Tavaszi előadások az ELTE BTK-n

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar nagyelőadásai szabadon látogathatóak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a tavaszi szemeszter óráin február 10. és május 17. között!

A gótika egyetemes művészete

előadó: Takács Imre
időpont: péntekenként, 12.00-13.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

A középkori Európa története

A kurzus témája a középkori nyugati történelem főbb kérdéseinek áttekintése.

időpont: hétfőnként, 12.00–13.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8. II. em., 252. (I. Tóth Zoltán terem)
előadók: Klaniczay Gábor, Nagy Balázs, Novák Veronika

Február 10.	Novák Veronika	Bevezetés: Mire való az előadás? Miért jó a középkor?
Február 17.	Nagy Balázs	A barbár államok kialakulása
Február 24.	Nagy Balázs	A Karoling-kor
Március 3.	Nagy Balázs	A Karoling Birodalom felbomlása és a külső támadások
Március 10.	Nagy Balázs	Egyházi intézmények és korai szerzetesi modellek
Március 17.	Nagy Balázs	A Német-római Birodalom első évszázada
Március 24.	Novák Veronika	Uralkodók és konfliktusok (Anglia és Franciaország, 11-14. század)
Március 31.	Novák Veronika	Királyi hatalom, rendiség és intézmények (Anglia és Franciaország, 11-15. század)
Április 7.	Nagy Balázs	Közép-Európa a 14. században
Április 14.	Marie-Madeleine de Cevins vendégelőadása	Mi a nő? A középkor felfogása a nőkről
Április 28.	Klaniczay Gábor	Vallási reformmozgalmak, Szent Ferenc és a koldulórendek
Május 5.	Novák Veronika	A 14. századi válság és hatásai
Május 12.	Novák Veronika	A százéves háború

A középkori filozófia és teológia története

időpont: keddenként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., I épület, 2. emelet, 228. (Bence György terem)

A Nílus-völgy és szomszédai

időpont: szerdánként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum krt. 4., B épület, földszint 12.

A Nílus-völgy régészete

időpont: hétfőnként 12:00-13:30
helyszín: Múzeum krt. 4., B épület, földszint 12.

A romanika egyetemes művészete

előadó: Takács Imre
időpont: keddenként, 10.00-11.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

A romanika művészete Magyarországon

előadó: Takács Imre
időpont: keddenként, 12.00-13.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Az antik művészet története

időpont: hétfőnként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, II. em., 212.

Bevezetés a művészettörténetbe

előadó: Rényi András
időpont: hétfőnként, 14.00-15.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Bevezetés a történettudományba

előadó: Dr. Czoch Gábor
időpont: csütörtökönként 14h-15.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8. II. em., 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Bevezetés az ókori egyiptomi kultúrába

időpont: hétfőnként 16:00-17:30
helyszín: Múzeum krt. 4., B épület, földszint 12.

Bolgár népi mitológia

Az előadás áttekinti a bolgárok hiedelemvilágát és népi mitológiájának alapjait. Ismertetjük a világról, az emberről, a természetről alkotott elképzeléseket, a természetfeletti lényeket (pl. sárkányok, tündérek, vámpírok), illetve a bolgár folklór keresztény elemeit (Isten, angyalok, ördögök, szentek).

előadó: Dr. Menyhárt Krisztina, egyetemi docens
időpont: péntekenként, 10:30-12:00
helyszín: Múzeum körút 4., D épület, fszt. 15.

Tematika:

Mitológiai fogalmak, a bolgár népi mitológia történelmi gyökerei
A világ a bolgár népi mitológiában (népi kozmológia)
Növények és állatok a bolgár folklórban (életfa, mitikus és gyógynövények, szent állatok)
Az ember a bolgár mitológiában
Mitikus lények (sárkányok, tündérek, betegségdémonok, boszorkányok) 1.
Mitikus lények (sorslények, vámpírok, szörnyek) 2.
A bolgár néphit keresztény gyökerei 1. (Isten, angyalok, ördögök)
A bolgár néphit keresztény gyökerei 2. (a szentek népi kultuszai)

Dél-Ázsia vallásai

időpont: keddenként 10:00-11:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Egyetemes barokk művészet

előadó: Kusler Ágnes
időpont: csütörtökönként, 14.00-15.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Egyetemes művészet a 19. században

előadó: Révész Emese
időpont: csütörtökönként, 12.00-13.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Egyetemes reneszánsz művészet

előadó: Pócs Dániel
időpont: szerdánként, 10.00-11.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Fordítók és tolmácsok szakmai fóruma

Az előadássorozat célja, hogy a fordítás és tolmácsolás iránt érdeklődők megismerkedjenek a nyelvi közvetítői munka világával, a szolgáltatói oldal által támasztott követelményekkel, tájékoztatást kapjanak a fordítók és tolmácsok elhelyezkedési lehetőségeiről Magyarországon és az Európai Unióban.

A kurzus célja a fordítók és tolmácsok érdekképviseletei szerveinek, azok működésének, szabályzatainak, etikai kódexeinek bemutatása. Az előadók között a szakmai szervezetek képviselőin kívül szabadúszó nyelvi közvetítők is szerepelnek, akik hasznos információkat osztanak meg a vállalkozói létről, illetve a piaci lehetőségekről a szakfordítás, tolmácsolás és audiovizális fordítás terén.

időpont: csütörtökönként, 14:30-16:00
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Görög-római vallástörténet

időpont: csütörtökönként, 10:00-11:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Hellénisztikus filozófia

A kurzus február 19-én kezdődik.

A görög világban – elsősorban Athénban – a hellenisztikus korra sokrétű filozófiai kultúra alakult ki. A platóni Akadémia – melynek filozófusai a korszakban szkeptikus irányt képviseltek – és az újonnan alapított epikureus és sztoikus iskolák éles vitákat folytattak az ismeretelmélet, az etika és a természetfilozófia kérdéseiről. Éliszi Pürrhón egy másik szkeptikus irányt indított el, mely a hellenisztikus kor végén és a császárkorban erősödött meg. A hellenisztikus iskolákban centrális volt az etika, a filozófiát „az élet művészete” gyanánt fogták fel. Egyes irányok a lélek nyugalmát teljes elméleti tanrendszer kidolgozásával igyekeztek biztosítani, mások pedig éppen a teoretikus elköteleződések felszámolásával. A sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus olyan álláspontok, melyek az európai gondolkodás későbbi korszakaiban is fontos szerepet játszottak, különösen a reneszánszban és a kora újkorban. A sztoikus etika újabb virágkorát éli, sokan ma is közvetlenül relevánsnak érzik az életvezetésben. A hellenisztikus iskolák közötti vitákban pedig – például az igazság kritériumára vagy a determinizmus és emberi felelősség kérdéseiben – belső filozófiai érdekességgel bíró érvek fogalmazódtak meg.

előadó: Bene László
időpont: szerdánként 10.00–11.30
helyszín: Múzeum körút 4., I épület, 123.

Az órán vizsgált témák:

Epikureus etika és társadalomfilozófia
Sztoikus etika: az ember morális fejlődése és az etikai cél
Etika és ismeretelmélet a pürrhónizmusban
Ismeretelméleti viták (epikureusok, sztoikusok, akadémikusok, újpürrhónisták)
Ontológia, természetfilozófia, kozmológia (epikureusok, sztoikusok)
Epikureus lélekelmélet
Sztoikus lélekelmélet; a szenvedélyek
Teológia (epikureusok, sztoikusok)
Determinizmus és emberi felelősség (Epikurosz, Khrüszipposz, Karneadész)

Holokauszt-emlékezet, holokauszt-ábrázolások

időpont: csütörtökönként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Indiai művészet (hindu, buddhista, iszlám)

Vizualitásra épülő korunkban alapvető készség a képi világ értelmezése. A kurzus jó alkalmat ad a látásmód fejlesztésére három indiai vallás – a hinduizmus, a buddhizmus és az iszlám – művészetének megismerésén keresztül.

A hinduizmus és a buddhizmus Indiában őshonos, az iszlám pedig kívülről érkezett India földjére; a két civilizáció különbözősége művészetükben is tükröződik. A hindu, buddhista és iszlám művészet belső sajátosságainak megismerése során a kulturális és civilizációs gyökerek feltárására is hangsúlyt fektetünk, amelyek nemcsak az ábrázolt tartalmakban, hanem a gyakorlati megvalósításban (térképzés, technológia, anyaghasználat stb.) is éreztetik hatásukat.

A hindu és a buddhista művészet középpontjában az emberábrázolás szublimált formája áll, amely egy idealizált belső világot vetít a szemlélő elé. A vallási jelentések ábrázolása kódolt formában történik; ez a kódrendszer az ikonográfia, amely az alkotó számára kötelező ábrázolási szabályokat jelent, a befogadó számára pedig kulcsot a kódolt üzenet felfejtéséhez. „Olvasásának” elsajátítása már alapfokon is az indiai művészetek valódi befogadhatóságának élményét ígéri.

Az emberábrázolást tiltó iszlám művészeti megnyilvánulásai között az építészet kap elsődleges szerepet, amely mértani formák ismétlésén és harmóniáján alapuló vizuális nyelvezetet használ. Míg az indiai vallások építészetében a külső megjelenésen van a hangsúly, addig az iszlám építészetben a belső terek és a struktúra kerül előtérbe; az előbbiekben a burjánzó díszítettség, utóbbiban az ornamentika mértani letisztultsága jellemző. Az iszlám művészet befogadását megkönnyítendő, alkalomadtán hazai tapasztalatainkat is segítségül hívjuk.

előadó: Renner Zsuzsanna
időpontok: tömbösítve: február 14., 21., 28., március 7., 14., 21., 14:30-16:00 és 16:15-17:45 között
helyszín: Múzeum körút 4., D épület fszt. 1. (Puskin terem)

Japán történelem

Az előadás a japán történelem 16. századtól napjainkig terjedő időszakát öleli fel.

előadó: Dr. Szabó Balázs
időpont: csütörtökönként, 10:00-11:30
helyszín: Múzeum körút 4., a B épület, 172.

Kapcsolatok az ókori Mediterráneumban: Szöveg az ókorban

előadó: Zólyomi Gábor
időpont: csütörtökönként 16:00-17:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Kereszténység

időpont: hétfőnként 14:00-15:30
helyszín: Rákóczi út 5. IV.em 414.

Késő antik és kora középkori művészet

előadó: Endrődi Gábor
időpont: csütörtökönként, 10.00-11.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Kínai kultúr- és eszmetörténet

Az előadás témája a kínai buddhizmus.

előadó: Dr. Pap Melinda
időpont: szerdánként, 12:00-13:30
helyszín: Múzeuom körút 4., F épület I. emelet 15/1. (Ecsedy Ildikó terem)

Középkori régészet: várak és rezidenciák

előadók: Feld István, Rakonczay Rita
időpont: péntekenként, 10-13 óra között, 5 alkalommal a félévben: febr. 14., febr.28., márc.28., ápr.25., máj.16.
helyszín: Múzeum körút 4., B épület, 1.em. 117.

Az előadások tematikája:

Febr. 14. Fogalmi kérdések és kutatástörténet; az ispánsági várak, királyi/püspöki központok
Febr. 28. Árpád-kor: a nemesség várépítészete; Anjou-kor: a király és a püspökök rezidenciái
Márc. 28. Zsigmond-kor: a király és az arisztokraták rezidenciái; Mátyás és a Jagellók: a király és a püspökök rezidenciái
Ápr. 25. Késő középkori nemesi várépítészet; Castellumok, kúriák, villák
Máj. 16. Komfort és lakhatás a középkori várakban

Kultúra, kommunikáció, retorika

Az előadás célja a kultúra, kommunikáció és retorika összetartozásának, összefüggéseinek megismerése, a nyelv kultúraépítő és -fenntartó szerepének a tudatosítása, a kommunikációs-nyelvi tudatosság fejlesztése, bevezető bölcsésztárgyként gyakorlati retorikai ismeretek (érvelés) nyújtása.

Az előadás tartalma: A kultúra fogalma, viszonya a kommunikációhoz. Kulturális dimenziók. Kultúra és nyelv. A kommunikáció fogalma, fejlődéseinek korszakai. A kommunikáció tényezői, típusai, alaptételei. A kommunikáció szintjei. A hatékony kommunikáció. A nem nyelvi kommunikáció sajátosságai. A kommunikáció és a retorika viszonya. A retorika fogalma, kialakulása, története. A szónok tulajdonságai és feladatai. Az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése. A szónoki beszéd fajtái és főbb jellemzői. A szónoki beszéd részei. Kezdési és zárási technikák. A hallgatóság elérésének útjai. A befolyásolás módszerei: érvelés, meggyőzés, manipuláció. A beszéd kidolgozása. A hatékony információátadás módszerei. Tárgyalástechnika. Retorika és határtudományai.

előadó Dr. Krizsai Fruzsina
időpont: péntekenként, 12:00-13:30
helyszín: Múzeum körút 4., A épület, 428.

Kultusz és művészet

Előadások a kultikus ikonográfia, liturgia, zene, irodalom tárgyköreiből.

időpont: hétfőnként 16:00-17:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Liturgia

A Zsidó vallás és kultúra 3. című kurzus órája.

időpont: csütörtökönként 12:00-13:30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., fszt. 34.

Magyar grammatika

Az előadás a magyar nyelv morfológiai és szintaktikai konstrukcióival foglalkozik szerkezet és művelet egységében, mai magyar nyelvi adatok alapján. Nemcsak osztályozásra törekszik, hanem azoknak a sémáknak és műveleteknek a feltárására is, amelyek révén az összetett nyelvi kifejezések megalkothatók, értelmezhetők.

Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik szeretnék funkcionális nézőpontból megismerni a magyar nyelvtan rendszerszerű összefüggéseit; áttekintést akarnak kapni a legalapvetőbb grammatikai kategóriákról és műveletekről.

Miről lesz szó? A kurzus azokat a műveleteket tárgyalja, amelyek lehetővé teszik a nyelvi kifejezések összekapcsolását. Ezek a műveletek arra valók, hogy a nyelvi tevékenységben összetett kifejezéseket hozzunk létre, és ezáltal hatékonnyá tegyük egymás megértését.

előadó Dr. Kugler Nóra
időpont: keddenként 12:00-13:30
helyszín: Múzeum körút 4., A épület, 428.

Magyarországi barokk művészet

előadó: Velladics Márta
időpont: péntekenként, 10.00-11.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Magyar művészet a 19. században

előadó: Révész Emese
időpont: szerdánként, 14.00-15.30
helyszín: Múzeum krt. 6-8., I. em. 112. (Fülep Lajos terem)

Mesterséges – természetes

Az előadássorozat, amely az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében végzett kutatások témáit fogja össze, a mesterségesség és a természetesség kérdéseit járja körül.

Az előadók e fogalmak különböző tudományterületeken érvényesülő kettősségéből kiindulva tárgyalják többek közt a mesterséges intelligencia alkalmazásával járó szociokulturális és művészeti problémákat, a természethez fűződő viszonyunk történeti és kulturális módosulásait és ezek összefüggésében az „emberi” jelentésének újabb konfigurációit. Ezenkívül kitérnek a társadalmi/természeti, tudatos/automatikus közti határvonások kérdésére éppúgy, mint a különböző kultúrtechnikák – például az emlékezés vagy a névadás – eljárásaira és működésmódjára.

keddenként 18:00-19:30
Múzeum körút 4., A épület, 47. (Gombocz Zoltán terem)

Előadások:

február 11. – Polyák Gábor: A mesterséges intelligencia jogi és etikai kérdései
február 18. – Nemes Z. Márió: Poszthumán hétköznapok
február 25. – Gulya Fruzsina: Természetes egyenlőtlenségek és mesterséges megoldások
március 4. – Vécsey Virág: A természet mint kulturális konstrukció
március 11. – Seregi Tamás: Mesterségesen természetes, avagy természetesen mesterséges – a művészet természetéről
március 18. – Strausz László: Természeti és társadalmi ellentétének változásai az amerikai családi melodrámákban
március 25. – Hargitai Henrik: Nevezéktan és terminológia a bolygófelszíni tájak megkülönböztethetővé tételében
április 1. – Sárai Vanda: Megkomponált természetesség. Performativitás és közösségi média a kortárs művészetben
április 8. – Orbán Katalin: Digitális emlékek és emberi felejtés
április 15. – Papp Zoltán: MI-féle művészet?
április 29. – Kovács András Bálint: A kultúra mint természet
május 6. – Margitházi Beja: Újrajátszás, film, dokumentumfilm
május 13. – Teller Katalin: Néprajzi falvak európai állatkertekben a 20. század első harmadában

Ógörög, római és középkori irodalom: tragédia, komédia, szatírjáték

időpont: hétfőnként 12:00-13:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, II. em., 217.

Ókori és keleti vallások

időpont: csütörtökönként, 08:00-09:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Ókori görög történelem

előadó: Patay-Horváth András
időpont: hétfőnként, 12:00-13:30
helyszín: Múzeum krt. 6-8. fszt. 11.

Ókori Kelet

Az előadás témája a Biblia ókori vallási környezete.

időpont: szerdánként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., A épület, 428.

Ókori történelem

előadó: Patay-Horváth András
időpont: hétfőnként, 10:00-11:30
helyszín: Múzeum krt. 6-8. II. em., 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Posztbiblikus és korai rabbinikus irodalom

időpont: keddenként 8.30-10.00
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, 218.

Pszicholingvisztika

Az előadás a pszicholingvisztika kialakulását, előzményeit, kutatási területeit mutatja be.

Részletesen tárgyalt területek: az agy, felépítése, agyműködési elméletek. A beszédprodukció folyamata: modellek, vizsgálati lehetőségek. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata: hipotézisek, modellek, az egyes szintek működése, kísérleti megközelítés, a percepciós bázis. A mentális lexikon felépítése, a lexikális hozzáférés. Az anyanyelv-elsajátítás elméleti kérdései, szakaszai, általános és magyar nyelvi sajátosságok. Az olvasás folyamata. Nyelvi zavarok.

előadó Dr. Bóna Judit
időpont: keddenként, 10:00-11:30
helyszín: Múzeum körút 4., A épület, 428.

Római irodalomtörténet

időpont: szerdánként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem

Római történelem

előadó: Németh György
időpont: hétfőnként 08:00-09:30
helyszín: Múzeum krt. 6-8. II. em., 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Tudományfilozófia

A kurzus a modern analitikus tudományfilozófiába nyújt bevezetést.

előadó: E. Szabó László
időpont: péntek, 14.00-15.30
helyszín: Múzeum körút 4., I épület, 2. emelet, 224.

Vallásfilozófia

időpont: hétfőnként 14:00-15:30
helyszín: Múzeum körút 4., I épület, 2. emelet, 228. (Bence György terem)

Zsidó történelem

időpont: szerdánként 12:00-13:30
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, II. emelet 233.

Zsidó vallás és kultúra

időpont: hétfőnként 08:30-10:00
helyszín: Múzeum körút 4., F épület, Kerényi Károly terem