Nemzetközi elitben az ELTE BTK képzései
Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2023-as kiadását, amely idén öt tágabb tudományterületen, azon belül 54 szűkebb szakterületen értékeli a világ vezető felsőoktatási intézményeit. A felmérésben 161 országból összesen 1594 egyetem került be a legjobbak közé, az értékelés során több mint 16 millió tudományos publikációt vizsgáltak meg a 2016 és 2020 közötti időszakból.
Magyarországról összesen kilenc felsőoktatási intézmény szerepel a rangsorban: az öt nagy tudományterületen az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be a rangsoroltak közé, míg egy-egy szűkebb szakterületen a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is szerepel a listán.
Az öt tágabb tudományterületen belül a bölcsészettudományokból csak az ELTE került fel a listára, természettudományokból az ELTE (298.), majd a BME és a Debreceni Egyetem következik (401–450), a mérnöki és technológiai területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (224.), élettudományok és gyógyszerészet területén a Semmelweis Egyetem (264.), illetve Debrecen és Szeged, utóbbiak egyaránt a 401–450. helyen szerepelnek. A társadalomtudományok és menedzsment területen hazai viszonylatban az ELTE és a Corvinus osztozik az első helyen, mindkét intézmény a 401–450. kategóriában végzett.
Az ELTE az öt tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: bölcsészettudományokban a 262., természettudományokban a 298., társadalomtudományokban pedig a 451-500. helyen szerepel.
Magyar viszonylatban mindhárom képzési területen az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az első helyen.
Egyetemünk a pszichológiai képzési területen 2021 óta minden évben egy kategóriával feljebb végzett a rangsorban, a bölcsészettudományi terület pedig csaknem száz helyet javított tavalyi eredményén.
Az ELTE az 54 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest kettővel több, összesen 15 területen szerepel a rangsorban, miután 2023-ban már egyetemünk geológia és geofizika képzései is felkerültek a listára. A QS friss értékelése szerint tizenegy szakterületen az ELTE számít a legjobb felsőoktatási intézménynek Magyarországon.
A 2023-as eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze:
SZAKTERÜLET |
HELYEZÉS A VILÁGRANGLISTÁN |
HELYEZÉS MAGYARORSZÁGON |
---|---|---|
Nyelvészet |
151-200. |
1. |
Régészet |
151-200. |
1. |
Pszichológia |
151-200. |
1. |
Geofizika |
201-230 |
1. |
Geológia |
201-230 |
1. |
Angol nyelv és irodalom |
251-300. |
1. |
Modern nyelvek |
251-300. |
1. |
Jogtudomány |
251-300. |
1. |
Matematika |
251-300. |
1. |
Fizika és csillagászat |
301-350. |
1. |
Mezőgazdaság és erdészet* |
351-400. |
3. |
Neveléstudomány |
351-380. |
1. |
Informatika |
451-500. |
2. |
Biológia |
501-550. |
3. |
Kémia |
551-600. |
3. |
*Az ELTE kutatási területei közül ide számít pl. a zoológia és az ökológia, valamint a food science is
A QS a szakterületi listáin öt indikátor alapján rangsorol. Az első kettő a QS saját felmérései alapján az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik az Elsevier Scopus adatbázisa alapján. A negyedik, 2013 óta alkalmazott mutató a tudományos cikkek számosságát és idézettségüket egyszerre vizsgáló úgynevezett Hirsch-index. Az ötödik indikátor az IRN (International Research Network) az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja. A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, az IRN-t azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák. A felmérés módszertanáról itt olvashat bővebben angol nyelven.
A lista élvonalát idén is az angolszász intézmények uralják: az Amerikai Egyesült Államokból 221, míg az Egyesült Királyságból 106 intézmény került be a rangsorba, a bronzérmes Kína lett 98 egyetemmel. Az első tízbe az EU-tagországok közül Franciaország (73 intézmény), Németország (60 intézmény) és Olaszország (56 intézmény) jutott be. India az ötödik, Oroszország a nyolcadik, Japán a kilencedik, Ausztrália pedig a tizedik helyen áll a listázott egyetemek száma alapján. A nemzetközi rangsor dobogójára egyébként bölcsészettudományi területen sorrendben a Harvard, Cambridge és Oxford, mérnöki területen a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és Cambridge, élettudományokban a Harvard, Oxford és a Johns Hopkins Egyetem, természettudományokban a Harvard, az MIT és Cambridge, társadalomtudományokban a Harvard, Oxford és a Stanford állhatott fel.
A QS World University Rankings by Subject 2023 részletes eredményei ezen az oldalon böngészhetők, az alábbi összefoglalóban pedig arról olvashat, hogy az ELTE hogyan szerepel a mérvadó felsőoktatási rangsorokban.
Forrás: ELTE