Genetika, régészet, történelem és antropológia találkozása: bemutatkozik a HistoGenes projekt

A Diszciplínák párbeszéde című rendezvény alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely vezetője/képviselője hív meg olyan beszélgetőtársakat, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A felkért beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen kutatási együttműködéseinkben sokféle szállal kötődünk más hazai és külföldi intézményekhez.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)” című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A pályázat keretében az ELTE BTK Régészettudományi Intézete és az ELKH BTK Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium közös kutatócsoportja több külföldi partnerrel működik együt (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Wien; Institute for Advanced Study, Princeton, Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte, Jena).

A tervezett történeti genetikai (paleogenetikai) kutatásokkal olyan kérdések is kutathatóvá válnak, amelyek eddig részben vagy egészben a történelem, illetve a régészet hatókörén kívül helyezkedtek el. Kis léptékben vizsgálhatóvá teszik a rokonsági kapcsolatokat egy közösségen belül. Választ adhatnak arra a kérdésre, hogy hogyan is képzelhető el egy család a kora középkorban. Vérségi alapon szerveződött-e meg egy közösség, vagy egy családhoz, közösséghez szociális vagy gazdasági (a háztartásban élő szolgák stb.) alapon is lehetett-e kötődni? A lakóközösségek esetében vizsgálhatók a rokonsági és nemi viszonyok, a társadalmi szerveződés (státusz, hierarchia), a táplálkozás, az életmód, a munkakörülmények, a háború és erőszak előfordulása, az egészség és a betegségek. Magasabb szinten lehetővé válik a heterogén közösségek összetételének vizsgálata. Kérdés, hogy az újonnan érkező népek nagy tömegeket takarnak-e vagy csak egy szűk fegyveres csoportot, akik rátelepedtek a már itt élő lakosságra. De milyen biológiai hátterű csoportok érkeztek, hogyan keveredtek el az már itt talál lakossággal, egyáltalán milyen volt a számarányuk a különböző csoportoknak, megfogható-e törés vagy lakosságcsere. A hunok és avarok esetében vizsgálható a közép- és belső ázsiai genetikai örökséget hordozó csoportok megjelenése a régióban. A projekt keretében a Közép-Duna medence térségében mintegy 6000 temetkezésből származó emberi minta paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. A projekt új dimenziót nyit az ősi DNS genetikai elemzésében és az eredmények történelmi értelmezésében.

A beszélgetés résztvevői:

• Vida Tivadar régész, témavezető, az ELTE BTK Régészeti Intézet igazgatója
• Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium laborvezetője
• Mende Balázs Gusztáv antropológus, az ELKH BTK Régészeti Intézet témacsoport-vezetője

Az eseményt Sonkoly Gábor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitja meg. A beszélgetést vezeti Varga Zsuzsanna, a Tudományos Bizottság elnöke.