Varázsló-életpályamodellek a klasszikus indiai irodalomban

A legrejtélyesebb ókori indiai irodalmi mű talán A nagy mese: a manók nyelvén írták, varázslókról szól, és az eredeti szövege elveszett. Szerencsére több indiai nyelven is fennmaradtak feldolgozásai, és a nagy szanszkrit eposzok mellett ezek a kalandos, szerelmes, mágikus mesék és szereplőik jelentették a legfontosabb alapanyagot a drámaírók számára is. Teleportáció és gondolatolvasás, szerelmi bűbáj és fekete mágia: mindezekről és a tantrikus adeptusokról is szó lesz az előadáson.

Dezső Csaba az ELTE Indológia Tanszék habilitált egyetemi docense, szanszkrit nyelvet és irodalmat, valamint a premodern Dél-Ázsia kultúrtörténetével kapcsolatos tárgyakat tanít. Kutatási területe a szanszkrit filológia és a klasszikus Indiai szépirodalom.