Orosz irodalom és irodalomkutatás

A tudományos konferencián az Irodalomtudományi Doktori Iskola Orosz irodalom és irodalomkutatás – összehasonlító tanulmányok doktori programjának jelenlegi és korábbi hallgatói, oktatói adnak elő, a doktori program alapítójának, Kovács Árpád (DSc) professor emeritus 75. születésnapjának tiszteletére.

Az „Orosz irodalom és irodalomkutatás” doktori program létesítése és a keretében folyó oktatási és tudományos tevékenység eredeti célja – a program alapítója (1994), Kovács Árpád egyetemi professzor meghatározása szerint – elsődlegesen a „klasszikus” orosz irodalomnak és értelmezési hagyományainak a tanulmányozására irányult. A művek, életművek és történeti létmódjuk, kulturális dinamikájuk disszertációs tárgyalásának lehetőségeit a mai napig az az igény motiválja, hogy az irodalmi-kulturális folyamatok és a filológiailag megalapozott szöveginterpretációk poétikai és recepciótörténeti „olvasatainak” a kialakítására lehetőség nyíljék (ideértve a tágabb kortárs kulturális szövegbefogadást is), elméleti kontextusok kialakításával.

A program a felsorolt szempontok összefogására törekedve kezdetektől fogva igyekezett témakínálatában együtt tartani az orosz irodalom klasszikus szövegformáinak, azok irodalmi-kulturális átlényegüléseinek, a bennük megnyilatkozó egyedi íráspoétikáknak és a rájuk vonatkozó irodalmi, bölcseleti és szélesebb merítésű és szövegmédiumú befogadástörténetnek kutatási perspektíváit. Mindezekhez kapcsolódóan irodalomelméleti, illetve tudománytörténeti megközelítéseknek elmélyült kidolgozásához nyújt ösztönzést.

Program

Bevezetés, moderálás: Kroó Katalin

10.15–11.00 • Nyitó előadás

Kovács Árpád: Poétika a doktorantúrán

11.00–11.30 • A poétika „felületei”

S. Horváth Géza: A poétikáról – mai szemmel

Kroó Katalin: Egy Dosztojevszkij-bekezdés „agyonolvasásának” poétikai közvetítő erejéről

11.30–12.00 • Elmélet és olvasat

Molnár Angelika: A metaforaelméletek rövidvázlatos áttekintése

Nagy István: Útban a Másik felé... (A Szonyecska regénye antropológiai olvasatban)

12.00–12.30 

Kávészünet

12.30–13.30 Dosztojevszkij és a recepció kontextusai

Horváth Kornélia: Gondolatok Pilinszky Dosztojevszkij-képéről

Gyöngyösi Mária: Néhány Dosztojevszkij-motívumról Bloknál

Vandan Zaya: Dosztojevszkij (újra)felfedezése Mongóliában

Alexandra Banchenko: Рецепция Ф. М. Достоевского в творчестве Л. Ф. Достоевской

13.30–14.00

Szakmai beszélgetés

14.00–14.45

Ebédszünet

14.45–15.45 • Egy század vége – egy új század kezdete

Selmeczi János: Senilia: az önértelmező írás műfaja (Turgenyev: Költemények prózában)

Zoltán Dominika: A véletlenszerűség szerepe Csehov elbeszéléseinek ébredés-szüzséjében

Juracsek Kata: Az átmenet poétikája Csehov Gyilkosság című elbeszélésében

Hadikné Végh Katalin: Drámamegújítási kísérletek az orosz századelőn: Leonyid Andrejev dramaturgiája

15.45–16.30 • Újra Dosztojevszkij és „tovább”…

Tóthpál Sarolta Krisztina: A hallgatás mint kommunikációs aktus A félkegyelműben

Bali-Farkas Péter: A Voznyeszenszkij híd olvasati perspektívái a Bűn és bűnhődésben

Szocsivko Jelizaveta: Несколько слов о детском магическом мышлении в литературе магического реализма

16.30–17.00 • Az irodalom(tudomány) mint „forrásvidék”

Szekeres Adrienn: A sorsalakulás néhány személyes történeti aspektusa

Kondor-Szilágyi Mária: Az imago agens keresése, avagy kurátori munka intézményi keretek között

17.00–17.30

Szakmai és személyes beszélgetés / Konzultáció