Kurzusajánló | 2024-25 tavaszi félév

Az előadás különböző nyelvi színtereken végzett vizsgálatok eredményein keresztül ismerteti a kommunikációs kutatások alkalmazási lehetőségeit. Így többek között kitér a hivatalos nyelvhasználat, a tudományos írás, a tanár-diák kapcsolat, a szaknyelvek, azon belül is az egészségügyi kommunikáció jellemzőire, a fordítás és tolmácsolás kérdésköreire. Továbbá betekintést ad az asszertív nyelvhasználat és a konfliktuskezelés, valamint a meggyőzés és manipulálás néhány nyelvi és társas jellemzőjébe.

Az előadást mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek a kommunikációtan mindennapi alkalmazási lehetőségei.

• Kuna Ágnes egyetmi docens, kuna.agnes@btk.elte.hu
• BMA-ANYD-221
• előadás, 4 kredit
• S:14:00-15:30
• D épület, földszint 22. (könyvtár)

A kurzus jellemző témakörei: A névadás történeti, társadalmi és kulturális változatossága. A személynevek mint etnikai és társadalmi szimbólumok. A keresztnévválasztás, házassági névviselés gyakorlati kérdései. Névmenedzselés, névtervezés, személy- és helynévpolitika határokon innen és túl. A tulajdonnevek fordításának problémái. A nevek szótári feldolgozásának kérdései. Névkorpuszok, adatbázisok, névkereső és névföldrajzi alkalmazások. Tulajdonnevek a laikus és dilettáns feldolgozások csapdájában. A nevek felhasználhatósága más tudományokban és/vagy gyakorlati célok szolgálatában.

• Dr. Farkas Tamás habil. egyetemi docens (farkas.tamas@btk.elte.hu)
• BMA-ANYD-244
• K, 8:30-10:00
• A épület 233.

Ennek részeként szó esik a művészet modern intézményrendszerének kialakulásáról (múzeumok, szalonok, műkritika, műgyűjtés), az antik minta szerepéről, a történeti hősök változó alakjáról, és a múlthoz való viszony radikális átalakulásáról (a historizmustól a szimbolizmusig), a tájképfestészet változásán keresztül a természethez való viszony átformálódásáról, a tudatalatti démonainak megformálásáról (Goya és a romantika kapcsán), a modern nagyvárosi élet újszerű képeiről (realizmus és a francia impresszionisták), az idegen kultúrák ábrázolásának metódusairól (orientalizmus és Gauguin), valamint a nő századfordulón átformálódó képéről (szecesszió és szimbolizmus, Klimt).

• Révész Emese
• MŰV-381 – Egyetemes művészet a 19. században
• csütörtök, 12.00-13.30

Először a megkülönböztetés politika- és társadalomfilozófiai módszertani szerepét vizsgáljuk, amelyet a politikai hatalomgyakorlás és a hatalomgyakorló kilétének igazolásában betölteni hivatott.

A második részben a jogok természetes illetve politikai jellegét vizsgáljuk, továbbá a jogok természetének a politikai hatalomgyakorláshoz, a társadalmi státuszhoz, a családi és egyéb társadalmi viszonyokban gyakorolt magánhatalomhoz, valamint a politikai hatalom megdöntésének igazolhatóságához való viszonyát elemezzük.

A kurzus harmadik részében a magántulajdon természetes/természeti vs. politikai jellegét és ehhez kapcsolódóan a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek kiemelkedő modern igazolásait és kritikáit hasonlítjuk össze.

Végül arra térünk ki, milyen erények szükségesek a politikai együttéléshez, s ezek közül melyek természetesek, melyek pedig a politikai közösség együttélésének, hatalom-gyakorlásának eredményei.

• Mráz Attila
• Kedd, 12.00-13.30
• I épület, 1. emelet, 129.

A kurzus négy részre tagolódik. A rövid, elsősorban módszertani bevezető egység a továbbiakban használandó alapvető fogalmakkal, módszerekkel ismerteti meg a hallgatókat.

A második egység arra a kérdésre keresi a választ: miért igazolható az államok léte, és milyen államok léte igazolható? Ebben a részben a politikai autoritás és legitimitás néhány befolyásos – klasszikus ill. kortárs – elméletén keresztül az anarchia és az állam mibenlétével, a szuverenitással, a jogállamiság ideáljával, az egyéni jogok jelentőségével, a többségi döntéshozatallal és annak korlátaival foglalkozunk.

Ezután a harmadik egységben az elosztási igazságosság – a jövedelem és vagyon, előnyök és hátrányok morálisan helyes elosztásának – legfontosabb elméleteibe tekintünk be. Ennek az egységnek a fókuszában az a kérdés áll, hogy az egyéni szabadság és a magántulajdon hogyan egyeztethető össze az emberi egyenlőség valamilyen ideáljával.

Az utolsó nagy egységben néhány, az egyén és a politikai közösség viszonyát érintő, a modern európai politikai gondolkodást meghatározó elméleti kihívással ismerkedünk meg: a család/magánszféra és a politikai autoritás határaival, a vallási alapú politizálás elméleti problémáival, a hagyomány szerepével a politikában, és a nemzet fogalmával, illetve lehetséges politikai szerepeivel. Az utolsó modul témái közül a hallgatók választása nyomán dolgozunk fel kettőt.

• Mráz Attila
• BBV-020/342; BMVD-020/6
• Kedd, 14.00-15.30
• I épület, 1. emelet, 129.

• Oktató: Kovács András Bálint
• Kód: FLMD16-111.24
• Előadás
• Időpont: szerda, 14.30-16.00
• Helyszín: Múzeum körút 6-8. (Főépület), fszt. 34.

A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a könyvkötés vázlatos történetével, a könyvkötések típusaival és jellegzetességeivel, ill. a vonatkozó szakirodalommal, valamint a legjelentősebb hazai gyűjteményekkel.

• Dr. Bibor Máté egyetemi adjunktus
• BMA-IKTD-334

A tananyag tudatosításához elengedhetetlen, hogy az adott témakörből kiválasztva a tanár a hozzá legközelebb álló művet átütően - az érzelmekre és az értelemre együttesen hatva - tudja interpretálni. Ehhez tanulásra, gyakorlásra van szükség, hiszen a vers az, amit mondani kell - Kányádi Sándor szép gondolata is a vers megszerettetésének egyik módjára, talán legfontosabbra biztat.

Ez a speciális kollégium több éves módszertani tapasztalat átadásával a fenti célkitűzéseket kívánja szolgálni. Havas Judit irodalomtörténész, Artisjus-díjas elődóművész. www.havasjudit.hu

• Havas Judit
• BBV-060:31; OT-MAGY-321
• csütörtök 13:30-15:00
• A épület 331.

Az órákat kéthetente 90 perces blokkokban tartjuk kedden 18-19.30-ig, amelyekre a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területéről hívunk meg szakértőket. A tavaszi félév témái: a polgári és büntetőeljárás lépései, eljárások az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, munkajog, társasági jog, szerződések joga.

• Eszenyi Réka
• kedd 13:00-14:30 kéthetente
• Múzeum krt 4/F 1/11.

Hová vezetnek a világzenében meghatározó műfajként számon tartott fado gyökerei? Mivel magyarázható a sajátosan melankolikus portugál életérzés, a saudade? Miért esznek Kína-szerte egy a portugál pastel de nata-val szinte identikus süteményt? Miért a brazilok játsszák a legszebb focit a világon? Hogyan lesz meghatározó az afrikai ritmus a brazil zene történetében? Hogyan kapcsolódik a legismertebb afrikai elektronikus tánczene, a kuduro Angola függetlenedéséhez?

A félév során a luzofónia különböző olvasataiból kiindulva többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ és bejárjuk a kontinenseken, valamint geopolitikai szférákon átívelő portugál nyelvű világ változatos tereit Brazíliától egészen Kelet-Timorig. A luzofón mátrix feltérképezése során nemcsak a legkülönfélébb kulturális megnyilvánulásait próbáljuk értelmezni a portugál nyelvű világnak, de a cultural studies metodológiája alapján egyúttal igyekszünk feltárni azokat a sokszor láthatatlan, transzkontinentális kapcsolódásokat és cserefolyamatokat, melyek összekötik ezeket a heterogén országokat és hagyományokat.

• Urbán Bálint, egyetemi adjunktus
• BBN-POR17-104 
• Szerda 16:00-17:30
• C épület, földszint 73.

A kurzus áttekinti a bolgárok hiedelemvilágát és népi mitológiájának alapjait. Ismertetjük a világról, az emberről, a természetről alkotott elképzeléseket, a természetfeletti lényeket (pl. sárkányok, tündérek, vámpírok), illetve a bolgár folklór keresztény elemeit (Isten, angyalok, ördögök, szentek).

Követelmények: Kiselőadás mitológiai témakörből, írásbeli teszt

• BBV-143.431, BMVD-143.431, 2 kredit
• Oktató: Dr. Menyhárt Krisztina, egyetemi docens
• Péntek, 10:30-12:00 (az időpont az igényeknek megfelelően változhat)
• ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, D épület, fszt. 15.

Tematika:

1. Mitológiai fogalmak, a bolgár népi mitológia történelmi gyökerei
2. A világ a bolgár népi mitológiában (népi kozmológia)
3. Növények és állatok a bolgár folklórban (életfa, mitikus és gyógynövények, szent állatok)
4. Az ember a bolgár mitológiában
5. Mitikus lények (sárkányok, tündérek, betegségdémonok, boszorkányok) 1. 
6. Mitikus lények (sorslények, vámpírok, szörnyek) 2. 
7. A bolgár néphit keresztény gyökerei 1. (Isten, angyalok, ördögök)
8. A bolgár néphit keresztény gyökerei 2. (a szentek népi kultuszai)

• Lecturer: Peter Lanchidi

Following an overview of the major traditions, ideas, and worldviews in Western esotericism and the history of the academic study of Western esotericism, the course will be dedicated to the analyses of

Imagery from various esoteric currents and traditions, such as magic, Kabbalah, Christian Kabbalah, alchemy, hieroglyphics, astrology, physiognomy, chiromancy, Rosicrucianism, Freemasonry, Tarot, hypnotism, spiritualism, theosophy, anthroposophy, occultism, and New Age, including their representation in pop culture and abstract art;

Visual expressions of esoteric themes, concepts, and doctrines, such as macrocosm-microcosm, correspondences, sympathies and antipathies, the great chain of being, ancient wisdom, transmutation, medium, ether, number symbolism, humours, occult qualities, powers, and philosophy;

Material culture of esotericism, such as amulets, talismans, magic bawls, philosophers’ stone, key of Solomon, magic circles and squares, and alchemical laboratories;

Visualisation of beings and creatures, such as angels, souls, demons, dragons, serpents, the ouroboros, the phoenix, vampires, and spirits;

Legendary, historical, and popular figures, such as Hermes Trismegistus, Pico della Mirandola, Cornelius Agrippa, Paracelsus, Robert Fludd, Athanasius Kircher, Jacob Boehme, Emanuel Swedenborg, Touzay-Du Chenteau, Franz Anton Mesmer, David Rosenberg, Eliphas Lévi, Papus, Madame Blavatsky, Rudolf Steiner, David Bovie, and Madonna

A szeminárium célja: Áttekintést adni a hallgatóknak Észtország történelméről a kezdetektől napjainkig. Ismeretekkel szolgálni az észt politikai rendszerben, társadalomban és gazdaságban végbe ment változásokról; a témával kapcsolatos legfontosabb magyar nyelvű és külföldi irodalom megismertetése.

A szeminárium tartalma: Őstörténet. Hódítás. A lovagrendi állam, a reformáció, az ún. livóniai és a svéd–lengyel háború. A svéd korszak és az északi háború. Estland és Livland kormányzóság az Orosz Birodalomban. Jobbágyfelszabadítás. A nemzeti ébredés és a nemzeti mozgalom. Az oroszosító politika. 1905. A függetlenség kimondásához vezető út. A tartui béke és a két világháború közötti politikai rendszer. Észtország szovjetizálása és a II. világháború. Kolhozosítás, deportálás, aktív és passzív ellenállás. Az Észt SZSZK. Az ún. daloló forradalom és a függetlenség helyreállítása. Észtország a 20. század végén és a 21. század elején.

• Dr. Bereczki András egyetemi docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• BBN-EST-312
• Sz, 12:00–13:30
• I épület 30.

• Oktató: Lánchidi Péter

A nyugati ezotéria főbb hagyományainak, eszméinek és világképeinek, valamint a nyugati ezotéria tudományos kutatásának történeti áttekintését követően a kurzus a következő témákkal fog foglalkozni:

Különböző ezoterikus áramlatok és hagyományok képi világa, mint például mágia, kabbala, keresztény kabbala, alkímia, hieroglifák, asztrológia, fiziognómia, kiromancia, rózsakereszténység, szabadkőművesség, tarot, hipnotizmus, spiritualizmus, teozófia, antropozófia, okkultizmus és New Age, beleértve ezek megjelenését a popkultúrában és az absztrakt művészetben;

Ezoterikus témák, fogalmak és tanok vizuális megjelenési formái, úgymint a makrokozmosz-mikrokozmosz, korrespondenciák, szimpátiák és antipátiák, a lét nagy láncolata, ősi bölcsesség, transzmutáció, médium, éter, számszimbolika, testnedvek, okkult tulajdonságok, erők és filozófia;

Az ezotéria tárgyi világa, mint például amulettek, talizmánok, mágikus edények, bölcsek köve, Salamon kulcsa, mágikus körök és négyszögek, valamint alkímiai laboratóriumok;

Lények és teremtmények ábrázolása, például angyalok, lelkek, démonok, sárkányok, kígyók, az Ouroborosz, a főnix, vámpírok és szellemek;

Képzeletbeli, történelmi és népszerű alakok, mint Hermész Triszmegisztosz, Pico della Mirandola, Cornelius Agrippa, Paracelsus, Robert Fludd, Athanasius Kircher, Jacob Boehme, Emanuel Swedenborg, Touzay-Du Chenteau, Franz Anton Mesmer, David Rosenberg, Eliphas Lévi, Papus, Madame Blavatsky, Rudolf Steiner, David Bovie és Madonna.

A kurzus tartalma: Őstörténet. A kereszténység megjelenése és a keresztes  háborúk kora. Finnország és a finnek a középkorban. Svédország nagyhatalommá válása. A svéd korszak utolsó évszázada. Az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegsége. A nemzeti mozgalom kibontakozása. Az "elnyomás évei". A függetlenség megteremtése és a polgárháború. A két világháború közötti korszak. Finnország a második világháborúban. A "veszély évei" és Paasikivi politikája. Kekkonen és az aktív semlegesség. Az északi államok együttműködése és a finn gazdasági csoda. Finnország az EU-ban. Finnország napjainkban.

• Dr. Bereczki András egyetemi docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• BBN-FIN20-241
• Cs, 12:00–13:30
• I épület 29.

A kurzus célja: különleges és hasznos ismereteket nyújtani az uráli-finnugor nyelvcsalád nyelveiről, nyelvváltozatairól, történeti, tipológiai és leíró szempontból. A középpontban a nyelv, a nyelvtan és a nyelvészet áll: egy-egy nyelv(csoport) és/vagy egy nyelvészeti megközelítés a vizsgálati szempont.

A kurzus tartalma: Hány finnugor-uráli nyelv van, azaz mitől nyelv egy nyelv. Milyen(ek) a finn, az észt, a balti-finn, a komi-permják, az udmurt, a mari és a szamojéd nyelvek. A finn, az észt és a magyar nyelv kontrasztív szempontból. Tipológiai megközelítések. Etimológia, azaz szófejtés az uráli nyelvek körében. Népnevek, helynevek világa. Az elméletet az egyes órákon gyakorlati mini nyelvleckék egészítik ki.

A jegyszerzés követelményei:  Írásbeli beugró az órákon megadott összefoglaló kérdések alapján. Az órákon megadott továbbvezető szakirodalmak felhasználásával önálló projektmunka elkészítése és bemutatása.

• Salánki Zsuzsa egyetemi adjunktus, (salanki.zsuzsanna@btk.elte.hu)
• BBN-FUG-102
• P, 12:00-13:30
• I épület 29. (Szopori-könyvtár)

A hallgatók információkat szerezhetnek továbbá a fordítók és tolmácsok érdekképviseletei szerveiről, azok működéséről, szabályzatáról, etikai kódexéről. Az előadók között a szakmai szervezetek képviselőin kívül szabadúszó nyelvi közvetítők is szerepelnek, akik hasznos információkat osztanak meg a vállalkozói létről, illetve a piaci lehetőségekről a szakfordítás, tolmácsolás és audiovizális fordítás terén.

• Robin Edina
• csütörtök, 12:30-14:00
• Kerényi terem (Múzeum krt 4/F)

Az előadás tartalma: a magyar helyesírás státusz- és korpuszkérdése, a helyesírási tartományok, a szaknyelvi helyesírások. A helyesírás kézkönyvei. A helyesírási normák: a fonematikusság, az értelemtükröztetés, a hagyomány és az egyszerűsítés. A betűrendbe sorolás. A magán- és mássalhangzójelölés kérdései: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. A külön-és egybeírás. A tulajdonnevek írása. Írásjelezés. Elválasztás. A számok helyesírási kérdései. A tipográfiai alapszabályok. Helyesírás-ellenőrzés, korrektúrázás.

• Dr. Laczkó Krisztina Renáta docens (laczko.krisztina@btk.elte.hu)
• OT-MAGY-120
• Cs, 10:00-11:30
• A épület 47.

A gyakorlaton a hallgatók az új Magyar Nemzeti Helynévtár (mnhp.unideb.hu) készítésébe kapcsolódhatnak be, névadatbázis készítésével és élőnyelvi gyűjtéssel. A kurzus nyitott a magyaron kívül más szakos résztvevők felé is: történelem és néprajz szakos hallgatóknak különösen ajánlott.

• Dr. Bárth János, egyetemi adjunktus (barth.janos@btk.elte.hu)
• OT-MAGY-313
• Cs, 14:00-15:30
• A épület 238.

A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson az irodalomelméleti iskolákról a pozitivizmustól a kortárs irányzatokig (például: pozitivizmus, szellemtörténet, strukturalizmus, hermeneutika, posztkolonialitás, különböző térelméletek, újhumanisztika, biopoétika, irodalmi kartográfia stb.).

Az órán nagy hangsúlyt fektetünk az előre megadott elméleti szövegek tanulmányozására, megvitatására. Az órákon lehetőség van az egyéni vélemények, tapasztalatok megosztására. 

A kurzus teljesítése: az órákon való aktív részvétel, valamint egy rövid esszé elkészítése.

• István Anna, egyetemi adjunktus (istvan.anna@btk.elte.hu)
• BMVD–143:85
• Hétfő 13.00-14.30
• D épület 208. 

• Oktató: Dr. Szabó Balázs
• Csütörtök 10:00-11:30
• BBV-158

A hallgatók egy jelentős katalán regényt is feldolgoznak a kurzus során. A kurzus elvégzéséhez legalább B1-es katalán nyelvtudás szükséges.

• Noèlia Silvestre Castelló
• BBN-IFI-424
• Szerda, 13:45-15:15
• C épület, 1. em. 150., Horányi terem (az ajtón 248 szerepel)

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a katalán nyelv szerkezetével, valamint egyszerű szituációkban képesek legyenek használni azt. Nelvi szint: A1-A2.

• Noèlia Silvestre Castelló
• BBN-IFI-424
• Szerda, 10:15-11:45
• C épület, 1. em. 150., Horányi terem (az ajtón 248. szerepel)

A kurzus célja, hogy a hallgatók elmélyüljenek a katalán nyelv szerkezetében, és bonyolultabb szituációkban is képesek legyenek használni azt. Nyelvi szint: B1-B2.

• Noèlia Silvestre Castelló
• BBN-IFI-422
• Szerda, 12:00-13:30
• C épület, 1. em. 150., Horányi terem (az ajtón 248 szerepel)

A kurzus célja, hogy a hallgatók tökéletesítsék katalán nyelvtudásokat, és bonyolultabb szituációkban is képesek legyenek használni azt. Nyelvi szint: C1-C2.

• Noèlia Silvestre Castelló
• BMVD-134:20
• Szerda, 15:30-17:00
• C épület, 1. em. 150., Horányi terem (az ajtón 248 szerepel)

A kurzus során megismerkedünk a kollaboratív írás módszerével. Miközben ezt az együttműködésen alapuló írásmódot gyakoroljuk, közös tevékenységeken keresztül járulunk hozzá a kollaboratív írás középiskolai alkalmazásának kidolgozásához.

A kurzuson választható módon arra is lehetőség lesz, hogy a hallgatók az oktatókkal közösen vizsgálják a kollaboratív írást, annak folyamatát és sikerességét, valamint középiskolai alkalmazásának kihívásait.

• Dr. Bodó Csanád, egyetemi docens (bodo.csanad@btk.elte.hu), Jenei Kamilla, doktorandusz
• OT-MAGY-313
• Cs, 15:00-16:30
• A épület 331.

A reformkortól a századvég modern törekvésekig ívelő előadások során a különféle képzőművészeti műfajokon keresztül (arckép, történeti kép, monumentális épületdíszítés, biblikus kép, népéletkép, polgári zsáner, tájkép) vizsgáljuk ezt a folyamatot.

Olyan témák kerülnek ily módon fókuszba, mint a Petőfi- vagy Széchenyi-ikonográfia, a Mohács-téma szabadságharc utáni feldolgozásai, a betyárok és cigányok vizuális megjelenítése a korban, vagy Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. 

• Révész Emese
• MŰV-390 - Magyar művészet a 19. században 
• Szerda, 14.00-15.30

A kéthetenkénti előadásokon a szinkrontolmács szakma és a nyelvi szolgáltató ipar kiemelkedően sikeres szereplőivel beszélgetünk, a hallgatóságot is bevonva a kérdezz-felelekbe. Szóba kerülnek majd a nyelvtudás, szakmai képzés, önképzés, stresszkezelés, marketing, vállalkozás és etikus munkavégzés kérdései. A fórum erősen gyakorlatorientált lesz és rendszeres jelenlétet és aktivitást igényel a hallgatóság részéről.

• Eszenyi Réka
• Szerda 14:00-15:30 kéthetente,
• Kerényi teren (Múzeum krt 4/F)

A kurzus témái: az olvasás (és írástudás) változásai; a néma- és a hangos olvasás; az egyéni és a közösségi olvasás; az olvasmányok megválasztása; népszerű olvasmányok a különböző korszakokban.

• Dr. Bibor Máté egyetemi adjunktus
• BBN-KVT19-463

A kurzus célja bevezetőt adni a 13. századi filozófiai gondolkodásba, a következő témakörök keretében:

• A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a 12-13. században.
• A filozófia és a teológia kapcsolata a 13. századi gondolkodásban.
• Porphyriusi szemantika.
• A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa.
• A középkori egyetemek. Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai.
• Istenérvek: Canterbury-i Anselmus (ontológiai istenérv); Aquinói Tamás istenérvei.
• Metafizika a 13. században: Aquinói Tamás.
• 13. századi viták a lélek természetéről.
• A világ örökkévalóságának problémája.
• Az 1270-es és 1277-es elítélő határozatok.

Kurzusadatok:

• Oktató: Németh Csaba
• BBV-020.012; BMVD-020.024
• Kedd, 14.00-15.30
• I épület, 2. emelet, 228.

A kurzuson olyan témák megvitatására kerül majd sor, mint: a filozófia és teológia viszonya a 12. században, a boethiusi örökség, Porphyrius Bevezetése és az univerzáléprobléma, az emberi autonómia és az isteni mindentudás viszonya, Abaelardus etikai elméletei, az abaelardi Historia  calamitatum mint forrás, kortárs szerzők és iskolák.

Kurzusadatok:

• Oktató: Németh Csaba
• BBV-207.01
• Kedd, 16.00-17.30
• I épület, 2. emelet, 221.

Az előadás célja: Kultúra, kommunikáció és retorika összetartozásának, összefüggéseinek megismerése, a nyelv kultúraépítő és -fenntartó szerepének a tudatosítása, a kommunikációs-nyelvi tudatosság fejlesztése, bevezető bölcsésztárgyként gyakorlati retorikai ismeretek (érvelés) nyújtása.

Az előadás tartalma: A kultúra fogalma, viszonya a kommunikációhoz. Kulturális dimenziók. Kultúra és nyelv. A kommunikáció fogalma, fejlődéseinek korszakai. A kommunikáció tényezői, típusai, alaptételei. A kommunikáció szintjei. A hatékony kommunikáció. A nem nyelvi kommunikáció sajátosságai. A kommunikáció és a retorika viszonya. A retorika fogalma, kialakulása, története. A szónok tulajdonságai és feladatai. Az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése. A szónoki beszéd fajtái és főbb jellemzői. A szónoki beszéd részei. Kezdési és zárási technikák. A hallgatóság elérésének útjai. A befolyásolás módszerei: érvelés, meggyőzés, manipuláció. A beszéd kidolgozása. A hatékony információátadás módszerei. Tárgyalástechnika. Retorika és határtudományai. Az e-retorika.

• Oktató: Dr. Krizsai Fruzsina adjunktus (krizsai.fruzsina@btk.elte.hu)
• BBN-XKO16-106
• P, 12:00-13:30
• A épület, 428.

Az utóbbiak közül részletesebben is foglalkozunk a kulturális metaforákkal és metonímiákkal, fordítástudományi kérdésekkel (a reáliák és a tulajdonnevek fordítása), valamint frazeológiai témákkal (pl. szólások, közmondások kulturális beágyazottsága). A szóbeli vizsga mellett – értékelhető féléves órai munka esetén – választható jegyszerzési lehetőség egy kulturális nyelvészeti téma és feladatsor előzetes kidolgozása, órai prezentálása és a csoporttal közös megoldása.

Az órához (kognitív) nyelvészeti alapismeretek szükségesek.

• Dr. Slíz Marianna Ilona egyetemi tanár (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• BMA-MAGD-NY-126, BMA-ANYD-461, BMA-HUND-671
• K, 8:30-10:00
• A épület 331.

Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik szeretnék funkcionális nézőpontból megismerni a magyar nyelvtan rendszerszerű összefüggéseit; áttekintést akarnak kapni a legalapvetőbb grammatikai kategóriákról és műveletekről.

Miről lesz szó? A kurzus azokat a műveleteket tárgyalja, amelyek lehetővé teszik a nyelvi kifejezések összekapcsolását. Ezek a műveletek arra valók, hogy a nyelvi tevékenységben összetett kifejezéseket hozzunk létre, és ezáltal hatékonnyá tegyük egymás megértését.

Csak magyar szerkezeteket vizsgálunk? Alapvetően valóban magyar kifejezések elemzésével foglalkozunk, de hangsúlyt fektetünk a nyelvi kifejezésnek nemcsak a nyelvspecifikus, hanem az általános (főként az emberi kogníció általi) motiváltságára is.

• Dr. Kugler Nóra docens (kugler.nora@btk.elte.hu)
• BBN-MNY11-264, BBN-MNY19-264, BBN-MAM11-264
• K, 12:00-13:30
• A épület 428.

A szakaszok összeválogatásánál fontos szempont volt, hogy a hallgatók forgassák mindhárom kötetet (A tőke 4. könyveként emlegetett Értéktöbblet-elméletek köteteit most figyelmen kívül hagyva), s legalább futólag ismerjék meg a legfontosabb fogalmakat, téziseket, illetve értelmezésük és bírálatuk történetének néhány fontos csomópontját. A kijelölt szemelvényeket minden hallgatónak el kell olvasnia óráról órára. Az órákon bekezdésről bekezdésre haladva történik a szövegrészek értelmezése és megvitatása.

• Forczek Ákos
• BBV-020.33.218; BMVD-020-003
• Hétfő, 14.00-15.30
• I épület, 1. emelet, 123.

• Oktató: Vucskovics Erzsébet 
• Kód: SLA11-202.10

• Kód: BBV-021.9
• Oktató: Gyóni Eszter
• Helyszín: Múzeum krt. 6–8. (Főépület), II. em. 214.
• Időpont: szerda, 16:00–17.30

A szervezetek munkáját és felépítését a 2020-as évek nézőpontjából vizsgáljuk és értékeljük, nyomon követve a tavaszi félév friss világpolitikai eseményeit.

• Eszenyi Réka
• Szerda 12:15-13:00
• Kerényi terem (Múzeum krt 4/F)

A névtan kutatási területei, terminológiája. Név, társadalom és kultúra összefüggései. A mai magyar keresztnévállomány kialakulása, eredet szerinti tagozódása. Keresztnévszótárak és utónévkeresők. A családnevek kialakulása, rendszere. A családnév mint etnikai szimbólum; a hivatalos családnév-változtatások története. A személynév és a nem kérdésköre; a házassági nevek, Személynév és vallás.  Névhasználat és területi megoszlás: névföldrajz. Helynév-szociológia. Név, sztereotípia, előítélet. A tulajdonnevek fordításával kapcsolatos kérdések.

Az óra követelménye valamilyen egyéni minikutatás elvégzése egy szabadon választott névtani témából. 

• Dr. Slíz Marianna Ilona habil. egyetemi tanár (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• BBN-NBT16-326
• kedd 10:00-11:30
• A épület 331.

A kurzust azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a magyar nyelv szöveges adatbázisait (korpuszait), azok használatát és jelentőségét a nyelv vizsgálatában; akik érdeklődnek a számítógépes nyelv- és szövegelemzés technikái iránt; akik szeretnék megismerni a nyelvtechnológia alapvető területeit és azok fejleményeit.

A kurzus betekintést nyújt abba a folyamatba, hogyan jönnek létre ezek a nyelvi adatbázisok, hogyan lehet bennük keresni, lekérdezéseket készíteni, és milyen adatok nyerhetők ki belőlük. Saját korpusz kialakítását és elemzését is megalapozzuk. Továbbá a nyelvtechnológia főbb területeivel és a hazai számítógépes nyelvelemzés eredményeivel is megismerkedünk. A kurzus során végig számítógéppel dolgozunk, így saját gép használata az órákon nem csak lehetséges, de ajánlott is.

• Dr. Simon Gábor docens (simon.gabor@btk.elte.hu)
• BMA-MAGD-NY-127, BMA-ANYD-274
• H, 10:00-11:30
• A épület 229.

Az órákon a következő témakörökről lesz szó: A nyelvtipológia fogalma. A nyelvek sokfélesége, a nyelvhasonlítás módszerei. A nyelvtipológia főbb kutatási területei (morfológiai és szintaktikai kérdések). A tipológiai univerzálék típusai. Szórendi tipológia, esettipológia, a tranzitivitás tipológiája. Cselekvőképesség, referencialitás, topikalitás. Tipológiai adatbázisok. Esettanulmányok a magyar és a rokon nyelvek tipológiájának köréből.

• Dr. F. Gulyás Nikolett egyetemi adjunktus (nikolett.fgulyas@btk.elte.hu)
• BMA-MAGD-NY-324, BMA-ANYD-141
• Cs 14:45-16:15
• I épület 30.

Az előadás a politikai filozófia történetének kiemelkedő és korszakalkotó olvasmányaiból válogat, Platóntól egészen Jean Bodin-ig. Elsősorban Platón, Cicero, Szent Ágoston, Dante és Bodin politikai gondolkodására és államról alkotott koncepcióira fókuszál a kurzus, de kitér olyan szerzőkre is, mint Antiphón, Isokratés, Xenophón, Seneca, Machiavelli, Erasmus, vagy éppen Morus Tamás.

• Molnár Péter
• BBV-020.001; BMVD-020.001
• Hétfő, 12.00-13.30
• I épület, 123.

Az előadás célja: A pszicholingvisztika kialakulásának, előzményeinek, kutatási területeinek bemutatása.

Részletesen tárgyalt területek: az agy, felépítése, agyműködési elméletek. A beszédprodukció folyamata: modellek, vizsgálati lehetőségek. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata: hipotézisek, modellek, az egyes szintek működése, kísérleti megközelítés, a percepciós bázis. A mentális lexikon felépítése, a lexikális hozzáférés. Az anyanyelv-elsajátítás elméleti kérdései, szakaszai, általános és magyar nyelvi sajátosságok. Az olvasás folyamata. Nyelvi zavarok.

A jegyszerzés követelménye: írásbeli vizsga.

• Dr. Bóna Judit egyetemi tanár (bona.judit@btk.elte.hu)
• OT-MAGY-181, BBN-MNY11-291
• előadás, 3 kredit
• K 10:00-11:30
• A épület 428.

Ez az interdiszciplináris kurzus lehetőséget nyújt, hogy a makerspace laborban elérhető eszközöket és módszereket használva olyan gyakorlati tudást szerezz, amely akár könyvtárban, akár iskolában jól kiegészítheti a megszokott kreatív tevékenységeket.

A kurzus során kislétszámú csapatokban dolgozva óráról órára különböző témákban mélyedhetsz el, mint például az mBot robotok programozása, stop motion animációs film forgatása, chatbot készítés vagy a 3D nyomtatás alapjai.

• Winkler Bea egyetemi tanársegéd
• BBV-044:2

A kurzus céljai között szerepel a spanyol nyelvhasználat fejlesztése és automatizálása, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, valamint a hallás- és olvasásértés fejlesztése. A szükséges ismeretek, különösen a szókincs elsajátítása és megszilárdítása érdekében a hallgatók változatos feladatokat végeznek.

A kurzuson való részvételhez minimum C1-es spanyol nyelvtudás szükséges.

• Baditzné Dr. Pálvölgyi Kata, Horváth Lívia
• BMA-FTOD17-214
• Kedd, 12:00-13:30
• C épület, 1. em. 165. (az ajtón 265 szerepel)

Az előadás célja: A szövegek nyelvi szerveződésének és működésének bemutatása a megértett beszédhelyzetben dinamikusan alakuló jelentésképzés szempontjából, amelynek keretében a stílus a szövegek létrehozásának és megértésének integráns részeként nyer értelmezést.

Az előadás tartalma: A szöveg fogalomértelmezésének kérdései. A szöveg a nyelvi interakcióban: adaptáció, figyelemirányítás, kontextualizáció. A protoszövegek és a szövegtípusok, műfajok. A szövegértelem makroszintje: szövegvilág és nézőpont. A szövegértelem mikroszintje: lehorgonyzás, deixis és koreferencia. A szövegértelem mezoszintje: fogalmi séma és topikfolytonosság. A stílus fogalomértelmezésének kérdései. A stílus a nyelvi interakcióban: stílustulajdonítás, stílusminta, stílusérték, stílushatás. A stílus szociokulturális tényezői és tipikus együttállásaik. A nyelvi konstrukciók stilisztikai potenciálja, az alakzatok és a trópusok.

• Dr. Tátrai Szilárd egyetemi tanár (tatrai.szilard@btk.elte.hu)
• OT-MAGY-171, BBN-MAM11-284
• H, 08:00-09:30
• A épület 336.

• Oktató: Dr. Salát Gergely
• BBV-155 és BMVD-155.11
• Csütörtök 16:00-17:30

A test mint politikai, társadalmi és vizuális jelentéshordozó 19-20. századi történetét tematikus egységenként vizsgáló kurzus célja kettős: miközben a hallgatók megismerkednek a téma alapvető szakirodalmával, egyben jártasságot szereznek a történeti és művészettörténeti kutatás módszertanában, benyomásokat szereznek az eltérő vizuális és szöveges, levéltári és sajtóforrásokról.

Az órák olyan témaköröket tárgyalunk, amelyek szervesen kapcsolódnak az emberi test társadalmi és művészeti észleléséhez, konstruálásához és reprezentálásához, valamint olyan politikai és társadalmi konfliktusokhoz, amelyek az ezekről szóló diskurzusuk ki- és átalakulását motiválták a modernitásban.

• Oktatók: Gucsa Magdolna, Lászlófi Viola
• BBV-188.E.1 és BBN-TSP-218.1
• Csütörtök 12.00-13.30

A témakörökről:

1. A test mint a hatalmi viszonyok tere

Vizsgáljuk, hogy miként kerül az uralható test mint a hatalmi viszonyok hordozója a történeti érdeklődés fókuszába, és példákkal illusztrálja, hogy a képzőművészet miként rögzíti ezeket a viszonyokat és az azokat megteremtő ideológiákat az ábrázolt testen keresztül.

2. A test mint kultúrahordozó

A keleti és afrikai testekre vetett európai tekintetet a koloniális hatalomgyakorlás eszközének tekinti, és akként vizsgálja.

3. Osztály és test

Tárgyaljuk, hogy a munkásság testéről alkotott tudás miként válhatott mind a kapitalista, mind a szocialista társadalmakban egyszerre a reprezentáció és a nevelés, a munkások testével kapcsolatos különböző hatalmi szándékok/társadalmi utópiák közvetítőjévé.

4. Nemzet/test

A nemzethez tartozást megtestesítő vizuális attribútumokat vizsgálja: a csoporthoz tartozás antropológiai és néprajzi módszerekkel meghatározott jellegzetességeit és a szimbolikus múltra vonatkozó reprezentációs vizuális művészeti sémákat.

5. Dehumanizált test

A zsidóság kapcsán kisebbségi csoportokra vonatkozó dehonesztáló, filozófiai, morális és korabeli tudományos érvekkel alátámasztott társadalmi képzetektől a fasiszta/nemzetiszocialista propaganda általi dehumanizálásig vezető folyamatra fókuszál. Emellett pedig bemutatja, hogy a szakmai és laikus közönség milyen képzőművészeti ábrázolási tendenciákat kötött a 20. század során a “zsidó karakterhez”.

6. Társadalmi és szexuális hierarchiák a beleegyezés fogalma felől

A különböző történeti korszakokban (ókori, középkori, 18. és 20. század) született vagy azt tematizáló narratív műalkotásokban (film, elbeszélő költemény, regény) szereplő aktusok a beleegyezés fogalma felőli vizsgálata olyan episztemológiai és historiográfiai problémák azonosítását teszi lehetővé, mint a társadalmi normák és struktúrák viszonya, és az ezekre vonatkozó historikus/ahistorikus olvasatok.

7. Normális és deviáns test

A norma és az attól való eltérések (patológiák), illetve ezen eltérések diagnosztikai meghatározhatóságának történeti jellegére mutat rá többek között a projektív tesztek egyike előfeltételezéseinek és korlátainak bemutatásával.

8. Maszkulin és feminin testek I.

Az antropológia, biopolitika, társadalom- és kultúrtörténet által egyaránt az egymáshoz való viszonyban értelmezett maszkulin és feminin jellegzetességek értelmezései történeti jellegének bemutatására koncentrál.

9. Maszkulin és feminin testek II: szőr, szag

Azt vizsgáljuk, hogy az olyan, az emberi testhez hozzátartozó sajátosságok, mint a szagok és a testszőrzet hogyan változtak a modernitás különböző és ezek az átalakulások milyen társadalmi és politikai jelentőséggel bírtak. A szagok olyan normatív kategóriák jelzőiként való értelmezése mint az egészség-betegség, társadalmi helyzet/foglalkozás és vonzalom már a kora újkortól társadalmi szerepet kaptak, így a hozzájuk kapcsolódó művészeti értelmezések és szabályozások is átalakultak. Ezzel szemben a női testszőrzet megregulázása, mint a kapitalista társadalom önfegyelmezési és fogyasztási struktúráinak új terepe csak a nők szerepének 20. századi szerepének megváltozásával, arra adott reakcióként következett be.

This course offers an interdisciplinary exploration of comparative studies and comparative literature, placing special emphasis on the profound influence of Cold War ideologies, politics, and institutions on global literary and cultural developments. Through a close reading of foundational texts and key case studies, the course investigates the dynamic interplay between cultural production, political ideologies, and intellectual frameworks in the 20th century.

More details

• Instructor: Tamás Scheibner
• Codes: BA-ERA-IHLCS-S-10 / MA-ERA-IHLCS-S-10
• Credit: 6
• Room: A/321
• Tuesday, 16:00 – 17:30

A zarándoklat, azaz a szent helyek meglátogatása nemcsak régóta fennálló vallási jelenség, hanem napjaink kultúrájának is fontos, sokrétű, és mindenekelőtt népszerű alkotórésze. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben számos társadalom- és kultúratudomány állította vizsgálódásainak középpontjába, mint például a vallástörténet, a vallásszociológia, a néprajz, a kulturális és szociálantropológia, vagy a turizmuskutatás, hogy csak néhányat említsünk.

A kurzus egyrészt átfogó, a történeti perspektívára is kiterjedő képet nyújt a zarándoklatról, egyrészt mint globális, több vallási rendszerben is előforduló vallási jelenségről, másrészt a zarándoklat nem-vallásos, szekuláris formájáról. A félév során számba vesszük a témával foglalkozó 19-21. századi társadalom- és kultúratudományi kutatás szempontjait, módszereit, legfontosabb eredményeit és a leginkább vitatott kérdéseit, mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos kontextusban. Végül, de nem utolsósorban azokra az interferenciákra is kitérünk, amelyek a zarándoklat-kutatás és a zarándoklás vallási-spirituális vagy szekuláris jellegű, társadalmi-kulturális gyakorlata között jönnek létre.

• Kis-Halas Judit egyetemi adjunktus
• BBN-NEP-502.6 
• kedd 16:30 - 18:00
• Múzeum körút 6-8. (Főépület) fszt. 26.

Az előadás főbb tematikus egységei között szerepelek a különféle vallásdefiníciók, a hétköznapi és vallási hitek különbségei és azonosságai, a vallási reprezentációk szerkezete és a vallási jelzések formái. Emellett szó lesz a vallási állítások problémáiról, az a priori és a posteriori istenérvekről, illetőleg a rossz létezésén alapuló ateista érvekről is.

• Borbély Gábor
• BBV-203.05; BMVD-203.05
• Hétfő, 14.00-15.30
• I épület, 2. emelet, 228.

Szó lesz az ateizmusról, a teizmusról, az agnoszticizmusról, a különféle (ontológiai, kozmológiai, tervezési) istenérvekről és azok cáfolatairól. A csodák, a vallási tapasztalat, a vallás és moralitás, valamint a hit és az értelem viszonya is a kurzus témái közé tartozik, akárcsak a rossz problémája és a halálfélelem.

• Borbély Gábor
• BBV-207.02
• Hétfő, 16.00-17.30

A kurzus célja: alapvető és naprakész képet nyújtani az uráli-finnugor nyelvek illetve beszélőközösségek helyzetéről. Az egyes témák az oktatók saját kutatásai, valamint a tárgyalt közösségek által használt nyelveken megjelent, magyarul többnyire nem elérhető források alapján kerülnek bemutatásra.

A kurzus tartalma: A nyelv veszélyeztetettségének fogalma, a veszélyeztetettség mértéke. A nyelvpolitikai modellek, revitalizációs projektek. Balti-finn példák: lív (kihalt, kihaló vagy újjászülető nyelv?) délészt (nyelvjárás, nyelvjárási standard). A Kárpát-medencei magyar nyelvterület kisebbségi régiói. A szakterminológia a nyelvek életképességében. Finnugor/uráli nyelvű népek Oroszországban térben és időben, a nyelvhasználatot meghatározó jogi keretek. Nyelv és politika a kisebb balti-finn, a Volga-vidéki és szibériai finnugor-uráli közösségeknél: esettanulmányok, jó gyakorlatok. Online erőforrások és a nyelvi revitalizáció.

A jegyszerzés követelménye: a kurzus témájához kapcsolódó önálló projektmunka elkészítése (oktatói konzultációk segítségével) és bemutatása.

• Salánki Zsuzsa, salanki.zsuzsanna@btk.elte.hu
• BBN-FUG-224
• Cs, 14:00-15:30
• I épület 29. (Szopori-könyvtár)

A kezdő, illetve középhaladó kurzusokat párban érdemes elvégezni, a nyelvórát a hozzá tartozó nyelvgyakorlattal együtt.

• Oktató: Nguyen Hong Nhung
• BBV-153:14 Vietnami nyelv kezdőknek 2.
• BBV-153:15 Vietnami nyelvgyakorlat kezdőknek 2.
• BBV-153:16 Vietnami nyelv haladóknak 2.
• BBV-153:17 Vietnami nyelvgyakorlat haladóknak 2.