Kurzusajánló a 2022/23-as tavaszi félévre

Beszédgyakorlat: a beszéd ismerete, technikai feltételei: anatómiai / fiziológiai ismeretek és gyakorlati megoldások (színpadi mozgás, megjelenés)

Előadói gyakorlat: a kurzus felvételével a jelentkező részt vehet a tanszék kórusainak próbáin és szereplésein, emellett a fellépéseken saját énekes/hangszeres tudásának szólisztikus bemutatására is lehetőség nyílhat

Zenetörténet ​(a 3. szemesztertől): a tantárgy különböző történeti korszakok zenéjének lényegét és sajátos jellemzőit elemzi

A képregény formanyelvének, elbeszéléstechnikáinak elméleti megközelítései mellett a kurzuson részt vevő hallgatók több szempont és különböző tematikák szerint sajátíthatják el a képregények értelmezési lehetőségeit. A kurzusok felvetőtő tematikák közül többek között szerepel a képregény és adaptáció kérdésköre, a test reprezentációinak képregényes lehetőségei, valamint a nők és a nőiség helyzete a képregényekben. A tematikákon végigvezetett képregénykultúrák sajátosságainak ismertetése mellett a kurzus kitér a kortárs képregényes perspektívákra is.

• kód: BMVD-135:05
• oktató: Császár Irma Tímea (PhD-hallgató)
• időpont: kedd, 10:00-11:30
• hely: D épület, 20., Román Filológiai Könyvtár

Az előadás fókuszában az India-specifikus interkulturális jelenségek állnak. A kurzus célja, hogy a kultúraközi kommunikációval foglalkozó egyes tudományterületek és elméletek megismertetése mellett bemutassa az indiai szubkontinens nyelvtől független kommunikációs folyamatait és a nyugati kulturális rendszerektől eltérő viselkedési mintázatot, valamint a különbségek kulturális hátterét. A félév során gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül is vizsgáljuk az indiai mentalitást és kommunikációs sajátosságokat.

• BBN-IND11-311:2
• oktató: Dávid Krisztina
• péntek 12:30–14:00

A kurzus jellemző témakörei: A névadás történeti, társadalmi és kulturális változatossága. A személynevek mint etnikai és társadalmi szimbólumok. A keresztnévválasztás, házassági névviselés gyakorlati kérdései. Névmenedzselés, névtervezés, személy- és helynévpolitika határokon innen és túl. A tulajdonnevek fordításának problémái. A nevek szótári feldolgozásának kérdései. Névkorpuszok, adatbázisok, névkereső és névföldrajzi alkalmazások. Tulajdonnevek a laikus és dilettáns feldolgozások csapdájában. A nevek felhasználhatósága más tudományokban és/vagy gyakorlati célok szolgálatában.

• BMA-ANYD-244
• Dr. Farkas Tamás habil. egyetemi docens (farkas.tamas@btk.elte.hu)
• P, 10:00-11:30
• 1088 Múzeum krt. A/233

• BBN-BUD11-113 
• oktató: Karma Dorje
• péntek 10:00–11:30

Mivel az előadás során sok audovizuális anyag kerül lejátszásra, az orosz nyelvtudás előny, de nem elvárás (tolmácsolás biztosított). A félév végén írásbeli vagy szóbeli vizsga.

• BMA-RUSD 207
• Oktató: Gyóni Gábor
• Kedd, 10:00, Főépület 243-as szoba

Témák:

1. A szovjet politikai rendszer kialakulása, szovjet alkotmányok (1924, 1936, 1977) és reformkísérletek
2. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet társadalom és elit, hiánygazdaság
3. A Szovjetunió világpolitikai helyezete 1980 körül. Andropov, Csernyenko, Gorbacsov főtitkárrá választása
4. Az orosz ellenzék. Borisz Jelcin személye és jelentősége. Népi Küldöttek választása. Az “augusztusi puccs”. A Szovjetunió felbomlása
5. Az új Oroszország születése. Gazdasági sokkterápia, a csecsen és tatár konfliktus
6. Az 1993-as válság, az új orosz alkotmány
7. Borisz Jelcin elnöksége, Oroszország helye és szerepe a posztszovjet térségben
8. Vlagyimir Putyin elnöksége és az orosz politikai rendszer konszolidálódása
9. Dmitrij Medvegyev elnöksége
10. 2012: a konzervatív fordulat. Putyin harmadik elnöksége a 2020-as alkotmánymódosításig

A Műértelmezés kurzus keretében, melynek alcíme A művész, mint... a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművészet-elmélet szakos diákjaival működünk együtt és a Magyar Képzőművészeti Egyetem néhány művész osztályának tevékenységébe is betekintést nyerünk. Így testközelből nyílik lehetőség a kortárs művészettel való ismerkedésre, művekkel és alkotóikkal való találkozásra. Az óra tágabb kontextusában pedig a művész mint kutató, mint gyűjtő, mint mediátor és hasonló szerepekben vizsgáljuk meg az alkotói tevékenységet.

• BBN-ESZ-261.NE
• Gyakorlat
• Oktató: Nagy Edina

A nemzetről megjelent munkák jó része elsősorban a nacionalizmus mint ideológia történetének kérdésével foglalkozik. A nemzeti kultúra antropológiája ezzel szemben a társadalmi gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, az okok feltárása helyett az ok-okozati viszonyok teljességét igyekszik értelmezni. Az antropológust nem csak a kiváltó gondolat, hanem az ebből következő értelmezések, diskurzusok és cselekvések is érdeklik.

A nemzet által ismerünk magunkra és a velünk egy nemzeti közösségben élőkre. A „mi a magyar” vagy „ki a magyar” kérdésre adott válaszaink azt mutatják, hogy bizonyos külső és belső tulajdonságokhoz is köthetjük a magyarságot. Lényeges, hogyan alkotunk képet más nemzetekről, és mások hogyan alkotnak képet rólunk? Hova helyezzük nemzetünket geopolitikai, geostratégiai értelemben, hol a helyünk Európában, hol a helyünk „Kelet” és „Nyugat” között? Melyek magyarságunk külső viszonyítási pontjai? Milyen példáit ismerjük a nemzetek közötti szimbolikus rivalizálásnak? Hogyan nemzetiesítjük az időt? Hogyan alkotunk nemzeti hősöket és mítoszokat? Hol keressük és találjuk meg a nemzet kontinuitásának kezdőpontjait? Mit mutatnak milyen érték- és magatartásmintákat közvetítenek történelmi kultuszaink? Miképp nemzetiesítjük a teret? Hogyan zajlott le a haza, a szülőföld és az otthon fogalmának jelentésváltozása a modernitás korában? Milyen szimbolizációs folyamat során vált a Magyar Alföld vagy a Székelyföld nemzeti tájjá? Az utcanévadások, a köztéri szobrok és emlékművek állítása vagy különböző nemzeti rítusok által miként valósul meg a köztér nacionalizációja? Hogyan valósul, valósítható meg a határon átívelő nemzeti összetartozás? Hogyan válik a kultúra magyarossá, legyen szó a magas kultúráról vagy arról, miként lesznek a népi, paraszti kultúra elemei nemzeti szimbólumok? Hogyan történik a nemzeti szimbólumok alkotása, átértelmezése, kiselejtezése vagy éppen revitalizációja? A mindennapi élet mely elemeihez kötődnek nemzeti jelképek és tartalmak? Hogyan lesznek a társadalmi és politikai rítusok nemzeti ünnepekké? Hogyan intézményesül és válik mozgalommá a magyar nemzeti örökség gondozása? A kurzus nagyjából ezeket a kérdéseket járja körbe, s így adnak keretet a nemzeti kultúra antropológiájának.

• oktató: Dr Bali János
• kedd 17:15-18:45
• Főépület fszt. 27.
• BBN-NEP-602.6

A félév során tanulmányokon keresztül tekintjük át a hazai balladakutatás történetét, különösképpen azokat a tanulmányokat, amelyek a ballada és a tragikum kapcsolatával, a balladával mint női műfajjal vagy éppen a balladai homály kérdéskörével foglalkoznak. Ezzel párhuzamosan minden órán közelebbről megismerkedünk egy-egy népballada variánsaival is. A primer szövegek elemzéséhez a folklorisztika módszertana mellett az irodalomtudomány és a traumaelméletek megközelítésmódjait is alkalmazzuk, így közelítve a szűkebb témánkhoz, hogy miként lehet (elsősorban női) traumaszöveg a népballada. 

• oktató: Bobák Szilvia
• kedd 12:00-13:30 Főépület fszt. 26.
• BBN-NEP-503.12

A félév során feldolgozandó főbb témák: a nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás, nyelvi zavarok gyermek- és felnőtt korban, nyelv és emlékezet összefüggései, neurokognitív és neurodegeneratív zavarok nyelvi jellemzői.

• Oktató: Hoffmann Ildikó
• BBV-025.26, BMVD-025.26

A rokonság kutatása mindig is kiemelt jelentőségű témája volt az antropológiának. Ez olyannyira igaz, hogy a nemzetközi kutatások az 1960-as évekig a rokonságot tekintették a társadalmi szerveződés alapjának.  Jogosan: hiszen a rokonság (egyebek mellett) a legfontosabb kérdésekről: vagyis a születésről, a házasságról, és halálról szól. Amellett, hogy a rokonság vizsgálata antropológiai szempontból is kiemelt jelentőségű, annak megértése, hogy a kortárs társadalomban mit is jelent rokonnak lenni, rokoni kapcsolatokat ápolni, és erre miképp hatnak a különféle asszisztált reprodukciós eljárások különös jelentőséget nyert.

A kurzus során a házasság és  a leszármazás vizsgálata mellett a hallgatók bevezetést kapnak abba is, hogy miképp és milyen mértékben tekinthető biológiai és/vagy társadalmi, kulturális jelenségnek a rokonság.

• oktató: Dr Mészáros Csaba
• hétfő 10:00-11:30
• Főépület fszt. 27.
• BBN-NEP-602.8

Az európai kultúrában az avantgárd mozgalmak jelentkezése nemcsak alapvető változást hozott, hanem olyan folyamatokat is beindított, amelyek napjaink művészetében és tömegkultúrájában is jócskán éreztetik hatásukat. Ebben döntő szerepet játszott, hogy az avantgárd irányok nem elégedtek meg a bevett formák és megcsontosodott kánonok kínálta lehetőségekkel, hanem harsányan törekedtek ezek megújítására, felforgatták a művészet rögzítettnek hitt kereteit, átlépték biztosra vett határait.

A kurzus ennek jegyében tekinti át az avantgárd mozgalmak történetét és azok összetett, némelykor ellentmondásosnak tűnő jellemzőit. A vizsgált irányzatok és folyamatok természetéből adódóan az irodalmi és esztétikai kérdések mellett az előadások kitérnek a társművészetekre, a művészeti ágak közötti kapcsolatok kihívásaira, valamint mindezek intermediális következményeire is.

• BBN-CUL16.222
• Oktató: Bengi László
• Időpont: szerda, 14:00–15:30
• Helyszín: A/329

• BBN-BUD11-121.21
• oktató: Szegedi Mónika
• szerda 14:00–15:30

A kurzus adatai:

• BBN-TSP13-319
• Oktató: Mezei Bálint
• Hétfő, 14:00-15:30
• ELTE BTK Főépület, II. emelet, 239-es szoba

Tematikai egységek:

• A KGST szerkezeti felépítése, működése, ellentmondásai, válsága, felbomlása
• A Varsói Szerződés felépítése, működése, ellentmondásai, felbomlása
• Az Európai Közösségek létrejötte, az EU létrejötte és intézményei
• A KGST és az EK kapcsolatai
• Rendszerváltások Közép-Kelet-Európában (1989/90) és a Szovjetunióban
• Privatizáció (tulajdonáthelyezés) Közép-Kelet-Európában és a posztszovjet térségben
• A PHARE-program
• A Visegrádi Együttműködés (eredeti célok, új perspektívák)
• A NATO keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
• Az EU keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
• Az EU és a Nyugat-Balkán (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia) kapcsolatai
• Az EU és a FÁK kapcsolatai, az EU és a posztszovjet térség (elsősorban: Oroszország és Ukrajna) kapcsolati

Követelmények: a hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak (egy előzetesen kiadott követelménylista alapján), illetve kiselőadás keretében mutatják be szemináriumi dolgozatukat.  

Olvasmányok:

1. Kardos József, Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek (Budapest: Osiris, 2004)
2. Kiss J. László: A huszonötök Európái (Budapest: Osiris, 2005)
3. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia: a délszláv állam története (Budapest: Aula Kiadó, 1999)
4. Balogh László: Románia története (Budapest: Aula Kiadó, 2001)
5. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története (Budapest: História Könyvtár, MTA Történettudományi Intézet, 2001)
6. Font Márta, Krausz Tamás, Szvák Gyula, Niederhauser Emil (szerk.): Oroszország története (Budapest: Pannonica, 2001)
7. Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán (szerk.): Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991) (Budapest: Magyar Ruszisztikai Intézet, 2003) 
8. Juhász József, Márkusz László, Tálas Péter, Valki László (szerk.): Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában (Budapest: Zrínyi Kiadó, 2003)
9. Pittaway, Mark: Eastern Europe 1939-2000 (London: Arnold, 2004)
10. Davies, Norman: Lengyelország története (Budapest: Osiris Kiadó, 2006)
11.  Juhász József: Két korszak határán: tanulmányok Kelet-Európa jelenkortörténetéből (Budapest: L’Harmattan, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2007)
12. Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba (szerk.): Rendszerváltás és történelem: Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (Budapest: L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 2010)
13. Kováč, Dušan: Szlovákia története (Pozsony: Kalligram, 2011)
14. Šabič, Zlatko; Drulák Petr (szerk.): Regional and international relations of Central Europe (New York: Palgrave Macmillan, 2012)
15. Mészáros Andor: A mai Csehország: bevezetés a Cseh Köztársaság tanulmányozásába (Esztergom: Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, 2013)
16. Jekelcsik, Szerhij: Ukrajna története: egy modern nemzet születése (Budapest: Kairosz Kiadó, 2014)
17. Gerőcs Tamás, Pinkasz András: A KGST a világrendszerben: Egy félperifériás kísérlet gazdaságtörténeti elemzése (Eszmélet 117: 2017 tavasz, 15-36.) 
    ☞ http://epa.oszk.hu/01700/01739/00098/pdf/EPA01739_eszmelet_113_015-036.pdf
18. Berend T. Iván: The History of European Integration: a New Perspective (New York: Routledge, 2016)
19. Ludvig Zsuzsanna: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008) 

A kurzus témái: Az olvasás (és írástudás) változása; a néma- és a hangosolvasás; az egyéni és a közösségi olvasás; az olvasmányok megválasztása; népszerű olvasmányok a különböző korszakokban. 

• Oktató: Bibor Máté (bibor.mate@btk.elte.hu)
• Kód: BMA-IKTD-334
• Időpont és helyszín: kéthetente szerdán 9:00-12:00; MUK 6-8. főépület 6-os terem

A kánonkutatás elméleti kérdéseivel kezdünk, majd a korszak irodalmi vitáit vizsgáljuk meg. Olyan kérdésekre keressük a választ, egyenlő-e a Nyugat története a magyar irodalmi modernség történetével? Milyen alternatív vagy párhuzamos kánonokról beszélhetünk ekkoriban? Mi számított népszerű irodalomnak? Jelenkori nézőpontunkból milyen okok vezethettek bizonyos szerzők és művek hivatalos kánonból való kieséséhez?

• MAGD-IR-313
• Oktató: Murzsa Tímea
• Időpont: csütörtök, 12:00–13:30
• Helyszín: A/220

• BBN-FLM-202.01
• Előadás
• Oktató: Vincze Teréz

A kultúra és civilizáció fogalmainak bevezető taglalása után – Fernand Braudel és Huntington segítségével – arra teszünk kísérletet, hogy a portugál és portugál nyelvű kultúrák anyagi és szellemi megnyilvánulásairól átfogó képet nyújtsunk. A civilizációnak egy széles értelmezése azt eredményezi, hogy olyan tág spektrumokat öleljünk fel, mint a mentalitás, folklór, népzene, gasztronómia, kulturális intézmények, melyekhez a „magas” kultúra olyan megnyilvánulásai csatlakoznak, mint az építészet, klasszikus zene, képzőművészet.  Amikor csak mód van rá, törekszünk a nemzetek feletti luzofónia egészét szem előtt tartani.

• BBN-POR17-104
• Oktató: Rákóczi István

A világirodalom és a portugál nyelvű irodalmak viszonyának kérdéséből kiindulva az órák során olyan, a világirodalmi körforgás és a nemzetközi kánon szempontjából releváns és magyar nyelven is elérhető irodalmi művekkel ismerkedünk meg, melyek jellegzetes portugál, brazil és afrikai irodalmi áramlatokat képviselnek.

A kurzus tehát nem történeti perspektívában, kronologikusan haladva vizsgálja a portugál nyelvű irodalmak kialakulását és fejlődését, hanem időbeli és térbeli ugrásokat alkalmazva, azon reprezentatív műveket helyezi előtérbe, melyek világirodalmi jelentőségűnek számítanak.

Az órák során emellett megismerkedünk a portugál nyelvű irodalmi művek elemzéseinek főbb szempontjaival, stratégiáival és az egyetemi szintű dolgozatok elkészítésének tartalmi, illetve formai követelményeivel.

• BBN-POR17-102
• Oktató: Urbán Bálint

Bemutatjuk a különböző nyelvi szinteket (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan), illetve a nyelvtudomány egyéb jelentős területeit (nyelvtörténet, nyelvjárástan, lexikológia, összehasonlító nyelvészet), valamint specifikusan a portugálra vonatkozó információkat adunk (pl. a portugál nyelvközösség adatai). Ahol lehetséges, portugál példákkal illusztráljuk az általános nyelvészeti elméleti anyagot.

A hallgatók gyakorlati portugál nyelvismeretét tudatosítjuk bizonyos információkkal, pl. a hangrendszer, a helyesírási rendszer összefüggéseinek leírásával vagy a fonetikai átírás gyakorlásával. Bemutatjuk a portugál sajátosságait a többi újlatin nyelv viszonylatában. Mivel a hallgatók egy része még nem tud portugálul, az óra magyarul folyik, és az általános nyelvészetre vonatkozó példák egy része is magyar.

A számonkérés írásbeli vizsga, amelyen a hallgatók több, a félév anyagát átfogó kérdésre adnak rövid, kifejtő választ. A kötelező olvasmányok magyar nyelvűek, a megadott könyv általános nyelvészeti alapmű. 

• BBN-POR17-101
• Oktató: Szijj Ildikó

A színház nem pusztán egy épület, ahol előadások láthatók, hanem jól szervezett alkalom: a társadalom találkozásainak színtere. A kurzus azt vizsgálja, hogy európai története során a színházi helyszínek megszervezése hogyan reflektál(t) arra a társadalomra, amelyben a színházi esemény megvalósul(t).  

• BBN-THE-200
• Oktató: Imre Zoltán
• Időpont: csütörtök, 10:00–11:30
• Helyszín: A/330

Mi emberek, egyszerre vagyunk biológiai és társadalmi lények. A múlt társadalmainak embereivel kapcsolatosan is fölmerülnek olyan egyszerű kérdések, hogy mit ettek, honnan jöttek, hogyan néztek ki, hogyan élték mindennapjaikat a közösségekben. A bioszociális régészet – a temetkezések emlékanyagából kiindulva – kísérli meg a legmodernebb társadalom- és természettudományos módszerek alkalmazásával megválaszolni ezeket a kérdéseket. A bioszociális régészet a nagy társadalmi folyamatok és történeti események helyett magát az embert helyezi a középpontba, komplex megismerésére törekszik, lehetséges közösségi és személyes élettörténeteket vázol fel. 

A kurzus során megismerkedünk a kutatás összetett módszertanával. Esettanulmányok segítségével pedig betekintést nyerhetünk a különböző korszakokban élt emberek világába, így pl. a neolitikus élelemtermelőkébe, egy bronzkori csata harcosaiba, a római gladiátorokéba és a viking hajósokéba, valamint megismerjük Ötzi és III. Richárd történetét is. 

• Oktató: Anders Alexandra
• BMA-REGD-M201:18

A kurzus áttekinti a bolgárok hiedelemvilágát és népi mitológiájának alapjait. Ismertetjük a világról, az emberről, a természetről alkotott elképzeléseket, a természetfeletti lényeket (pl. sárkányok, tündérek, vámpírok), illetve a bolgár folklór keresztény elemeit (Isten, angyalok, ördögök, szentek).

• BBV-143.431
• P: 10:30-12:00 (D.ép földszint 15.)
• Oktató: Menyhárt Krisztina

Don Quijote figurája és története is kulturális ikonná vagy mémmé vált már, mindannyian ismerni véljük, ezért aztán sokakat meg tud lepni a regény, akik valójában a teljes szöveget még sosem olvasták. A kurzus egyetlen kötelező irodalma maga a regény, amelyet magyarul fogunk olvasni Győry Vilmos munkájának Benyhe János általi átdolgozásában (ez a fordítás még 1962-ben készült, elég megbízható, legalábbis a mi céljainknak megfelelő). Csak a nyomtatott változatát érdemes használni ennek a kétkötetes műnek, mert a MEK-en található digitális rövidített.

A regényt folyamatosan olvassuk a félév során, az előadások végén 5–10 percben lehetőség lesz arra, hogy a hallgatók is elmondják értelmezési javaslataikat, megosszák észrevételeiket a többiekkel. Nem irodalomtörténeti vagy hispanológiai előadásokra kell számítani, a regény nagyon sok értelmezési réteget felkínál ezeken a megközelítéseken túl is.

Csak ízelítőként néhány téma, amely szóba fog kerülni: a szerzőség kérdése, a képzelőerő szerepe és megítélése, illúzió és valóság határának „bolyhosodása”, a modern regény műfajelméleti kérdései, komédia és tragédia összjátéka, a regény recepciójának elképesztően széles spektruma a dramatizált, gyerekirodalmi, képregény és musical változatoktól az evilági Bibliaként való értelmezésig, vagy olyan távoli visszhangjaiig, mint a Huckleberry Finn és a Zorbász, a görög. 

Kérem, hogy már a legelső előadásra legalább a „Bevezető”-t és az első fejezetet olvassák el.  

• BBN-ESZ-251.SZE
• Oktató: Dr. Szécsényi Endre
• Előadás

A félév során a cigányságot, a cigány közösségeket érintő legjellemzőbb külső sztereotípiák mentén haladva, a résztvevő megfigyeléses módszeren alapuló kulturális antropológiai cigánykutatások példáin keresztül bemutatjuk, miként alakulhattak ki e sztereotípiák, valamint hogyan reagálnak a cigány közösségek mindezekre, milyen együttélési stratégiákat folytatnak a külvilággal, milyen osztályozási rendszert alakítanak ki stb. Olyan sztereotípiákat járunk körbe, mint a „hontalan cigány” a történelemben, a „tisztátalan cigány”, az „élősködő cigány”, a „nevelhetetlen cigány”, a „hangoskodó cigány” vagy a „maradi cigány” toposzai.

• oktató: Dr Bali János
• BBN-NEP-602.7
• hétfő 17:15-18:45
• Főépület fszt. 27.

• BBN-MOZ-141.03
• Előadás
• Oktató: Varga Balázs

Alapvető kérdésnek tekintjük annak megválaszolását, hogy sikerült-e adaptálni a tőkés gazdaság kiépítésében, a polgárosodásban előrébb járó nyugati országok mintáit. Kitérünk arra, hogy a parasztgazdaságok a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodási esélyeit, ezáltal polgárosodását befolyásolta a birtoknagyság, a birtokszerkezet, a településrend, de legfőképpen a tájanként változó természetföldrajzi adottságok, a térség infrastrukturális (közlekedés, hitelviszonyok, a piac közelsége stb.) viszonyai. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy bemutassuk: a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodási kényszer mellett fontos innovatív eredmények születtek.

• kurzuskód: BBN-TSP11-221/2 
• kurzus időpontja: Kedd:10:00-11:30
• kurzus oktatója: Dr. Estók János, főiskolai tanár

Az alkalmazott etika körébe tartozik minden olyan vizsgálódás, amely a filozófiai etika módszereivel ad válaszokat olyan erkölcsi kérdésekre, amelyek a mindennapok személyes életvezetése során; egyes szakmák, hivatások művelése során; illetve az egész társadalmat érintő kérdésekben, sok esetben az állami és nemzetközi szabályozással kapcsolatban felmerülnek. A kurzus során először a normatív etika főbb alapfogalmait és elméleteit járjuk körül, majd a legfontosabb alkalmazott etikai kérdések alapfogalmait, vitás kérdéseit, domináns elméleteit dolgozzuk fel.

• Oktató: Réz Anna
• BBV-020.80, BMVD-020.80
• Szerda,12:30-14:00
• I ép. 221.

A szeminárium tartalma: Őstörténet. Hódítás. A lovagrendi állam, a reformáció, az ún. livóniai és a svéd–lengyel háború. A svéd korszak és az északi háború. Estland és Livland kormányzóság az Orosz Birodalomban. Jobbágyfelszabadítás. A nemzeti ébredés és a nemzeti mozgalom. Az oroszosító politika. 1905. A függetlenség kimondásához vezető út. A tartui béke és a két világháború közötti politikai rendszer. Észtország szovjetizálása és a II. világháború. Kolhozosítás, deportálás, aktív és passzív ellenállás. Az Észt SZSZK. Az ún. daloló forradalom és a függetlenség helyreállítása. Észtország a 20. század végén és a 21. század elején.

• Kód: BBN-FIN11-241
• Dr. Bereczki András egyetemi docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Sz, 12:00–13:30
• 1088 Múzeum krt. 4. I/024

Az archív fényképek központi szerepet játszanak a modern kori történelemről alkotott nézeteink és a közösségi emlékezet formálásában. A második világháborús zsidóüldözések és a holokauszt ikonikus fotóit sokszor még azok is ismerik, akiknek ténybeli tudása egyébként csekély erről a korszakról. Ezek a fotográfiák erős emlékeztető erővel bírnak, azonban csak töredékük ismert szélesebb körben, és ezek esetében sem ritka, hogy a hozzájuk kapcsolt információk vagy értelmezések tévesek, pontatlanok.

Az oktatásban, megemlékezések alkalmával, sőt a szakirodalomban is megesik, hogy a holokauszt-fotográfiák kontextusból kiragadottan vagy pusztán illusztrációként szerepelnek, pedig a fotók az írásos forrásokkal egyenértékű történelmi dokumentumok, amelyek esetében szintúgy indokolt a gondos forráskritika és elemzés. Nem ritka jelenség a holokauszttal és más modern genocídiumokkal kapcsolatos vizuális dokumentumok szándékos hamisítása, manipulálása sem.

Követelmény: szóbeli prezentáció vagy szemináriumi dolgozat egy választott témáról az online fotóarchívumokban folytatott önálló kutatás alapján, a kötelező irodalom ismerete, valamint aktív órai részvétel.

• Gyakorlat
• Szerda 15:00-16:30
• ELTE Egyetemi Könyvtár Shoah oktatóterem
• BBN-HEB-341.18, BBV-205.45, BMVD-205.64

Részletek

A kurzus során a hallgatók elsajátítják a finn nyelv alapjait. Az órákon elsősorban a finn nyelv irodalmi változatát lehet megismerni, de érintőlegesen foglalkozunk a beszélt nyelvvel, valamint a finn kultúrával és országismerettel is.

• Kód: BBN-FUG11-301:28, OT-MAGY-323
• Dr. F. Gulyás Nikolett egyetemi adjunktus (nikolett.fgulyas@btk.elte.hu)
• K, 14:30-16:00
• 1088 Múzeum krt. 4. I/015

• kurzuskód: BBN-TSP11-216.X/3
• kurzus időpontja: Kedd:10:00-11:30
• kurzus oktatója: Dr. Bereczki András, habil. egyetemi docens

Tematika:

1. Õstörténet
2. A kereszténység megjelenése és a keresztes háborúk kora
3. Finnország és a finnek a középkorban
4. Svédország nagyhatalommá válása
5. A svéd korszak utolsó évszázada 
6. Az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegsége 
7. A nemzeti mozgalom kibontakozása a 19. század második felében 
8. Az „elnyomás évei” és az országgyûlés megújítása 
9. A függetlenség megteremtése és a polgárháború
10. A két világháború közötti korszak. Finnország a második világháborúban
11. A „veszély évei” és Paasikivi politikája. Kekkonen és az aktív semlegesség
12. Az északi államok együttmûködése és a finn gazdasági csoda. Finnország az EU-ban

A kurzus tartalma: Hány finnugor-uráli nyelv van, azaz mitől nyelv egy nyelv. Milyen(ek) a finn, az észt, a balti-finn, a komi-permják, az udmurt, a mari és a szamojéd nyelvek. A finn, az észt és a magyar nyelv kontrasztív szempontból. Tipológiai megközelítések. Etimológia, azaz szófejtés az uráli nyelvek körében. Népnevek, helynevek világa. Az elméletet az egyes órákon gyakorlati mini nyelvleckék egészítik ki. A jegyszerzés követelményei: 1. írásbeli beugró az órákon megadott összefoglaló kérdések alapján 2. az órákon megadott továbbvezető szakirodalmak felhasználásával önálló projektmunka elkészítése és bemutatása.

• Kód: BBN-FUG-102
• Salánki Zsuzsa egyetemi adjunktus, (salanki.zsuzsanna@btk.elte.hu)
• P, 12:00-13:30
• 1088 Múzeum krt. 4., I/029 (Szopori-könyvtár)

• kurzuskód: BBN-TSP11-219/23
• kurzus időpontja: Csütörtök:16:00-17:30
• kurzus oktatói: Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Fónagy Zoltán, Cúthné Gyóni Eszter, Manhercz Orsolya, Sipos Balázs Áron, Szerencsés Károly, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós, Fehér György

A félév során minden alkalommal más oktató mutat be egy vagy több saját kutatást, többek között az alábbi témákat érintve:

• Félbehagyott kutatások, kihagyott kezdeményezések a 19. századi magyar történelem vizsgálatában – Dobszay Tamás
• Batthyány Lajos és Abd el-Kader. A főrendi politika világa a reformkorban (19. század) – Melkovics Tamás
• Sajtó, politika, propaganda? Bécsi sajtópolitika (és minisztériumi intrikák) az 1848-as forradalmak után (19. század) – Manhercz Orsolya
• „Akinek érdemén felül van, adósa annak, akinek hibáján kívül nincs.” Sokszínű arisztokrácia, bepillantás a főúri világba. Vendégségben a Károlyiaknál (19–20. század) – Fehér György
• A fülész professzor és a revízió: Somoskő és Somoskőújfalu „visszatérése” – egy legenda nyomában (20. század) – Zeidler Miklós
• Winnetou – jazz – modern girl: Magyarország és az amerikanizálódás európai kontextusban (20. század) – Sipos Balázs
• Szürke és fehér foltok az 1945 utáni magyarországi egyháztörténetben: 1) a Grősz József kalocsai érsek és társai elleni koncepciós persorozat; 2) a vallásgyakorlás lehetőségei, a keresztény hit megélésének formái Budán a Kádár-rendszerben a ciszterci rendi élet szempontjából (20. század) – Cúthné Gyóni Eszter
• Választási rendszerek, választások a 20. században / Sorsfordulók, rendszerváltoztatások Magyarországon a 20. században / Ahogy a főszereplők látták. Szembesítés az eseményekkel a visszaemlékezések segítségével (20. század) – Szerencsés Károly

• kurzuskód: BBN-TSP11-216/3
• kurzus időpontja: Szerda: 10:00-11:30
• kurzus oktatója: Dr. Szilágyi Ágnes, habil. egyetemi docens

Tematika:

1. A pre-historikus emlékek Galiciában (megalit építmények, bronz- és vaskor)
2. A castrók kultúrája
3. Galicia a Római Birodalomban (romanizáció, galego-római kultúra, korai kereszténység)
4. A szvév és vizigót királyságok Galiciában
5. A compostelai fénykor (Xelmirez püspök tevékenysége)
6. A késő középkor válsága, Galicia a Katolikus Királyok birodalmában
7. A barokk és a felvilágosodás kora
8. A Régi Rend válsága és a nemzeti öntudatra ébredés
9. Átalakulások a XX. századi Galiciában (a modernizáció kezdetei, a spanyol polgárháború, a Franco korszak, emigráció)
10. Az autonómia, Galicia politikai berendezkedése napjainkban.

A görög világban – elsősorban Athénban – a hellenisztikus korra sokrétű filozófiai kultúra alakult ki. A platóni Akadémia – melynek filozófusai a korszakban szkeptikus irányt képviseltek – és az újonnan alapított epikureus és sztoikus iskolák éles vitákat folytattak az ismeretelmélet, az etika és a természetfilozófia kérdéseiről.

Éliszi Pürrhón egy másik szkeptikus irányt indított el, mely a hellenisztikus kor végén és a császárkorban erősödött meg. A hellenisztikus iskolákban centrális volt az etika, a filozófiát „az élet művészete” gyanánt fogták fel. Egyes irányok a lélek nyugalmát teljes elméleti tanrendszer kidolgozásával igyekeztek biztosítani, mások pedig éppen a teoretikus elköteleződések felszámolásával.

A sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus olyan álláspontok, melyek az európai gondolkodás későbbi korszakaiban is fontos szerepet játszottak, különösen a reneszánszban és a kora újkorban. A sztoikus etika újabb virágkorát éli, sokan ma is közvetlenül relevánsnak érzik az életvezetésben. A hellenisztikus iskolák közötti vitákban pedig – például az igazság kritériumára vagy a determinizmus és emberi felelősség kérdéseiben – belső filozófiai érdekességgel bíró érvek fogalmazódtak meg. 

• Oktató: Bene László
• BBV-020.010, BMVD-020.01
• Csütörtök 8.30-10.00
• I ép. 221.

Az előadás tartalma: a magyar helyesírás státusz- és korpuszkérdése, a helyesírási tartományok, a szaknyelvi helyesírások. A helyesírás kézkönyvei. A helyesírási normák: a fonematikusság, az értelemtükröztetés, a hagyomány és az egyszerűsítés. A betűrendbe sorolás. A magán- és mássalhangzójelölés kérdései: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. A külön-és egybeírás. A tulajdonnevek írása. Írásjelezés. Elválasztás. A számok helyesírási kérdései. A tipográfiai alapszabályok. Helyesírás-ellenőrzés, korrektúrázás.

• OT-MAGY-120
• Dr. Laczkó Krisztina Renáta docens (laczko.krisztina@btk.elte.hu)
• Cs, 10:00-11:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/047

A gyakorlaton a hallgatók az új Magyar Nemzeti Helynévtár (mnhp.unideb.hu) készítésébe kapcsolódhatnak be, névadatbázis készítésével és élőnyelvi gyűjtéssel. A kurzus nyitott a magyaron kívül más szakos résztvevők felé is: történelem és néprajz szakos hallgatóknak különösen ajánlott.

• OT-MAGY-313
• Dr. Bárth János, egyetemi adjunktus (barth.janos@btk.elte.hu)
• H, 14:00-15:30
• 1088 Múzeum krt. A/238

"Száhitja szamádzs ká darpan he", az irodalom a társadalom tükre – szól a huszadik századi hindí irodalom kedvenc aforizmája. Az elmúlt kétszáz év hindí (észak-indiai) irodalomtörténetének mérföldkövei mentén e kurzus nemcsak a fontos alkotókat és műveiket térképezi fel, hanem igyekszik felfedezni az indiai néplélek zugait, amelyek gyakran rejtve maradnak a nyugati olvasók előtt.

• BBN-IND-262 
• oktató: Sági Péter
• csütörtök 10:00–10:45

• BBN-IKU-105:01 
• oktató: Ruzsa Ferenc
• időpont és helyszín: hétfő 12:00–13:30

Miroslav Krleža (1893-1981) a legtöbbet fordított és a legnépszerűbb 20. századi horvát szerző, akinek teljes életműve - textuális, intertextuális és intermediális vonatkozásaival - nem értelmezhető hitelesen a magyar történelmi, kulturális és irodalmi kapcsolódások bevonása nélkül. A kurzus keretén belül e gazdag életműnek azokat a korszakait és szövegeit (dráma, vers, novella, regény, esszé) vizsgáljuk, amelyek e kapcsolódások legváltozatosabb típusait reprezentálják.

A statisztikák szerint Indiában több száz nyelvet beszélnek, amelyek több nyelvcsaládba (elsősorban az indoeurópai és a dravida nyelvcsaládba) tartoznak. Az előadássorozat célja, hogy áttekintést adjon erről a kivételes sokszínűségről: bemutassa a különféle nyelveket és nyelvcsaládokat, egymáshoz való viszonyukat, areális kapcsolataikat, történetüket a kezdetektől napjainkig, valamint a lejegyzésükre használt írásokat és legfontosabb írásos emlékeiket.

• BBN-IKU-101
• oktatók: Ittzés Máté, Dezső Csaba, Sági Péter, Hidas Gergely, Jeney Rita, Ferenczi Roland
• péntek 10:00–11:30

• Oktató: Winkler Bea (winkler.beata@btk.elte.hu)
• Kód: OT-KVT-254
• Időpont és helyszín: minden hétfőn 12:00-13:30; i.ép alagsor -108

Tematika: 

• IKT és könyvtár/oktatás/játékosítás; 
• mesterséges intelligencia; 
• képszerkesztés, poszter, infografika; 
• stop motion;
• kvíz, szabadulószoba; 
• robotok programozása; 
• interaktív tábla; 
• okoskönyvtár. 

A félév során az elmélet elsajátítása mellett, a gyakorlati ismeretek bővítésének céljából csoportokra bontva, játékosítva fognak a hallgatók robotot programozni, interaktív táblát használni, stop motion filmet forgatni, chatbotot létrehozni. 

A félév során olyan szépirodalmi műveket olvasunk és értelmezünk, amelyek jelentős hatással voltak a kor irodalmi ízlésére, és amelyek betekintést nyújtanak e két évtized kultúrájába, mind nemzetközi, mind magyarországi viszonylatban. Egyrészt a korszak világirodalmából válogatunk, másrészt magyar nyelvű szépirodalmi műveken keresztül tárjuk fel a korszak látásmódját, jellegzetes témáit és irodalmi eszközeit. Az ember működésének kérdései, az én és a modern technicizált társadalom válságával való szembesülés, a sikeresek, az elveszettek és az elesettek ábrázolása, a háború fenyegetése és a béke iránti vágy vagy a szerelem és a testi vágyakozás csak néhány a lehetséges témák közül.

A kurzus a hallgatókat különféle, összetett kulturális kontextusokban való önálló tájékozódásra készíti fel, melynek nyomán a történelmi összefüggések árnyalt megértésére lesznek képesek és az irodalmi elemzés kulcsfogalmait is elsajátítják. A hallgatók gyakorlatot szereznek kritikai véleményük megfogalmazásában és nyilvános megvitatásában.

• 2022/2023. tavasz
• Óraadó: Scheibner Tamás
• Kód: BBN-MIR-232
• Időpont: szerda 10:00
• Helyszín: A/322

A biblioterápiában használt módszereket, a csoportvezetéshez szükséges készségeket és kompetenciákat közvetít, illetve fejleszt annak érdekében, hogy a résztvevők alkalmassá váljanak irodalmi műalkotások olvasásából és elemzéséből kiinduló, önismeretfejlesztő foglalkozások vezetésére. A képzés egy olyan új módszert ismertet meg, melynek segítségével az érzelmi nevelés összhangba hozható az értelmi neveléssel.

• Oktató: Senkei-Kis Zoltán (senkei-kis.zoltan@btk.elte.hu)
• Kód: BMA-IKTD-335
• Időpont és helyszín: minden hétfőn 16:00-17:30; MUK 6-8. főépület 6-os terem

kurzus magyar és angol nyelvű közös olvasmányai, valamint a hallgatói előadások olyan változatos témákat járnak körül, mint a lovagi kultúra, hatalmaskodások és a várépítészet, a zarándoklatok és az egyházi régészet, a középkori női szerepek és a városok vagy a hulladékkezelés és az anyagi kultúra. Az egyes témákhoz röviden áttekintjük a vonatkozó magyar régészeti kutatások legfontosabb tanulságait is.

• BBN-REGM-300.K2
• Csütörtök 8.30-10.00
• Oktató: Nagy Szabolcs Balázs

A kurzus formája gyakorlat (90 perc). 

A számonkérés formája: 1 beadandó dolgozat, továbbá 1 kiselőadás (a beadandó dolgozat témájából).

• BBN-TSP13-316 
• Kisebbségek és kisebbségpolitikák Kelet-és Közép-Európában
• Óktatók: Gyóni Gábor, Mezei Bálint
• 239-es terem (ELTE BTK, Főépület, 2. emelet)
• Létszám: 20 fő
• Teljes kurzusleírás

Tematikus egységek, témajavaslatok (vonatkozó szakirodalommal) a kisebbségek, kisebbségpolitikák témakörben:

A SZOVJETUNIÓ ÉS A POSZTSZOVJET TÉRSÉG

1. A szovjet nemzetiségi politika az 1920-as években (viszonyítva az 1917-et megelőző évtizedekhez is), korenyizacija.

Irodalom: 

Dolmányos István: A nemzetiségi politika története a Szovjetunióban [Bp., Kossuth, 1964], 5-122. 

Font Márta – Krausz Tamás – Niederhasuer Emil – Szvák Gyula: Oroszország története [Pannonica Kiadó, 2001], 492-496.  

Jekelcsik, Szerhij: Ukrajna története. Egy modern nemzet születése [Kairosz, 2014], 5. fejezet, Szovjet-Ukrajna az 1920-as években – ukránosítási törekvések

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 7-14. 

2. A szovjet nemzetiségi politika az 1930-as években (kitekintéssel). Új oroszosítás.

Dolmányos István: A nemzetiségi politika története a Szovjetunióban [Bp., Kossuth, 1964], 135-184. 

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 14-17.

Jekelcsik, Szerhij: Ukrajna története. Egy modern nemzet születése [Kairosz, 2014], 6. fejezet. Sztálinizmus. Éhínség és terror. 

Lagzi Gábor: Ellenzékiség és együttműködés között. Ukránok a két világháború közötti Lengyelországban (1919-1939), 72-218.

3. Nemzetiségi kérdés az 1945 utáni Szovjetunióban.

Dolmányos István: A nemzetiségi politika története a Szovjetunióban [Bp., Kossuth, 1964], 184-210.

Font Márta – Krausz Tamás – Niederhasuer Emil – Szvák Gyula: Oroszország története [Pannonica Kiadó, 2001], 562-566., 605-609. 

Gyóni Gábor: Orosz birodalom volt-e a Szovjetunió? In: Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után [Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009], 77-92. 

Jekelcsik, Szerhij: Ukrajna története. Egy modern nemzet születése [Kairosz, 2014], 9. fejezet, A Sztálin utáni Ukrajna 

4. A Szovjetunió felbomlása és a nemzetiségi kérdés.

Pándi Lajos: Köztes-Európa 1763 – 1993. Térképgyűjtemény [Bp., Osiris, 1997], 598-606.

Rendszerváltás a Szovjetunióban a tények tükrében (1989 – 1991). Szovjet füzetek IX. [Bp., 1993]

Suny, Ronald: Grúzok, örmények, azerbajdzsánok. Posztszovjet füzetek X. [Bp., 1993]

5. Kisebbségek, kisebbségpolitikák a Baltikumban.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 29-49.

Pándi Lajos: Köztes-Európa 1763 – 1993. Térképgyűjtemény [Bp., Osiris, 1997], 654., 658., 662-665. 

6. Kisebbségek, kisebbségpolitika Ukrajnában.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 61-75. 

Fedinec Csilla – Szereda Viktóra: Ukrajna színeváltozása 1991 – 2008 [Pozsony, Kalligram, 2009], 307-396.

7. Kisebbségek, kisebbségpolitika a kaukázusi országokban.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 205-237.

8. Kisebbségek, kisebbségpolitika a közép-ázsiai államokban.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 238-264. 

Katona Magda: A közép-ázsiai etnikai konfliktusok történetéhez. Posztszovjet füzetek XIII.

9. Kisebbségek, kisebbségpolitika Belaruszban/Moldovában.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 50-60., 75-83. 

10. Kisebbségek, kisebbségpolitika Oroszországban.

Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei [Pannonica Kiadó, 2011], 92-204. 

Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet [Bp., Teleki László Alapítvány, 2006]

Szaharov, Andrej: Az orosz nacionalizmus alapvető szakaszai és jellegzetességei in: Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája 18-29. [Magyar Ruszisztikai Intézet]

Az angol gyarmatbirodalom nem csupán Ázsiában, de az egész világon napjainkig ható történelmi örökséget hagyott. A kurzus a történelmi események mellett megvizsgálja a gyarmatosítás társadalmi és pszichológiai hatásait, a gyarmatosított–gyarmatosító viszony dinamikáját. A függetlenségi törekvéseket tágabb kontextusukban értelmezzük, az erőszakmentes mozgalom mellett a harccal kivívott szabadság gyakorlati megvalósítását és elméleti hátterét is tanulmányozzuk. Hogyan élnek a frissen felszabadult államok a függetlenség elérése után? A politikai felszabadulás magával hozza-e a vágyott szabadságot? Fókuszunkban India áll, de kitekintünk a délkelet-ázsiai és afrikai gyarmatosításra, valamint a korabeli Belső-Ázsiára is.

• BBN-IND11-321:14 
• oktató: Aklan Anna Katalin
• hétfő 16:00–17:30

A kurzus során megismerkedünk a kollaboratív írás módszerével. Miközben ezt az együttműködésen alapuló írásmódot gyakoroljuk, közös tevékenységeken keresztül járulunk hozzá a kollaboratív írás középiskolai alkalmazásának kidolgozásához. A kurzuson választható módon arra is lehetőség lesz, hogy a hallgatók az oktatókkal közösen vizsgálják a kollaboratív írást, annak folyamatát és sikerességét, valamint középiskolai alkalmazásának kihívásait.

• OT-MAGY-313
• Bodó Csanád, egyetemi docens (bodo.csanad@btk.elte.hu), Szabó Gergely, tudományos munkatárs
• Cs, 14:00-15:30
• 1088 Múzeum krt. A/336

A kurzus rövid áttekintést ad a kortárs macedón irodalom fejlődéséről, különös tekintettel a kortárs irányzatok megjelenésére a macedón regényben, valamint a 2010-2022 között megjelent kortárs macedón regények olvasása és elemzése révén megismertet ennek az egyedülálló balkáni irodalomnak a sajátosságaival és legismertebb íróival: Venko Andonovszki, Goce Szmilevszki, Lidija Dimkovszka, Nenad Joldeszki műveivel, valamint ízelítőt nyújt a macedón írók legfiatalabb generációja: Froszina Parmakovszka, Petar Andonovszki, Davor Sztojanovszki és mások írásaiból.

• Kód: BBV-143:37

Látogasson el Facebook oldalunkra is!

A Macedón lektorátus további kurzusai:

• BBN-SLA11-201.05 Második szláv nyelv alapjai 1. / Macedón nyelv 1.
• BBN-SLA11-202.05 Második szláv nyelv alapjai 2. / Macedón nyelv 2.
• BBV-143:23 Macedón nyelv 1.
• BMVD-143:27 Macedón nyelv 1.
• BBV-143:28 Macedón nyelv 2.
• BMVD-143:28 Macedón nyelv 2.
• BBV-143:29 Macedón nyelv 3.
• BMVD-143:10 Macedón nyelv 3.
• BBV-143:45 Macedón nyelv 4.
• BMVD-143:53 Macedón nyelv 4.
• BMVD-143:160 Macedón nyelv 5.
• BBV-143:55 Macedón kultúra
• BMVD-143:55 Macedón kultúra
• BBV-143:34 Macedón országismeret
• BMVD-143.89 Macedón országismeret
• BBV-143:37 Kortárs macedón regény*

• Oktató: Bibor Máté (bibor.mate@btk.elte.hu)
• Kód: BBN-KVT19-463
• Időpont és helyszín: minden hétfőn 10:30-12:00; MUK 6-8. főépület 6-os terem

Tematika: 

1. Alapfogalmak és tipológia
2. „Könyvkötések” a lapozható könyvek előtt
3. Koraközépkori és román kori könyvkötések
4. Gótikus könyvkötések
5. Az itáliai és a francia reneszánsz könyvkötések
6. Német és németalföldi reneszánsz könyvkötések
7. Barokk és rokokó könyvkötések
8. Klasszicizmus és romantika, historizáló könyvkötések
9. A szecesszió és a modern könyvkötő-művészet kezdetei
10. Kézműves alkotásból ipari termék
11. Látogatás egy könyvkötő és restauráló műhelyben, ill. történeti kötéseket őrző gyűjteményben.

A kurzus áttekinti a középkori filozófia historiográfiáját, a  görög, arab és zsidó filozófia recepcióját a XII-XIII. században, valamint a középkori skolasztikus tudományosság intézményi hátterét. Az alapok megismerését követően a következő szerzőkről és témákról lesz szó:

(1) Canterbury-i Anselmus és az ontológiai istenérv; (2) Petrus Abaelardus önéletírása, Héloise és Abelard az isteni igazságtalanságról, az univerzáléprobléma, a morális jó és a rossz szemantikai elemzése; (3) a filozófia és a teológia viszonya a XIII. századi gondolkodásban, akadémiai cenzúra, az 1270-es és 1277-es elítélő határozatok; (4) XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról; (5) Aquinói Tamás, az újító; (6) Duns Scotus: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése; (7) Ockham: szkepticizmus és isteni mindenhatóság. (8) Johannes Buridanus: vagy egyetlen gondolkodó lélek van mindenkiben, vagy a lélek elpusztul a testtel együtt.

• Oktató: Borbély Gábor
• BBV-020.012, BMVD-020.024
• Szerda 14:00-15:30
• I ép. 228.

Az utóbbiak közül részletesebben is foglalkozunk a kulturális metaforákkal és metonímiákkal, fordítástudományi kérdésekkel (a reáliák és a tulajdonnevek fordítása), valamint frazeológiai témákkal (pl. szólások, közmondások kulturális beágyazottsága). A szóbeli vizsga mellett – értékelhető féléves órai munka esetén – választható jegyszerzési lehetőség egy kulturális nyelvészeti téma és feladatsor előzetes kidolgozása, órai prezentálása és a csoporttal közös megoldása. Az órához (kognitív) nyelvészeti alapismeretek szükségesek.

• BMA-MAGD-NY-126, BMA-ANYD-461, BMA-HUND-671
• Dr. Slíz Marianna Ilona habil. egyetemi docens (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• K, 10:00-11:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/331

Az előadás tartalma: A kultúra fogalma, viszonya a kommunikációhoz. Kulturális dimenziók. Kultúra és nyelv. A kommunikáció fogalma, fejlődéseinek korszakai. A kommunikáció tényezői, típusai, alaptételei. A kommunikáció szintjei. A hatékony kommunikáció. A nem nyelvi kommunikáció sajátosságai. A kommunikáció és a retorika viszonya. A retorika fogalma, kialakulása, története. A szónok tulajdonságai és feladatai. Az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése. A szónoki beszéd fajtái és főbb jellemzői. A szónoki beszéd részei. Kezdési és zárási technikák. A hallgatóság elérésének útjai. A befolyásolás módszerei: érvelés, meggyőzés, manipuláció. A beszéd kidolgozása. A hatékony információátadás módszerei. Tárgyalástechnika. Retorika és határtudományai. Az e-retorika.

• BBN-XKO16-106
• Klemmné dr. Gonda Zsuzsa adjunktus (gonda.zsuzsa@btk.elte.hu)
• Cs, 14:00-15:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/428

Az órák angol nyelven folynak, ezért a kurzuson való részvétel feltétele társalgási szintű angol nyelvtudás. A kurzus teljesítése: aktív részvétel az órákon + félév végi teszt (20 feleletválasztós kérdés)

• A kurzus kódja: BBV-141:99, BMVD-141:96
• Oktató: Agnieszka Rembiałkowska litván nyelvi lektor 
• E-mail: agnieszka.remelte@gmail.com
• Az óra időpontjának egyeztetése e-mailben történik a regisztrációs héten. 

Tematika (a hallgatók érdeklődésének megfelelően változhat): 

1. Bevezetés: a litván filmművészet fejlődésének szakaszai (korszakok, rendezők, stílusok, stúdiók, jelenségek) + Az idő a városban jár (Laikas eina per miestą, A. Grikevičius, 1966)
2. Senki nem akart meghalni (Niekas nenorėjo mirti,(V. Žalakevičius, 1965) vagy Ékő hősök (Gyvieji didvyriai, M. Giedrys, B. Bratkauskas, A. Žebriūnas, V. Žalakevičius, 1960)
3. Érzések (Jausmai, A. Grikevičius, A. Dausa, 1968) vagy A szépség (Gražuolė, A. Žebriūnas, 1969)
4. Gyerekek a Hotel Amerikából (Vaikai iš Amerikos viešbučio, R. Banionis, 1990) vagy Az istenek erdeje (Dievų miškas, A. Puipa, 2005)
5. Az utolsó brémai muzsikusok (Paskutiniai Brėmeno muzikantai, V. Lekavičius, 2005)
6. Mielőtt visszatérünk a földre (Prieš parskrendant į žemę, A. Matelis, 2005) vagy J. Mekas néhány filmje
7. Hogyan játszottunk forradalmat (Kaip mes žaidėmė revoliuciją, G. Žičkytė, 2011)
8. A kurzus lezárása, összegzés: a kortárs litván filmművészet (műfajok, fesztiválok, díjak, a filmek terjesztése, oktatás).

A litván és a lett nyelvek az indoeurópai nyelveken belül a balti nyelvek csoportjába tartoznak. A nyelvtudomány számára azért különösen érdekesek, mert grammatikai rendszerükben és szókincsükben számos archaikus elemet őriznek. A balti népek történelme, kultúrája attól különleges, hogy a balti hagyományok mellett a közép-európai, szláv, finnugor és skandináv népekkel való sok évszázados érintkezések alakították. A mai Litvánia és Lettország megismerésére a nyelvórákon kívül nyári egyetemeken, hosszabb részképzéseken is lehetősége van hallgatóinknak.

Egy kis ízelítő a litván nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található.

A kurzus kódja: BBN-SLA11-201.15 

További információ: agnieszka.remelte@gmail.com, óramegbeszélés a regisztrációs héten lesz. 

A kurzuson megismerkedünk a sci-fi irodalom műfajával, a lengyel sci-fi sajátosságaival, olvasunk Stanisław Lemet, Jacek Dukajt, Adam Wiśniewski-Snerget, kitekintünk egy kicsit a fantasy műfajára, ezért olvasunk Sapkowskit, konkrétan a Vajákot, illetve belenézünk a lengyel klasszikus, Szexmisszió című filmbe. Ezen kívül foglalkozunk a magyar Galaktika sorozat lengyel tematikus számaival is.

• Oktató: Kocsis Adrienn
• Kód: BBV-143:301
• Időpont: hétfő  15:00-16:30
• Helyszín: D épület 109-es terem

A litván és a lett nyelvek az indoeurópai nyelveken belül a balti nyelvek csoportjába tartoznak. A nyelvtudomány számára azért különösen érdekesek, mert grammatikai rendszerükben és szókincsükben számos archaikus elemet őriznek. A balti népek történelme, kultúrája attól különleges, hogy a balti hagyományok mellett a közép-európai, szláv, finnugor és skandináv népekkel való sok évszázados érintkezések alakították. A mai Litvánia és Lettország megismerésére a nyelvórákon kívül nyári egyetemeken, hosszabb részképzéseken is lehetősége van hallgatóinknak.

Egy kis ízelítő a lett nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található.

A kurzus kódja: BBN-SLA11-201.15 

További információ: laczhazi.aranka@btk.elte.hu, óramegbeszélés a regisztrációs héten lesz. 

• BBN-FLM-232
• Előadás
• Oktató: Dr. Gelencsér Gábor

Miről lesz szó? A kurzus azokat a műveleteket tárgyalja, amelyek lehetővé teszik a nyelvi kifejezések összekapcsolását. Ezek a műveletek arra valók, hogy a nyelvi tevékenységben összetett kifejezéseket hozzunk létre, és ezáltal hatékonnyá tegyük egymás megértését. Csak magyar szerkezeteket vizsgálunk? Alapvetően valóban magyar kifejezések elemzésével foglalkozunk, de hangsúlyt fektetünk a nyelvi kifejezésnek nemcsak a nyelvspecifikus, hanem az általános (főként az emberi kogníció általi) motiváltságára is.

• BBN-MNY11-264, BBN-MNY19-264, BBN-MAM11-264
• Dr. Kugler Nóra docens (kugler.nora@btk.elte.hu)
• K, 12:00-13:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/047

A cél az, hogy megismerjük az alapító atya főbb gondolait. Ez két szempontból hasznos: egyrészt szilárd alapot nyújt a mai kritikai társadalomelmélet különféle formáinak tanulmányozásához, másrészt segít ítéletet alkotni arról, hogy napjainkban mennyire érvényes az eredeti marxi eszme és mennyi köze van hozzá a magukat marxistának vagy baloldalinak nevező kortárs politikai, társadalomtudományi és bölcsészeti irányzatoknak. A kurzus nem igényel közgazdaságtani vagy filozófiai előképzettséget.

• Oktató: Kodaj Dániel
• BBV-020.038, BMVD-020.005
• Kedd, 16:00-17:30
• I ép. 228.

A félévben elsősorban néprajzi / történeti / kulturális tévhitek megcáfolására vállalkozunk, különböző álhírek és megrögzült állítások ellen a tudománykommunikáció eszközeit használjuk. Vajon tényleg a táltos volt a honfoglaló magyarok sámánja? Mi köze a pálosoknak a pilisi csakrához? Mennyire ősiek és archaikusak tündérmeséink? A kurzus során a fentiekhez hasonló kérdések megválaszolására tesznek kísérletet hallgatóink, főként interjúkat készítve a témához értő szakértőkkel. A szeminárium lehetőséget biztosít az elkészült anyagok online publikációjára is az intézet tudománynépszerűsítő blogján.

• oktatók: Dr Ilyefalvi Emese, Bobák Szilvia
• Csütörtök, 10:00-11:30 
• Főépület fszt. 26.
•  BBN-NEP-503.11

Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője, ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll Herderrel vagy Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének leírására, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor. 

• BBN-ESZ-251:26
• Előadás
• Oktató: Dr. Pintér Tibor

A művészet közelről kurzus bizonyos alkalmain külső helyszíneket, különböző kiállítási intézményeket, múzeumokat, galériákat látogatunk meg, majd a látottakról rövid kritikai írások születnek. Találkozunk a kortárs művészeti színtér szereplőivel, értelmezzük a kortárs tendenciákat fontos nemzetközi és hazai szereplők munkáinak tükrében

• BMA-ESZD-214
• Gyakorlat
• Oktató: Nagy Edina

Az első néhány alkalom általában az új identitásokba beépített premodern tényezőket – felekezeti, regionális és rendi kötődések, ezek kölcsönhatásai és konfliktusai – vázolja, mindezeket ütköztetve az anyanyelvvel, használatos nyelvvel, majd tárgyalja a csupán finomítandó német és lengyel használatát, a megújítandó cseh, magyar, román, görög, valamint a kialakítandó szlovák, szlovén, horvát, szerb, bolgár és albán irodalmi nyelv problémáit. 

• Oktató: Ábrahám Barna
• BMVD-135:2115

A kurzus betekintést nyújt abba a folyamatba, hogyan jönnek létre ezek a nyelvi adatbázisok, hogyan lehet bennük keresni, lekérdezéseket készíteni, és milyen adatok nyerhetők ki belőlük. Saját korpusz kialakítását és elemzését is megalapozzuk. Továbbá a nyelvtechnológia főbb területeivel és a hazai számítógépes nyelvelemzés eredményeivel is megismerkedünk. A kurzus során végig számítógéppel dolgozunk, így saját gép használata az órákon nem csak lehetséges, de ajánlott is.

• BMA-MAGD-NY-127, BMA-ANYD-274
• Dr. Simon Gábor adjunktus (simon.gabor@btk.elte.hu)
• H, 10:00-11:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/331

Az órákon a következő témakörökről lesz szó: A nyelvtipológia fogalma. A nyelvek sokfélesége, a nyelvhasonlítás módszerei. A nyelvtipológia főbb kutatási területei (morfológiai és szintaktikai kérdések). A tipológiai univerzálék típusai. Szórendi tipológia, esettipológia, a tranzitivitás tipológiája. Cselekvőképesség, referencialitás, topikalitás. Tipológiai adatbázisok. Esettanulmányok a magyar és a rokon nyelvek tipológiájának köréből.

• Kód: BMA-MAGD-NY-324
• Oktató: Dr. F. Gulyás Nikolett egyetemi adjunktus (nikolett.fgulyas@btk.elte.hu)
• 1088 Múzeum krt. 4.

A hallgatók minden órára elolvasnak egy-egy drámát, regényt vagy regényrészletet, előzetesen egyeztetett tematika szerint. Az órán a szerzőről, illetve a kapcsolódó irodalmi irányzatról, annak törekvéseiről és stílusjegyeiről beszélgetünk, az adott szövegek alapján igyekszünk definiálni a különböző szerzők stílusát és jelentőségüket az olasz irodalomban, illetve megállapítani a 20. századi olasz költészet, regény és színház fejlődésének útját, irányait.

A legfontosabb témák: Pirandello, a fasizmus színháza, Eduardo De Filippo, Giorgio Strehler színháza, a kortárs olasz dráma útjai; a dekadentizmus (D'Annunzio, Pascoli), a crepuscolarismo (Gozzano, Corazzini, Govoni), a futuriznus (Marinetti. Palazzeschi), a hermetizmus (Saba, Ungaretti, Montale, Quasimodo);   Alberto Moravia, Elsa Morante, Cesare Pavese, Italo Calvino, Primo Levi; Elena Ferrante, Silvia Avallone. A kurzuson való részvétel feltétele az órák rendszeres látogatása és a rendszeres otthoni készülés, az órán kijelölt művek elolvasása a következő órára. A kurzust írásbeli vizsga zárja a félév végén.

• BBN-OLA11-311
• Oktató: Török Tamara
• szerda 11.00-11.45
• C épület 228.

A legalapvetőbb „naív”, nyelvvel kapcsolatos kérdések, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, a szavakhoz kapcsolódnak: hány szó van egy nyelvben, mi a szavak jelentése, honnan erednek a szavaink stb. Nyelvészeti megközelítésben azonban a „szó” fogalma egyáltalán nem egyértelmű. Bizonyos szempontból a szó nem létező egység, hiszen honnan tudjuk, hol kezdődik és hol ér véget egy, ha a beszélt nyelvben a szavak közt nincs szünet, teljesen összefolynak, és akár egy hosszabb mondatot is lehetne egyetlen szóként értelmezni. Ez a kurzus a „szóról szól”, annak minden lehetséges megközelítéséről és nyelvészeti értelmezéséről, elsősorban az olasz nyelvből hozott példákkal, ám más nyelvekbe is betekintve.

• BBN-OLA-221
• Oktató: Huszthy Bálint
• Péntek 12:00–12:45
• C-épület 277. terem

Értékelés: Az előadásokon a részvétel kötelező, a félévet szóbeli vizsga zárja.

Óranyilvántartás:
1. Bevezetés a szó tudományos vizsgálatába
2. Mi egyáltalán a szó? Általános szótipológia 3. A szókészlet osztályozása
4. A szóalkotás módjai
5. Szóösszetétel és szóképzés
6. A szófaji felosztás szempontjai
7. Az ige
8. A névszók
9. Helyettesítő és keverékszófajok, viszonyszók 10. Szavak közti jelentésviszonyok
11. A szavak alaktani sajátságai
12. Lexikográfia: miből áll egy szótár?

Ajánlott irodalom:

• Fábián Zsuzsanna: Esercizi e manuale di lessicologia italiana. Budapest: ELTE BTK, 1989., Piliscsaba: PPKE BTK, 2003.

• Ježek, Elisabetta: Lessico. Classi di parole, strutture, combinazioni, Bologna: Il Mulino, 2005.

• Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004: 5. fejezet: Szavak, 7. fejezet: Jelentések.

• Salvi, Giampaolo: Le parti del discorso, Roma: Carocci, 2013.

• Vanelli, Laura: La formazione delle parole, in: G. Salvi–L. Vanelli: Nuova grammatica italiana, Bologna: Il Mulino, 2004, pp. 331–346.

Az előadások elsődleges közönsége a kar hallgatói – akik tanegységként vehetik fel a sorozatot különféle kódokon –, de szokás szerint minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők. Az előadás hossza 60–70 perc, majd kérdések következhetnek.

Az előadássorozat kurzusként felvehető kódjai hallgatók számára: BBN-OKO-201.14, BBN-OKO15-201:5, BBN-OKE-203:10, BBV-201.21, BMVD-201.23  

Tematika:
1. március 2: György Péter: Bevezetés a populáris kultúra fogalmába, történetébe
2. március 9: Földváry Kinga: A Pygmalion-mítosz változatai populáris filmekben
3. március 16: Gelencsér Gábor: Film, Biblia, transzcendencia
4. március 23: Szikora Patrícia előadása
5. március 30: Dobos Barna: Antikvitásreprezentációk kortárs videójátékokban
6. április 6: Botos Máté: Az ókor a történelmi regényekben
7. április 13: Draskóczy Eszter: Dante Komédiájának ókori forrásai
8. április 20: Pintér Tibor: Az antikvitás és a nagybarokk opera
9. április 27: Fejes János: Ókori mítoszok recepciója a heavy és extrém metal dalszövegeiben
10. május 4: Kőszeghy Miklós: Jézus, Woland, Bulgakov, Mick Jagger és a Rolling Stones
11. május 11: Marton Máté: Az antikvitás megjelenése a kortárs reklámiparban
12. május 18: Rung Ádám és Irsay-Nagy Balázs: Ókor és a progresszív rock
13. május 25: Pataki Elvira: Héraklés Portos esetei. Az antikvitás recepciója a kortárs krimi irodalomban

This area of philosophy functions as an interface between atheists and believers, examining potential rational arguments for or against belief in (different types of) God. Among other things, we will consider the conflict between science and religion, the problem of suffering, and the ontological and cosmological arguments. We will also address the question of religious diversity (could only one religion be true? how could more than one be true?) and the nature of afterlife.

• Oktató: Kodaj Dániel
• BBV-020.044, BMVD-020.006
• Hétfő, 14:00-15:30
• I ép. 228.

A kurzus témái a most kezdődő félévben: a monarchia elméletének kezdetei az antik görög filozófiában (Xenophón, Iszokratész); a hellénisztikus monarchiák és a római világbirodalom monarchista elméletei; az első keresztény monarchia-elmélet (Euszebiosz); a politikai hatalom alapjainak keresztény bírálata (Augustinus); keresztény uralkodói etika az ókor és a középkor határán (Gregorius Magnus); a középkori politikai filozófia az arisztotelészi Politika latinra fordítása előtt (Salisburyi Jánossal bezárólag).

Az értékelés kizárólag a kötelező anyag alapján történik az órai aktivitás és beszámoló alapján. A kötelező olvasmányok hozzáférhetőek lesznek a kurzus Canvas-felületén.

• Oktató: Molnár Péter
• BBV-020.001, BMVD-020.001
• Hétfő 12:00-13:30
• I épület, 129. terem

A kora újkori Magyarországon kevés a klasszikus államelméleti mű, így önmagában izgalmas kihívás a korszak politikai gondolkodásmódját reprezentáló alkotások és a jellegzetes műfajok feltérképezése. Az egyházi, világi, regionális, lokális elvárásokat és a személeti váltásokat, hadi, politikai, tudományos újdonságokat egyaránt közvetítették a röpiratok, manifesztumok, történetírói, földrajzi művek, egyetemi disputák, prédikációk, szórakoztató beszélgetésjátékok, históriás énekek és kalandregények.

A kurzus a vizuális kommunikáció bejáratott eszközeit is vizsgálja az elitnek szóló tézislapok, emblémáskönyvek, allegóriák, külpolitikai karikatúrák mellett a populáris szimbólumok beágyazottságát keresve, aktuális bel- és külpolitikai krízisek és hosszú távon működőképes kompromisszumkötések idején. A forrásközpontú elemzések során a magyarországi politikai és kulturális elit nemzetközi tájékozódási lehetőségei és kapcsolati hálói is feltárulnak, hiszen az Oszmán Birodalommal küzdő három részre szakadt Magyar Királyság helyzete sokoldalúan jelent meg a 16-17. századi nemzetközi nyilvánosság előtt. Az interdiszciplináris módszertani megközelítésekre építő kurzus nyitott más korszak vagy más tudományterületek felől érkező hallgatók felé is. 

• BMA-TÖRD17-EMO-16M
• Időpont: kedd, 14:00-15.30
• G. Etényi Nóra

Más szóval, a nyelvi jelentés azon aspektusainak vizsgálatába nyújtunk betekintést, amelyeket nem lehet az összetevők vagy az intonációs minták jelentéséből levezetni, hanem a nyelvi forma, a kontextus, illetve egy társadalmi szabályrendszer kölcsönhatásai révén jönnek létre. A vizsgált jelenségek közé tartozik például, hogy milyen vélekedéseket kell tulajdonítanunk annak a beszélőnek, aki a János nem tudja, hogy a Föld lapos mondatot kimondja. Vagy hogy miért és hogyan jut arra a következtetésre, aki azt hallja, hogy Néhány diák ötöst kapott, hogy voltak olyanok is, akik más jegyet kaptak. Illetve, miért gondoljuk, ha azt a mondatot halljuk az asztalnál, hogy Ide tudnád adni a vizet?, hogy többet vár tőlünk a beszélgetőtárs egy egyszerű igen-nél vagy nem-nél?

• Oktató: Gyuris Beáta
• BBV-025.25, BMVD-025.25

Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai, földrajzi és fogalmi ismeretek elmélyítését szolgálják a minden egyes előadáshoz a Canvas felületén kitöltendő kvízek, amelyekhez az előadást követő 46 órában lehet hozzáférni. A kvízekre adott jegyek átlaga adja az év végi jegy 50%-át. Az év végi zárókvízt csak annak kell megírnia, aki három vagy több évközi kvízt nem töltött ki. A sikeres írásbelit szóbeli követi az előadás során feldolgozott forrásokból. Ha a zárókvíz nem éri el az 50%+1 pontszámot, vagy a szóbeli eredménye elégtelen, utóvizsgát kell tenni, mert az elégtelen osztályzat nem átlagolódik a félévi kvízek eredményeivel.

A jegyszerzés feltételei:

Az előadások reggel 8 órakor kezdődnek. Minden előadáshoz tartozik egy Canvas kvíz. Ennek kitöltése számít a jelenléti ívnek is. A kvízt csak az előadást követő 46 órában lehet kitölteni, utólag nem. Aki legfeljebb háromszor mulasztotta el a kvíz kitöltését, annak a félév végén a kvízek átlaga  írásbeli vizsgának számít. Akinek háromnál több elmaradása van, ettől a lehetőségtől elesik, és zárókvízt kell írnia az egész félévi anyagból.

• Oktató: Németh György
• Kódok:
  • OT-LAT22-402
  • BBN-TÖR-204a
  • OT-TÖR-204
• Előadás
• Olvasmányok
• Időpont: H:08:00-09:30
• Helyszín: MÚK. 6-8 ép. II. emelet 252. Előadóterem

A bevezető előadást és időrendi áttekintést regionális és tematikus esettanulmányok követik, amelyek során a tényanyag és válogatott források megismerése mellett olyan történelmi problémákat elemzünk, mint a modern népirtások eredete és összefüggései korábbi történelmi kataklizmákkal, etnikai konfliktusok, a modern antiszemitizmus és rasszizmus, az első világháború következményei és a nácizmus felemelkedése, az extrém nacionalizmus, a birodalmi gondolat és az etnikai tisztogatások összefüggései, az út a faji háborútól az iparszerű tömeggyilkosságig, az elkövetők, az úgynevezett kívülállók és az áldozatok nézőpontjai, a felelősségre vonás és a nemzetközi dimenziók, valamint a népirtások megelőzésének problematikája. A programban helyet kapnak archív fotók, filmrészletek, dokumentumok, valamint egy múzeumi óra is. A kurzus írásbeli dolgozattal zárul.

• Előadás
• Kedd 17:00-18:30
• ELTE Egyetemi Könyvtár Shoah oktatóterem
• BBN-HEB11-401.20, BBV-202.72, BMVD-202.64

Részletek

A kurzus keretén belül megismerkedünk a jeles szlovén klasszikus szépírói munkásságban jelentős helyet elfoglaló kisprózai műfajjal, annak prózapoétikai jellemzőivel és változataival. Ezek egy része magyarul is olvasható.

• Oktató: Lukács István
• Szerda, 11.30-13.00
• D/207

A kurzuson ezekre a kérdésekre is keressük a választ. Áttekintjük a magyar szókészlet nyelvi eredet szerinti rétegeit, az átvétel körülményeire, okaira, módjára is figyelve. 

A kurzus a középiskolai magyartanításban jól hasznosítható ismereteket nyújt a szókészlet felépítéséről és a szóalkotásmódokról. A török, bármely szláv, német, francia, olasz és latin nyelv iránt érdeklődők számára is hasznos lehet a nyelvi kapcsolatok kérdésköre miatt, emellett számos történettudományi, művelődéstörténeti információval is szolgál.

• BMA-MAGD-NY-214
• Dr. Slíz Marianna Ilona habil. egyetemi docens (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• K, 15:30-17:00
• 1088 Múzeum krt. A/233

Az előadás tartalma: A szöveg fogalomértelmezésének kérdései. A szöveg a nyelvi interakcióban: adaptáció, figyelemirányítás, kontextualizáció. A protoszövegek és a szövegtípusok, műfajok. A szövegértelem makroszintje: szövegvilág és nézőpont. A szövegértelem mikroszintje: lehorgonyzás, deixis és koreferencia. A szövegértelem mezoszintje: fogalmi séma és topikfolytonosság. A stílus fogalomértelmezésének kérdései. A stílus a nyelvi interakcióban: stílustulajdonítás, stílusminta, stílusérték, stílushatás. A stílus szociokulturális tényezői és tipikus együttállásaik. A nyelvi konstrukciók stilisztikai potenciálja, az alakzatok és a trópusok.

• OT-MAGY-171, BBN-MAM11-284
• Dr. Tátrai Szilárd docens (tatrai.szilard@btk.elte.hu)
• H, 08:00-09:30
• 1088 Múzeum krt. 4. A/336

• Időpont: csütörtök 16:00-17:30
• Oktató: Dr. Salát Gergely
• Közismereti kódok: BBV-155 és BMVD-155.11

A kurzus a 19-20. századi nemzetépítő folyamatok megértése érdekében a középkorban vagy a kora újkorban formálódott régiók működését, azok földrajzi, politikai, nyelvi és kulturális hatását vizsgálja, ütköztetve e regionális identitások erejét, harcát a homogenizáló modern nemzetépítés törekvéseivel – magyar erdélyiség, felföldiség, dunántúliság, osztrák-német, cseh, szlovén tartományi tudatok, különösen a morva identitás, lengyel litvániaiság, ukrajnaiság, sziléziaiság, szlovák vármegye-tudatok, különösen szlovják („keletitót”) identitás, horvát dalmát tudat, szerb közép-európai vs. šumadijai vs. ószerbiai tudat, bosnyák tudat, montenegrói tudat, román erdélyi és moldvai identitás, macedón identitás, a Régi és az Új Görögország konfliktusai stb.

• Oktató: Ábrahám Barna
• BMVD-135:06

Az emberi test nem csak biológiai adottság, hanem egyben társadalmi konstrukció is. A testiség az emberi lét minden összefüggésének általános jellemzője: meghatároz bennünket biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális szinten is. Nem véletlen, hogy ez egyike a legnépszerűbb szociológiai, történeti és régészeti témáknak. 

Az előadássorozat ezeket az emberi test és a legáltalánosabb értelemben vett testrészek használatának és jelentéseinek különféle változatait vizsgálja az egyes kultúrákban az őskortól az ókoron át a népvándorlás koráig. A példák földrajzi határai is szélesek, Európától Mezopotámiáig és Egyiptomtól Amerikáig nyúlnak.     

Kurzuskód: BMA-REGD-SP231.03  

Előadások:

1. Március 1:  Kalla Gábor, A test és viselet jelentései. A vizsgálat lehetséges szempontjai mezopotámiai példákkal
2. Március 8: Samu Levente – Blay Adrienn, Női és férfi viseletek az avar korban
3. Március 22: Patay Horváth András, Az olympiai sportolók rituális mezítelensége - Antik és modern elméletek a szentély leleteinek tükrében
4. Március 29: Rácz Zsófia, A koponyatorzítás változatai és jelentősége a népvándorlás korban
5. Április 5:  Bollók Ádám, Szakralizált testek: szélsőséges önsanyargatás és a szentek testereklyéi a korai keresztény világban
6. Április 12:  Anders Alexandra, Neolitikus testképek
7. Április 19: Vida Tivadar, Habitus barbarus. Harcosok és keveréklények a kora középkorban
8. Április 26:  Raczky Pál, A test jelentései a neolitikumban és a rézkorban 
9. Május. 3:  Bács Tamás, Szép élők, szép halottak: a test esztétikája az ókori Egyiptomban 
10. Május 10:  Bartus Dávid, "Mens sana in corpore sano" - Testápolás és fürdőkultúra a római korban
11. Május 17: V. Szabó Gábor, Az emberi test életben és halálban a bronzkori és vaskori Európában
12. Május 24:  Gyarmati János, Test és testnedvek kezelése a spanyol hódítás előtti amerikai magaskultúrákban

Az út, utazás motívumai számos szépirodalmi mű alapjául szolgálnak. Az úton levéshez sok esetben egy szimbolikus jelentésréteg társul, illetve mint térváltó gyakorlat szoros összefüggésben áll a határ, az idegenség fogalmával, illetve új kultúrák megismerésével. A kurzus célja, hogy beemelve a már említett fogalmakat, kortárs műveken keresztül vizsgáljuk a szövegekben körvonalazódó teret, különös tekintettel a közép- és kelet-európai régióra. Többek között Kun Árpád, Szálinger Balázs, Závada Pál és Végel László alkotásait elemezve az utazási irodalomhoz kötődő műfaji hagyományok is a vizsgálódás középpontjába kerülnek.

• BMVD-135:07 (közismereti kurzus), 2022-2023 tavaszi félév
• Helye: D. épület II. em. 215
• Szerda, 12:00-13:30
• Oktató: Goda Regina, PhD-hallgató

A Frantz Fanon A föld rabjai (1961), Marta Harnecker A történelmi materializmus alapfogalmai (1969) és Edward Said Orientalizmus (1978) című kötetéből válogatott részletek feldolgozása során különböző vitamódszerek alkalmazásával igyekszünk a művekben tárgyalt főbb problémákat (gyarmati erőszak, imperializmus, a Másik stb.) körüljárni.

A kurzus teljesítéséhez a hallgatóknak a tárgyalt művek egy-egy fő fogalmát bevezető szöveges-vizuális ismertetést kell csoportmunkában elkészíteniük.

• Fanon, Frantz, A föld rabjai [Les Damnés de la Terre, 1961], ford. Kovács Anikó és Staub Valéria, elősz. Sartre, Jean-Paul és Marton Imre, Bp., Gondolat, 1985 (Politikai gondolkodók).
• Harnecker, Marta, The Basic Concepts of Historical Materialism [Los conceptos elementales del materialismo histórico, 1969], ed. Suchting, W., [Sydney], USYD Department of General Philosophy, 1976. – a műből vett részleteket magyar fordításban tesszük elérhetővé a hallgatók számára
• Said, Edward W., Orientalizmus [Orientalism, 1978], ford. Péri Benedek, Bp., Európa, 2000.

A kurzus adatai:

• BBN-ESZ-402:153
• kedd, 14:15–15:45
• Múzeum körút 6–8., 34-es terem (földszint)
• Oktatók: Lendeczki Kinga (lkinga.89@gmail.com), Tóth Anna (toth.anna.91@gmail.com) és Tóth Károly (toth_karoly@alumni.ceu.edu)

Mindenekelőtt áttekintjük a vallásdefiníciók legfontosabb típusait és foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy van-e értelme egyáltalán vallásról beszélni. Ezt követően a hétköznapi hitek és a vallási hitek különbözőségét, a vallási reprezentáció jellemző szerkezetét, a vallási jelzések természetét, valamint az ezekhez kapcsolódó, a vallási jelenségek kialakulását és fönnmaradását illető magyarázatokat vizsgáljuk. A klasszikus vallásfilozófiai problémák közül a következőket tárgyaljuk. Értelmesek-e a vallási állítások? Mi jellemzi az istenséget a nyugati teológiai és filozófiai hagyomány szerint. A priori istenérvek. A posteriori istenérvek. A rossz létezésén alapuló ateista érv.

• Oktató: Borbély Gábor
• BBV-020.010, BMVD-020.01
• Kedd 14:00-15:30
• I ép. 228.

Az egyes témák az oktatók saját kutatásai, valamint a tárgyalt közösségek által használt nyelveken megjelent, magyarul többnyire nem elérhető források alapján kerülnek bemutatásra.

A kurzus tartalma: A nyelv veszélyeztetettségének fogalma, a veszélyeztetettség mértéke. A nyelvpolitikai modellek, revitalizációs projektek. Balti-finn példák: lív (kihalt, kihaló vagy újjászülető nyelv?) délészt (nyelvjárás, nyelvjárási standard). A Kárpát-medencei magyar nyelvterület kisebbségi régiói. A szakterminológia a nyelvek életképességében. Finnugor/uráli nyelvű népek Oroszországban térben és időben, a nyelvhasználatot meghatározó jogi keretek. Nyelv és politika a kisebb balti-finn, a Volga-vidéki és szibériai finnugor-uráli közösségeknél: esettanulmányok, jó gyakorlatok. Online erőforrások és a nyelvi revitalizáció. A jegyszerzés követelménye: a kurzus témájához kapcsolódó önálló projektmunka elkészítése (oktatói konzultációk segítségével) és bemutatása.

• Kód: BBN-FUG-224
• F. Gulyás Nikolett, Pomozi Péter, Salánki Zsuzsa
• Időpont: CS, 14:00-15:30
• 1088 Múzeum krt. 4., I/029 (Szopori-könyvtár)
• További információ: salanki.zsuzsanna@btk.elte.hu

Jelenleg körülbelül 6-7000 nyelvet beszélnek az emberek szerte a világon. Ez a csodás sokféleség persze egyenetlenül oszlik meg mind földrajzi szempontból, mind a beszélők számát tekintve, és ha a jelenleg érzékelt folyamatok folytatódnak, egyes becslések szerint a század végére ezeknek a nyelveknek akár a fele is teljesen eltűnhet, miközben néhány nyelv még nagyobb tért hódít. Mik vezetnek oda, hogy egy nyelv veszélyeztetetté válik, és aztán esetleg el is tűnik? Mit veszítünk egy-egy nyelv kihalásával? Mely nyelvek veszélyeztetettek, és hogyan osztályozhatók a nyelvek veszélyeztettség szempontjából? Mennyire sikeresek az újjáélesztési kísérletek? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a kurzus során.

• Oktatók: Baló András Márton és Lovas Anna
• BBV-025.24, BMVD-025.24