Picasso Guernicája mint háborúellenes "monumentális propaganda"

Mint ismeretes, a Franco vezette jobboldali-falangista lázadókkal élet-halál harcot vívó spanyol köztársasági kormány 1937 elején Picassót bízta meg azzal, hogy készítsen nagyméretű pannót az 1937 júliusában megnyitni tervezett párizsi világkiállítás spanyol nemzeti pavilonja számára. A természeténél fogva inkább apolitikus festő eredetileg egy műtermi jelenetet akart festeni, amelyben a művészet szabadsága mellett tett volna hitet. A megbízás politikai jelentősége azonban nyilvánvaló volt, hisz az akkor már világhírű, Párizsban élő festőt, akit az előző év őszén az új, demokratikusan megválasztott kormányzat a Prado múzeum élére nevezett ki, egyértelműen a köztársaságiak támogatójának számított.

A békés tervet azonban felborította a történelem: 1937. április 26-án a náci Németország Franco-t támogató légiereje (az ún. Condor-légió) lebombázta a baszk kisvárost, Guernica-t. és ezerötszáz ártatlan civilt ölt meg. A hír felháborította Picassót és azonnal a monumentális pannó tematikájának módosítása mellett döntött. Az új mű koncepciója aligha volt független a világkiállítás politikai kontextusától, amelyet a Harmadik Birodalom és a sztálini Szovjetunió agresszív propagandisztikus jelenléte határozott meg. Előadásomban a mű képi-formai kvalitásait egy autonóm művész a totalitárius propagandával szembe szegülő adekvát válaszaként értelmezem.

► Regisztrációköteles esemény! Részvételi szándékát a lap alján található űrlap kitöltésével tudja jelezni április 21. éjfélig. A kapcsolódó adatkezelési tájékoztató itt olvasható.