Egyetemünk idén is csatlakozik az Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozathoz, melynek célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése.

Az elmúlt több mint tíz évben megszokhattuk, hogy szeptember utolsó pénteki napján Európa-szerte érdeklődők százezrei népesítik be a kutatóintézeteket, egyetemeket, könyvtárakat és múzeumokat, hogy a kutatók munkájával, a tudományos kutatás titokzatosnak tűnő világával ismerkedjenek. A hazánkban is egyre népszerűbb eseményt minden évben egyre nagyobb számú látogató élvezi, és egyre több intézmény nyitja meg kapuit.

Az ELTE-n idén szeptember 24-én, pénteken készülnek programokkal az oktatók, kutatók. A rendezvény a JOKT-határozatoknak megfelelően orrot és szájat elfedő maszkban, oltási igazolás bemutatása után látogatható.

A Bölcsészettudományi Kar programjai

10:00 – 16:00

Szleng és zene / Argot(s) et Chanson(s) / konferencia

• ELTE BTK F épület, Sauvageot-terem

„Argot(s) et chanson(s)” címmel francia nyelvű nemzetközi nyelvészeti konferenciát szervez az ELTE , a Budapesti Francia Intézet és az Université de Paris a szleng/argó és a zene (pop, sanzon, rap) kapcsolatáról, izgalmas előadásokkal és zenei betétekkel, nemzetközi hírű cseh, francia, kanadai, lengyel, magyar, német kutatók és a neves francia rapper, Vîrus közreműködésével. A Kutatók Éjszakája keretében a konferencia második napja regisztrált érdeklődők számára látogatható. Francia és frankofón kultúra iránt érdeklődőknek, franciául tudóknak ajánlott.

18 órától a konferenciára meghívott francia rapper, Vîrus és két kiváló magyar jazz-zenész, Akosh S. (Szelevényi Ákos) szaxofonos és Porteleki Áron dobos ad különleges koncertet a Gólyavár mögötti téren.

15:00 – 15:30

A Királyok Völgye a kezdetektől Tutanhamonig / előadás

• ELTE BTK B épület, 112-es terem
• Előadó: Irsay-Nagy Balázs egyetemi adjunktus, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének oktatója

A Királyok Völgye az ókori egyiptomi Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550–1070) királyainak temetője. Az időszak mindhárom dinasztiája (18–20. dinasztia) itt készítette el sziklasírjait, amelyek falait vallásos szövegek és ábrázolások díszítik. Az előadás a legelső királysírtól, Hatsepszut királynő sírjától kezdve a 18. dinasztia végéig mutatja be, hogyan garantálta az eltemetett király örök életét a sírok felépítése és díszítése.

15:30 – 16:00

SAKKLÁZ – Az orosz emigráció első hulláma: életstratégiák / kiállításmegnyitó és tárlatvezetés

• ELTE BTK Főépület, Fortocska Galéria (2. emelet)
• Tárlatvezető: Szaniszló Orsolya tudományos segédmunkatárs, az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának oktatója

Az Orosz Emigráció Első Hulláma Kutatócsoport 2020–2021-es eredményeinek vizuális lenyomatai 16 tablón, 16 portréval kísérve a Fortocska Galériában. A kiállítást megnyitják a kutatócsoport tagjai. Közreműködnek a kiállítás kreatív készítői.

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

15:30 – 16:40

XX. századi filozófusok az Európa-kérdésről / beszélgetés

• ELTE BTK I épület, a Filozófia Intézet könyvtára
• Közreműködők:
  • Marosán Bence Péter filozófus, a BGE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék adjunktusa
  • Szűcs László Gergely filozófus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos munkatársa
• Moderál: Lengyel Zsuzsanna Mariann, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa

Rendszerint a társadalmi változások, krízisek és konfliktusok idején került előtérbe. E diszkusszió jelenkori problémákat is érint. Mi a krízis filozófiai értelme? Hogyan látjuk Európa helyzetét; az európai válság kérdését, valamint Európa és a jövő vonatkozásában az Ázsia és Kína kérdést? E szempontból meghatározó Husserl Krízis-könyve (Die Krisis des europäischen Menschentums und die Philosophie, 1935), Derrida Európa esszéi (Das andere Kap, 1991); valamint Habermas könyve Európa alkotmányáról (Zur Verfassung Europas. Ein Essay, 2011; Der 15. Februar oder: Was die Europäer verbindet, 2003). E diszkusszió jelentősége abban rejlik, hogy nem csupán kordiagnózist ad, hanem a krízis és Európa vonatkozásában más-más szempontból közelítik meg azt a Platón 7. levelével kezdődő régi kérdést, hogy mit tud a filozófia ilyen helyzetben felajánlani. A beszélgetés keretében feltárjuk azokat a rejtett gondolati tendenciákat, amelyek mentén e fenomenológiai hagyomány társadalomfilozófiai jelentősége is rekonstruálható.

16:00 – 16:30

A pentatónia a kínai és magyar népzenében / előadás

• ELTE BTK F épület, Kodály Kamaraterem
• Előadó: Erdős Ákos habilitáltegyetemi docens, az ELTE Zenei Interpretáció Tanszékének oktatója

A pentaton hangsor bemutatása. A magyar zene történetének rövid áttekintése, valamint a magyar népzene sajátosságainak bemutatása. pentatónia a kínai népzenében. A kínai és magyar népzene összehasonlítása. Élő zenei (énekes és hangszeres) szemléltetés.

16:00 – 16:45

Villám-lett / előadás

• ELTE BTK D épület, földszint, a Szláv és Balti Filológiai Intézet könyvtára
• Előadó: Laczházi Aranka egyetemi adjunktus, az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója

A villám-lett órán bemutatjuk a lett nyelvet: hogyan alakult ki, hol beszélik, miért jó lettül tudni? Az érdeklődők megismerhetik a lett nyelv legfontosabb jellemzőit és elsajátíthatnak néhány hasznos kifejezést.

16:00 – 17:00

Harcosok, hercegnők és varázslók elrejtett kincsei. Bepillantás egy háromezer évvel ezelőtti világ titkaiba/ előadás, beszélgetés, bemutató

• ELTE BTK B épület, Könyvtár, Bóna István-terem
• Közreműködők: Szabó Gábor, Urbán Dániel, Barcsi Marcell, Mogyorós Péter, az ELTE Régészettudományi Intézetének bronzkori és vaskori depókat kutató csapatának tagjai

Az ELTE Régészettudományi Intézetének speciálisan kiképzett csapata 15 éve járja Magyarország tájait bronzkori kincsek után kutatva. Eddig 38 bronz- és 5aranytárgyakból álló, évezredekkel ezelőtt elrejtett, különleges leletegyüttest fedeztek fel barlangok folyosóin, egykori mocsarak mélyén és rég elfeledett, hegyek közt megbúvó ősi törzsi központok romjai közt. Az előadásban a csapat általfeltárt – és a látogatók által akár kézbe is vehető - kincsek segítségével bepillantást nyerhetünk abba a mesés világba, amelyben a kincsek a föld alá kerültek és közösen megpróbálhatjuk felderíteni, hogy kik és miért rejtették az értékes ékszereket, fegyvereket és eszközöket.

16:00 – 17:00

Országimázs és kulturális fejlesztések Dél-Koreában / előadás

• Online közvetítés
• Előadó: Fajkuszné Kovács Ramóna egyetemi tanársegéd, az ELTE Koreai Tanszékének oktatója

Dél-Korea az elmúlt évtizedekben egy egzotikusnak és ismeretlennek számító kis országból nemcsak gazdasági nagyhatalomként tett szert ismertségre, hanem először az 1988-as szöuli Olimpiának köszönhetően, majd az 1990-es évektől több lépcsőben meginduló koreai hullám révén a világ számos pontján kedvelt országgá vált. Mára nemcsak a zenei és egyéb médiatartalmak kedvelői vannak nagy számban, hanem ugrásszerűen nő azon külföldiek száma is, akik az ország kulturális hátterére, annak történelmére, szokásvilágára és örökségére is kíváncsiak. A kulturális turizmus tárt karokkal fogadja a látogatók százezreit, az államvezetés pedig határozott tervekkel épít a soft power által hozott népszerűségre. Ezek eredményeképp kiszélesedett K-brand fogalma és egyre több kulturális tartalom válik ismertté világszerte, így további kereskedelmi és gazdasági igények is felmerülhetnek a külföldi követők és fogyasztók körében.

16:00 – 17:30

SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl / beszélgetés a sakkról és a filmről

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Résztvevők:
  • Gyimesi Zsuzsanna kulturológos, az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának oktatója
  • Geréb Anna filmtörténész

Mit árul el a sakk a filmművészben az egyénről és a társadalomról? Kerekasztal-beszélgetés Geréb Anna filmtörténésszel és Gyimesi Zsuzsanna kulturológussal. Előtte a Sakkláz (r.: V. I. Pudovkin, 1925) című film vetítése.

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

16:00 – 20:00

Oltári jó! – Faragj magadnak római házioltárt / előadás, kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület, hátsó parkoló
• Előadó: Szabó Melinda, a Régészeti Intézet frissen végzett doktorandusza

A római kultúra fontos része az isteneknek szánt áldozat. A program résztvevői elkészíthetik saját, személyre szóló házioltárukat, amin illatos növényeket égethetnek. A program része a római oltárállítási szokások ismertetése, a betűk kifestéséhez a helyszínen korhű módszerekkel piros festéket készítünk.

16:30 – 16:50

Délkelet-Ázsia és Kína kapcsolatának vizsgálata / előadás

ELTE BTK F épület, Kodály Kamaraterem

Előadó: Orosz Gábor Tamás, az ELTE Kínai Tanszék alumnija

„Az előadásomban röviden szeretném megismertetni a közönséget a mai Délkelet-Ázsia kapcsolatát Kínával. Bemutatásra kerül kettejük kapcsolata a dekolonizációs időszakot követően, hogy miért volt fagyos a hangulat a köztük s idővel mi vagy ki miatt javult fokozatosan? Milyen projektekben szeretné Kína, ha Délkelet-Ázsia társulna? Mik a legfőbb problémaforrások a multilaterális kapcsolatukban? S a legfőbb kérdés, mi az az ASEAN és miért is fontos Kína számára?”

16:30 – 17:00

Popcorn zöldben, cicalány kimonóban, buddha nájkiban – avagy Beáta Csodaországban / előadás

ELTE BTK B épület, 242-es terem

Előadó: Pusztai Beáta doktorandusz, a Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója

„Előadásom egy rendhagyó útinapló. Emlékeimben a kultúraközi kölcsönhatások szemszögéből kutatok, és olyan élményeket veszek sorra, amelyek Kelet és Nyugat elbűvölő, egyszerre varázslatos és prózai találkozását példázzák Japánban. Albumomból képeket idézek fel, amelyeket (inter)kulturális kontextusba ágyazok. Remélem, hogy ezáltal is közelebb kerülünk annak a különös popkulturális sakkjátszmának a megértéséhez, amelyben japán és nyugati, hazai és egzotikus, hagyományos és modern olyan izgalmasan elegyedik.”

16:30 – 17:00

Neuronormalitás kontra neurodiverzitás - Szaknyelvek és perspektívák az autizmus megközelítéséhez / előadás, beszélgetés

• ELTE BTK A épület, 336-os terem
• Előadó: Maronics Lilla magyar szakos hallgató, az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti diákműhelyének tagja

Az autizmus témája elhagyta a pszichiátria és gyógypedagógia zártabb diskurzusközösségeinek berkeit, és egyre nagyobb érdeklődésre tart számot mind a laikus közönség mind a társadalomtudósok köreiben. De mi is tulajdonképpen az autizmus? Fejlődési zavar? Akadályozottság? Kiaknázatlan szuperképesség? Az emberi agy működésének természetes és hasznos variációja? Honnan erednek ezek a látszólag egymásnak homlokegyenest ellentmondó narratívák, és van-e találkozási pontjuk? Az előadás során ezekre a kérdésekre keressük a választ a terminológia és a szaknyelvkutatás eszközeivel.

16:50 – 17:10

Biztonság és dominancia az Ázsiai-csendes-óceáni térség tengerein Kína felemelkedése és az USA térségbeli jelenléte tükrében / előadás

• ELTE BTK F épület, Kodály Kamaraterem
• Előadó: Horváth Csaba Barnabás, MTA-ELTE-SZTE Selyemút kutatócsoport munkatársa

Kína felemelkedése és az azt kísérő kínai-amerikai szuperhatalmi versengés gyökeresen rajzolja át az Ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri erőviszonyait. A kínai tengeri haderő fejlesztése, valamint a kínai A2/AD fegyverrendszerek telepítése Kína dominanciáját vetíti előre a térségben, az Egyesült Államok számára ugyanakkor az első szigetlánc országaival, Japánnal, a Fülöp-Szigetekkel, Indonéziával és Tajpejjel fennálló együttműködés elmélyítése látszik fontos csapásiránynak.

17:00 – 17:20

A természet erőinek pusztító és éltető arcai: viharistenek az ókori Közel-Keleten / előadás

• ELTE BTK F épület, 233-as terem
• Előadó: Roboz Erika

Az ókori közel-keleti vallások panteonjaiban megtalálható viharistenek a légköri természeti erők felett gyakorolt hatalmukból adódóan a kozmikus egyensúly letéteményeseinek számítottak, melynek révén kiemelten fontos politikai és vallási jelentőséggel bírtak. Az előadásban a Kr. e. 2. évezredi Mezopotámia, Anatólia és Szíria-Palesztina viharisteneinek ábrázolásai, illetve a hozzájuk kapcsolódó mítoszok és kultuszok segítségével igyekszünk megismerni e különleges istentípus karakterének kettős természetét, és társadalmi szerepét.

17:00 – 17:30

Miből lesz a zarándok? – A japán buddhista zarándokaltok világa/ előadás, beszélgetés

• ELTE BTK B épület, 236-os terem
• Előadó: dr. Kiss Mónika egyetemi tanársegéd, az ELTE Japán Tanszékének oktatója

A japán buddhizmusban kialakult zarándoklatok a mai napig népszerűek, akár a külföldiek körében is. A zarándoklatok elvégzése nem csak hit kérdése, jómagam a japán buddhizmus és a buddhista művészet kutatójaként hódolok ennek a gyakorlatnak. Az előadásban szeretném a saját, Japánban való tartózkodásom alatt készült képekkel illusztrálva bemutatni a japán buddhista zarándoklatok érdekes világát.

17:00 – 17:45

Villám-litván / előadás

• ELTE BTK D épület, földszint, a Szláv és Balti Filológiai Intézet könyvtára
• Előadó: Aurelija Meškerevičiūtė, az ELTE Szláv Filológiai Tanszékének litván nyelvi lektora

Bemutatjuk a litván nyelvet: miért különleges az indoeurópai nyelvek között, mire hasonlít és mire nem, melyik országokban beszélik és miért jó, ha az ember tud litvánul? Az érdeklődők megismerhetik a litván nyelv legfontosabb sajátosságait és megtanulhatnak néhány hasznos kifejezést.

17:00 – 17:45

„Jöjj vissza, Afrika!” – közösségi filmkészítés az apartheid-rendszerben / előadás

• ELTE BTK Főépület, 39-es terem, valamint ÉLŐ KÖZVETÍTÉS (regisztrációt követően)
• Előadó: Müllner András habilitált egyetemi docens, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója

„Az előadásban a "Come back, Africa!" című 1958-as film készülési körülményeit mutatom be, valamint részleteket vetítek a filmből és beszélgetésre invitálom a közönséget. A filmről így beszél a filmrendező Lionel Rogosin: »A mesét a mindennapi élet eseményeiből merítettem és két afrikai munkatársam közreműködésével dolgoztam ki. Olyan eseményeket válogattam össze, amelyek magukban hordják a drámai feszültséget, vagy szimbolikus jelentőségűek. Mivel valamennyi szereplőm a saját bőrén érezte a faji elnyomás átkát, arra törekedtem, hogy játékukban erőteljesen érvényesüljenek mindazok a mély, érzelmi motívumok, amelyek az apartheid következményei.«”

17:00 – 17:45

Mindennapos szélsőség – A kora újkori Magyar Királyság és a pestis / előadás

• ELTE BTK Főépület, 319-es terem, valamint élő közvetítés (regisztrációt követően)
• Előadó: dr. Vadas András egyetemi adjunktus, az ELTE Középkori Történeti Tanszék oktatója

Az előadás egy általában a középkorral asszociált betegséggel, a pestissel, annak is kora újkori magyarországi megjelenésével foglalkozik. Egy különleges forráscsoport, a magánlevelek segítségével azt mutatja be, hogy a pestis (és más járványos) megbetegedések mennyire voltak a mindennapok részei, milyen módon védekeztek ellene, és miként értelmezték a betegség megjelenését.

17:00 – 17:45

A végtelen életrajza / beszélgetés

• ELTE BTK Főépület, 321-es terem
• Szereplők:
  • Scholz László irodalmár, műfordító, az ELTE Spanyol Tanszékének professor emeritus oktatója
  • Kutasy Mercédesz egyetemi adjunktus műfordító, az ELTE Spanyol Tanszékének oktatója.

A beszélgetés Jorge Luis Borges frissen megjelent, egybegyűjtött esszéihez, A végtelen életrajza című kötethez kapcsolódik. A kötet nagy részét – ahogyan az életművet is – Scholz László fordította, ő a kötet szerkesztője és Borges írásművészetének hazánkban a legszakavatottabb képviselője. Kutasy Mercédesz folyamatban lévő ÚNKP Bolyai+ pályázatának keretében Borges és a fordítás viszonyát vizsgálja; a beszélgetés során ugyanakkor nemcsak a fordításról lesz szó, hanem arról a ragyogó, éles elméjű gondolkodóról, akinek roppant tájékozottsága és páratlan stílusa esszéiben érhető a leginkább tetten. A beszélgetés után a közönségnek is lehetősége lesz bekapcsolódni, kérdéseket feltenni.

17:00 – 17:45

30 éve történt – Jugoszlávia felbomlása / előadás

• ELTE BTK Főépület, 229-es terem
• Előadó: Juhász József egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék oktatója

Az 1990-es évek Európájának legsúlyosabb háborús konfliktusa a délszláv válság volt. Melyek voltak a jugoszláv dezintegráció okai és következményei? Hol tartanak ma az utódállamok?

17:00 – 17:45

Állat(i) régészet – Archaeozoológia / előadás és bemutató

• ELTE BTK B épület, 142-es terem
• Előadó: Csippán Péter egyetemi adjunktus, az ELTE Archeometria, Régészeti Örökség és Módszertan Tanszékének oktatója

A történeti korokban a házi- és vadállatok szerepe lényegesen sokoldalúbb lehetett, mint napjainkban. Az állatok nem csupán élelemforrásként szolgáltak, hanem az idők folyamán újra és újra felbukkantak társként, tulajdonként, értékként és szimbólumként, tehát a mindennapok fontos és állandó részeként. Ennek a rendkívül összetett kapcsolatnak régészetileg legmegfoghatóbb bizonyítékai elsősorban az állatcsontleletek, melyek tömeges mennyiségben kerülnek napvilágra az ásatásokon. Az előadás során ennek a speciális leletanyagnak a vizsgálati és értelmezési módszereibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők, valamint számos csontot is kézbe vehetnek a Régészettudományi Intézet Archaeozoológiai Gyűjteményéből.

17:00 – 17:45

A magányos hegy fejedelmei? – A Somló-hegy Hallstatt-kora / előadás

• ELTE BTK B épület, Könyvtár, Bóna István-terem
• Előadó: Soós Bence doktorandusz, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A Somló-hegy magányosan emelkedik a környező síkvidék fölé, alakját nehéz eltéveszteni a horizonton. A vaskortól napjainkig arra vetődő utazót monumentális halomsírok fogadják, amik története szorosan összefonódik a Somlóval és a környező vidékkel. Ez a történet a Dunántúl kora vaskori hatalmi központjain keresztül az Alpok sóbányáihoz, Görögország héroszaihoz és Közép-Európa elfeledett nevű fejedelmeihez vezet minket.

17:00 – 17:45

Sógi – Bevezetés a japán sakk rejtelmeibe / előadás, kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület, 205-ös terem
• Előadó: Rudlof Dániel Antal doktorandusza, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A foglalkozás során egy rövid előadáson keresztül bemutatom a „sógi” nevű japán táblajáték történetét, illetve a játék szabályait. A kiselőadás után pedig lehetőség lesz gyakorlatban is kipróbálni a sógit. Akinek van saját készlete, az nyugodtan hozza magával, hogy minél többen kipróbálhassák ezt az izgalmas sakkvariációt, amelyben igazi hadvezérré válhatunk!

17:00 – 18:00

Fedezd fel az őskori fazekasok világát – Készíts te is kerámiaedényt! / előadás és kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület
• Előadók: Solnay Eszter doktorandusz, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

Ismerd meg az őskori edények formázásának titkait és fedezd fel a sokezer éves közösségek világát és hagyományait! A kreatív foglalkozás során a gyerekek és kísérőik megismerhetik, hogyan azonosítják a régészek a többezer éves, kézzel készült edények formázási módjait. Ezek segítségével pedig saját agyagedényeket készítünk. A program játékos betekintést nyújt minden érdeklődő gyermeknek a régészet és a fazekasság világába.

17:00 – 18:15

Szabad vagy ma este? – Etika ismertető középiskolásoknak / beszélgetés

• ELTE BTK I épület, a Filozófia Intézet könyvtára
• Közreműködők:
  • Havadtői Emese
  • Móczár Maja

Vajon tényleg szabadon cselekszünk? Milyen szerepet játszik a kultúra az etikában? Meg tudunk egyáltalán felelni mi egyszerű halandók az erkölcs szigorú elvárásainak? Ehhez hasonló kérdésekre keressük majd a választ, mindeközben óhatatlanul betekintést nyerünk abba, hogy tulajdonképpen mit is csinál ma egy erkölcsfilozófus.

17:00 – 18:30

A fonetikától a Xiaomiig / előadás

• ELTE BTK A épület, 336-os terem
• Előadók: az MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport kutatói

A fonetika a beszéd tudománya, a létező legrövidebb meghatározás szerint. Igen ám, de ha belegondolunk, hogy a beszéd milyen komplex, mennyire változatos és változékony, és milyen sok körülménytől függ a megvalósulása, felmerül a kérdés, hogyan lehet ezt a bonyolult jelenséghalmazt vizsgálni. Az előadásokban bemutatjuk például, hogy melyek azok a folyamatok a beszédből, amelyeket a fonetika eszközeivel vizsgálni lehet, és milyen következtetéseket vonhat le ezekből az eredményekből a fonetikus. Szó esik továbbá a magánhangzók jellemzőiről a szopránéneklésben, valamit arról, hogy miért van akcentusunk, amikor idegen nyelven beszélünk.

17:00 – 17:00 Gráczi Tekla Etelka: Mi az a fonetika, és mivel foglalkozik a fonetikus?
17:30 – 18:00 Deme Andrea: Több mint beszéd – beszédhangok ejtése a szopránéneklésben
18:00 – 18:30 Juhász Kornélia Harry Pottertől a Xiaomiig – az idegen nyelvi akcentus okairól

17:00 – 20:00

Régészeti játszótér / kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület, hátsó parkoló
• A foglalkozást vezeti: Mészáros Andrea, az ELTE Régészet szakos hallgatója

Érdekel a régészet, de még túl fiatal vagy az előadásokhoz? Most megtudhatod, milyen kihívásokkal, feladatokkal és leletekkel találkozik egy régész nap mint nap, így akár egy mini-ásatáson élesben is kipróbálhatod magad, hogy a leletek megtalálásakor érzett izgalmat megtapasztalhasd. A régészeti játszótéren a terepi munka megismerése mellett régészeti társassal, memóriával, kvízjátékokkal és más játékos feladatokkal várjuk az érdeklődőket.

17:00 – 20:00

Ásó, kapa, nagykaland – régészeti társasjáték / kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület, hátsó parkoló
• A foglalkozást vezeti: Kersánszki Kamilla, az ELTE Régészet mesterszakos hallgatója

A föld mélye értékes kincseket rejt, az előttünk sok száz és ezer évvel ezelőtt élt társadalmak nyomait. Legyél te az első régész, aki feltárja a teljes lelőhelyét és megszerzi a legkülönlegesebb leleteket a múzeuma számára! Társasjáték 12-99 éves kor között, 2-4 fő részére.

17:00 – 20:00

Ki tár fel a végén? / kreatív foglalkozás

• ELTE BTK B épület, hátsó parkoló
• A foglalkozást vezeti: Oláh Fanni, Szabó Rozi, Marczel Kriszta és Garczik Ábel, az ELTE Régészet mesterszakos hallgatói

A "Ki tár fel a végén?" című társasjáték ötlete egy órai feladat keretein belül született, kezdetben online formában. Mivel izgalmasnak és szórakoztatónak bizonyult, papír alapon is formát öltött. A játék a mindenki által jól ismert "Ki nevet a végén?" című táblajátékon alapszik, kérdéskártyákkal, extra mezőkkel és egy régészeti ásatás minden kalandjával fűszerezve. Célja a szórakoztatás mellett a játszva tanulás, és természetesen a célba jutás, ahol a szilágysomlyói kincs vár szerencsés megtalálójára.

17.00–20.00

Színezd magad a középkorba! / színező gyermekeknek és felnőtteknek

• ELTE BTK B épület, hátsó parkoló
• A foglalkozást vezeti: Rakoncazy Rita és Anderkó Anna

A középkor képregényei tulajdonképpen a kályhacsempék, amelyeken a szentek élete, de hősök vagy mesefigurák is megelevenedtek. A program során játékos módon lehet megismerkedni a kályhákon is szereplő mesékkel és történetekkel, vagy motívumokkal miközben a kicsik és nagyok kiszínezhetik a múlt egy darabját!

17:10 – 17:30

Chan buddhista történetek / előadás

• ELTE BTK F épület, Kodály Kamraterem
• Előadó: Keller Mirella doktorandusz, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

Az úgynevezett gong’anok a chan buddhista mesterek és tanítványaik közti interakciókat lejegyző történetek, mondások, párbeszédek vagy anekdoták. A gong’anoknak a chan meditációs gyakorlatot illetően katalizáló funkciójuk van. Erejük a tudat természetének megtapasztalását segíti elő, a végső céljuk pedig a megvilágosodás felé vezetni a tanítványt. Az előadás chan buddhista történeteket és az ezekhez kapcsolódó huatou meditációs technikát mutatja be.

17:20 – 17:40

Újasszír és újbabiloni istenek tanulmányozása múzeumi kutatómunka során / előadás

• ELTE BTK F épület, 233-as terem
• Előadó: Niederreiter Zoltán egyetemi adjunktus, az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék oktatója

Az előadás az ókori emlékek közvetlen tanulmányozásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A múzeumi gyűjteményekben őrzött tárgyak és felirataik vagy ábrázolásaik vizsgálatának és dokumentálásának módszeréről szeretnék beszélni. A kutatómunkám során készített fényképes dokumentációk és rajzok megismerésén túlmenően szeretném az újasszír és újbabilóni istenvilág legfontosabb alakjait bemutatni az írott, képi és tárgyi források tükrében.

17:30 – 17:50

Mikor egzotikum? Mikor banánember? – Kulturális identitáskonstrukció és közösségi kapcsolatok a magyarországi második generációs kínai fiataloknál / előadás

• ELTE BTK F épület, Kodály Kamraterem
• Előadó: Knyihár Eszter 

Az előadás fókuszában a magyarországi kínai diaszpóra egyik speciális csoportjának, az első hullámos, első generációs kínai bevándorlók (laoyimin 老移民) leszármazottainak kulturális identitáskonstrukciója áll. A laoyimin gyermekei folyamatosan közösség és identitáskeresésben vannak, amely során rendszeresen átértékelik a szülőktől, a küldő és fogadó ország társadalmától tanult kulturális hagyományokat és időnként önmagukkal is konfliktusba kerülve igyekeznek megalkotni saját(os) kulturális identitástudatukat. Egy állandó alkudozáson alapuló, változékony, helyzetekhez alkalmazkodó, több kulturális elemből felépülő identitásalkotásról van szó, mely különböző stratégiák felvonultatásával valósul meg különböző területeken. Hangsúlyosan kínai- magyar tengelyre illeszkedő, vegyes kötődésekkel átszőtt kettős kulturális identitás jön létre, amely esetenként hibrid jelleget vesz fel.

17:30 – 18:00

Ismerkedés a magyar haikuköltészettel / előadás

• ELTE BTK B épület, 242-es terem
• Előadó: Czifra Adrienn doktorandusz, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

Hogy mi a közös Kosztolányi Dezsőben, Kányádi Sándorban vagy épp Fodor Ákosban? Nem pusztán hazánk költészetének kiemelkedően jeles alakjai, hanem a magyar haiku megteremtésében és népszerűvé tételében is jelentős szerepük volt. Az előadáson az első magyar fordításoktól indulva megismerkedünk a magyar haiku fejlődésével, jellegzetességeivel, legmeghatározóbb alakjaival és aktuális helyzetével a magyar irodalomban. A program végén az érdeklődők saját maguk is kipróbálhatják a haikuírást egy rövid verseny keretében.

17:30 – 18:20

Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza / előadás

• ELTE BTK B épület, 112-es terem
• Előadó: dr. Jasper Kata egyetemi tanársegéd, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének oktatója

Az előadás a Piramisszövegek egy rövid szakaszát és annak hagyományozódását veszi alapul ahhoz, hogy bemutassa, milyen lehetőségeket rejt magában a hieroglif írásrendszer. A képeket és hangokat egyszerre megjelenítő írásjelek ugyanis nemcsak az ókori egyiptomiakat körülvevő világot jelenítették meg, de legtöbbjük önálló hangértékkel is bírt. Ezek a tulajdonságok a szavakon belül változatos módon jutottak érvényre, és akár egyetlen jel elhagyása is tartalmi változást vonhatott maga után. Az előadás egy olyan elírásra hívja fel a figyelmet, ami a szöveg jelentését épp az ellenkezőjére változtatta. Ennek kiküszöbölésére a későbbi szövegvariánsokban változatos módon történt kísérlet, az írásrendszerben rejlő lehetőségeket igen szellemesen használva fel. Hasonló alapon mutathatók ki változások a szövegrész Halottak Könyvében való megjelenésére vonatkozóan is.

Jasper Kata egyiptológus és kulturális antropológus, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének oktatója, valamint az ELTE Thébai Magyar Régészeti Missziójának tagja. Fő kutatási területe az óegyptomi vallás és filológia. Ezen belül különösen is érdekli a szöveghagyományozódás és intertextualitás kérdésére, valamint az, a sivataghoz kapcsolódó képzetek hogyan nyilvánultak meg a vallásban és öltöttek testet különféle istenek formájában, mindenekelőtt Ha istenben, a Nyugat urában. Jasper Kata a Kutatók Éjszakája program keretében első ízben tart előadást.

17:40 – 18:20

Istenek és keveréklények az ókori Mezopotámiában / kreatív foglalkozás

• ELTE BTK F épület, 233-as terem
• A foglalkozást tartja: Erdős Gábor Zoltán, Lőrincz Huba, Niederreiter Zoltán, Roboz Erika

A kreatív foglalkozáson a kutatóműhely előadásain szereplő istenek és keveréklények alakjait elevenítjük meg a hallgatóinkkal közösen. Ehhez fémdomborításos technikát alkalmazunk.

Hívd őket életre! Az elkészült mintát hazaviheted és tetszőlegesen felhasználhatod díszítőelemként egyéb kreatív ötleteidhez, így a választott figurád a továbbiakban is vigyázhat rád.

17:50 – 18:10

Kína Csipkerózsikája: Dai herecegnő múmiája és a Han-kori temetkezés / előadás

• ELTE BTK F épület, Kodály Kamraterem
• Előadó: Megyeri Janka 

A múmia szó hallatán sok ember rögtön Egyiptomra asszociál, pedig földünk keleti felén is számos érdekes lelettel találkozhatunk. Ilyen Xin Zhui márkiné múmiája, melyet 1968-ban tártak fel Hunan provincia (湖南) Changsha (长沙) városában, az azóta híres lelőhellyé vált Mawangduiban (马王堆). Li Cang (利蒼) kormányzó feleségének maradványa jelenleg a legjobb állapotban fennmaradt emberi maradványnak számít Kínában. Mindemellett a test mellett talált többi tárgy számos új részletekre ad rálátást a Han-dinasztia (漢朝, i. e. 206 – i. sz. 220) korából.

A kínai temetkezési szokások, hogy mégis milyen formában zajlódott a temetési rituálé, folyamatos vita tárgyát képezte a korabeli értelmiség között. Pazar vagy illendő temetkezés? Hol a kettő között a határ? Mégis milyen egy megfelelő temetkezés? Ezek mind olyan kérdések, melyek nagy jelentőségűek voltak a társadalomban betöltött szerepük miatt. Az előadás a Han-kori temetkezést mutatja be Dai hercegnő múmiájának és temetkezési tárgyinak példáján keresztül.

18:00 – 18:20

Bitek és leletek: Hogyan találkozik az informatika és a régészet a gyakorlatban egy magyarországi tájegység példáján? / előadás

• ELTE BTK B épület, Könyvtár, Bóna István-terem
• Előadó: Horváth Ádám Máté doktorandusz, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A régészről nem az a kép él az emberek fejében, hogy programozna, statisztikai elemzéseket végezne vagy éppen a Google Mapshez hasonló térinformatikai szoftvereken ügyködne. Az utóbbi évtizedekben feltárt és publikálásra került óriási mennyiségű adat azonban a big data elemzésekhez hasonló módszerek alkalmazását kívánja meg a kutatótól. Ezen az előadáson arról kap ízelítőt a hallgató, hogy hogyan működnek ezek a módszerek a gyakorlatban.

18:00 – 18:30

Az Aum Sinrikjó szekta története / előadás

• Élő Zoom közvetítés (Meeting ID: 782 9119 8130 Passcode: K0aYWg)
• Előadó: Pataki-Tóth Angelika doktorandusz, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A XIX. század történelmi és társadalmi változásai által az emberek életében kialakult hiányérzet hívta életre az ún. új vallásokat (japán nyelven sinsúkjó). Ezek karizmatikus vezetőikkel élükön egyesítették magukban az addig meglévő intézményesített vallások főbb jellemzőit, és betöltötték a kialakult űrt a bizonytalanságban élő japán emberek életében. A XX. században is jöttek létre új vallások, melyek közül a leghírhedtebb az Aum Sinrikjó nevezetű szekta volt, melynek 1995-ös tokiói merényletkísérlete a mai napig meghatározza a japán emberek valláshoz való hozzáállását. Patakai-Tóth Angelika előadásban az új vallások általános ismertetésén túllépve, volt szekta tagok és túlélők beszámolói alapján mutatja be az Aum Sinrikjó történetét.

18:00 – 18:30

SAKKLÁZ – Játszott Nagy Katalin Kempelen Farkas sakkozógépével? / előadás

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Előadó: Szaniszló Orsolya tudományos segédmunkatárs, az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának oktatója

A 18. század második felében óriási szenzációként robbant be a köztudatba az önműködő, gondolkodó gép, Kempelen Farkas találmánya, a Török. A sakkautomata sorra győzte le kihívóit, akik közül többen csalást sejtettek a háttérben meghúzódni. 1781-ben II. József Bécsbe rendelte a szerkezetet és gazdáját, hogy bemutathassák az udvar illusztris vendégei, az orosz trónörökös és felesége előtt. Pál nagyherceg javaslatára egy európai körút keretében a Török megfordult a legjelentősebb városokban: Bécs után Párizsban, Londonban, Lipcsében, Amszterdamban, Potsdamban és később Amerikába is eljutott. De vajon járt Oroszországban és próbára tehette tudását II. Katalinnal szemben is?

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

18:00 – 18:30

Túlvilági útravalók – A halottbúcsúztatás régészeti nyomai / előadás

• ELTE BTK B épület, 102-es terem
• Előadók: Gergácz Rebeka és Kovács Gizella, az ELTE régészet mesterszakának volt és jelenlegi hallgatói

Az emberek számára évezredek óta meghatározó eseménynek számít, a szeretteiktől való végső búcsúzás. A temetkezési szokások a különböző korszakokban nagyon változatosak, az viszont a kereszténység elterjedéséig közös bennük, hogy általában nem üres kézzel indították útnak szerettüket a másvilágra. De mégis mit kaptak útravalóul a múlt emberei és mit találnak meg ebből a régészek? Az interaktív előadás során a közönséggel/résztvevőkkel közösen derítjük ki, hogy mit tudhatunk meg egy egykori ember életéről a sírjában feltárt emberi maradványaiból és mellékleteiből.

18:00 – 18:30

Julia Margaret Cameron és a fotográfia mennyei művészete / előadás

• ELTE BTK A épület, 429-es terem
• Előadó: Linszky Franciska angoltanár és fotográfus, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója

Habár mindennapjaink szerves részét alkotja a fényképezés, nem jellemző, hogy az átlag felhasználó járatos legyen a fotótörténetben. A fényképezés művészetének 19. századi születésével új távlatok nyíltak, átformálta a gondolkodásmódunkat és az életünket. Kutatásom középpontjában Julia Margaret Cameron (1815-1879) brit fotográfus áll, aki fotográfiai szempontból jelentős életművet hagyott hátra. Várok minden érdeklődőt egy rövid utazásra a viktoriánus Angliába, hogy Cameron alkotásain keresztül közösen megismerkedjünk a fotográfia kezdetével.

18:00 – 18:45

Japán a világ ellen – az ország sodródása a háború felé, 1920-1941 / előadás

• ELTE BTK B épület, 172-es terem
• Előadó: Szabó Balázs egyetemi adjunktus, az ELTE Japán Tanszékének oktatója

Mint köztudott, Japán a második világháború egyik kirobbantója és nagy vesztese volt, több tucat országgal keveredve fegyveres konfliktusba. Azonban ez nem valamiféle jól átgondolt stratégia volt a japán vezetés részéről, sokkal inkább az események eszkalációja - Japánban nagyjából mindenki egyetértett még néhány évvel a háború előtt is abban, hogy soha nem győzhetnek egy, a világ nagyhatalmai ellen vívott háborúban. Hogyan történhetett meg mégis mindez, milyen eszmék, politikai oldalak harca vezetett idáig? Erre keressük a választ az előadás során.

18:00 – 18:45

Állat(i) régészet – Archaeozoológia / előadás és bemutató

• ELTE BTK B épület, 142-es terem
• Előadó: Csippán Péter egyetemi adjunktus, az ELTE Archeometria, Régészeti Örökség és Módszertan Tanszékének oktatója

A történeti korokban a házi- és vadállatok szerepe lényegesen sokoldalúbb lehetett, mint napjainkban. Az állatok nem csupán élelemforrásként szolgáltak, hanem az idők folyamán újra és újra felbukkantak társként, tulajdonként, értékként és szimbólumként, tehát a mindennapok fontos és állandó részeként. Ennek a rendkívül összetett kapcsolatnak régészetileg legmegfoghatóbb bizonyítékai elsősorban az állatcsontleletek, melyek tömeges mennyiségben kerülnek napvilágra az ásatásokon. Az előadás során ennek a speciális leletanyagnak a vizsgálati és értelmezési módszereibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők, valamint számos csontot is kézbe vehetnek a Régészettudományi Intézet Archaeozoológiai Gyűjteményéből.

18:00 – 18:45

Brigetio – Egy római város régészeti kutatása / előadás

• ELTE BTK B épület, 217-es terem
• Előadó: Bartus Dávid habilitált egyetemi docens, az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének vezetője

Brigetio hazánk egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, ahol minden évben újabb meglepetésekkel szolgálnak az ásatások. Az előadás témája az elmúlt évek kutatásainak összefoglalása, valamint az idei év szenzációjának számító katonai fürdő bemutatása.

18:00 – 18:45

Hírek és propaganda a késő Mátyás-korban / előadás

• ELTE BTK Főépület, 319-es terem
• Előadó: Péterfi Bence történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa

A nyomtatás robbanásszerű elterjedésének köszönhetően a 16. század elejétől kezdve elkezdett teljesen átalakulni a hírfogyasztás, megjelentek a nyomtatott hírlevelek, majd újságok. De természetesen korábban, a 15–16. század fordulóját megelőzően is létezett hírforgalom, még ha a „nagyvilági” hírek a későbbi időszakhoz képest némileg lassabban és vélhetően szűkebb kört is tudtak elérni. Ebből az időszakból, éspedig az 1470-es évekből szeretnék több példát bemutatni, amelyek a magyarországi, jellemzően az oszmánokkal folytatott háborúk itáliai és birodalmi fogadtatására vetnek fényt. Egy esetben, egy Aragóniai Beatrix királynénak szóló vers fennmaradása kapcsán azt sem zárhatjuk ki, hogy azt egykor Budán kinyomtatták.

18:00 – 19:30

18:00 – 19:00

Notes / koncert

• ELTE BTK Trefort-kert, a Gólyavár mögött
• Előadók: Vîrus, Akosh S., Porteleki Áron

Három jelentős művész, az énekes-szerző Vîrus, Porteleki Áron dobos és Akosh S. szaxofonos egyedülálló zenei-irodalmi kísérlet keretében járják körül a szabadság fogalmát. Ez az igazi meglepetéseket tartogató produkció (amelynek még a címe is szójáték: „Notes” azaz Hangjegyek, ill. Jegyzetek) a lehető legfrappánsabb módon zárja le az ELTE BTK „Szleng és zene” konferenciáját, melyen 10:00-16:00 óráig a Kutatók Éjszakájának látogatói részt vehetnek.

18:00 – 19:30

Fordítás vagy ferdítés? / workshop

ELTE BTK D épület, földszint, a Szláv és Balti Filológiai Intézet könyvtára

• A workshopot tartja:
  • Laczházi Aranka egyetemi adjunktus, az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója
  • Aurelija Meškerevičiūtė, az ELTE Szláv Filológiai Tanszékének litván nyelvi lektora

Az irodalmi művek fordítása mindig nagy kihívás. Ráadásul az olyan ritka nyelvek esetében, mint a litván a fordítások sokszor nem az eredetiből, hanem angol közvetítéssel készülnek. Egy ilyen folyamatban való részvételre invitáljuk az érdeklődőket. A programon egy kortárs litván vers magyar fordítását készítjük el, részben az angol fordítás segítségével, miközben bemutatjuk a fordítás lépéseit, nehézségeit és szépségeit.

18:20 – 18:40

„Képmásaikat elkészítvén az Abzú kupájában őket felállította…” – Enúma elis, V. tábla 75.sor / előadás

• ELTE BTK F épület, 233-as terem
• Előadó: Lőrincz Huba

A mezopotámiai keveréklények jellegéről általánosságban elmondható, hogy antropomorf jegyek mellett, a különböző, többnyire a valóságban is létező állatok legfélelmetesebb jellemzőinek felhasználásával készültek, a legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Az idők során, e keveréklények egy része az istenek kíséretébe került. Ennek előfeltétele az volt, hogy az istenek legyőzzék őket, amelynek következtében részben legyőzött ellenségként, részben segítőként jelentek meg. Alapvetően két csoporttal találkozhatunk: a többségében humanoid, két lábon álló démonokkal és az állatiasabb, négylábú szörnyekkel. Ábrázolási kontextusaik meglehetősen sokszínűek, ami alapján többféle rituális szerepkört lehet feltételezni, leggyakoribbnak azonban az apotropaikus funkció mondható. Előadásomban e mitológiai lények egy csoportját, a kapuőrzőket fogom bemutatni egy különleges régészeti lelet segítségével.

18:30 – 18:55

Bitek és leletek: Hogyan találkozik az informatika és a régészet a gyakorlatban egy magyarországi tájegység példáján? / előadás

• ELTE BTK B épület, Könyvtár, Bóna István-terem
• Előadó: Horváth Ádám Máté doktorandusz, az ELTE Történelelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A régészről nem az a kép él az emberek fejében, hogy programozna, statisztikai elemzéseket végezne vagy éppen a Google Mapshez hasonló térinformatikai szoftvereken ügyködne. Az utóbbi évtizedekben feltárt és publikálásra került óriási mennyiségű adat azonban a big data elemzésekhez hasonló módszerek alkalmazását kívánja meg a kutatótól. Ezen az előadáson arról kap ízelítőt a hallgató, hogy hogyan működnek ezek a módszerek a gyakorlatban.

18:30 – 19:00

Mit hallottak a régi magyar grammatikusok? Szegmentumleírások és fonetikai magyarázatuk / előadás

• ELTE BTK A épület, 336-os terem
• Előadók:
  • Constantinovitsné Vladár Zsuzsanna habilitált egyetemi docens, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője
  • Markó Alexandra habilitált egyetemi docens, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének oktatója

A latin nyelvű korai magyar grammatikák számos leírást tartalmaznak a magyar beszédhangokról. Az előadás bemutatja a grammatikaszerzők terminológiáját, és megvizsgálja, hogy a szerzők által használt metaforikus leírások hogyan hozhatók összefüggésbe a modern kísérleti fonetika eredményeivel.

SAKKLÁZ – A sakk szerepe az orosz történelem alakulásában – képzőművészeti körkép / előadás

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Előadó:
• Gyimesi Zsuzsanna kulturológos, az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának oktatója

A tudományok, a művészetek és a sport metszethalmazának egyik legizgalmasabb eleme a sakk, ami akár egész államberendezkedésekre is képes hatással lenni. Oroszországban az egyház a XVI. században hiába próbálta tiltani, Retteget Ivántól Leninig számos államférfi hódolt a sakknak, a Szovjetunió pedig egyenesen sakknagyhatalommá vált. Jeles festmények segítségével lóugrásban áthaladunk az orosz történelem szűk fél évezredén.

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

18:30 – 19:00

Van-e alkoholproblémája Skandináviának? / előadás

• ELTE BTK Főépület, 011-es terem és előre felvett videó
• Előadó: Wulf Sámuel Sebastian, doktorandusz, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Skandinavisztika programjának hallgatója

„Ebben az előadásban annak szeretnék utána járni, hogy vajon tényleg alkoholisták-e a skandinávok? Vagy lehet-e arról beszélni, hogy alkohol-problémájuk lenne? Minderre a vikingektől napjaink alkoholpolitikájáig keressük a választ.”

18:30 – 19:20

Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza / előadás

• ELTE BTK B épület, 112-es terem
• Előadó: dr. Jasper Kata egyetemi tanársegéd, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének oktatója

Az előadás a Piramisszövegek egy rövid szakaszát és annak hagyományozódását veszi alapul ahhoz, hogy bemutassa, milyen lehetőségeket rejt magában a hieroglif írásrendszer. A képeket és hangokat egyszerre megjelenítő írásjelek ugyanis nemcsak az ókori egyiptomiakat körülvevő világot jelenítették meg, de legtöbbjük önálló hangértékkel is bírt. Ezek a tulajdonságok a szavakon belül változatos módon jutottak érvényre, és akár egyetlen jel elhagyása is tartalmi változást vonhatott maga után. Az előadás egy olyan elírásra hívja fel a figyelmet, ami a szöveg jelentését épp az ellenkezőjére változtatta. Ennek kiküszöbölésére a későbbi szövegvariánsokban változatos módon történt kísérlet, az írásrendszerben rejlő lehetőségeket igen szellemesen használva fel. Hasonló alapon mutathatók ki változások a szövegrész Halottak Könyvében való megjelenésére vonatkozóan is.

18:30 – 19:40

Az égi és földi szerelemről / beszélgetés

• ELTE BTK I épület, a Filozófia Intézet könyvtára
• Közreműködők:
  • Takács Judit szociológus kutatóprofesszor, az MTA doktora, a TK Szociológiai Intézetének kutatója
  • Ullmann Tamás filozófus egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének oktatója
  • Moderál: Horváth Bence, a 444 újságírója, az ELTE Filozófiai Intézetének alumnusa

Van olyan, hogy A SZERELEM? Poligámia, queer szerelem, korok és kultúrák különböző szerelemfogalmai.

18:40 – 19:00

Újasszír pecsétek és palotadomborművek ikonográfiájának összehasonlítása / előadás

• ELTE BTK F épület, 233-as terem
• Előadó: Erdős Gábor Zoltán

A pecséthenger faragás, mint művészet, egyedülálló műfajt képvisel az ókori Közel-Kelet művészetében, mivel általában rendkívül kis kiterjedésű felületbe faragtak bele sokszor nagyon magas színvonalú képi ábrázolást. A művelet bonyolultságát fokozta, hogy a jeleneteket nem sík felületre kellett felvinni, hanem egy henger alakú, kőből készült tárgyra. A pecséthengereken megjelenő képi ábrázolások számos forrásból származhattak: a valóság és a mindennapi élet (pl. vadászat, hadászat, rituálék, bankett, mezőgazdaság, természetes környezet), irodalom és mitológia, vagy éppen vallási hiedelmek. A pecséthengereken látható ábrázolások jelentős részének párhuzamai, előképei az asszír paloták domborművein láthatóak. A palotadomborművek tematikája és a pecséthengereken megörökített jelenetek közötti szoros kapcsolat jelzi, hogy az udvari kultúrában használt motívumok nem voltak monopolizálva, elzárva a privát kultúra elől. Ennek okai talán a közös kulturális és ideológiai háttérben, a közös értékrendben és ábrázolási konvenciókban keresendőek. Így például a Káosz erőivel szembeni küzdelem, vagy a megfelelő tisztelet megadása a mezopotámiai panteont benépesítő istenek számára kötelessége volt uralkodónak, előkelőnek és közembernek egyaránt. Kutató munkám során a két tárgytípus közötti szoros kapcsolatot szeretném bemutatni.

19:00 – 19:30

A lepkevadász rögeszmés sakkozója – Vladimir Nabokov és a Luzsin-védelem / előadás

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Előadó: Tömő Ákos történész hallgató

Bástya a D6-ra, s mögötte az ujjak ármánya. Király az E5-re; hárítás majd felkészülés az újabb csapásra. A világ talán legzseniálisabb sakkjátékosa, a különc Luzsin nekivág, hogy megvívja a maga harcát - ám az igazi küzdelem nem a sakkfigurák világában, hanem az Életben vár rá. Ott, ahol mindannyiunknak helyt kell állnia, s ott, ahol a fekete-fehér árnyalatairól ismert világ néhol a saját ölelő, majd fojtogató védelmébe zár be. Ahonnan egy idő után már nincsen szabadulás...

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

19:00 – 19:30

Sikeresen az első randin? Tippek és trükkök vs. a nyelvi valóság / előadás

• ELTE BTK A épület, 336-os terem
• Előadó: Bencze Norbert doktorandusz, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

„Nem olyan könnyű ez az ismerkedés” – hallhatjuk gyakran társat kereső barátainktól, munkatársainktól. Az internetes portálok és videócsatornák sokféle tippet, trükköt, technikát osztanak meg arról, hogyan lehetünk sikeresek az első randin. Előadásomban ezekből a tanácsokból mutatok be egy válogatást, és vetem össze azokat villámrandikon rögzített szövegekből leszűrhető, a nyelvi diskurzusra vonatkozó eredményekkel. Hogyan zajlik a megismerkedés, van-e általánosan bevált recept? – a tanácsadó cikkek azt sugallják, igen, de mi azért kételkedünk…

19:00 – 19:30

Túlvilági útravalók – A halottbúcsúztatás régészeti nyomai / előadás

• ELTE BTK B épület, 102-es terem
• Előadók: Gergácz Rebeka és Kovács Gizella, az ELTE régészet mesterszakának volt és jelenlegi hallgatói

Az emberek számára évezredek óta meghatározó eseménynek számít, a szeretteiktől való végső búcsúzás. A temetkezési szokások a különböző korszakokban nagyon változatosak, az viszont a kereszténység elterjedéséig közös bennük, hogy általában nem üres kézzel indították útnak szerettüket a másvilágra. De mégis mit kaptak útravalóul a múlt emberei és mit találnak meg ebből a régészek? Az interaktív előadás során a közönséggel/résztvevőkkel közösen derítjük ki, hogy mit tudhatunk meg egy egykori ember életéről a sírjában feltárt emberi maradványaiból és mellékleteiből.

19:00 – 19:30

Van-e Norvégia olaj nélkül? / előadás

• ELTE BTK B épület, 102-es terem és előre felvett videó
• Előadó: Vajna Ádám doktorandusz, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Skandinavisztika programjának hallgatója

Hogyan lett egy pár milliós országból Európa perifériáján a világ egyik leggazdagabb állama? Isteni szerencse az olajjal? Az északi társadalmak nagyszerűsége? És mi jöhet az olaj után? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban, közvetlenül a norvég parlamenti választások után.

19:00 – 20:00

Vudu – a világ legfélreértettebb vallásának tárgykultúrája / előadás

• ELTE BTK Főépület, 251-es terem
• Előadó: Kövesdi Veronika doktorandusz, az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója

A vudu kialakulásának története az afrikai rabszolgakereskedelemtől a kereszténységgel való összeolvadáson keresztül napjainkig, különös tekintettel a vallás tárgykultúrájára.

19:30 – 20:00

Skót nyelv – identitás és függetlenedés?/ előadás

• ELTE BTK A épület, 336-os terem
• Előadó: Heller Kata, az ELTE Alkalmazott nyelvészet mesterképzésének hallgatója

A skót nyelv helyzete és szerepe az utóbbi időkben egyre fontosabb kérdéssé növi ki magát a skót társadalomban. A Brexit megtörténtével a szigetország népei számára az identitás és a függetlenség újra visszatért a köztudatba, aminek a legjobban észrevehető felülete ma a szociális média. Kutatásom e két tényezőt járja körül, megvizsgálva, van-e létjogosultsága egy mára már kevéssé használt nyelvnek identitásjelző funkcióként egy társadalomban.

19:30 – 20:00

A norvég életérzés / előadás

• ELTE BTK Főépület, 011-es terem és előre felvett videó
• Előadó: Szilágyi Orsolya doktorandusz, az Nyelvtudományi Doktori Iskola Skandinavisztika programjának hallgatója

Az előadás Norvégia bemutatására tesz kísérletet különböző szempontok szerint, miközben arra keresi a választ, mitől boldogok a norvégok, van-e különleges oka annak, hogy Norvégiában élni jó.

19:30 – 20:00

SAKKLÁZ – Fekete és fehér foltok Alekszandr Aljechin életében / előadás

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Előadó: Szabó Viktor doktorandusz, a Történettudományi Doktori Iskola hallgatója

Alekszandr Aljechin a két világháború közötti sakkélet meghatározó alakja, az egyik leghosszabb ideig uralkodó sakkvilágbajnok volt. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy máig jelennek meg róla életrajzok mind oroszul, mind egyéb nyelveken. De mennyire ismerjük sakkon túli életét: hogyan lesz a Cseka letartóztatottjából Szovjet-Oroszország első sakkbajnoka, majd emigráns; milyen ambivalens viszony fűzte a továbbiakban a Szovjetunióhoz; s hogyan tehet tönkre egy karriert egy megszálló németekkel kollaboráló francia lapban megjelenő cikk?

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

20:00 – 21:15

Koronavírus: korlátozás és szabadságjogok / beszélgetés

• ELTE BTK I épület, a Filozófia Intézet könyvtára
• Közreműködők:
  • Kapelner Zsolt politikai filozófus
  • Schiffer András ügyvéd, az LMP alapítója
  • Moderál: Réz Anna egyetemi adjunktus, az ELTE Általános Filozófia Tanszékének oktatója

Mi a fontosabb, az egyén szabadsága vagy a többség biztonsága? Meddig kötelességünk önmagunkat mások érdekében korlátozni? Jogi, politikai és morális kérdések a járványhelyzettel kapcsolatban. Vitázik: Kapelner Zsolt Schiffer András Moderál: Réz Anna filozófus (ELTE)

20:00 – 22:00

Filmklub különkiadás – „Oroszország fehér hava”/ film

• ELTE BTK Főépület, 237-238-as terem
• Előadó: Szabó Viktor doktorandusz, a Történettudományi Doktori Iskola hallgatója

Jurij Visinszkij 1980-ban készült filmjének középpontjában Alekszandr Aljechin életének sikerekkel és személyes tragédiákkal teli periódusa áll. A film a sakkvilágbajnoki cím első megszerzésétől (1927) a sakkozó haláláig (1946) követi a történéseket. A sakktábla mellett rettenthetetlen Aljechin a való életben határozatlan jellem, aki változó sikerű harcot vív saját félelmeivel, előítéleteivel és a közösségi nyomással. A film Alekszandr Kotov nemzetközi sakknagymester, a sakk egyik leghíresebb szovjet népszerűsítőjének regényéből készült. Orosz nyelven kerül bemutatásra. (A film eredeti címe: Белый снег России)

A program a "SAKKLÁZ – Fekete-fehér játszmák az emigráción innen és túl" programsorozat része.

20:15 – 20:55

Kapuk a Túlvilágra – Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20 század fordulóján / előadás

• ELTE BTK B épület, 112-es terem
• Előadó: Fullér Andrea doktorandusz, az z ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója

Az egyiptománia hazai emlékeinek kutatása hosszú évekig háttérbe szorult. A napjainkban egyre népszerűbbé váló kutatási terület több a közelmúltban megjelent publikáció ellenére még mindig számos kiaknázatlan értéket tartogat, amelyek egyik különleges szegmensét a funerális művészet egyiptizáló stílusban épült síremlékei alkotják. A 19–20. század fordulóján emelt monumentális mauzóleumok és síremlékek tervezése a kor jeles építészeihez és szobrászaihoz köthető, szerzőségük azonban több esetben még azonosításra vár.  Az előadás ismerteti a sírművészet e jelentős művészet- és kultúrtörténeti, nem utolsó sorban pedig műemléki értékkel bíró csoportját, és kísérletet tesz az egyiptománia magyarországi építészetre gyakorolt hatása mögött megbúvó kulturális és társadalmi jellegzetességek feltárására.