcsoportok egymásra hatásával a Birodalom területén belül, és annak határain kívül, a köztársaságkortól egészen a kora népvándorláskorig.
A konferencián a MédiaMűhely stábja az ELTE rektorát, Borhy Lászlót és Simone Pastort, a Sovrintendenza Capitolina ai Beni Culturali régészét kérdezte.
Az ELTE BTK színházi képzéseinek májusi programja két részből állt: előbb a Színház folyóirat szerkesztőivel, Herczog Noémivel és Králl Csabával a folyóiratok (és így a kritika) fenntarthatóságáról beszélgetett Dézsi Fruzsina. Ezután a DamArt projekt tagjaival, Gergő Dominikával, dr. Váczi Lászlóval és Némethné Molnár Annával a demokratikus részvételi projektek fenntarthatóságáról volt szó.
A MédiaMűhely stábja is meglátogatta az eseményt.
A MédiaMűhely stábja is meglátogatta az eseményt.
Az ELTE hallgatóinak második alkalommal megrendezett filmfesztiválját fotókiállítás, kerekasztal-beszélgetés, workshopok és kurzusok is színesítették. Az ELTE Szemle célja, hogy reflektorfénybe helyezze az ELTE-n zajló filmes képzéseket, emellett teret adjon a közösségépítésnek, a tudásátadásnak és a filmes műhelymunkának. A négynapos rendezvényt BEST OF vetítés zárta a Puskin Moziban, amit az ELTE BTK MédiaMűhely stábja is meglátogatott.
A hagyományokhoz híven idén az ELTE szervezte a Károli és a Debreceni Egyetem holland tanszékeivel közösen tartott Magyarországi Néderlandisztika napját. A 25. jubileumi esemény címe Testbe foglalt szavak: hollandságok könyveken innen és túl volt. Idén a Magyarországi Néderlandisztika napján ünnepeltük azt is, hogy az ELTE-n 55 éve folyik a holland nyelv oktatása.
Az eseményen Réthelyi Orsolya dékánhelyettest, a Néderlandisztikai Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.
Az eseményen Réthelyi Orsolya dékánhelyettest, a Néderlandisztikai Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.
2025-ben ünnepeltük Kara György professzor születésének 90. évfordulóját, valamint a magyar-mongol diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját. E két jelentős eseményhez kapcsolódott a mongol buddhizmus különböző aspektusait vizsgáló konferenciasorozat idei alkalma.
A konferencia célja az volt, hogy nemzetközi és magyar kutatók, valamint kutató szerzetesek több szempontból vizsgálják a mongol buddhizmus sajátos gyakorlatát, szöveghagyományát, szertartásait, kolostori életét és a szinkretikus népvallást a hagyományos mongol műveltség tükrében.
A kétnapos konferenciára 75 előadó érkezett, nem csak a mai Mongólia, hanem az Oroszországhoz tartozó kalmük, valamint a Kínához tartozó Belső-Mongólia területéről is.
A konferencián Birtalan Ágnest, az ELTE BTK Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük.
A konferencia célja az volt, hogy nemzetközi és magyar kutatók, valamint kutató szerzetesek több szempontból vizsgálják a mongol buddhizmus sajátos gyakorlatát, szöveghagyományát, szertartásait, kolostori életét és a szinkretikus népvallást a hagyományos mongol műveltség tükrében.
A kétnapos konferenciára 75 előadó érkezett, nem csak a mai Mongólia, hanem az Oroszországhoz tartozó kalmük, valamint a Kínához tartozó Belső-Mongólia területéről is.
A konferencián Birtalan Ágnest, az ELTE BTK Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük.
Patrick Juola, a szövegstatisztika egyik legnagyobb ma élő kutatója – aki leleplezte J. K. Rowling álnéven írt regényét – ebben a félévben az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékén tanít vendégoktatóként. STEM Solutions to Research Problems in Humanities című kurzusa szabadon felvehető minden ELTE-s hallgató számára.
A MédiaMűhely stábja munkásságáról kérdezte a neves vendégoktatót.
A MédiaMűhely stábja munkásságáról kérdezte a neves vendégoktatót.
Ki tudná a legjobban, mitől lesz vicces egy annak szánt tartalom, mint a tartalomgyártók? Az ELTE Média eseményén Radics Zsombor, tiktokker, influenszer, Turai Barna, a Síkidegvagyok és a Mivanaveled oldalak alapítója és Rainer-Micsinyei Nóra, színésznő, humorista beszélgettek a témában.
A kerekasztal-beszélgetés után Radics Zsombort kérdeztük.
A kerekasztal-beszélgetés után Radics Zsombort kérdeztük.
Idén is megrendezte hagyományos közös konferenciáját az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A kétnapos tanácskozás fókuszában ezúttal Déry Tibor életműve állt.
Déry életművének jelentőségéről és a konferencia tapasztalatairól Gintli Tibort, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatóját kérdeztük.
Déry életművének jelentőségéről és a konferencia tapasztalatairól Gintli Tibort, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatóját kérdeztük.
Az ELTE „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával.
Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Rákóczy-Kiss Emma 5. osztályos tanuló a történelem első hangszeréről, első zenéjéről és a világ első zenei sztárjairól is kérdezte Bodnár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját.
Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Rákóczy-Kiss Emma 5. osztályos tanuló a történelem első hangszeréről, első zenéjéről és a világ első zenei sztárjairól is kérdezte Bodnár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját.
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére tavaly szeptemberben elindult Karunkon a dalköltő szakirányú továbbképzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, hangszerelési alapismereteket és dalkultúra-történetet tanulhatnak a résztvevők.
Az első évfolyam hallgatói félévi vizsgaelőadás keretében mutatták be tehetségüket oktatóik és a közönség előtt, stábunknak pedig meséltek arról is, mit kaptak eddig a képzéstől.
Az első évfolyam hallgatói félévi vizsgaelőadás keretében mutatták be tehetségüket oktatóik és a közönség előtt, stábunknak pedig meséltek arról is, mit kaptak eddig a képzéstől.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szervezett szakmai konferencia célja az volt, hogy a humán tudományok és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálja, különösen kari oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók számára. A főbb témák között szerepeltek filozófiai és etikai kérdések, a mesterséges intelligencia alkalmazása a nyelvtanításban, a kreatív szövegírásban, az álhírek kezelésében, a zene- és képgenerálásban, valamint a fordításban és a szövegelemzésben.
A MédiaMűhely stábja a konferenciáról Bóna Juditot, a tudományos és kutatási ügyek dékánhelyettesét, illetve Baditzné Pálvölgyi Kata habilitált egyetemi docenst kérdezte.
A MédiaMűhely stábja a konferenciáról Bóna Juditot, a tudományos és kutatási ügyek dékánhelyettesét, illetve Baditzné Pálvölgyi Kata habilitált egyetemi docenst kérdezte.
Az ELTE Alumni Központ sorozatának vendégei ezúttal olyan BTK-s hallgatók voltak, akik ma a filmművészet, illetve filmkészítés kiemelkedő alakjai. Az ELTE Sikerekben Balázs Ádám filmzeneszerző, Huszárik Kata színésznő, Reisz Gábor filmrendező és Temple Réka producer friss sikereikről, a hozzá vezető útról, tapasztalataikról, egyetemi tanulmányaik, oktatóik szerepéről beszélgettek.
Új sorozatot indított az ELTE BTK „Korunk kérdései” címmel, amelyben különböző tudományterületekről érkező ELTE-s kutatók feszegetik modern társadalmunk meghatározó kérdéseit.
Az első alkalmon a Kutatók Éjszakája keretein belül "Világvége vagy egy új korszak kezdete?" címmel beszélgetett Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa, Benczik Vera irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék adjunktusa, az Angol-Amerikai Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja és Földváry Miklós István vallástörténész, liturgiakutató, az ELTE Vallástudományi Tanszék vezetője, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. A moderátor Kövesdi Veronika, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, a Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója volt.
Az első alkalmon a Kutatók Éjszakája keretein belül "Világvége vagy egy új korszak kezdete?" címmel beszélgetett Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa, Benczik Vera irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék adjunktusa, az Angol-Amerikai Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja és Földváry Miklós István vallástörténész, liturgiakutató, az ELTE Vallástudományi Tanszék vezetője, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. A moderátor Kövesdi Veronika, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, a Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója volt.
A Finnugor Hallgatók Nemzetközi Konferenciája 1984 óta egyesíti azokat a hallgatókat, akik valamely uráli nyelvhez vagy néphez kapcsolódó tudományterülettel foglalkoznak. A konferenciát már több mint 20 város látta vendégül, idén hosszú évek után újra Budapestre látogatott az ELTE szervezésében.
Az ELTE öt karának (BGGyK, BTK, PPK, TÓK, TTK) közös sorozata idén a Bölcsészettudományi Kar rendezésében folytatódott.
A rendezvény célja, hogy bemutassa a művészetpedagógia területén születő innovációkat és kutatási eredményeket, erősítse a különböző művészeti ágak szakemberei közötti kapcsolatokat és elősegítse új kutatásfejlesztési programok szerveződését. Idén az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete adott otthont az eseménynek, a konferencia fókuszában ezúttal a korszerű művészetpedagógia két meghatározó alapeleme állt: a kreativitás és az improvizáció.
A rendezvényről Fekete Anikót, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet művésztanárát kérdeztük.
A rendezvény célja, hogy bemutassa a művészetpedagógia területén születő innovációkat és kutatási eredményeket, erősítse a különböző művészeti ágak szakemberei közötti kapcsolatokat és elősegítse új kutatásfejlesztési programok szerveződését. Idén az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete adott otthont az eseménynek, a konferencia fókuszában ezúttal a korszerű művészetpedagógia két meghatározó alapeleme állt: a kreativitás és az improvizáció.
A rendezvényről Fekete Anikót, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet művésztanárát kérdeztük.
Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint a tanszék Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye – az ELTE Tehetséggondozó Programjának keretében – idén is megrendezte hagyományos hallgatói konferenciáját.
Az Anyanyelvünk évszázadai konferenciasorozat eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget kínáljon elsősorban a hallgatóknak a tudományos pályán való elinduláshoz. A tanácskozás középpontjában idén a magyar nyelv története állt.
A tudományos előadások mellett a résztvevők megismerhették a Nyelvtörténeti Műhely múltját és közösen megünnepelhették, hogy az úttörő jellegű hallgatói konferencia immár egy évtizede része az ELTE történelmének.
A MédiaMűhely stábja az eseményen Kiss Dórát, a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely vezető hallgatóját és Kovács-Sípos Bíbort, a műhely Alumni tagját kérdezte.
Az Anyanyelvünk évszázadai konferenciasorozat eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget kínáljon elsősorban a hallgatóknak a tudományos pályán való elinduláshoz. A tanácskozás középpontjában idén a magyar nyelv története állt.
A tudományos előadások mellett a résztvevők megismerhették a Nyelvtörténeti Műhely múltját és közösen megünnepelhették, hogy az úttörő jellegű hallgatói konferencia immár egy évtizede része az ELTE történelmének.
A MédiaMűhely stábja az eseményen Kiss Dórát, a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely vezető hallgatóját és Kovács-Sípos Bíbort, a műhely Alumni tagját kérdezte.
Közös konferenciát szervez az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
A kétnapos tanácskozás fókuszában Csáth Géza életműve és hatása áll, az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg többek között a novellák értelmezéséről és fordításairól, valamint a művek mozgóképi recepciójáról, délszláv kulturális kontextusáról és az orvos-beteg kapcsolat megjelenéséről.
A konferenciáról az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, Gintli Tibort kérdeztük.
A kétnapos tanácskozás fókuszában Csáth Géza életműve és hatása áll, az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg többek között a novellák értelmezéséről és fordításairól, valamint a művek mozgóképi recepciójáról, délszláv kulturális kontextusáról és az orvos-beteg kapcsolat megjelenéséről.
A konferenciáról az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, Gintli Tibort kérdeztük.
Közös konferenciát szervezett az ELTE BTK Filozófia Intézete és a PPKE BTK Filozófia Tanszéke Kant születésének 300. évfordulója alkalmából.
Hogyan látjuk ma Kantot? Mi az, ami az életműből már kevésbé érdekes a számunkra, mi az, ami viszont ismét fontossá vált, és mi az, ami múlhatatlanul jelentős és meghatározó? A konferencia célja az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás egyik legnagyobb fordulatának és megújítójának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége.
A konferenciáról Ullmann Tamást, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük.
Hogyan látjuk ma Kantot? Mi az, ami az életműből már kevésbé érdekes a számunkra, mi az, ami viszont ismét fontossá vált, és mi az, ami múlhatatlanul jelentős és meghatározó? A konferencia célja az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás egyik legnagyobb fordulatának és megújítójának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége.
A konferenciáról Ullmann Tamást, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük.
A 2023-as Kutatók Éjszakáján rögzített előadás a régészeti-embertani leletek alapján valaha rekonstruált legnagyobb, 6-7 generációs családfák rejtelmeit tárja fel. A kutatásról szóló tanulmány a Nature hasábjain is megjelent.
Rácz Zsófia népvándorláskori régészetet oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Kutatási területe a hun, a gepida és az avar korszak. Három éve vesz részt a HistoGenes ERC kutatási programban, ami a világon jelenleg futó legnagyobb archeogenetikai projekt.
Rácz Zsófia népvándorláskori régészetet oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Kutatási területe a hun, a gepida és az avar korszak. Három éve vesz részt a HistoGenes ERC kutatási programban, ami a világon jelenleg futó legnagyobb archeogenetikai projekt.
Kovács Dominik és Kovács Viktor az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatói, több színdarabot is jegyeznek közösen. Az alkotópáros műveit játszották már Zürichben, Sepsiszentgyörgyön és a Jurányi Ház színpadán is. 2024 tavaszán jelent meg első regényük "Lesz majd minden" címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában.
A háború képi reprezentációját hosszú időn át a hatalom irányította és manipulálta, ami elsősorban annak dicsőítését, a saját hősök felmagasztalását és az ellenség démonizálását jelentette. A harcterek és a háborúnak kiszolgáltatott hátország ábrázolásának kritikai, leleplező „alulnézete” először Francisco Goya A háború borzalmai című grafikai sorozatán jelent meg átütő erővel. Ennek hatására készültek Édouard Manet képei Miksa császár kivégzéséről és az 1871-es párizsi kommünről, és Goya felkavaró jeleneteit idézte meg az első világháború poklából hazatérő Otto Dix háborús képsorozata. Ezek az ábrázolások nagyban hozzájárultak a modern háború újonnan kialakult képéhez, leleplezve a tömeges gyilkosság embertelen és botrányos arculatát.
A más nyugati irodalmaknál korábban megjelenő deszubjektiváló gesztusok és a nyelvi-formai radikalizálódási folyamatok összefonódása az elmúlt másfél évszázad amerikai költészetének egyik legszembetűnőbb sajátossága. Míg a mainstream költészet uralkodó hangja máig a személyesen lírai, addig az újító-kísérletező hagyományból jórészt eltűnt a lírai hang.
Előadásában Bollobás Enikő ezt a szubjektum kezelésében gyökeres változást megvalósító és a líra „szuperműnemként” való felfogásáért felelős modern és posztmodern paradigmaváltást tárgyalja, az énmegvonás három módozatával – figyelemköltészet, konkrét vers, nyelvköltészet – mutatva be ezt a fordulatot.
Előadásában Bollobás Enikő ezt a szubjektum kezelésében gyökeres változást megvalósító és a líra „szuperműnemként” való felfogásáért felelős modern és posztmodern paradigmaváltást tárgyalja, az énmegvonás három módozatával – figyelemköltészet, konkrét vers, nyelvköltészet – mutatva be ezt a fordulatot.
A Művészettörténeti Szabadegyetem előadásai egy-egy nagyobb témakör, műfaj, képi törekvés képzőművészeti megjelenését vizsgálják az antikvitástól napjainkig. Az első évad a háború témájának feldolgozásával foglalkozik. Az előadók az intézet oktatói, doktoranduszai, valamint külső szakemberek.
A MédiaMűhely stábja az előadássorozatról Révész Emese főszervezőt, a Művészettörténeti Intézet habilitált egyetemi docensét kérdezte.
A MédiaMűhely stábja az előadássorozatról Révész Emese főszervezőt, a Művészettörténeti Intézet habilitált egyetemi docensét kérdezte.
Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI), együttműködésben a Látássérültek Szabadidő Sportegyesületével (Láss) és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubbal (BEAC) immár másodszor szervezett programot a Magyar Parasport Napján. A szervezők idén Lélekben mozgásban együtt, egymásért mottóval közös tandem-biciklizésre hívtak minden ELTE-polgárt és külsős érdeklődőt (látássérültet és látót egyaránt), hogy kipróbálhassa, hogyan lehet a kerékpározás látássérültként is biztonságos és örömteli élmény.
A MédiaMűhely stábja az eseményen az ELTE SZI SHÜTI vezetőjét, Kovács Krisztinát és Balogh Zsolt paralimpikont, az első magyar látássérült síversenyzőt kérdezte.
A MédiaMűhely stábja az eseményen az ELTE SZI SHÜTI vezetőjét, Kovács Krisztinát és Balogh Zsolt paralimpikont, az első magyar látássérült síversenyzőt kérdezte.
Az ontológiai fizikalizmus egyike azoknak a filozófiai elgondolásoknak, melyeket az előadó szerint csak egy tágabb filozófiai rendszer keretében lehet értelmezni és kifejteni. E. Szabó László előadása arra tett kísérletet, hogy felvázolja egy ilyen, az ontológiai fizikalizmusra mint előfeltevésre épülő rendszernek, legalábbis a tudományfilozófiára vetített körvonalait.
E. Szabó László az MTA doktora, az ELTE Filozófia Intézet Logika Tanszékének egyetemi tanára. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.
E. Szabó László az MTA doktora, az ELTE Filozófia Intézet Logika Tanszékének egyetemi tanára. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.
Adventi jótékonysági koncertet szervez december 14-én (csütörtökön) 18 órától a Művészetközvetítő és Zenei Intézet az F-épület Kodály-termében.
A koncerten kórusművek, kamarazenei darabok illetve hangszeres művek csendülnek fel az intézet hallgatóinak és oktatóinak előadásában. A befolyt adományokat a Mátrix Közhasznú Alapítványnak ajánlják fel.
A koncertről Szalai Bencét, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet Hallgatói Érdekképviselet elnökét kérdeztük.
A koncerten kórusművek, kamarazenei darabok illetve hangszeres művek csendülnek fel az intézet hallgatóinak és oktatóinak előadásában. A befolyt adományokat a Mátrix Közhasznú Alapítványnak ajánlják fel.
A koncertről Szalai Bencét, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet Hallgatói Érdekképviselet elnökét kérdeztük.
Hogy döntöd el, hol tanulj tovább? – ezt kérdeztük november végi Nyílt Napunk látogatóitól. Közel 2000 középiskolás és kísérőik vettek részt a mintegy 100 mintaórán és szakos tájékoztatón, ahol minden kiderült a BTK képzéseiről
Indig Balázs az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék tudományos munkatársa Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában nyert, kutatási témája a nyelvi minták adatorientált felismerése és hálózataik karakterizálása.
Kökényesi Zsolt az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa Filozófia és történettudomány
kategóriában nyert, kutatási témája: Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában.
kategóriában nyert, kutatási témája: Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában.
A bolgár szak megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szerveztek a tanszék oktatói és hallgatói, ahol bolgár és cseh egyetemek, valamint a Szegedi Tudományegyetem bolgár szakjaink oktatói tartottak előadásokat.
Az ELTE BTK MédiaMűhely stábja dr. Dudás Mária bolgár szakfelelőst kérdezte a rendezvényről.
Az ELTE BTK MédiaMűhely stábja dr. Dudás Mária bolgár szakfelelőst kérdezte a rendezvényről.
A 2023-as ELTEfeszten is több ezer középiskolás diák látogatta meg Trefort-kerti campusunkat. Az interaktív pályaválasztó fesztivál programjait az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánjával, dr. Bartus Dáviddal jártuk be.
Az ELTE BTK nagy múltra visszatekintő Gólyavári Esték előadássorozatának keretében Rényi András, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének professzora "Rembrandt mint drámaszerző. Adalékok a képek performativitásának értelmezéséhez" címmel tartott előadást a Gólyavár Mária Terézia Termében.
Karunk mintegy hetven különböző workshoppal, előadással és játékkal vett részt az idei Kutatók Éjszakáján, hallgatónk a dalszövegíró műhelyt próbálta ki.
A szeptember közepén “100 Years of History and Class Consciousness” címmel az ELTE BTK-n megrendezett nemzetközi konferencia Lukács György Történelem és osztálytudat klasszikus mű megjelenésének 100. évfordulója alkalmából a nemzetközi Lukács-kutatás részvételével térképezte fel Lukács gondolkodását, jelentőségét és aktualitását.
Gratulálunk friss diplomásainknak és hatalmas köszönet a szülőknek, nagyszülőknek is, akik nem kis büszkeséggel ugrottak gyermekeik, unokáik nyakába az oklevél átvétele után. Sikerekkel teli éveket kívánunk!
2023. június 6-9. között az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszéke rendezte meg Európa egyik legnagyobb nemzetközi digitális bölcsészeti konferenciáját a Trefort-kertben. A 30 országból érkező közel 200 résztvevő mintegy 100 előadást hallgathatott meg a Gólyavárban zajló négynapos eseményen.
A rendezvény kapcsán a Digitális Bölcsészet Tanszék vezetőjét, Palkó Gábort és a DigiPhil Projekt vezető filológus szakértőjét, Fellegi Zsófiát kérdeztük a konferencia jelentőségéről, a most induló digitális bölcsészet minorszakról, valamint a digitális bölcsészet perspektíváiról.
A rendezvény kapcsán a Digitális Bölcsészet Tanszék vezetőjét, Palkó Gábort és a DigiPhil Projekt vezető filológus szakértőjét, Fellegi Zsófiát kérdeztük a konferencia jelentőségéről, a most induló digitális bölcsészet minorszakról, valamint a digitális bölcsészet perspektíváiról.
Harmadik alkalommal rendezte meg angol nyelvű doktori konferenciáját az ELTE BTK Modern Angol-Amerikai Irodalom és Kultúra Doktori Programja 2023. június 8-án. A MédiaMűhely stábja a konferencián járt, ahol a doktori program vezetőjét, Timár Andreát kérdezte az eseményről.
A Gólyavári Esték sorozatban Magyarics Tamás tartott előadást.
A Konfuciusz Intézet 2023. május 24-én megtartott programján a Magyarországon működő legnagyobb cégek képviselői várták a hallgatókat.
Az eseményen több magyarországi kínai cég is álláslehetőségekkel, bemutatkozó anyagokkal fogadta az érdeklődőket a Kari Tanácsteremben. Több cég biztosított lehetőséget helyszíni interjúra is, illetve a kitelepült standoknál a szakmai gyakorlat lehetőségéről is lehetett tájékozódni.
Az eseményen több magyarországi kínai cég is álláslehetőségekkel, bemutatkozó anyagokkal fogadta az érdeklődőket a Kari Tanácsteremben. Több cég biztosított lehetőséget helyszíni interjúra is, illetve a kitelepült standoknál a szakmai gyakorlat lehetőségéről is lehetett tájékozódni.
Kultúra és a kreativitás alapú innovációk versenyeztek az ELTE BTK és az ELTE Innovációs Központ közös ötletversenyén.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a tudománykommunikációról a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános nyelvészeti szakosztálya az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében.
Résztvevők:
Fiáth Titanilla börtönpszichológus, kulturális antropológus (ELTE TáTK), Kutrovátz Gábor tudományfilozófus (ELTE TTK, BME GTK), Parádi István növénybiológus (ELTE TTK), Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus (KRE BTK)
Moderátor: Constantinovits Milán (ELTE NyDI)
Résztvevők:
Fiáth Titanilla börtönpszichológus, kulturális antropológus (ELTE TáTK), Kutrovátz Gábor tudományfilozófus (ELTE TTK, BME GTK), Parádi István növénybiológus (ELTE TTK), Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus (KRE BTK)
Moderátor: Constantinovits Milán (ELTE NyDI)
2023. április 13-15. között az ELTE BTK Trefort-kerti campusa adott otthont a 36. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának.
A művészet- és zeneelmélet mellett az animáció, a mozgókép, az intermédia, a fotó, a craft, a design, a kép- és tervezőgrafika, az építészet, a festészet, a szobrászat, az installáció, valamint a zenei és egyéb előadások területén, összesen 37 tagozatban versenyeztek az országból és határon túlról érkezett hallgatók.
Gratulálunk az összes résztvevőnek és a győzteseknek!
A művészet- és zeneelmélet mellett az animáció, a mozgókép, az intermédia, a fotó, a craft, a design, a kép- és tervezőgrafika, az építészet, a festészet, a szobrászat, az installáció, valamint a zenei és egyéb előadások területén, összesen 37 tagozatban versenyeztek az országból és határon túlról érkezett hallgatók.
Gratulálunk az összes résztvevőnek és a győzteseknek!
A Művészettörténeti Intézet 150. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat keretében 2023. május 10-én műhely-konferenciát szerveznek az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Művészettörténeti doktori program hallgatói, ahol a doktoranduszok kutatásaihoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az ELTE BTK stábja Pócs Dánielt, a Művészettörténeti Intézet igazgatóját és Révész Emesét, a Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszék vezetőjét kérdezte az eseményről.
Az ELTE BTK stábja Pócs Dánielt, a Művészettörténeti Intézet igazgatóját és Révész Emesét, a Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszék vezetőjét kérdezte az eseményről.
Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei közel 2000 éve a földben pihenő orvos nyomaira bukkantak Jászberény közelében. A magyarországi leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból csak Pompejiben tártak eddig fel. Az április 25-én tartott sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója orvostörténeti szempontból méltatta a leletegyüttest, valamint Borhy László régész, az ELTE rektora is beszélt a lelet jelentőségéről az ELTE Régészettudományi Intézet kutatásai sorában.
Stábunk Bodnár Gábor professzort, a Művészeti és Művészettudományi Szekciót szervező ELTE Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját kérdezte az április 13-15. között megvalósuló programról.
A QS 2023-as szakterületi rangsorában egyetemünk a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben a világ 200 legjobb intézménye közé került.
Az eredményről Bóna Juditot, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettesét kérdeztük.
Az eredményről Bóna Juditot, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettesét kérdeztük.
2023. március végén adta át a Kirgiz Sarkot az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékén Borhy László rektor és Talantbek Kushchubekov, a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövete. A gyűjteményhez a Kirgiz Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma, valamint Kulturális, Tájékoztatási, Sport- és Ifjúságpolitikai Minisztériuma is hozzájárultak.
György Péter professzor előadásával vette kezdetét az Ókortudományi Intézet hagyományos tavaszi előadás-sorozata. Az idei tanévben az érdeklődők olyan előadásokat hallgathatnak meg, melyek az ókor történetének és kultúrájának megjelenéséről szólnak napjaink populáris kultúrájában.
Az ELTE BTK Nyelvi Közvetítés Intézete nyelvi közvetítés válsághelyzetekben és háborús konfliktusokban címmel szervezett konferenciát 2022. november 21-én. Az esemény jelentőségéről Seresi Márta, a Nyelvi Közvetítés Intézetének munkatársa, egyetemi adjunktus beszélt.
A 2022-es Kutatók Éjszakája számos olyan programot kínált, amelyekről sokan nem is gondolnák, hogy a tudományok világához kapcsolódnak. Ennek kiváló példái az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet balti táncháza, az Állam- és Jogtudományi Kar politikai döntéshozatalt modellező, a Star Wars-univerzumba helyezett interaktív játéka vagy a híres történelmi pereket színpadra állító Perjátszó Kör foglalkozása. Ami pedig az érdeklődő közönségnek tartalmas időtöltés, az a tudományos pályára igyekvő fiataloknak ötleteket és inspirációt adhat jövőbeli kutatási témáikhoz. A Kutatók Éjszakáján idén az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Állam- és Jogtudományi Karára látogattunk el.
Az ELTE lehetőséget akar adni a következő nemzedék és az Egyetem kutatói közötti párbeszédre, ezért kiírta a „Kérdezd a kutatót!” pályázatot. A legjobb pályázók jutalma, hogy elkészíthetik az elképzelt interjút az ELTE egyik kutatójával. Ebben a videóban Koszta Martin 9. osztályos tanuló tette fel kérdéseit Patay-Horváth Andrásnak, az Ókortörténeti Tanszék vezetőjének.
A videó az ELTE Tudománypolitikai Irodája és a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága együttműködésében készült.
A videó az ELTE Tudománypolitikai Irodája és a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága együttműködésében készült.
Sikerrel zajlott le az első Propylaia, az ELTE BTK Ókortudományi Intézete és a Palladion Műhely által közösen szervezett nyári tábor. A négynapos rendezvény során a résztvevő diákok beszélgetések, workshopok és játékos feladatok útján ismerkedhettek meg az ókor kutatásának különféle lehetőségeivel.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán évtizedekre visszatekintő hagyomány az Egyetemi Anyanyelvi Napok megszervezése minden év tavaszi félévében. Idén a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék volt a programok házigazdája, a szervezők előadásokkal, beszélgetésekkel, versenyekkel, kiállítással és kulturális programokkal várták az érdeklődőket.
Nemzetközi konferenciát tartott az ELTE Finnugor Tanszéke Bereczki András tanszékvezető 60. születésnapja alkalmából 2022. május 19-én.
Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.
Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.
Idén a BTK Néderlandisztikai Tanszéke volt a Studiedag, azaz a Holland Tanulmányi Nap házigazdája.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.
Szende Katalin történész tartott előadást a magyar királyi városokról és az új médiumok térhódításáról az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet "Nyitott Napok" sorozatában.
Vergilius eposzáról és recepciójáról szervezett konferenciát az ELTE Latin Tanszéke.
A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről.
A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.
A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről.
A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.
• Megnyitóbeszédet mond Dr. Bartus Dávid, dékán
• Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke
• Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka
• Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály)
• Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
• Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke
• Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka
• Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály)
• Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.
„Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.
Ismerd meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar MA képzéseit! Tájékoztató előadásunkból többet megtudhatsz a képzési és felvételi rendszerről, a kutatási lehetőségekről, valamint a mesterképzést követő kilátásokról.
A Trefort-kert Offline fesztivál részeként megvalósult élő bejelentkezésen a település gyönyörű környezetét, a munka részleteit és az addig elért eredményeket ismertették egyetemünk oktatói.
A Diszciplínák párbeszéde című sorozat második részének beszélgetőpartnerei Ács Pál irodalomtörténész, az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára és Fazekas István történész, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi docense voltak. A beszélgetést Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője moderálta.
Az ELTE 9. alkalommal rendezte meg egyetemi nyílt napját, ahol a továbbtanulás előtt álló fiatalok első kézből kaphattak információt az Egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról, valamint a sportlehetőségekről.
A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.
A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.
Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.
Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.
A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.
Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.
2021. február 1-én lépett hivatalba Dr. Bartus Dávid, minden idők legfiatalabb ELTE-s dékánja.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Nemes Z. Márió, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudomány kategóriában Kuna Ágnes, az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Dr. Sonkoly Gábor dékán úr ünnepi köszöntője a Bölcsészettudományi Kar frissen végzett hallgatóinak.
A Bölcsészettudományi Kar hallgatói mesélnek élményeikről, tapasztalataikról, és arról, miért érdemes az ELTE bölcsészképzését választaniuk a felsőoktatás kapujában álló diákoknak. A videót Jakus Kristóf készítette.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudományban Simon Gábor nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Vadas András nyerte el a díjat.
Több mint 60 előadás, workshop és mintaóra várta a közel 3000 érdeklődőt az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiválján. Aki október 11-én a Trefort-kertbe látogatott, megtapasztalhatta, hogy az ország legszélesebb oktatási kínálatát nyújtó egyetemen sokoldalú, eleven közösség fogadja, már most is támogatást nyújtva tehetsége kibontakoztatásához.
Az ELTE BTK közel 100 program, köztük interaktív előadások, gyerek- és kézművesprogramok és kiállítások is várták az érdeklődőket szeptember 27-én.
Az ELTE Szenátusa május 10-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve.
A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.
A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.
Koltói Lilla (KRE) pszichológus, egyetemi adjunktus előadása a hallgatói sikerességről az ELTE BTK HELP (Hallgatói Eredményességet Elősegítő Program) szervezésében.
A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat.
A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.
A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat.
A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.
2019-ben az ELTE adott otthont az OTDK Humán, illetve Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi szekciójának.
2016-ban alakult meg az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, amely az ELTE BTK Fonetika Tanszékén végez különböző kísérleteket. Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Telt ház volt a BTK 2019-es nyílt napján, ahol az érdeklődő felvételizők mintaórákon, szakos és felvételi tájékoztatón vehettek részt.
Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, a Régészettudományi Intézet egyetemi tanára.
Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével.
A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével.
A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Kiss Farkas Gábor az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400-1700). Sorozatunkban a koraújkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti, amely a Lendület-program támogatásával valósul meg.
Kemény István József Attila-díjas költő, író.
Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik.
A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki.
A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.
Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik.
A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki.
A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.
Birtalan Ágnes egyetemi tanár, az ELTE BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, mongolisztikai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat felvonultató sorozatunkban most Kovács Bence, néprajz szakos hallgatót mutatjuk be.
Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.
Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.
Fenyvesi Áron a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában kezdte kiállításszervezői pályafutását. Most öt éve dolgozik a Trafó kurátoraként, és olyan művészeknek rendezett kiállítást, mint Kis Varsó, Andreas Fogarasi, Komoróczky Tamás, vagy a fiatalok közül Kis Róka Csaba, Csákány István. A kortárs magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren is nagy erőkkel népszerűsíti.
D. Tóth Kriszta író, újságíró, másfél évtizednyi televíziós pályafutást tudhat maga mögött, híradósként, műsorvezetőként és brüsszeli tudósítóként. Jelenleg Magyarország UNICEF nagykövete és a a wmn.hu weboldal főszerkesztője.
2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.
2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.
Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnökeként az életszerűbb, probléma-központúbb magyartanítás kialakításáért küzd. Korábban a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanított, jelenleg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára. Számolatlan publicisztikája és több kötete is megjelent irodalmi és pedagógiai témában. Fontos szerepet vállalt a kétszintű érettségi rendszer felépítésében is.
Garaczi László, író, költő, műfordító, a Pompásan buszozunk!, a Metaxa, az Arc és hátraarc szerzője, a posztmodern irodalom egyik megkerülhetetlen hazai képviselője is az ELTE-re járt.
Jó sokáig.
Jó sokáig.
Pásztory Dóri kétszeres paralimpikon, 2000-ben a sydney-i, 2004-ben athéni paralimpián szerzett aranyérmet, ezzel a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is kiérdemelve. Később a Eurosport sportriportere lett, kezdetektől részt vett a A SUHANJ! Alapítvány munkájában, hogy sérült és fogyatékos emberek számára is elérhetővé tegye a mozgás örömét.
Az ELTE BTK Néprajzi Intézet, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet és a Magyar Néprajzi Társaság könyvbemutatóján Ament-Kovács Bence, Eitler Ágnes, Vámos Gabriella és Ilyefalvi Emese köteteit mutatták be. A MédiaMűhely stábja a szerzőket kérdezte.
A Gólyavári Esték előadássorozat keretében részében Juhász Dezső nyelvész professzor tartott előadást a 15. század második felének „hétköznapi”, „világi” magyar nyelvhasználatáról.
A nagy sikerű Hunyadi filmsorozat kapcsán jelentősen megélénkült az érdeklődés a történelmi korszak iránt is. Sokan veszik meg és olvassák el a sorozat alapjául szolgáló regényeket Bán Mór tollából, illetve lapozgatják az ide vágó történelmi forrásokat, kézikönyveket. Ilyenkor mindig felmerül a történelmi és nyelvi hitelesség kérdése, a fikció és a valóság egyensúlyban tartása, a művészi szabadság és „üzenet” mérlegelése.
Juhász Dezső az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet professor emeritusa, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke és a Magyar Nyelv folyóirat felelős szerkesztője.
A nagy sikerű Hunyadi filmsorozat kapcsán jelentősen megélénkült az érdeklődés a történelmi korszak iránt is. Sokan veszik meg és olvassák el a sorozat alapjául szolgáló regényeket Bán Mór tollából, illetve lapozgatják az ide vágó történelmi forrásokat, kézikönyveket. Ilyenkor mindig felmerül a történelmi és nyelvi hitelesség kérdése, a fikció és a valóság egyensúlyban tartása, a művészi szabadság és „üzenet” mérlegelése.
Juhász Dezső az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet professor emeritusa, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke és a Magyar Nyelv folyóirat felelős szerkesztője.
Az ELTE Buddhológia és Tibetisztika Tanszéke interdiszciplináris konferenciát szervezett mesterszakos és doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
A távol-keleti stúdiumokon túl az esemény nyitott volt a társtudományok irányában, a szervezők valamennyi olyan terület képviselőinek jelentkezését is várták, ahol a klasszikus nyelvű források állnak a kutatás középpontjában (távol-keleti nyelvek, ókortudományok, indológia, klasszika-filológia, filozófia, vallástudomány stb.) A konferencia lehetőséget nyújtott a bemutatkozásra, egyúttal támogatást biztosított OTDK felkészüléshez, az alapszakos disszertáció továbbviteléhez, mesterszakos és doktori kutatáshoz.
A MédiaMűhely stábja Szántó Péter Dánielt, az ELTE BTK Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetőjét, valamint a konferencia egy-egy MA-s, illetve PhD-hallgató résztvevőjét kérdezte.
A távol-keleti stúdiumokon túl az esemény nyitott volt a társtudományok irányában, a szervezők valamennyi olyan terület képviselőinek jelentkezését is várták, ahol a klasszikus nyelvű források állnak a kutatás középpontjában (távol-keleti nyelvek, ókortudományok, indológia, klasszika-filológia, filozófia, vallástudomány stb.) A konferencia lehetőséget nyújtott a bemutatkozásra, egyúttal támogatást biztosított OTDK felkészüléshez, az alapszakos disszertáció továbbviteléhez, mesterszakos és doktori kutatáshoz.
A MédiaMűhely stábja Szántó Péter Dánielt, az ELTE BTK Buddhológia és Tibetisztika Tanszék vezetőjét, valamint a konferencia egy-egy MA-s, illetve PhD-hallgató résztvevőjét kérdezte.
A 2025-ös Kutatók Éjszakája keretében folytatódott az ELTE BTK Korunk kérdései című sorozata, melyben különböző tudományterületekről érkező beszélgetőtársak feszegetik modern társadalmunk meghatározó kérdéseit. A kerekasztal, mely a Filozófia Intézet előadássorozatának záróeseménye, a gondolkodás és az AI kapcsolatát járta körül.
Résztvevők: Bartók Imre író, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, Salamon Eszter oktatáskutató, gyerekjogi szakértő
A beszélgetést moderálta: Kodaj Dániel filozófus
Résztvevők: Bartók Imre író, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, Salamon Eszter oktatáskutató, gyerekjogi szakértő
A beszélgetést moderálta: Kodaj Dániel filozófus
A HUN-REN – ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport és az Ókori Régészeti Tanszék együttműködésében szervezett nemzetközi konferencia a romanizáció, akkulturáció, római civilizáció kérdéseit járta körbe a Római Birodalom provinciáinak régészeti leletanyaga alapján.
A konferencián Európa számos országának több mint 50 kutatója tartott előadást Angliától és Spanyolországtól Németországon és Olaszországon át Bulgáriáig és Ukrajnáig. Az előadások a legkülönbözőbb témákkal foglalkoztak: többek között településtörténettel és építészettel, temetkezésekkel, viselettörténettel, üvegművességgel, kerámiaedényekkel, szobrászattal, hajókészítéssel, illetve a római kultúra és barbár népcsoportok egymásra hatásával a Birodalom területén belül, és annak határain kívül, a köztársaságkortól egészen a kora népvándorláskorig.
A konferencián a MédiaMűhely stábja az ELTE rektorát, Borhy Lászlót és Simone Pastort, a Sovrintendenza Capitolina ai Beni Culturali régészét kérdezte.
A konferencián Európa számos országának több mint 50 kutatója tartott előadást Angliától és Spanyolországtól Németországon és Olaszországon át Bulgáriáig és Ukrajnáig. Az előadások a legkülönbözőbb témákkal foglalkoztak: többek között településtörténettel és építészettel, temetkezésekkel, viselettörténettel, üvegművességgel, kerámiaedényekkel, szobrászattal, hajókészítéssel, illetve a római kultúra és barbár népcsoportok egymásra hatásával a Birodalom területén belül, és annak határain kívül, a köztársaságkortól egészen a kora népvándorláskorig.
A konferencián a MédiaMűhely stábja az ELTE rektorát, Borhy Lászlót és Simone Pastort, a Sovrintendenza Capitolina ai Beni Culturali régészét kérdezte.
Az ELTE BTK színházi képzéseinek májusi programja két részből állt: előbb a Színház folyóirat szerkesztőivel, Herczog Noémivel és Králl Csabával a folyóiratok (és így a kritika) fenntarthatóságáról beszélgetett Dézsi Fruzsina. Ezután a DamArt projekt tagjaival, Gergő Dominikával, dr. Váczi Lászlóval és Némethné Molnár Annával a demokratikus részvételi projektek fenntarthatóságáról volt szó.
A MédiaMűhely stábja is meglátogatta az eseményt.
A MédiaMűhely stábja is meglátogatta az eseményt.
Az ELTE hallgatóinak második alkalommal megrendezett filmfesztiválját fotókiállítás, kerekasztal-beszélgetés, workshopok és kurzusok is színesítették. Az ELTE Szemle célja, hogy reflektorfénybe helyezze az ELTE-n zajló filmes képzéseket, emellett teret adjon a közösségépítésnek, a tudásátadásnak és a filmes műhelymunkának. A négynapos rendezvényt BEST OF vetítés zárta a Puskin Moziban, amit az ELTE BTK MédiaMűhely stábja is meglátogatott.
A hagyományokhoz híven idén az ELTE szervezte a Károli és a Debreceni Egyetem holland tanszékeivel közösen tartott Magyarországi Néderlandisztika napját. A 25. jubileumi esemény címe Testbe foglalt szavak: hollandságok könyveken innen és túl volt. Idén a Magyarországi Néderlandisztika napján ünnepeltük azt is, hogy az ELTE-n 55 éve folyik a holland nyelv oktatása.
Az eseményen Réthelyi Orsolya dékánhelyettest, a Néderlandisztikai Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.
Az eseményen Réthelyi Orsolya dékánhelyettest, a Néderlandisztikai Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.
2025-ben ünnepeltük Kara György professzor születésének 90. évfordulóját, valamint a magyar-mongol diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját. E két jelentős eseményhez kapcsolódott a mongol buddhizmus különböző aspektusait vizsgáló konferenciasorozat idei alkalma.
A konferencia célja az volt, hogy nemzetközi és magyar kutatók, valamint kutató szerzetesek több szempontból vizsgálják a mongol buddhizmus sajátos gyakorlatát, szöveghagyományát, szertartásait, kolostori életét és a szinkretikus népvallást a hagyományos mongol műveltség tükrében.
A kétnapos konferenciára 75 előadó érkezett, nem csak a mai Mongólia, hanem az Oroszországhoz tartozó kalmük, valamint a Kínához tartozó Belső-Mongólia területéről is.
A konferencián Birtalan Ágnest, az ELTE BTK Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük.
A konferencia célja az volt, hogy nemzetközi és magyar kutatók, valamint kutató szerzetesek több szempontból vizsgálják a mongol buddhizmus sajátos gyakorlatát, szöveghagyományát, szertartásait, kolostori életét és a szinkretikus népvallást a hagyományos mongol műveltség tükrében.
A kétnapos konferenciára 75 előadó érkezett, nem csak a mai Mongólia, hanem az Oroszországhoz tartozó kalmük, valamint a Kínához tartozó Belső-Mongólia területéről is.
A konferencián Birtalan Ágnest, az ELTE BTK Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük.
Patrick Juola, a szövegstatisztika egyik legnagyobb ma élő kutatója – aki leleplezte J. K. Rowling álnéven írt regényét – ebben a félévben az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékén tanít vendégoktatóként. STEM Solutions to Research Problems in Humanities című kurzusa szabadon felvehető minden ELTE-s hallgató számára.
A MédiaMűhely stábja munkásságáról kérdezte a neves vendégoktatót.
A MédiaMűhely stábja munkásságáról kérdezte a neves vendégoktatót.
Ki tudná a legjobban, mitől lesz vicces egy annak szánt tartalom, mint a tartalomgyártók? Az ELTE Média eseményén Radics Zsombor, tiktokker, influenszer, Turai Barna, a Síkidegvagyok és a Mivanaveled oldalak alapítója és Rainer-Micsinyei Nóra, színésznő, humorista beszélgettek a témában.
A kerekasztal-beszélgetés után Radics Zsombort kérdeztük.
A kerekasztal-beszélgetés után Radics Zsombort kérdeztük.
Idén is megrendezte hagyományos közös konferenciáját az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A kétnapos tanácskozás fókuszában ezúttal Déry Tibor életműve állt.
Déry életművének jelentőségéről és a konferencia tapasztalatairól Gintli Tibort, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatóját kérdeztük.
Déry életművének jelentőségéről és a konferencia tapasztalatairól Gintli Tibort, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatóját kérdeztük.
Az ELTE „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával.
Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Rákóczy-Kiss Emma 5. osztályos tanuló a történelem első hangszeréről, első zenéjéről és a világ első zenei sztárjairól is kérdezte Bodnár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját.
Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Rákóczy-Kiss Emma 5. osztályos tanuló a történelem első hangszeréről, első zenéjéről és a világ első zenei sztárjairól is kérdezte Bodnár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját.
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére tavaly szeptemberben elindult Karunkon a dalköltő szakirányú továbbképzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, hangszerelési alapismereteket és dalkultúra-történetet tanulhatnak a résztvevők.
Az első évfolyam hallgatói félévi vizsgaelőadás keretében mutatták be tehetségüket oktatóik és a közönség előtt, stábunknak pedig meséltek arról is, mit kaptak eddig a képzéstől.
Az első évfolyam hallgatói félévi vizsgaelőadás keretében mutatták be tehetségüket oktatóik és a közönség előtt, stábunknak pedig meséltek arról is, mit kaptak eddig a képzéstől.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szervezett szakmai konferencia célja az volt, hogy a humán tudományok és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálja, különösen kari oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók számára. A főbb témák között szerepeltek filozófiai és etikai kérdések, a mesterséges intelligencia alkalmazása a nyelvtanításban, a kreatív szövegírásban, az álhírek kezelésében, a zene- és képgenerálásban, valamint a fordításban és a szövegelemzésben.
A MédiaMűhely stábja a konferenciáról Bóna Juditot, a tudományos és kutatási ügyek dékánhelyettesét, illetve Baditzné Pálvölgyi Kata habilitált egyetemi docenst kérdezte.
A MédiaMűhely stábja a konferenciáról Bóna Juditot, a tudományos és kutatási ügyek dékánhelyettesét, illetve Baditzné Pálvölgyi Kata habilitált egyetemi docenst kérdezte.
Az ELTE Alumni Központ sorozatának vendégei ezúttal olyan BTK-s hallgatók voltak, akik ma a filmművészet, illetve filmkészítés kiemelkedő alakjai. Az ELTE Sikerekben Balázs Ádám filmzeneszerző, Huszárik Kata színésznő, Reisz Gábor filmrendező és Temple Réka producer friss sikereikről, a hozzá vezető útról, tapasztalataikról, egyetemi tanulmányaik, oktatóik szerepéről beszélgettek.
Új sorozatot indított az ELTE BTK „Korunk kérdései” címmel, amelyben különböző tudományterületekről érkező ELTE-s kutatók feszegetik modern társadalmunk meghatározó kérdéseit.
Az első alkalmon a Kutatók Éjszakája keretein belül "Világvége vagy egy új korszak kezdete?" címmel beszélgetett Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa, Benczik Vera irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék adjunktusa, az Angol-Amerikai Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja és Földváry Miklós István vallástörténész, liturgiakutató, az ELTE Vallástudományi Tanszék vezetője, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. A moderátor Kövesdi Veronika, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, a Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója volt.
Az első alkalmon a Kutatók Éjszakája keretein belül "Világvége vagy egy új korszak kezdete?" címmel beszélgetett Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa, Benczik Vera irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék adjunktusa, az Angol-Amerikai Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja és Földváry Miklós István vallástörténész, liturgiakutató, az ELTE Vallástudományi Tanszék vezetője, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. A moderátor Kövesdi Veronika, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, a Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója volt.
A Finnugor Hallgatók Nemzetközi Konferenciája 1984 óta egyesíti azokat a hallgatókat, akik valamely uráli nyelvhez vagy néphez kapcsolódó tudományterülettel foglalkoznak. A konferenciát már több mint 20 város látta vendégül, idén hosszú évek után újra Budapestre látogatott az ELTE szervezésében.
Az ELTE öt karának (BGGyK, BTK, PPK, TÓK, TTK) közös sorozata idén a Bölcsészettudományi Kar rendezésében folytatódott.
A rendezvény célja, hogy bemutassa a művészetpedagógia területén születő innovációkat és kutatási eredményeket, erősítse a különböző művészeti ágak szakemberei közötti kapcsolatokat és elősegítse új kutatásfejlesztési programok szerveződését. Idén az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete adott otthont az eseménynek, a konferencia fókuszában ezúttal a korszerű művészetpedagógia két meghatározó alapeleme állt: a kreativitás és az improvizáció.
A rendezvényről Fekete Anikót, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet művésztanárát kérdeztük.
A rendezvény célja, hogy bemutassa a művészetpedagógia területén születő innovációkat és kutatási eredményeket, erősítse a különböző művészeti ágak szakemberei közötti kapcsolatokat és elősegítse új kutatásfejlesztési programok szerveződését. Idén az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete adott otthont az eseménynek, a konferencia fókuszában ezúttal a korszerű művészetpedagógia két meghatározó alapeleme állt: a kreativitás és az improvizáció.
A rendezvényről Fekete Anikót, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet művésztanárát kérdeztük.
Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint a tanszék Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye – az ELTE Tehetséggondozó Programjának keretében – idén is megrendezte hagyományos hallgatói konferenciáját.
Az Anyanyelvünk évszázadai konferenciasorozat eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget kínáljon elsősorban a hallgatóknak a tudományos pályán való elinduláshoz. A tanácskozás középpontjában idén a magyar nyelv története állt.
A tudományos előadások mellett a résztvevők megismerhették a Nyelvtörténeti Műhely múltját és közösen megünnepelhették, hogy az úttörő jellegű hallgatói konferencia immár egy évtizede része az ELTE történelmének.
A MédiaMűhely stábja az eseményen Kiss Dórát, a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely vezető hallgatóját és Kovács-Sípos Bíbort, a műhely Alumni tagját kérdezte.
Az Anyanyelvünk évszázadai konferenciasorozat eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget kínáljon elsősorban a hallgatóknak a tudományos pályán való elinduláshoz. A tanácskozás középpontjában idén a magyar nyelv története állt.
A tudományos előadások mellett a résztvevők megismerhették a Nyelvtörténeti Műhely múltját és közösen megünnepelhették, hogy az úttörő jellegű hallgatói konferencia immár egy évtizede része az ELTE történelmének.
A MédiaMűhely stábja az eseményen Kiss Dórát, a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely vezető hallgatóját és Kovács-Sípos Bíbort, a műhely Alumni tagját kérdezte.
Közös konferenciát szervez az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
A kétnapos tanácskozás fókuszában Csáth Géza életműve és hatása áll, az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg többek között a novellák értelmezéséről és fordításairól, valamint a művek mozgóképi recepciójáról, délszláv kulturális kontextusáról és az orvos-beteg kapcsolat megjelenéséről.
A konferenciáról az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, Gintli Tibort kérdeztük.
A kétnapos tanácskozás fókuszában Csáth Géza életműve és hatása áll, az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg többek között a novellák értelmezéséről és fordításairól, valamint a művek mozgóképi recepciójáról, délszláv kulturális kontextusáról és az orvos-beteg kapcsolat megjelenéséről.
A konferenciáról az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, Gintli Tibort kérdeztük.
Közös konferenciát szervezett az ELTE BTK Filozófia Intézete és a PPKE BTK Filozófia Tanszéke Kant születésének 300. évfordulója alkalmából.
Hogyan látjuk ma Kantot? Mi az, ami az életműből már kevésbé érdekes a számunkra, mi az, ami viszont ismét fontossá vált, és mi az, ami múlhatatlanul jelentős és meghatározó? A konferencia célja az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás egyik legnagyobb fordulatának és megújítójának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége.
A konferenciáról Ullmann Tamást, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük.
Hogyan látjuk ma Kantot? Mi az, ami az életműből már kevésbé érdekes a számunkra, mi az, ami viszont ismét fontossá vált, és mi az, ami múlhatatlanul jelentős és meghatározó? A konferencia célja az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás egyik legnagyobb fordulatának és megújítójának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége.
A konferenciáról Ullmann Tamást, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük.
A 2023-as Kutatók Éjszakáján rögzített előadás a régészeti-embertani leletek alapján valaha rekonstruált legnagyobb, 6-7 generációs családfák rejtelmeit tárja fel. A kutatásról szóló tanulmány a Nature hasábjain is megjelent.
Rácz Zsófia népvándorláskori régészetet oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Kutatási területe a hun, a gepida és az avar korszak. Három éve vesz részt a HistoGenes ERC kutatási programban, ami a világon jelenleg futó legnagyobb archeogenetikai projekt.
Rácz Zsófia népvándorláskori régészetet oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Kutatási területe a hun, a gepida és az avar korszak. Három éve vesz részt a HistoGenes ERC kutatási programban, ami a világon jelenleg futó legnagyobb archeogenetikai projekt.
Kovács Dominik és Kovács Viktor az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatói, több színdarabot is jegyeznek közösen. Az alkotópáros műveit játszották már Zürichben, Sepsiszentgyörgyön és a Jurányi Ház színpadán is. 2024 tavaszán jelent meg első regényük "Lesz majd minden" címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában.
A háború képi reprezentációját hosszú időn át a hatalom irányította és manipulálta, ami elsősorban annak dicsőítését, a saját hősök felmagasztalását és az ellenség démonizálását jelentette. A harcterek és a háborúnak kiszolgáltatott hátország ábrázolásának kritikai, leleplező „alulnézete” először Francisco Goya A háború borzalmai című grafikai sorozatán jelent meg átütő erővel. Ennek hatására készültek Édouard Manet képei Miksa császár kivégzéséről és az 1871-es párizsi kommünről, és Goya felkavaró jeleneteit idézte meg az első világháború poklából hazatérő Otto Dix háborús képsorozata. Ezek az ábrázolások nagyban hozzájárultak a modern háború újonnan kialakult képéhez, leleplezve a tömeges gyilkosság embertelen és botrányos arculatát.
A más nyugati irodalmaknál korábban megjelenő deszubjektiváló gesztusok és a nyelvi-formai radikalizálódási folyamatok összefonódása az elmúlt másfél évszázad amerikai költészetének egyik legszembetűnőbb sajátossága. Míg a mainstream költészet uralkodó hangja máig a személyesen lírai, addig az újító-kísérletező hagyományból jórészt eltűnt a lírai hang.
Előadásában Bollobás Enikő ezt a szubjektum kezelésében gyökeres változást megvalósító és a líra „szuperműnemként” való felfogásáért felelős modern és posztmodern paradigmaváltást tárgyalja, az énmegvonás három módozatával – figyelemköltészet, konkrét vers, nyelvköltészet – mutatva be ezt a fordulatot.
Előadásában Bollobás Enikő ezt a szubjektum kezelésében gyökeres változást megvalósító és a líra „szuperműnemként” való felfogásáért felelős modern és posztmodern paradigmaváltást tárgyalja, az énmegvonás három módozatával – figyelemköltészet, konkrét vers, nyelvköltészet – mutatva be ezt a fordulatot.
A Művészettörténeti Szabadegyetem előadásai egy-egy nagyobb témakör, műfaj, képi törekvés képzőművészeti megjelenését vizsgálják az antikvitástól napjainkig. Az első évad a háború témájának feldolgozásával foglalkozik. Az előadók az intézet oktatói, doktoranduszai, valamint külső szakemberek.
A MédiaMűhely stábja az előadássorozatról Révész Emese főszervezőt, a Művészettörténeti Intézet habilitált egyetemi docensét kérdezte.
A MédiaMűhely stábja az előadássorozatról Révész Emese főszervezőt, a Művészettörténeti Intézet habilitált egyetemi docensét kérdezte.
Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI), együttműködésben a Látássérültek Szabadidő Sportegyesületével (Láss) és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubbal (BEAC) immár másodszor szervezett programot a Magyar Parasport Napján. A szervezők idén Lélekben mozgásban együtt, egymásért mottóval közös tandem-biciklizésre hívtak minden ELTE-polgárt és külsős érdeklődőt (látássérültet és látót egyaránt), hogy kipróbálhassa, hogyan lehet a kerékpározás látássérültként is biztonságos és örömteli élmény.
A MédiaMűhely stábja az eseményen az ELTE SZI SHÜTI vezetőjét, Kovács Krisztinát és Balogh Zsolt paralimpikont, az első magyar látássérült síversenyzőt kérdezte.
A MédiaMűhely stábja az eseményen az ELTE SZI SHÜTI vezetőjét, Kovács Krisztinát és Balogh Zsolt paralimpikont, az első magyar látássérült síversenyzőt kérdezte.
Az ontológiai fizikalizmus egyike azoknak a filozófiai elgondolásoknak, melyeket az előadó szerint csak egy tágabb filozófiai rendszer keretében lehet értelmezni és kifejteni. E. Szabó László előadása arra tett kísérletet, hogy felvázolja egy ilyen, az ontológiai fizikalizmusra mint előfeltevésre épülő rendszernek, legalábbis a tudományfilozófiára vetített körvonalait.
E. Szabó László az MTA doktora, az ELTE Filozófia Intézet Logika Tanszékének egyetemi tanára. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.
E. Szabó László az MTA doktora, az ELTE Filozófia Intézet Logika Tanszékének egyetemi tanára. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.
Adventi jótékonysági koncertet szervez december 14-én (csütörtökön) 18 órától a Művészetközvetítő és Zenei Intézet az F-épület Kodály-termében.
A koncerten kórusművek, kamarazenei darabok illetve hangszeres művek csendülnek fel az intézet hallgatóinak és oktatóinak előadásában. A befolyt adományokat a Mátrix Közhasznú Alapítványnak ajánlják fel.
A koncertről Szalai Bencét, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet Hallgatói Érdekképviselet elnökét kérdeztük.
A koncerten kórusművek, kamarazenei darabok illetve hangszeres művek csendülnek fel az intézet hallgatóinak és oktatóinak előadásában. A befolyt adományokat a Mátrix Közhasznú Alapítványnak ajánlják fel.
A koncertről Szalai Bencét, a Művészetközvetítő és Zenei Intézet Hallgatói Érdekképviselet elnökét kérdeztük.
Hogy döntöd el, hol tanulj tovább? – ezt kérdeztük november végi Nyílt Napunk látogatóitól. Közel 2000 középiskolás és kísérőik vettek részt a mintegy 100 mintaórán és szakos tájékoztatón, ahol minden kiderült a BTK képzéseiről
Indig Balázs az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék tudományos munkatársa Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában nyert, kutatási témája a nyelvi minták adatorientált felismerése és hálózataik karakterizálása.
Kökényesi Zsolt az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa Filozófia és történettudomány
kategóriában nyert, kutatási témája: Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában.
kategóriában nyert, kutatási témája: Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában.
A bolgár szak megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szerveztek a tanszék oktatói és hallgatói, ahol bolgár és cseh egyetemek, valamint a Szegedi Tudományegyetem bolgár szakjaink oktatói tartottak előadásokat.
Az ELTE BTK MédiaMűhely stábja dr. Dudás Mária bolgár szakfelelőst kérdezte a rendezvényről.
Az ELTE BTK MédiaMűhely stábja dr. Dudás Mária bolgár szakfelelőst kérdezte a rendezvényről.
A 2023-as ELTEfeszten is több ezer középiskolás diák látogatta meg Trefort-kerti campusunkat. Az interaktív pályaválasztó fesztivál programjait az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánjával, dr. Bartus Dáviddal jártuk be.
Az ELTE BTK nagy múltra visszatekintő Gólyavári Esték előadássorozatának keretében Rényi András, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének professzora "Rembrandt mint drámaszerző. Adalékok a képek performativitásának értelmezéséhez" címmel tartott előadást a Gólyavár Mária Terézia Termében.
Karunk mintegy hetven különböző workshoppal, előadással és játékkal vett részt az idei Kutatók Éjszakáján, hallgatónk a dalszövegíró műhelyt próbálta ki.
A szeptember közepén “100 Years of History and Class Consciousness” címmel az ELTE BTK-n megrendezett nemzetközi konferencia Lukács György Történelem és osztálytudat klasszikus mű megjelenésének 100. évfordulója alkalmából a nemzetközi Lukács-kutatás részvételével térképezte fel Lukács gondolkodását, jelentőségét és aktualitását.
Gratulálunk friss diplomásainknak és hatalmas köszönet a szülőknek, nagyszülőknek is, akik nem kis büszkeséggel ugrottak gyermekeik, unokáik nyakába az oklevél átvétele után. Sikerekkel teli éveket kívánunk!
2023. június 6-9. között az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszéke rendezte meg Európa egyik legnagyobb nemzetközi digitális bölcsészeti konferenciáját a Trefort-kertben. A 30 országból érkező közel 200 résztvevő mintegy 100 előadást hallgathatott meg a Gólyavárban zajló négynapos eseményen.
A rendezvény kapcsán a Digitális Bölcsészet Tanszék vezetőjét, Palkó Gábort és a DigiPhil Projekt vezető filológus szakértőjét, Fellegi Zsófiát kérdeztük a konferencia jelentőségéről, a most induló digitális bölcsészet minorszakról, valamint a digitális bölcsészet perspektíváiról.
A rendezvény kapcsán a Digitális Bölcsészet Tanszék vezetőjét, Palkó Gábort és a DigiPhil Projekt vezető filológus szakértőjét, Fellegi Zsófiát kérdeztük a konferencia jelentőségéről, a most induló digitális bölcsészet minorszakról, valamint a digitális bölcsészet perspektíváiról.
Harmadik alkalommal rendezte meg angol nyelvű doktori konferenciáját az ELTE BTK Modern Angol-Amerikai Irodalom és Kultúra Doktori Programja 2023. június 8-án. A MédiaMűhely stábja a konferencián járt, ahol a doktori program vezetőjét, Timár Andreát kérdezte az eseményről.
A Gólyavári Esték sorozatban Magyarics Tamás tartott előadást.
A Konfuciusz Intézet 2023. május 24-én megtartott programján a Magyarországon működő legnagyobb cégek képviselői várták a hallgatókat.
Az eseményen több magyarországi kínai cég is álláslehetőségekkel, bemutatkozó anyagokkal fogadta az érdeklődőket a Kari Tanácsteremben. Több cég biztosított lehetőséget helyszíni interjúra is, illetve a kitelepült standoknál a szakmai gyakorlat lehetőségéről is lehetett tájékozódni.
Az eseményen több magyarországi kínai cég is álláslehetőségekkel, bemutatkozó anyagokkal fogadta az érdeklődőket a Kari Tanácsteremben. Több cég biztosított lehetőséget helyszíni interjúra is, illetve a kitelepült standoknál a szakmai gyakorlat lehetőségéről is lehetett tájékozódni.
Kultúra és a kreativitás alapú innovációk versenyeztek az ELTE BTK és az ELTE Innovációs Központ közös ötletversenyén.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a tudománykommunikációról a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános nyelvészeti szakosztálya az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében.
Résztvevők:
Fiáth Titanilla börtönpszichológus, kulturális antropológus (ELTE TáTK), Kutrovátz Gábor tudományfilozófus (ELTE TTK, BME GTK), Parádi István növénybiológus (ELTE TTK), Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus (KRE BTK)
Moderátor: Constantinovits Milán (ELTE NyDI)
Résztvevők:
Fiáth Titanilla börtönpszichológus, kulturális antropológus (ELTE TáTK), Kutrovátz Gábor tudományfilozófus (ELTE TTK, BME GTK), Parádi István növénybiológus (ELTE TTK), Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus (KRE BTK)
Moderátor: Constantinovits Milán (ELTE NyDI)
2023. április 13-15. között az ELTE BTK Trefort-kerti campusa adott otthont a 36. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának.
A művészet- és zeneelmélet mellett az animáció, a mozgókép, az intermédia, a fotó, a craft, a design, a kép- és tervezőgrafika, az építészet, a festészet, a szobrászat, az installáció, valamint a zenei és egyéb előadások területén, összesen 37 tagozatban versenyeztek az országból és határon túlról érkezett hallgatók.
Gratulálunk az összes résztvevőnek és a győzteseknek!
A művészet- és zeneelmélet mellett az animáció, a mozgókép, az intermédia, a fotó, a craft, a design, a kép- és tervezőgrafika, az építészet, a festészet, a szobrászat, az installáció, valamint a zenei és egyéb előadások területén, összesen 37 tagozatban versenyeztek az országból és határon túlról érkezett hallgatók.
Gratulálunk az összes résztvevőnek és a győzteseknek!
A Művészettörténeti Intézet 150. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat keretében 2023. május 10-én műhely-konferenciát szerveznek az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Művészettörténeti doktori program hallgatói, ahol a doktoranduszok kutatásaihoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az ELTE BTK stábja Pócs Dánielt, a Művészettörténeti Intézet igazgatóját és Révész Emesét, a Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszék vezetőjét kérdezte az eseményről.
Az ELTE BTK stábja Pócs Dánielt, a Művészettörténeti Intézet igazgatóját és Révész Emesét, a Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszék vezetőjét kérdezte az eseményről.
Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei közel 2000 éve a földben pihenő orvos nyomaira bukkantak Jászberény közelében. A magyarországi leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból csak Pompejiben tártak eddig fel. Az április 25-én tartott sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója orvostörténeti szempontból méltatta a leletegyüttest, valamint Borhy László régész, az ELTE rektora is beszélt a lelet jelentőségéről az ELTE Régészettudományi Intézet kutatásai sorában.
Stábunk Bodnár Gábor professzort, a Művészeti és Művészettudományi Szekciót szervező ELTE Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját kérdezte az április 13-15. között megvalósuló programról.
A QS 2023-as szakterületi rangsorában egyetemünk a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben a világ 200 legjobb intézménye közé került.
Az eredményről Bóna Juditot, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettesét kérdeztük.
Az eredményről Bóna Juditot, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettesét kérdeztük.
2023. március végén adta át a Kirgiz Sarkot az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékén Borhy László rektor és Talantbek Kushchubekov, a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövete. A gyűjteményhez a Kirgiz Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma, valamint Kulturális, Tájékoztatási, Sport- és Ifjúságpolitikai Minisztériuma is hozzájárultak.
György Péter professzor előadásával vette kezdetét az Ókortudományi Intézet hagyományos tavaszi előadás-sorozata. Az idei tanévben az érdeklődők olyan előadásokat hallgathatnak meg, melyek az ókor történetének és kultúrájának megjelenéséről szólnak napjaink populáris kultúrájában.
Az ELTE BTK Nyelvi Közvetítés Intézete nyelvi közvetítés válsághelyzetekben és háborús konfliktusokban címmel szervezett konferenciát 2022. november 21-én. Az esemény jelentőségéről Seresi Márta, a Nyelvi Közvetítés Intézetének munkatársa, egyetemi adjunktus beszélt.
A 2022-es Kutatók Éjszakája számos olyan programot kínált, amelyekről sokan nem is gondolnák, hogy a tudományok világához kapcsolódnak. Ennek kiváló példái az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet balti táncháza, az Állam- és Jogtudományi Kar politikai döntéshozatalt modellező, a Star Wars-univerzumba helyezett interaktív játéka vagy a híres történelmi pereket színpadra állító Perjátszó Kör foglalkozása. Ami pedig az érdeklődő közönségnek tartalmas időtöltés, az a tudományos pályára igyekvő fiataloknak ötleteket és inspirációt adhat jövőbeli kutatási témáikhoz. A Kutatók Éjszakáján idén az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Állam- és Jogtudományi Karára látogattunk el.
Az ELTE lehetőséget akar adni a következő nemzedék és az Egyetem kutatói közötti párbeszédre, ezért kiírta a „Kérdezd a kutatót!” pályázatot. A legjobb pályázók jutalma, hogy elkészíthetik az elképzelt interjút az ELTE egyik kutatójával. Ebben a videóban Koszta Martin 9. osztályos tanuló tette fel kérdéseit Patay-Horváth Andrásnak, az Ókortörténeti Tanszék vezetőjének.
A videó az ELTE Tudománypolitikai Irodája és a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága együttműködésében készült.
A videó az ELTE Tudománypolitikai Irodája és a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága együttműködésében készült.
Sikerrel zajlott le az első Propylaia, az ELTE BTK Ókortudományi Intézete és a Palladion Műhely által közösen szervezett nyári tábor. A négynapos rendezvény során a résztvevő diákok beszélgetések, workshopok és játékos feladatok útján ismerkedhettek meg az ókor kutatásának különféle lehetőségeivel.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán évtizedekre visszatekintő hagyomány az Egyetemi Anyanyelvi Napok megszervezése minden év tavaszi félévében. Idén a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék volt a programok házigazdája, a szervezők előadásokkal, beszélgetésekkel, versenyekkel, kiállítással és kulturális programokkal várták az érdeklődőket.
Nemzetközi konferenciát tartott az ELTE Finnugor Tanszéke Bereczki András tanszékvezető 60. születésnapja alkalmából 2022. május 19-én.
Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.
Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.
Idén a BTK Néderlandisztikai Tanszéke volt a Studiedag, azaz a Holland Tanulmányi Nap házigazdája.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.
Szende Katalin történész tartott előadást a magyar királyi városokról és az új médiumok térhódításáról az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet "Nyitott Napok" sorozatában.
Vergilius eposzáról és recepciójáról szervezett konferenciát az ELTE Latin Tanszéke.
A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről.
A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.
A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről.
A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.
• Megnyitóbeszédet mond Dr. Bartus Dávid, dékán
• Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke
• Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka
• Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály)
• Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
• Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke
• Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka
• Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály)
• Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.
„Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.
Ismerd meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar MA képzéseit! Tájékoztató előadásunkból többet megtudhatsz a képzési és felvételi rendszerről, a kutatási lehetőségekről, valamint a mesterképzést követő kilátásokról.
A Trefort-kert Offline fesztivál részeként megvalósult élő bejelentkezésen a település gyönyörű környezetét, a munka részleteit és az addig elért eredményeket ismertették egyetemünk oktatói.
A Diszciplínák párbeszéde című sorozat második részének beszélgetőpartnerei Ács Pál irodalomtörténész, az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára és Fazekas István történész, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi docense voltak. A beszélgetést Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője moderálta.
Az ELTE 9. alkalommal rendezte meg egyetemi nyílt napját, ahol a továbbtanulás előtt álló fiatalok első kézből kaphattak információt az Egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról, valamint a sportlehetőségekről.
A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.
A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.
Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.
Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.
A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.
Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.
2021. február 1-én lépett hivatalba Dr. Bartus Dávid, minden idők legfiatalabb ELTE-s dékánja.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Nemes Z. Márió, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudomány kategóriában Kuna Ágnes, az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Dr. Sonkoly Gábor dékán úr ünnepi köszöntője a Bölcsészettudományi Kar frissen végzett hallgatóinak.
A Bölcsészettudományi Kar hallgatói mesélnek élményeikről, tapasztalataikról, és arról, miért érdemes az ELTE bölcsészképzését választaniuk a felsőoktatás kapujában álló diákoknak. A videót Jakus Kristóf készítette.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudományban Simon Gábor nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Vadas András nyerte el a díjat.
Több mint 60 előadás, workshop és mintaóra várta a közel 3000 érdeklődőt az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiválján. Aki október 11-én a Trefort-kertbe látogatott, megtapasztalhatta, hogy az ország legszélesebb oktatási kínálatát nyújtó egyetemen sokoldalú, eleven közösség fogadja, már most is támogatást nyújtva tehetsége kibontakoztatásához.
Az ELTE BTK közel 100 program, köztük interaktív előadások, gyerek- és kézművesprogramok és kiállítások is várták az érdeklődőket szeptember 27-én.
Az ELTE Szenátusa május 10-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve.
A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.
A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.
Koltói Lilla (KRE) pszichológus, egyetemi adjunktus előadása a hallgatói sikerességről az ELTE BTK HELP (Hallgatói Eredményességet Elősegítő Program) szervezésében.
A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat.
A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.
A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat.
A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.
2019-ben az ELTE adott otthont az OTDK Humán, illetve Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi szekciójának.
2016-ban alakult meg az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, amely az ELTE BTK Fonetika Tanszékén végez különböző kísérleteket. Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Telt ház volt a BTK 2019-es nyílt napján, ahol az érdeklődő felvételizők mintaórákon, szakos és felvételi tájékoztatón vehettek részt.
Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, a Régészettudományi Intézet egyetemi tanára.
Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével.
A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével.
A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Kiss Farkas Gábor az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400-1700). Sorozatunkban a koraújkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti, amely a Lendület-program támogatásával valósul meg.
Kemény István József Attila-díjas költő, író.
Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik.
A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki.
A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.
Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik.
A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki.
A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.
Birtalan Ágnes egyetemi tanár, az ELTE BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, mongolisztikai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat felvonultató sorozatunkban most Kovács Bence, néprajz szakos hallgatót mutatjuk be.
Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.
Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.
Fenyvesi Áron a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában kezdte kiállításszervezői pályafutását. Most öt éve dolgozik a Trafó kurátoraként, és olyan művészeknek rendezett kiállítást, mint Kis Varsó, Andreas Fogarasi, Komoróczky Tamás, vagy a fiatalok közül Kis Róka Csaba, Csákány István. A kortárs magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren is nagy erőkkel népszerűsíti.
D. Tóth Kriszta író, újságíró, másfél évtizednyi televíziós pályafutást tudhat maga mögött, híradósként, műsorvezetőként és brüsszeli tudósítóként. Jelenleg Magyarország UNICEF nagykövete és a a wmn.hu weboldal főszerkesztője.
2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.
2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.
Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnökeként az életszerűbb, probléma-központúbb magyartanítás kialakításáért küzd. Korábban a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanított, jelenleg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára. Számolatlan publicisztikája és több kötete is megjelent irodalmi és pedagógiai témában. Fontos szerepet vállalt a kétszintű érettségi rendszer felépítésében is.
Garaczi László, író, költő, műfordító, a Pompásan buszozunk!, a Metaxa, az Arc és hátraarc szerzője, a posztmodern irodalom egyik megkerülhetetlen hazai képviselője is az ELTE-re járt.
Jó sokáig.
Jó sokáig.
Pásztory Dóri kétszeres paralimpikon, 2000-ben a sydney-i, 2004-ben athéni paralimpián szerzett aranyérmet, ezzel a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is kiérdemelve. Később a Eurosport sportriportere lett, kezdetektől részt vett a A SUHANJ! Alapítvány munkájában, hogy sérült és fogyatékos emberek számára is elérhetővé tegye a mozgás örömét.