2015 és 2019 között részt vettem a Magyar-szlovén nagyszótár szerkesztésében. A szótár az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Akadémia Kiadó együttműködésében készült. A szótár a magyar-szlovén szókészlet legnagyobb terjedelmű korpusza, közel 75 000 szócikket tartalmaz. Az online szótár célja, hogy segítse a nyelvtanulókat, valamint a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar nemzetiségű felhasználókat. A szótár bővítése 2020-ban folytatódott, az új lexikográfiai projektben a szócikkek kiegészítésével és új szócikkek írásával foglalkozom.

Kutatásaim középpontjában a szlovák és szlovén irodalmi nyelv története áll, azon belül is az irodalmi nyelv kérdése a Békés megyei szlovák és a muravidéki szlovén evangélikus egyházközségekben. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a két népcsoport közös államban élt, gyülekezeteik a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartoztak. 

A muravidéki szlovén és a Békés megyei szlovák evangélikusok nyelvhasználati szokásai jelentős mértékben különböztek egymástól az első világháború előtt. A Békés megyei szlovákok a 18. században telepedtek le az Alföldön, az egyházi életben a biblikus cseh nyelvet használták irodalmi nyelvként. Ezzel ellentétben a muravidéki szlovének saját irodalmi nyelvvel rendelkeztek, miután 1771-ben Küzmics István lefordította muravidéki szlovénre az Újszövetséget. A történeti szociolingvisztika módszertanával arra keresek választ, hogy a közép-európai nemzetek öntudatra ébredése után a periférikus területen élő Békés megyei szlovák és muravidéki szlovén evangélikusok hogyan viszonyultak a központilag kodifikált irodalmi nyelvhez, milyen tényezők befolyásolták a szlovák és szlovén irodalmi nyelv térnyerését az Alföldön és a Muravidéken.