Kutatók Éjszakája

Kutatók Éjszakája
09/27

2019. szeptember 27.

ELTE Bölcsészettudományi Kar • 1088 Budapest, Múzeum körút 4-6-8

09/27

2019. szeptember 27. -

ELTE Bölcsészettudományi Kar • 1088 Budapest, Múzeum körút 4-6-8


Az ELTE Bölcsészettudományi Kara idén is színes programkínálattal várja az érdeklődőket a Trefort-kertben. Az Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére.

A 14. Kutatók Éjszakája ismét lehetőséget teremt, hogy az érdeklődők személyesen találkozhassanak a kutatókkal, kipróbálhassák eszközeiket és megismerhessék a munkájukat előadások, vetélkedők, és tudományos-szórakoztató programok keretében. 
Intézményünk munkatársait arra kérjük, további programjaikat a kommunikacio@btk.elte.hu címre küldjék.

Tájékozódás a Trefort-kertben

Germanisztika Intézet

► 14.30-15.30 • R/245

Dr. Balogh F. András, Dr. Péteri Attila: A lúdtolltól az adatbázisokig

A kiállítás bemutatja a szöveges információfeldolgozás történetét a legrégebbi módszerektől – a lúdtollal történő írástól – a legmodernebb eszközökig. A kiállított írógépek, mikrofiche-olvasók, merevlemez nélküli számítógépek bemutatják azokat a kezdeteket, amelyek elvezettek a modern információfeldolgozási technikákhoz. A látogatók interaktív prezentációk keretében ismerhetik meg az ELTE Germanisztikai Intézetében készült adatbázisokat, alkalmazásukat ki is próbálhatják. A tárgyakhoz fűzött rövid magyarázatok átvezetik a résztvevőket a digitális világba.

Dr. Balogh F. András és Dr. Péteri Attila az ELTE BTK Germanisztikai Intézet tanszékvezetői, akik a német irodalomtudomány és nyelvtudomány területén dolgoznak. Mindkét kutató számára kiemelten fontos az információk modern eszközökkel történő gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és értelmezése.

Néderlandisztika Tanszék

► 18.00-21.00 • R épület, 1. emeleti aula

Boterhám! A holland / belga gyermekvonatok az 1920-as években

A hollandiai/belgiumi gyermekvonatok történetét idézzük fel ismeretterjesztő előadások és kezdő holland nyelvóra formájában. A programok között a zsibongóban Néderlandisztika-kultúrtörténeti kvízt és kóstolót szervezünk. 

Előadók:

  • Dr. Réthelyi Orsolya (habilitált egyetemei docens, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője) – Néderlandista, irodalomtörténész, kultúrtörténész
  • Dr. Nagy Roland (ELTE, egyetemei adjunktus), – Néderlandista, nyelvész
  • Jelle Zoon (ELTE) – holland nyelvtanár
  • Gracza Krisztina (ELTE) – tudományos munkatárs

Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke

► 18.00-20.45 • R épület, 1. emeleti aula

Ki tud többet Skandináviáról?

A skandináv országok egyik legnépszerűbb közösségi játéka a quiz, ezért ez a játék ennek a programnak is elmaradhatatlan része. Ki tud tehát többet Andersen vagy Lindgrén meséiről, a krimikről, a skandináv mitológiáról vagy a dán filmekről?

Interaktív nyelvórák a tanszék hallgatóival 

Helyszín: R épület, 151-es terem

► 18.00-18.45 • Interaktív svédóra

A svéd nyelv és kultúra csaknem kétszáz éve töretlenül népszerű Magyarországon. Világhírű írók, zenészek, rendezők és vállalkozók érkeztek Svédországból. Milyen az a nyelv, amelyet Astrid Lindgren, az ABBA és Ingvar Kamprad is beszél? Miért tegeződnek velünk a svéd bútorok? És egyáltalán: miért érdemes megismerkedni a svéd nyelvvel?

► 19.00-19.45 • Interaktív dán nyelvóra

Vicces nyelv a dán. Úgy beszélnek a dánok, mintha forró krumplit nyeltek volna. Hogy képesek megérteni egymást? Az érdeklődők a skandináv nyelvek közül a legnehezebb kiejtéssel rendelkező nyelvet ismerhetik meg a tanszék hallgatóinak segítségével.

► 20.00-20.45 • Interaktív norvég nyelvóra

Mitől dallamos nyelv a norvég? Miért tűnik úgy, mintha kedves óvodások beszélgetnének? Mi a különbség a Norge és a Noreg között és pontosan hány dialektus létezik Norvégiában? Vajon mindenki megérti egymást? Az érdeklődők a magyar nyelvtanulók számára legkönnyebben megtanulható skandináv nyelvet ismerhetik meg a tanszék hallgatóinak segítségével.

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék

A programok az MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoporttal és a Gyermeknyelvi Kutatócsoporttal közös együttműködésben valósulnak meg.

► 16.00-20.00 • A/253

A hang és ami mögötte van: a beszédképzés műszeres vizsgálata

A beszéd és az éneklés hátterében képzőszerveink összehangolt, együttes működtetése áll. Az MTA–ELTE Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagjai artikulációs műszerek segítségével vizsgálják a beszédet és az éneklést. Ezeknek az eszközöknek az az előnyük, hogy a kívülről beszéd közben nem látható beszédképző szervek működéséről nyújtanak képet.

A nyelvultrahang segítségével a nyelv beszéd közbeni mozgása válik láthatóvá. Az elektroglottográf vagy laringográf a gégében a hangszalagok által keltett zönge sajátosságairól ad információkat. A műszerek egyéni kipróbálására 20 perces intervallumokban van lehetőség, az időpontokra jelentkezni kell a lingart.elte.hu honlapon. (18 év alattiak esetében szülői beleegyező nyilatkozat szükséges, melyet kérjük, hogy a jelentkezők egy darab eredeti példányban, a szülő(k) aláírásával hozzák magukkal a rendezvényre.)

► 16.00-22.45 • A/336.

Be-széd-ítő nyelv-elések

Az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék és a hozzá kapcsolódó kutatócsoportok és diákműhelyek előadás-sorozatban járják körül az aktuális kutatási témáikat az udvarlás beszédbeli jellemzőitől az autizmushoz kapcsolódó diskurzusokon keresztül a gyermeki beszéd sajátosságaiig. Az előadások között lehetőség lesz kérdéseket feltenni, javaslatokat megfogalmazni.

A programmal párhuzamosan a témákhoz kapcsolódó játékok várják az érdeklődőket a 320-as teremben, valamint kísérletekben is részt lehet venni a laborban (ez utóbbira jelentkezni a lingart.elte.hu honlapon lehet).

16.00-16.20  Gyermeknyelvi Kutatócsoport: Hogyan beszélnek az ovisok?
16.35-16.55  Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Mi az a fonetika, és mivel foglakozik a fonetikus?
17.10-17.30 Gyermeknyelvi Kutatócsoport: Hogyan változik a beszéd és nyelvhasználat kisiskolás korban?
17.45-18.05 Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Miért értjük olyan nehezen a szöveget a szopránéneklésben?
18.20-18.40  Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Mi köze van az ultrahangnak a beszédhez?
18.55-19.15 Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: A hangszalagok működése és vizsgálata 
19.30-19.50 Fonetikai és pszicholingvisztikai diákműhely: Hogyan udvarolnak a hangszalagok? 
20.05-20.25  Alkalmazott nyelvészeti diákműhely: Intermezzo – avagy mit csinál egy alkalmazott nyelvész? 
20.40-21.00 Maronics Lilla: Beskatulyázva -- autisztikus narratívák nyelvész szemmel
21.15-21.35 Sipos Cintia: Katy's Wild Foal mint Póni születik. Gyermek- és ifjúsági könyvek címeinek fordítása angolról magyarra 
21.50-22.10 Illés Klaudia: Rókai rókának mi jutott eszébe...
22.25-22.45 Tudománykommunikáció 250 éve. Egy matematikus a nyelvhasonlításról avagy Sajnovics esete a dán akadémiával Vladár Zsuzsa

A TDK-műhely és a Gyermeknyelvi kutatócsoport játékai

16.00-19.00 • A/320.

Közreműködők:

  • Bartók Márton
  • Bóna Judit (Gyermeknyelvi Kutatócsoport
  • Csapó Tamás Gábor (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
  • Deme Andrea (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
  • Gráczi Tekla Etelka (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
  • Horváth Viktória (Gyermeknyelvi Kutatócsoport)
  • Markó Alexandra (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
  • Mrázik István
  • Puzder Zsófia
  • Száraz Bettina
  • Vakula Tímea (Gyermeknyelvi Kutatócsoport)
  • Vladár Zsuzsa
  • Illés Klaudia
  • Kálmán Nikolett
  • Maronics Lilla
  • Sipos Cintia
  • Vincze Dóra

Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék 

Előadások helyszíne: A épület, 331-es terem

► 15.00-16.30

Lénárt Tamás: A képkorszak után

A „visual studies”-t a modern képtudományokat az a megfontolás hozta létre, hogy a képek szerepe, különösen a XX. század folyamán, egyre jelentősebbé, meghatározóbbá vált a napnyugati kultúrában, s e folyamat megjelenési formáit, hatásait, veszélyeit és előzményeit kutatnunk kell. A XXI. század első évtizedeiben azonban számos jel utal arra, hogy a képtudomány e pozíciói megkérdőjeleződnek, és a képek „új hatalmát” (Boehm) a digitális kultúra egyre erősödő hullámai megdöntik, vagy legalábbis új megvilágításba helyezik. Az előadás arra vállalkozik, hogy e folyamatokat a kortárs közkultúra egyes példáinak segítségével mutatja be.

Lénárt Tamás az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék munkatársaként irodalmárként képelmélettel, az úgynevezett „visual studies” elméleti kérdéseivel foglalkozik, különösen a technikai médiumok fejlődésének tükrében.

► 17.00-18.30 

Kelemen Pál: Vándorló szövegek és sajtóképek a reformkorban

A magyar reformkorban, vagyis 1825 és 1848 között gombamód szaporodnak az irodalmi és családi lapok. Ezeket meg kell tölteni különböző műfajú írásokkal és különböző illusztrációkkal. Miután ebben az időszakban kezd átalakulni Pest és Buda egyetlen nagyvárossá, rengeteg írás szól a nagyvárosi életről: mindennapi élethelyzetekről, szokásokról, embertípusokról. Kialakul az „életkép” műfaja, és kialakul az életképirodalom, amely sokszor illusztrált rövidprózai szövegeket jelent. Hogyan kell életképet írni? Hogyan olvasták ezeket a szövegeket, mire „volt jó”, milyen társadalmi funkciót látott el ez a fajta irodalom? Honnan vették a magyar szerzők a mintáikat? És hogyan vándoroltak ezek a fajta szövegek és képek nyelveken, országokon, újságokon és folyóiratokon keresztül? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Kelemen Pál az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Intézet adjunktusa. Az irodalomtudomány történetével és 19. századi német nyelvű és magyar irodalom mellett a 19. századi rövidprózai műfajokkal és folyóiraodalommal foglalkozik.

Ókortudományi Intézet

Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék 

► 18.00-18.30 • F/233

Niederreiter Zoltán: Újasszír és újbabiloni istenek tanulmányozása múzeumi kutatómunka során

Az előadás az ókori emlékek közvetlen tanulmányozásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A múzeumi gyűjteményekben őrzött tárgyak és felirataik vagy ábrázolásaik vizsgálatának és dokumentálásának módszeréről szeretnék beszélni. A kutatómunkám során készített fényképes dokumentációk és rajzok megismerésén túlmenően szeretném az újasszír és újbabilóni istenvilág legfontosabb alakjait bemutatni az írott, képi és tárgyi források tükrében.

Niederreiter Zoltán Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék adjunktusa (assziriológus, régész és történész). Kutatási területe az ókori Mezopotámia, elsődlegesen az i.e. I. évezredi Asszíria és Babilónia művészete és történelme.

Egyiptológiai Tanszék

► 16.00-16.45 • B/112

Dr. Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig

A Királyok Völgye az ókori egyiptomi Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550–1070) királyainak temetője. Az időszak mindhárom dinasztiája (18–20. dinasztia) itt készítette el sziklasírjait, amelyek falait vallásos szövegek és ábrázolások díszítik. Az előadás a legelső királysírtól, Hatsepszut királynő sírjától kezdve a 18. dinasztia végéig mutatja be, hogyan garantálta az eltemetett király örök életét a sírok felépítése és díszítése.

Dr. Irsay-Nagy Balázs Egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE-n.

 ► 17.00-18.00 • B/112

Dr. Irsay-Nagy Balázs: Az ókori Egyiptom írásai

Az ókori Egyiptom írásbelisége teljesen egyedülálló az ókori és a modern kultúrák között: három különböző írást is használtak, a képszerűségüket végig megőrző hieroglifák mellett az absztrakt jelalakokat használó hieratikus és démotikus írást is. Továbbá: a Kr. e. 3200 körül felbukkanó írott emlékek alapján Egyiptom az egyik olyan térség, ahol az emberiség története során legkorábban kialakult az írás. Miért került sor az írás bevezetésére? Miért volt három különböző írás, és ezek mennyiben hasonlítanak, és mi mindenben különböznek a mai írásoktól? Az előadás ezekre a kérdésekre ad választ, és vállalkozó kedvű részvevők maguk is írhatnak óegyiptomi jeleket.

Dr. Irsay-Nagy Balázs Egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE-n.

► 18.00-19.00 • B/112

Dr. Schreiber Gábor: A thébai el-Khokha temető feltárása

Az ELTE Egyiptológiai Tanszéke 1983 óta folytat kutatásokat a thébai temető magánsírjaiban. Az egyik kiemelt helyszínt az el-Khokha domb déli lejtőjén található újbirodalmi temető képezi, melynek sírjai a Kr. e. I. évezredben és a császárkorban is használatban voltak. Az ásatás történetének rövid áttekintésén túl az előadás a helyszínen végzett epigráfiai és régészeti kutatásokba enged bepillantást.

Schreiber Gábor az ELTE-BTK Egyiptológiai Tanszékének oktatója. 1995 óta vesz részt az ELTE thébai ásatásain, 2003 óta ásatásvezető. A thébai nyugati parton fekvő el-Khokha dombon a 32, -64-, 179 és -400- sz. sziklasírok feltárását irányítja. Kutatási területe az újbirodalmi és későkori régészet, művészet és vallás.

► 19.00-19.45 • B/112

Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban

Az ókori Egyiptom szobrászata napjainkban is nagy hatást gyakorol utazókra és múzeumlátogatókra egyaránt. A tárgyak egyiptomi eredete könnyen megállapítható, a háromezer éven keresztül fennálló kultúra történetében azonban már csak kevesen tudják elhelyezni az egyes darabokat, amelyek keletkezési szempontjai szintén sokak előtt rejtve maradnak. Az előadás a fémszobrászat tanulmányozásába enged betekintést, amely az egyiptológia egyik izgalmas és kevésbé kutatott területének számít. Kiemelt témáját azok a női bronzszobrok alkotják, amelyek többnyire a 22–26. dinasztia időszakára keltezhetők és a rendelkezésre álló adatok alapján az istenfeleségek hivatalához, illetve legszűkebb környezetükhöz köthetők.

Fullér Andrea az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Egyiptológia Doktori Programjának hallgatója. A Szépművészeti Múzeum külső munkatársa, ahol tárlatvezetőként az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyaival ismerteti meg a nagyközönséget. 2012-től részt vesz a Szépművészeti Múzeum graeco-egyiptomi varázsgemmákat összegyűjtő és feldolgozó adatbázisának szerkesztésében, továbbá 2014-től a hazai ókori gyűjteményeket összesítő Hyperión szakmai adatbázis egyiptomi tárgyainak felvitelében és feldolgozásában.

► 20.00-20.45 • B/112

Fullér Andrea: Bubi frizura, avagy a rövid női hajviselet egy különleges típusa az ókori Egyiptomban 

Az ókori egyiptomi ábrázolások hajviseletek egész tárházát vonultatják fel, amelyek közül – a homlokon és a fülek előtt ábrázolt saját haj megjelenítésének köszönhetően – számos esetben egyértelműen megállapítható a paróka viselése. A domborműveken, festményeken és szobor formájában ábrázolt kifinomult női és férfi frizurákról tudjuk, hogy gyakran parókák, de azzal is tisztában vagyunk, hogy az ókori egyiptomiak alkalmanként saját hajukból készítettek frizurát. A rövid, kerek, apró fürtökből álló hajviselt vizsgálatánál szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy parókáról vagy saját hajból készített frizuráról beszélhetünk. Jelen előadásomban az általam tanulmányozott női bronzszobrok rövid, kerek parókájához kapcsolódóan ennek az unisex hajviseletnek egy rendhagyó példáját vizsgálom az Óbirodalom időszakában.

Fullér Andrea az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Egyiptológia Doktori Programjának hallgatója. A Szépművészeti Múzeum külső munkatársa, ahol tárlatvezetőként az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyaival ismerteti meg a nagyközönséget. 2012-től részt vesz a Szépművészeti Múzeum graeco-egyiptomi varázsgemmákat összegyűjtő és feldolgozó adatbázisának szerkesztésében, továbbá 2014-től a hazai ókori gyűjteményeket összesítő Hyperión szakmai adatbázis egyiptomi tárgyainak felvitelében és feldolgozásában.

Romanisztika Intézet

Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

► 19.00-21.00 • C épület, 328-as terem

Dr. Fried Ilona: A harcos költő. Gabriele D Annunzio Fiumében száz év után

Gabriele D Annunzio a XIX. század végének, a XX. század elejének egyik legismertebb, legjelentősebb olasz költője, drámaírója, írója volt, közéleti és politikai szereplő. Bátor katona, az I világháború hőse. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Fiume státusa bizonytalanná vált. Száz évvel ezelőtt, 1919 szeptemberber 12-én mintegy ezerfőnyi csapata élén D’Annunzio elfoglalta Fiumét, hogy Olaszországhoz csatolja. A mintegy tizenhat hónapos megszállás máig széles körben kutatott és vitatott kérdés.

Dr. Fried Ilona az ELTE BTK egyetemi tanára, tudományterülete a modern olasz kultúra, irodalom, színház. Rendszeresen ad elő magyar és nemzetközi konferenciákon, vendégprofesszorként kurzusokat is tartott olasz egyetemeken, valamint nemzetközi italianisztikai konferenciákat szervez. Mintegy 270 közleménye jelent meg Magyarországon és külföldön.

Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ

Az előadások helyszíne – a 100 éves a ROSZTA-ablak című workshop és a kocsmakvíz kivételével –  Ruszisztikai Módszertani Kabinet (főépület, 2. emelet, 237-238.)

► 15.00-16.00 • Szekfű Gyula Könyvtár (főépület, 1. emelet 115-117.)

Gyimesi Zsuzsanna: 100 éves a ROSZTA-ablak - workshop

Az orosz távirati irodák ablakaiban 1919-ben jelentek meg az első szatirikus plakátok, amik szinte azonnal a forradalmi tömegkultúra emblémáivá váltak. Az elnyomó rendszer ellen és az új társadalmi rend lehetőségei mellett agitáltak, híreket közvetíttek, szórakoztattak - négysoros versikék és egyszerű, de ütős rajzok segítségével. Ilyeneket próbálunk meg mi is készíteni a workshopon.

Gyimesi Zsuzsanna a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetője, tudományos főmunkatársa és a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár vezetője.

► 16.00-16.25 

Szaniszló Orsolya: Az altáji tetovált lány nyomában

1993-ban került elő, az Orosz Tudományos Akadémia novoszibirszki Szibériai Tagozatának expedíciója során az Altájban, a Paziryk térségben az a halomsíros temetkezés, mely a mintegy 2500 évig háborítatlanul nyugvó előkelő, tetovált asszony bebalzsamozott maradványát rejtette. A felfedezést a 20. század legnagyobb orosz régészeti szenzációjaként emlegetik. Ki volt az úgynevezett ukoki hercegnő? Mit jelenthettek a testét díszítő valós és mitikus állatokat ábrázoló tetoválások?  Valóban elátkozták és katasztrófák egész sorát fogja világunkra zúdítani mindaddig, míg újra el nem temetik?

Szaniszló Orsolya 2012-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán, majd az ELTE Ruszisztikai Doktori Program hallgatója volt. 2015 szeptemberétől a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ tudományos segédmunkatársa.

► 16.30-16.55

Gyimesi Zsuzsanna: Írok a fióknak, festek a négy falnak, forgatok a szűk világnak – az ismeretlen Pavel Zalcman

Pavel Zalcman 20. századi orosz festőművész, író és filmtervező hagyatékát Brémában őrzik egy levéltárban. Munkásságát ma még nagyon kevesen ismerik a világon. Akik mégis ismerik, azt mondják, festészete felér a mesterével, Pavel Filonovéval, írásai pedig – Andrej Platonovéval. Filonov és Platonov műveit a nagyvilág csak az 1980-as évek vége óta ismeri, s azóta koruk legnagyobbjai között tartjuk őket számon. Ez a karrier vár Zalcman életművére is.

Gyimesi Zsuzsanna a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetője, tudományos főmunkatársa és a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár vezetője.

► 17.00-17.25

Igari Léna: Harc „vörös” és „fehér veszély” ellen

Sokan hallottak az úgynevezett „filozófusok hajójá"-ról, – azaz arról az akcióról, amelynek során az értelmiségiek egy nagyobb csoportját utasították ki a Szovjetunióból 1922-1923-ban.Bergyajevtől Szorokinig a forradalom ellenfeleit tették fel a hajókra, amelyek Konstantinápolyon keresztül számos európai és tengerentúli országba szállították az emigránsokat. Kiűzésük történetileg visszanyúlt még az első orosz forradalomig, amikor az értelmiség számos csoportja az önkényuralom oldalára állt, majd 1917 októbere után sokan, mint például Sz. Bulgakov vagy P. Sztruve, akik a fehérgárdisták szolgálatába álltak, a szovjethatalom új értelmiségével szembeni reakciós ellenséggé váltak. Száműzésük ugyan megmentette életüket a sztálini represszióktól, ám ettől függetlenül a régi orosz kultúra súlyos veszteséget szenvedett. Az azonban kevéssé ismert történet, hogy ennek előzménye az Egyesült Államokból kitiltott, bolsevizmussal megvádolt személyek deportációja volt a Buford nevű hajón. 1919 decemberében két és félszáz “áruló” között Emma Goldman anarchistát és Alexandr Berkmant deportálták orosz nemzetiségű “nemkívánatos elemek” társaságában. Előadásomat tehát a “vörös” és “fehér veszély” leírásának szentelem, amelyet mindkét ország vezetése (az USA kormányzata és a szovjethatalom) olyan veszedelmesnek tartott, hogy százával deportálta ideológiai ellenfeleit.

Igari Léna  a ruszisztikai doktori iskola hallgatója. Fő érdeklődési területe az eretnekmozgalmakra irányul, (sztrigolnyik mozgalom, zsidózó eretnekség) melyek Novgorod speciális kulturális helyzete miatt főleg erre a területre lokalizálódtak, de más ideológiai ellenzékiség kutatása is inspirálja.

► 17.30-17.55

Szabó Viktor: Repülő városok – a korai szovjet utópista építészet legambiciózusabb tervei

Lebegő lakások? Égi városgyűrű a Föld körül? Vízszintes felhőkarcoló? Mai fül számára mulatságosnak hangozhatnak ezek a science-fictionbe illő elképzelések. Az 1917-es oroszországi forradalom kataklizmája azonban óriási képzelő- és alkotóerőt szabadított fel, amely az ifjú szovjet államban az építészet és várostervezés területén is megmutatkozott. Ugyanakkor ezek a fizika törvényeivel sokszor mit sem törődő grandiózus tervek - érthető okokból - az asztalfiókban maradtak. Az előadásból megismerhetjük Viktor Kalmikov, El Liszickij és mások legformabontóbb ötleteit.

Szabó Viktor 2004-től az ELTE hallgatója (régészet, földtudomány BSc, orosz BA és ruszisztika MA), jelenleg az ELTE BTK TDI Ruszisztika Doktori Programjának hallgatója.

► 18.00-18.25

Farkas Ádám: „Tulajdonképpen mit csináltok ott Moszkvában?” – Háy Gyula a Szovjetunióban 

A két világháború között a nemzetközi, illetve a magyarországi bel -és külpolitikai helyzet következtében az 1930-as évek elejére az európai országok közül a Szovjetunióban alakult ki a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció. Ez több rétegből állt össze, egy kis csoportja ennek azok, akik az 1919 utáni forradalmak után végül a Szovjetunióban telepedtek le. Közéjük tartozik az elfeledett drámaíró, Háy Gyula, aki Lunacsarszkij meghívására érkezett meg az országba. Érkezésekor német nyelvterületeken már ismert szerző, hamar állást kap a Mezsrabpom Filmstúdiónál is. A Szovjetunióban írja meg legismertebb művét, a Tiszazugot, de a világháború alatt a moszkvai Kossuth Rádiónál is dolgozott. 1945-ben Magyarországra visszatér, hogy részt vegyen az új rendszer építésében, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első főtitkára lesz. Háy Gyula visszaemlékezései alapján bemutatásra kerül a külföldiek élete az 1930-as évek Szovjetuniójában, a magyar klub és kulturális élet, a sztálini terror, a belső harc az emigránsok között és a II. világháború.

Farkas Ádám az ELTE BTK Ruszisztikai Doktori Program harmadéves hallgatója. Kutatási területe a magyar-szovjet kapcsolatok.

► 18.30-20.00 • Szekfű Gyula Könyvtár (főépület, 1. emelet 115-117.)

KOCSMAKVÍZ

Stilizált orosz kultúrtörténeti vetélkedő

A brit eredetű kocsmakvíz varázsát a stilizált kocsmahangulat teremti meg. A kvízre 3-5 fős vállalkozó kedvű csapatokat vagy csapatokhoz csatlakozni kész kvíz-fanokat várunk, akik szeretnék megmérettetni magukat és ismereteiket az orosz kultúra területén. Az eseményre ajánlott az előzetes regisztráció a kocsmakviz.rus@gmail.com címen. Az előzetesen regisztráló játékosokat fröccsel és ropival várjuk. A nyertes csapatot a dicsőség mellett egy üveg nemes nedű is megilleti!

Vezeti: Mészáros Zsófia

Mészáros Zsófia 2013-ben végzett Ruszisztika mesterszakon, majd 2017-ben abszolvált a Ruszisztika Doktori Programon. 2018 májusa óta dolgozik a Ruszisztikai Központ tudományos segédmunkatársaként. Leginkább az interdiszciplináris megközelítések vonzzák, az orosz történelmet a kultúra, az irodalom és a társadalomi folyamatok prizmáján keresztül szemléli.

► 20.00-22.00 • Ruszisztikai Módszertani Kabinet (főépület, 2. emelet, 237-238.)

FILMVETÍTÉS

Az ember, aki mindenkit meglepett (2018, r.: A. Csupov, N. Merkulova) / Человек, который удивил всех (2018, р.: А. Чупов, Н. Меркулова)

Egy szibériai kis település szerény lakója azzal szembesül, hogy halálosan beteg. Próbálkozik hagyományos orvoslással és alternatív módszerekkel is, de hiába. Ám nem adja fel. Úgy dönt, hogy szibériai balladahős módjára becsapja a halált, hogy az ne tudja elvinni. (A filmet orosz nyelven, angol v. magyar felirattal vetítjük)

Szláv és Balti Filológiai Intézet

Előadások helyszíne: Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtár (D épület, földszint 18.)

► 16.00-16.45

Dr. Laczházi Aranka: Villám-lett

Ismerkedés a lett nyelvvel:  mire hasonlít, mely nyelvekkel áll rokonságban a lett nyelv? Mi köze van a finnugor nyelvekhez? Hányan beszélik a világon? És főleg – hogyan mondják lettül azt, hogy…? A program résztvevői elsajátíthatnak egy sor hasznos kifejezést ezen a különleges nyelven.

Dr. Laczházi Aranka az ELTE orosz-német szakán végzett, jelenleg az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, valamint a litván minor szak oktatója. Kutatási területei: a modern balti nyelvek kialakulása, a lett és a litván kapcsolatai a régió más nyelveivel. Több kortárs litván és lett szépirodalmi mű fordítója.

► 17.00-18.30

Dr. Laczházi Aranka, Aurelija Meškerevičiūtė: Litván mozaik

Interaktív előadás-ismerkedés Litvániával. Érdekességek a litván kultúrából, a litván-magyar történelmi kapcsolatokról; ízelítő a litván népzenéből, néptáncból; ismerkedés a hagyományos litván konyhával.

Aurelija Meškerevičiūtė a Vilniusi Egyetemen végzett alkalmazott nyelvészet szakon. Jelenleg az ELTE litván anyanyelvi lektora.

► 19.00-19.45

Aurelija Meškerevičiūtė: Villám-litván

A litván nyelv azért különleges, mert rengeteg archaikus, a legtöbb indoeurópai nyelvben már nem létező grammatikai formát és ősi szót őriz. Ugyanakkor egy modern, barátságos, különleges kis ország lakóinak nyelve.   A program résztvevői anyanyelvi lektorunk segítségével ízelítőt kapnak ebből a nyelvből, sőt, a gyakorlatban is elsajátíthatnak egy sor hasznos kifejezést.

Aurelija Meškerevičiūtė a Vilniusi Egyetemen végzett alkalmazott nyelvészet szakon. Jelenleg az ELTE litván anyanyelvi lektora.

Művészetközvetítő és Zenei Intézet

► 16.00-16.30 • F épület, Kodály terem

Dr. Bodnár Gábor: Kínai témák magyar zeneszerzők vokális műveiben

Az előadás néhány példán keresztül röviden bemutatja, milyen hatással voltak / vannak a kínai költők a magyar zeneszerzőkre. Az elemzés mellett a szólóénekre és vokális együttesre írt zeneművek fel is csendülnek. Az előadás az ELTE Konfuciusz Intézettel együttműködésben valósul meg. 

Bodnár Gábor egyetemi tanár, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének vezetője DLA-fokozatát a Zeneakadémián, habilitációját az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerezte meg, zeneelméleti, illetve zeneesztétikai témában. Oktatói munkája (zeneelmélet, hangszerismeret, partitúraolvasás, kórus- és magánének-korrepetíció) mellett rendszeresen közzétesz publikációkat, előadásokat tart külföldi és hazai konferenciákon, tankönyvszakértői, közoktatási, európai uniós pályázati szakértői tevékenységet folytat, valamint, zongoristaként, hangversenyeken, CD-felvételeken is közreműködik. Jelenleg a Magyar Rektori Konferencia Művészetközvetítő Bizottságának elnöke, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület elnökségi tagja és a Parlando zenepedagógiai folyóirat tanácsadó testületének tagja. Szakmai elismerései közül kiemelhető az Országos Tudományos Diákköri tanács Mestertanár Aranyérme, a Pro Universitate Emlékérem és az ELTE rektorának kiválósági különdíja.

Távol-keleti Intézet

Kínai Tanszék

Az előadások helyszíne: F épület, Kodály terem

► 16.30-17.00

Dr. Pap Melinda: Énünk és a világ – a kínai buddhizmus tiantai irányzatának tükrében

Az előadás a Tang-kori Zhanran (711-782) fő művének elemzésével, kontextusba helyezésével keresi a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan látták a középkori Kínában énünket és a minket körülvevő világot. Hiteles, korabeli források felhasználásával, ugyanakkor közérthető megfogalmazásban kapunk egyedi válaszokat az emberi lét alapkérdéseire. A tiantai filozófia az indiai buddhizmus és a kínai gondolkodás sajátos ötvözeteként jött létre, átértékelte, átértelmezte, és új megvilágításba helyezte a buddhizmus alaptanításait, így kínált válaszokat az emberi lét eredetére és végcéljára, énünk és a világ összefüggéseire.

Dr. Pap Melinda az ELTE Kínai Tanszékének adjunktusa. 2008 óta tanít az egyetemen kínai nyelvet, kínai nyelvű fordítást, régi kínai irodalmat és buddhista filozófiát. Doktori disszertációját a kínai buddhizmus tiantai iskolájának buddha-természettel kapcsolatos filozófiájáról írta, és 2011-ben szerzett doktori címet, summa cum laude minősítéssel.

► 17.00-17.30

Tar Viktória: Emlékképek – Az első magyar ösztöndíjasok Kínában

Az 1950-es években a kínai-magyar kapcsolatfelvételnek köszönhetően többeknek megadatott a lehetőség, hogy Kínában tanuljanak ösztöndíjasként. Az előadásom ezekkel az ösztöndíjasokkal készített interjún alapszik. Sok tanulságos és kedves történetet osztottak meg velem, aminek köszönhetően bepillantást nyerhettem abba, milyen is lehetett az ’50-es évek Kínája, milyen lehetett abban az időszakban kint élni és tanulni, milyen nehézségekbe ütköztek és hogyan oldották meg mindazt. Remélem, előadásom rámutat majd arra, milyen meghatározóak ezek az élmények a jelenlegi és a leendő sinológusok életében.

Tar Viktória az ELTE sinológia mesterszak másodéves hallgatója. Öt éve tanul kínai nyelvet és kultúrát az egyetemen. Ösztöndíjasként egy évet Kínában, Hangzhouban töltött. Az előző szemeszterben kezdett el foglalkozni az első magyar ösztöndíjasokkal Kínában, ami mesterszakos diplomamunkájának témája is lesz.

► 17.30-18.00

Orosz Gábor Tamás: Egy nap Szingapúrban

Előadásomban szeretném közelebb hozni a hallgatósághoz Szingapúr városállamát.  Mi teszi érdekessé és izgalmasság ezt a közel Budapest méretű országot. Milyen érdekes kulturális jelenségekre figyelhetünk fel. Az odautazni kívánók milyen érdekességekkel találkozhatnak és mire kell figyelniük az ott tartózkodásuk alatt.

Orosz Gábor Tamás az ELTE BTK Kínai tanszék harmadéves hallgatója. A későbbiekben Kína és Délkelet-Ázsia kultúrájával szeretne részletesebben foglalkozni, jelenlegi kutatásai Kínára és Szingapúrra koncentrálódnak.

► 18.00-18.30

Jónás Dávid: Tibet fizetőeszközei a múltban és a jelenben

Tibetben a pénz viszonylag későn, csak a 17–18. századtól kezdve váltotta fel a cserekereskedelmet, majd a 20. század közepétől a kínai jüan lett a terület hivatalos pénzneme. Habár ez az időszak igencsak rövid volt, a régi tibeti fizetőeszközök mégis rendkívül sokszínűek voltak. Az előadásom során különböző tibeti érmék és bankjegyek sajátosságait szeretném bemutatni.

Jónás Dávid az ELTE BTK tibeti alapszakos hallgatója, korábban elvégezte végezte a kínai–japán alapképzést, valamint a sinológia mesterképzést is. Kutatási területe a jógácsára buddhizmus, valamint a kínai chan buddhizmus tibeti megjelenése, amit a sinológia doktori program keretein belül szeretne még mélyebben vizsgálni.

► 18.30-19.00

Ésik Szandra: Deng Xiaoping élete

Deng Xiaoping hatása a Kínai Kommunista Pártra, így egész Kínára a mai napig meghatározó. Az előadás betekintést nyújt az úttörő kommunista politikus életébe, és bemutatja vitathatatlan sikerességének titkát.

Ésik Szandra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kínai Tanszékének első éves PhD-hallgatója. Alap- ill. mesterdiplomáját egyaránt az ELTE Kínai Tanszékén szerezte, valamint ezeket kiegészítve párhuzamosan tolmács- és fordító mesterképzést végez. Fő kutatási területe a kínai nyelv és politika kapcsolata, így első sorban modern témákkal foglalkozik. Érdeklik továbbá a különböző vallások és a pedagógia is.

► 19.00-19.30

Viczenti Mátyás: Halál, szerelem és politika a Homályos költészetben (朦胧诗)

Az előadásban az ún. Homályos költészet (朦胧诗) három jeles képviselője, Shu Ting (舒婷), Gu Cheng (顾城) és Bei Dao (北岛) verseivel ismerkedünk meg, és azon keresztül a három költő életével és halálról, szerelemről, politikáról vallott felfogásával.

Viczenti Mátyás az ELTE BTK Kínai szakán szerezte mesterdiplomáját, majd ugyanitt doktoranduszként folytatta sinológiai tanulmányait. A modern kínai kultúra területéről elsősorban a modern és kortárs kínai irodalom, és azon belül is a költészet ragadta meg a figyelmét. Ahogyan ő fogalmaz: "Akárhova is megyünk, a költészet mindig az adott nép lelkivilágának rejtettebb aspektusait hordozza magában. A kínai lélek rezdülései, hangulatai, felfogása, érzelmei érdekelnek."

► 19.30-20.00

Somogyi Áron:  A kínai Ming-kori fegyverhasználat és annak szabályozása

Az előadás bemutatja a fegyverhasználat kulturális és társadalmi vonatkozásait a Ming-kori Kínában. Betekintést nyerhetünk a korabeli kínai víváselméleti gondolkodásba és megismerhetjük a korszak fegyverhasználatra vonatkozó törvényi szabályozását.

Somogyi Áron 2017 óta az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Doktori Programjának PhD hallgatója. Fő kutatási területe a kínai hadtörténet, azon belül elsősorban a Ming-kori hadviselés és harcművészet forrásainak vizsgálata.

► 20.00-20.30

Knyihár Eszter: A végső cél (?) - Házasság és a házasság felé vezető út Kínában

Házasodni vagy nem házasodni? Ez egy fontos kérdés a világon mindenhol. Kínában házasodni szinte kötelező, azonban, napjaink társadalmi és gazdasági változásai folyamatosan próbára teszik ezt a tradicionális rendszert. Az előadás során azt vizsgáljuk meg, hogy, hogyan tekintenek az egyes generációk képviselői a házasság intézményére a mai Kínában.

Knyihár Eszter Jelenleg az ELTE BTK Sinológia Doktori Iskola PhD hallgatója. Az ELTE Koreai szakán szerzett alapszakos diplomát (2013), majd tanulmányait Pekingben folytatta, ahol a Beijing Normal University Public Policy szakán mesterdiplomát szerzett (2016). Kutatási területe a Magyarországon élő kínai kisebbség migrációs és integrációs gyakorlatának vizsgálata.

Történeti Intézet

A tatárjárás és a mongolok

Az esemény A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései c. projekt, a Középkori Történeti Tanszék és a Belső-ázsiai Tanszék szervezésében valósul meg, fő témája a 12-13. századi Mongol Birodalom és a tatárjárás. A résztvevők hallgathatnak előadásokat a mongolokró és a tatárjárásról. Az előadások között a résztvevők a Treffort-kertben egy interaktív játék keretében kipróbálhatják, hogy a régészek és fémkeresősök hogyan próbálják azonosítani a muhi csata színhelyét, közben lehetőség nyílik kipróbálni tradicionális mongol csigacsonttal játszott játékokat.

Előadók:

  • Birtalan Ágnes
  • Füredi Zoltán
  • Laszlovszky József
  • Nagy Balázs
  • Uhrin Dorottya
  • Vadas András
  • Rácz Tibor

Művelődéstörténeti Tanszék

► 16.00-18.00 • Szekfű Gyula Könyvtár (főépület, 1. emelet 115-117.)

Várkonyi Gábor: A tudomány dimenziói — bemutatkoznak a Dimenziók konferencia kutatói

Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszéke és a TTK  Alkalmazott Tudományok Tanszéke, Társadalomföldrajzi Tanszéke valamint a Magyar Földrajzi Múzeum kutatói három éve rendezik meg minden évben a Dimenziók konferenciát. A konferenciák előadásai kötetekben jelennek meg. A kötetek szerzőivel a konferenciák előadóival kerekasztalbeszélgetés, vetítés és poszterek kiállítása mutatja be a művelődéstörténet és a társadalomföldrajz kapcsolatát. Doktoranduszok és kutatók közösen szervezik a programot. Témák: Az utazás története; Kultúrák találkozása; Diverzitás és homogenitás.

Várkonyi Gábor a Művelődéstörténeti Tanszék tanszékvezetője, habilitált egyetemi docens. Történész, kutatási területe a kora újkori magyar történelem, művelődéstörténet.

► 16.00-20.00 • főépület 257.

Művelődés és innováció a magyar történelemben — 400 év után életre kelnek Verancsics Faustus (1616) mechanikus szerkezetei

A program Vearancsics Faustus (Machinae Novae, 1616) kora újkori mechanikus szerkezeteit kelti életre. Az installációk, megmozduló, programozott mechanikus szerkezetek bemutatása során az előadók a 16. századtól napjainkig tekintik át a mindenkori társadalom környezethez, energiafelhasználáshoz és innovációhoz való viszonyát. A kutatók mellett MA hallgatók és doktoranduszok is bemutatják kapcsolódó eredményeiket. Az előadások rövid projekteket és kutatásokat bemutató felvezetések lesznek, cél a közös gondolkodás, párbeszéd elindítása a több tudományterületről érkező kutatók és az érdeklődők között.

Előadók:

Várkonyi Gábor, a Művelődéstörténeti Tanszék tanszékvezetője, habilitált egyetemi docens. Történész, kutatási területe a kora újkori magyar történelem, művelődéstörténet.

Czoh Andrá, informatikus, robotikai szakértő a Serpentarius Software vezető informatikusa.

Nagy Mercédesz, Hauszman diploma- és Média Építészeti Díjas (2017, 2018) építész, ökológiai építészeti projekt fejlesztője. (Veresegyház, az Öreg-tó malma projekt).

Szilágyi Norbert, Média Építészeti Díj közönségdíjas építész, többek között a „Víz útja“ (Gyergyócsomafalva, 2016) ökológiai, közösségi projekt tervezője.

Bottlik Zsolt, az ELTE TTK Alkalmazott Kutatások Tanszéke, Etnikai- és Vallásföldrajzi Műhely docense.