Életmentő metaforák

Két évtizedes csökkenő tendenciát követően 2019-től ismét emelkedik Magyarországon a halállal végződő öngyilkossági kísérletek száma. Egy 2018-as összehasonlítás szerint hazánk a harmadik ország az EU-ban a százezer főre vetített sikeres öngyilkosságok számát tekintve. A számok mögött emberek vannak, akik kommunikálnak öngyilkossági gondolataikról, segítséget kérnek szakemberektől és a sorstársaiktól. 

Hogyan lehet növelni a szuicid prevenció hatékonyságát az öngyilkossági szándékról folytatott egyéni diskurzusok vizsgálatával? És mi a szerepük ebben a metaforáknak? Léteznek “szuicid metaforák”?

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a beszélgetés résztvevői, akik egy kutatásban feltérképezték a szuicid gondolatokról szóló fórumbejegyzések metaforikus kifejezéseit. A beszélgetés során azonban tágabb szempontok is előtérbe kerülnek, például hogy mi a metafora jelentősége a mentális problémák őszichológiai kutatásában, hogyan beszélnek a betegek problémáikról az orvossal, és milyen nyelvtechnológiai kihívásai vannak az orvos‒beteg kommunikáció és a mentális zavarokról folytatott diskurzus elemzésének. 

A beszélgetés részvevői Kaló Zsuzsa pszichológus, Kuna Ágnes és Simon Gábor nyelvészek, valamint Bajzát Tímea Borbála nyelvész doktorandusz. Mindannyian az ELTE DiAGram MetaID Kutatócsoport keretében vizsgálták a szuicid szándék és a metaforák összefüggéseit, azzal a céllal, hogy az alapos nyelvészeti elemzésből a pszichológai kutatás és a preventív beavatkozás számára is hasznosítható adatokat nyerjenek.

A beszélgetést Varga Zsuzsanna történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője moderálja.

A Diszciplínák párbeszéde alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely képviselője hív meg szakembereket, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen a BTK kutatási együttműködéseiben sokféle szállal kötődik más hazai és külföldi intézményekhez.

Korábbi alkalmak:
Asszisztensem az AI
Egyiptom és Irak feltárása
Papok és lokális közösségek a 18–20. században
A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok
Gyerekjáték az anyanyelv?
Stréberek, iskolakerülők és tanáraik a 16–18. századi Magyarországon
Genetika, régészet, történelem és antropológia találkozása