Asszisztensem az AI
2024. május 23. 18:00 - 19:30
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, fszt 39.)
2024. május 23. 18:00 - 19:30
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, fszt 39.)
A nagy nyelvmodellekre épülő szolgáltatások, akár akarjuk, akár nem, beépülnek az életünkbe. Ami néhány évvel ezelőtt még tudományos fantasztikus regényekben létezett csak, vagyis hogy mind szélesebb körben használják a tudósok a csevegőszolgáltatások "segítőkész asszisztenseit" kutatásaik és publikációik megírásának támogatására, valósággá vált.
De hogyan is működnek ezek az "asszisztensek"? Melyek a potenciális jó és rossz gyakorlatok a felhasználásuk területén, milyen előnyökkel jár és milyen veszélyeket rejt a generatív mesterséges intelligencia a bölcsészettudományi gyakorlatban? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a koránt sem magától értetődő válaszokat a beszélgetés résztvevői, akik maguk is aktív szerepet vállalnak generatív MI alkalmazások fejlesztésében, a számítógéptudomány, a filológia, az irodalom- és nyelvtudomány, valamint a filozófia határterületein.
A beszélgetés résztvevői Nemeskey Dávid Márk és Simonyi András nyelvtechnológus kutatók, akik MI alapú nyelvfeldolgozást oktatnak egyetemünk Informatikai Karán, valamint Palkó Gábor digitális filológus, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és a Digitális Bölcsészet Tanszék vezetője. Mindhárman tagjai annak az ELTE-n működő, a BTK és az IK oktatóiból és hallgatóiból álló kutatócsoportnak, amelynek célja a magyar nyelvre optimalizált, és kutatási célokra is alkalmas nyelvmodell elkészítése. A beszélgetést Varga Zsuzsanna történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője moderálja.
A Diszciplínák párbeszéde alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely képviselője hív meg szakembereket, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen a BTK kutatási együttműködéseiben sokféle szállal kötődik más hazai és külföldi intézményekhez.
Korábbi alkalmak:
Egyiptom és Irak feltárása
Papok és lokális közösségek a 18–20. században
A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok
Gyerekjáték az anyanyelv?
Stréberek, iskolakerülők és tanáraik a 16–18. századi Magyarországon
Genetika, régészet, történelem és antropológia találkozása