Egyiptom és Irak feltárása

Idén lesz 40 éve, hogy Kákosy László megindította azokat a helyszíni kutatásokat Egyiptomban, amely révén tovább nőhetett a magyar egyiptológia nemzetközi beágyazottsága, egyben tágítva annak tudományos horizontját is. Az ELTE égisze alatt alapított „Hungarian Archaeological Mission in Thebes” keretén belül mára az ókori Thébában, annak elitsírjaiban folyó tudományos feltáró munkák komplex kutatásokká nőtték ki magukat, egyben újabb kutatói generációkat vonva be ezekbe.

A thébai nekropolisz régészeti és epigráfiai kutatásai mostanra egy-egy, több síremléket magába foglaló temetőrészletre fókuszálnak. Az itt folyó munka nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, hiszen három koncessziós területen folytatva kutatásokat, azok lefedik a nekropolisz teljes időbeli spektrumát, az Óboridalomtól egészen a későantik-koraközépkor idejéig. Mindez jelentős potenciál a thébai szent táj történetének újabb és tágabb kontextusba helyezését illetően.

Az ELTE Kurdisztáni Régészeti Expediciója 2016 óta folytat ásatásokat Irak Kurdisztáni Autonóm Régiójában, Grd-i Tle lelőhelyén. Ez a feltárás az első olyan kutatómunka, melyet a magyar régészet a mezopotámiai kultúrkör valamelyik helyszínén folytat. A cél az volt, hogy az ókori Elő-Ázsia egyik legjelentősebb államalakulatának, az Újasszír Birodalomnak (Kr. e. 9-7. század) egy igazgatási központját vizsgálják meg közelebbről. A hatalmas, 30 méter magas domb egy hegyekkel körülvett völgy egy részét uralja. A birodalom keleti határvidékén fekszik, közel a mai iráni határhoz, amely az ősi időkben is választóvonal volt, egy meghódított területen. Ennek az ún. tell-településnek a jellegzetessége, hogy az újasszír kor emlékeit későbbi időszakok megtelepedési rétegei fedik, így nem egyszerű a kívánt szinteket elérni.

A magyar szakemberek a hét évad során hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a későbbi hellénisztikus-pártus kori (Kr. e. 3 – Kr.u. 3. század) településről és késő iszlám kori erődről (18 - 19. század) is, de az is kiderült, hogy a domb története több mint 9 ezer évet fog át.

Ezekről a kérdésekről lesz szó a Diszciplínák párbeszéde című beszélgetéssorozat következő alkalmán, ahol Dezső Tamás, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék professzora, Kalla Gábor, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék docense és Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszék vezetője beszélget az Egyiptomban és Irakban folyó magyar helyszíni kutatásokról. 

A beszélgetésből kiderül, hogy milyen nehézségekkel kell egy kutatócsoportnak megküzdenie a Közel-Keleten, milyen szakemberek dolgoznak együtt, miért éri meg mégis itt ásni, és milyen eredményekkel kecsegtet egy jövőbeli terepmunka. Moderál Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Történeti Intézet).

A Diszciplínák párbeszéde alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely képviselője hív meg szakembereket, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen a BTK kutatási együttműködéseiben sokféle szállal kötődik más hazai és külföldi intézményekhez.

Korábbi alkalmak:
Papok és lokális közösségek a 18–20. században
A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok
Gyerekjáték az anyanyelv?
Stréberek, iskolakerülők és tanáraik a 16–18. századi Magyarországon
Genetika, régészet, történelem és antropológia találkozása