ELTEfeszt 2020

Az ELTE nyolcadik alkalommal szervezi meg pályaválasztó fesztiválját, ahol az intézmény összes kara bemutatkozik, és a középiskolások első kézből kaphatnak információt az egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról vagy akár a sportlehetőségekről.

Az ELTE oktatói előadásokkal, mintaórákkal adnak ízelítőt tudományos tevékenységükből, emellett az érdeklődők interaktív módon tehetik fel kérdéseiket munkatársainknak és hallgatóinknak az egyetemi életről, a különböző ösztöndíj- vagy tehetséggondozási lehetőségekről.

A Facebook-esemény megosztói egyedi ELTE-s ajándékcsomagot nyerhetnek.

Az ELTE teljes programja

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar programjai

Élő stream

► 15:30-16:30 Dull Szabolcs (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet): Milyen lesz a média, 5, 10, 30 év múlva? És hogyan készít fel rá a kommunikáció szak?

Milyen átalakulás zajlik a médiában? Milyen változások valószínűek, milyen szakmák és feladatok lesznek a média területén? És ez milyen kihívás elé állítja azokat, akik most akarnak a médiáról tanulni? Végigvesszük, mit és miért érdemes tanulni az ELTE-n a médiáról és a kommunikációról úgy is, hogy nem látunk a jövőbe.

Az előadás ide kattintva követhető.

► 16:30-17.00 Gintli Tibor, általános ügyek dékánhelyettese: Bemutatkozik a BTK

► 17:00-19:00 Élő kérdezz-felelek az ELTE BTK HÖK tagjaival

Az előadás ide kattintva követhető.

Visszanézhető előadások

► Dr. Fodor János (Könyvtár- és Információtudományi Intézet): Elfér-e majd minden könyvtár egy robot fejében?

A Könyvtár az évszázadok óta folyamatosan halmozódó emberi tudás szimbóluma. De mi az emberi tudás? Ha a valaha írt összes könyv szövege, az ma már kis helyen is elfér. Ha beletartozik az összes film, fénykép és hangfelvétel, akkor egyetlen robot fejtérfogata kevés, bár egy korszerű robot bizonyára tárolhatja tudását felhőtárhelyeken is. Az emberi tudás szerves része azonban a tudás használata, az értelmezés és az asszociációk is. Ugyanúgy, ahogy a Könyvtárnak is szerves része a katalógus, a könyvtáros tudása, a "tudás a tudásról". A kérdés így az, hogy elég lehet-e a mesterséges intelligencia az emberi tudás kezeléséhez, használatához?

► Dr. Ullmann Tamás (Filozófia Intézet): A szabadság filozófiája

Az előadás a szabadság problémájának bemutatására vállalkozik. Ha nem a fizikai és biológiai természetről beszélünk, hanem az emberi "természetről", akkor az lesz az lapvető kérdés, hogy mennyiben nevezhető egy ember döntéseiben szabad, tetteiért felelős lénynek. A szabadság problémáját három nagy téma felől vizsgáljuk meg: először a szabadság antik, sztoikus felfogását vizsgáljuk, ami a teljes mértékben meghatározott külső körülményekkel szemben az ember belső szabadságára helyezi a hangsúlyt. Utána Kant szabadságfelfogását vizsgáljuk, ami a szabadságot az erkölcsi kötelességben és a morális jó választásában látja. Végül a modern ember először Nietzsche filozófiájában megjelenő szabadságfelfogását, ami a szabadságot esztétikai önteremtésként fogja fel. Amikor szabadságról beszélünk, akkor észrevétlenül keverjük ezeket a felfogásokat. Az előadás az alapvető szabadságértelmezések fogalmi különbségeinek tisztázására vállalkozik és arra, hogy megmutassa: az emberi élet és vilában lét értelmezhetetlen a szabadság egy bizonyos  filozófiai felfogása nélkül.