Kutatók Éjszakája

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara idén is színes programkínálattal várja az érdeklődőket a Trefort-kertben. Az Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése.

A 14. Kutatók Éjszakája ismét lehetőséget teremt, hogy az érdeklődők személyesen találkozhassanak a kutatókkal, kipróbálhassák eszközeiket és megismerhessék a munkájukat előadások, vetélkedők, és tudományos-szórakoztató programok keretében. 

Tájékozódás a Trefort-kertben

Filozófia Intézet

Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? Kerekasztal-beszélgetések a Filozófiai Intézet Könyvtárában (I/112)

16:30-17:45 • Filozófia-e a filozófiatörténet? Filozófiatörténet-e a filozófia? (kerekasztal-beszélgetés)

Moderátor: Szalai Judit filozófus (ELTE)

Résztvevők: Tőzsér János filozófus (Bölcsészettudományi Kutatóközpont),Varga Péter filozófus (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

18:00-19:15 • Identitások és politikák (kerekasztal-beszélgetés)

Moderátor: Réz Anna filozófus (ELTE)

Résztvevők: Kapelner Zsolt filozófus (CEU), Pap Szilárd István újságíró, antropológus (Mérce)

19:30-20:45 • Világvége-szorongásaink (kerekasztal-beszélgetés)

Moderátor: Horváth Bence újságíró (444)

Résztvevők: Bernáth László filozófus (ELTE), Vida Katalin pszichológus (ELTE)

Germanisztika Intézet

► 14.30-15.30 • R épület, 245

Dr. Balogh F. András, Dr. Péteri Attila: A lúdtolltól az adatbázisokig

A kiállítás bemutatja a szöveges információfeldolgozás történetét a legrégebbi módszerektől – a lúdtollal történő írástól – a legmodernebb eszközökig. A kiállított írógépek, mikrofiche-olvasók, merevlemez nélküli számítógépek bemutatják azokat a kezdeteket, amelyek elvezettek a modern információfeldolgozási technikákhoz. A látogatók interaktív prezentációk keretében ismerhetik meg az ELTE Germanisztikai Intézetében készült adatbázisokat, alkalmazásukat ki is próbálhatják. A tárgyakhoz fűzött rövid magyarázatok átvezetik a résztvevőket a digitális világba.

Dr. Balogh F. András és Dr. Péteri Attila az ELTE BTK Germanisztikai Intézet tanszékvezetői, akik a német irodalomtudomány és nyelvtudomány területén dolgoznak. Mindkét kutató számára kiemelten fontos az információk modern eszközökkel történő gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és értelmezése.

Néderlandisztika Tanszék

► 18.00-21.00 • R épület, 1. emeleti aula

Boterhám! A holland / belga gyermekvonatok az 1920-as években

A hollandiai/belgiumi gyermekvonatok történetét idézzük fel ismeretterjesztő előadások és kezdő holland nyelvóra formájában. A programok között a zsibongóban Néderlandisztika-kultúrtörténeti kvízt és kóstolót szervezünk. 

Előadók:

• Dr. Réthelyi Orsolya (habilitált egyetemei docens, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője) – Néderlandista, irodalomtörténész, kultúrtörténész
• Dr. Nagy Roland (ELTE, egyetemei adjunktus), – Néderlandista, nyelvész
• Jelle Zoon (ELTE) – holland nyelvtanár
• Gracza Krisztina (ELTE) – tudományos munkatárs

Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke

► 18.00–18.45 • R épület, 137-es terem

Buzás Borbála: Mumin-völgyön innen és túl

Tove Jansson (1914–2001) a muminkönyvek írójaként lett világhírű, de életműve sokkal több egy troll történeténél. Az előadás Tove Jansson sokrétű munkásságát mutatja be – hogyan lett egy festő a legismertebb finnországi (svéd) író? Milyen események és emberek inspirálták a muminkönyvek alakjait? Mumin-völgy meséit hová sorolhatjuk az irodalmi kánonban? Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ a Kutatók Éjszakáján.

► 19.00–19.45 • R épület, 137-es terem

Egy nyár Skandináviában

Közreműködnek: a tanszék hallgatói

Mi is az a nyári egyetem, és mit lehet ott tanulni? Milyen élményeket lehet szerezni néhány hét alatt? Mire számítottunk, és milyen volt a valóság? Élménybeszámoló három egyetemistától, akik a nyár egy részét Skandináviában töltötték.

► 18.00-20.45 • R épület, 1. emeleti aula

Ki tud többet Skandináviáról?

A skandináv országok egyik legnépszerűbb közösségi játéka a quiz, ezért ez a játék ennek a programnak is elmaradhatatlan része. Ki tud tehát többet Andersen vagy Lindgrén meséiről, a krimikről, a skandináv mitológiáról vagy a dán filmekről?

Interaktív nyelvórák a tanszék hallgatóival 

Helyszín: R épület, 151-es terem

► 18.00-18.45 • Interaktív svédóra

A svéd nyelv és kultúra csaknem kétszáz éve töretlenül népszerű Magyarországon. Világhírű írók, zenészek, rendezők és vállalkozók érkeztek Svédországból. Milyen az a nyelv, amelyet Astrid Lindgren, az ABBA és Ingvar Kamprad is beszél? Miért tegeződnek velünk a svéd bútorok? És egyáltalán: miért érdemes megismerkedni a svéd nyelvvel?

► 20.00-20.45 • Interaktív dán nyelvóra

Vicces nyelv a dán. Úgy beszélnek a dánok, mintha forró krumplit nyeltek volna. Hogy képesek megérteni egymást? Az érdeklődők a skandináv nyelvek közül a legnehezebb kiejtéssel rendelkező nyelvet ismerhetik meg a tanszék hallgatóinak segítségével.

► 21.00-21.45 • Interaktív norvég nyelvóra

Mitől dallamos nyelv a norvég? Miért tűnik úgy, mintha kedves óvodások beszélgetnének? Mi a különbség a Norge és a Noreg között és pontosan hány dialektus létezik Norvégiában? Vajon mindenki megérti egymást? Az érdeklődők a magyar nyelvtanulók számára legkönnyebben megtanulható skandináv nyelvet ismerhetik meg a tanszék hallgatóinak segítségével.

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék

A programok az MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoporttal és a Gyermeknyelvi Kutatócsoporttal közös együttműködésben valósulnak meg.

► 16.00-20.00 • A épület, 253

A hang és ami mögötte van: a beszédképzés műszeres vizsgálata

A beszéd és az éneklés hátterében képzőszerveink összehangolt, együttes működtetése áll. Az MTA–ELTE Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagjai artikulációs műszerek segítségével vizsgálják a beszédet és az éneklést. Ezeknek az eszközöknek az az előnyük, hogy a kívülről beszéd közben nem látható beszédképző szervek működéséről nyújtanak képet.

A nyelvultrahang segítségével a nyelv beszéd közbeni mozgása válik láthatóvá. Az elektroglottográf vagy laringográf a gégében a hangszalagok által keltett zönge sajátosságairól ad információkat. A műszerek egyéni kipróbálására 20 perces intervallumokban van lehetőség, az időpontokra jelentkezni kell a lingart.elte.hu honlapon. (18 év alattiak esetében szülői beleegyező nyilatkozat szükséges, melyet kérjük, hogy a jelentkezők egy darab eredeti példányban, a szülő(k) aláírásával hozzák magukkal a rendezvényre.)

► 16.00-22.45 • A épület, 336.

Be-széd-ítő nyelv-elések

Az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék és a hozzá kapcsolódó kutatócsoportok és diákműhelyek előadás-sorozatban járják körül az aktuális kutatási témáikat az udvarlás beszédbeli jellemzőitől az autizmushoz kapcsolódó diskurzusokon keresztül a gyermeki beszéd sajátosságaiig. Az előadások között lehetőség lesz kérdéseket feltenni, javaslatokat megfogalmazni.

A programmal párhuzamosan a témákhoz kapcsolódó játékok várják az érdeklődőket az A épület 320-as termében, valamint kísérletekben is részt lehet venni a laborban (ez utóbbira jelentkezni a lingart.elte.hu honlapon lehet).

16.00-16.20	Gyermeknyelvi Kutatócsoport: Hogyan beszélnek az ovisok?
16.35-16.55	Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Mi az a fonetika, és mivel foglakozik a fonetikus?
17.10-17.30	Gyermeknyelvi Kutatócsoport: Hogyan változik a beszéd és nyelvhasználat kisiskolás korban?
17.45-18.05	Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Miért értjük olyan nehezen a szöveget a szopránéneklésben?
18.20-18.40	Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: Mi köze van az ultrahangnak a beszédhez?
18.55-19.15	Lingvális Artikuláció Kutatócsoport: A hangszalagok működése és vizsgálata
19.30-19.50	Fonetikai és pszicholingvisztikai diákműhely: Hogyan udvarolnak a hangszalagok?
20.05-20.25	Alkalmazott nyelvészeti diákműhely: Intermezzo – avagy mit csinál egy alkalmazott nyelvész?
20.40-21.00	Maronics Lilla: Beskatulyázva – autisztikus narratívák nyelvész szemmel
21.15-21.35	Sipos Cintia: Katy's Wild Foal mint Póni születik. Gyermek- és ifjúsági könyvek címeinek fordítása angolról magyarra
21.50-22.10	Illés Klaudia: Rókai rókának mi jutott eszébe...
22.25-22.45	Vladár Zsuzsa: Tudománykommunikáció 250 éve. Hogyan bizonyította egy matematikus a nyelvrokonságot? (Sajnovics János)

► 16.00-19.00 • A épület, 320

Alkalmazott nyelvészeti TDK-műhely

A TDK-műhely és a Gyermeknyelvi kutatócsoport játékai

Közreműködők:

• Bartók Márton
• Bóna Judit (Gyermeknyelvi Kutatócsoport
• Csapó Tamás Gábor (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
• Deme Andrea (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
• Gráczi Tekla Etelka (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
• Horváth Viktória (Gyermeknyelvi Kutatócsoport)
• Markó Alexandra (MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport)
• Mrázik István
• Puzder Zsófia
• Száraz Bettina
• Vakula Tímea (Gyermeknyelvi Kutatócsoport)
• Vladár Zsuzsa
• Illés Klaudia
• Kálmán Nikolett
• Maronics Lilla
• Sipos Cintia
• Vincze Dóra

Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék 

► 15.00-16.30 • A épület, 331

Lénárt Tamás: A képkorszak után

A „visual studies”-t a modern képtudományokat az a megfontolás hozta létre, hogy a képek szerepe, különösen a XX. század folyamán, egyre jelentősebbé, meghatározóbbá vált a napnyugati kultúrában, s e folyamat megjelenési formáit, hatásait, veszélyeit és előzményeit kutatnunk kell. A XXI. század első évtizedeiben azonban számos jel utal arra, hogy a képtudomány e pozíciói megkérdőjeleződnek, és a képek „új hatalmát” (Boehm) a digitális kultúra egyre erősödő hullámai megdöntik, vagy legalábbis új megvilágításba helyezik. Az előadás arra vállalkozik, hogy e folyamatokat a kortárs közkultúra egyes példáinak segítségével mutatja be.

Lénárt Tamás az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék munkatársaként irodalmárként képelmélettel, az úgynevezett „visual studies” elméleti kérdéseivel foglalkozik, különösen a technikai médiumok fejlődésének tükrében.

► 17.00-18.30 • A épület, 331

Kelemen Pál: Vándorló szövegek és sajtóképek a reformkorban

A magyar reformkorban, vagyis 1825 és 1848 között gombamód szaporodnak az irodalmi és családi lapok. Ezeket meg kell tölteni különböző műfajú írásokkal és különböző illusztrációkkal. Miután ebben az időszakban kezd átalakulni Pest és Buda egyetlen nagyvárossá, rengeteg írás szól a nagyvárosi életről: mindennapi élethelyzetekről, szokásokról, embertípusokról. Kialakul az „életkép” műfaja, és kialakul az életképirodalom, amely sokszor illusztrált rövidprózai szövegeket jelent. Hogyan kell életképet írni? Hogyan olvasták ezeket a szövegeket, mire „volt jó”, milyen társadalmi funkciót látott el ez a fajta irodalom? Honnan vették a magyar szerzők a mintáikat? És hogyan vándoroltak ezek a fajta szövegek és képek nyelveken, országokon, újságokon és folyóiratokon keresztül? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Kelemen Pál az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Intézet adjunktusa. Az irodalomtudomány történetével és 19. századi német nyelvű és magyar irodalom mellett a 19. századi rövidprózai műfajokkal és folyóiraodalommal foglalkozik.

Régi Magyar Irodalom Tanszék

► 18.00-18.50 • A épület, 417

Lovas Borbála, Förköli Gábor: Rejtélyek, szörnyek, és fake news a reneszánsz irodalomban

A rendkívüli jelenségeket a kora újkorban gyakran természeti és történelmi csapások előjeleiként értelmezték. A közvélemény számára rossz óment jelentett egy-egy szokatlan égi tünemény, üstökös vagy szörnyszülött megjelenése, de a politika világában a róluk szóló híradásokat tudatos manipulációra, az ellenfél befeketítésére is felhasználták. Ezek a tudósítások igen változatos médiumokban és műfajokban terjedtek: a szóbeszédben, történeti munkákban, metszeteken, a mai újságok elődeinek számító röplapokon és tudósok levelezésében. Előadásunkban néhány izgalmas példát mutatunk be a törökkori Erdély korából, és szó lesz a költő Zrínyi Miklós által elfogott, Európa-szerte híres kutyafejű tatárról is. Az érdeklődők a helyszínen a korszak irodalmával foglalkozó szakkönyvekből is válogathatnak.

Lovas Borbála 2008-ban esztétika-magyar szakon diplomázott az ELTE-n, majd 2015-ben szerzett doktori fokozatot. Kutatási témája a kora újkori prédikációs és szórakoztató irodalom, szakterülete az unitárius kéziratos irodalom és a szerelmi és bibliai témájú históriás énekek. 

Förköli Gábor 2017-ben szerzett doktori fokozatot Zrínyi Miklós politikai értekezéseinek francia forrásait vizsgáló disszertációjával. Szakmai érdeklődése kiterjed a kora újkori teológiai kézikönyvekre, valamint a kivonatkészítés korabeli gyakorlatára és elméletére is.

Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék

► 19.00-19.45 • A épület, 331-es terem

Dr. Kosztolánczy Tibor: A Nyugat folyóirat hőskora (1908–1912)

Az előadásban a Nyugat folyóirat indulásáról és a „hőskor” fő pénzügyi támogatójáról, Hatvany Lajosról kívánok beszélni. Hatvany Lajos közreműködésének – sajnálatos módon – Osvát Ernővel 1912. január 6-án vívott párbaja vetett véget.

Dr. Kosztolánczy Tibor az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója, húsz éve foglakozik a Nyugat folyóirat történetével.

Művészettörténeti Intézet

► 20.00-20.45 • A épület, 331-es terem

Serfőző Szabolcs: Mária Terézia koronázási díszruhája és magyar koronázási portréi

Az írott és képi források tanúsága szerint a 16. század végéig nyúlik vissza az a hagyomány, amely szerint a Habsburg-dinasztia tagjait magyaros főúri viseletben koronázták magyar királlyá. Ennek megfelelően az 1741-ben Pozsonyban megkoronázott Mária Terézia is magyaros díszruhát viselt a ceremónia során. Számos portrén, amelyek hangsúlyozottan magyar uralkodóként ábrázolják Mária Teréziát, a királynő ebben a reprezentatív öltözékben látható. A díszruha egy része pluvialévá, azaz vecsernye-palásttá átalakítva máig fennmaradt az egri székesegyház kincstárában. Az előadás a „magyaros” koronázási díszruhák kora újkori hagyományának kontextusában mutatja be Mária Terézia díszruháját.

Serfőző Szabolcs Bolyai János kutatási ösztöndíjas művészettörténész, a Nemzeti Múzeum – Történelmi Képcsarnok főmuzeológusa. Kutatási területe a közép-európai barokk művészet, főként a Habsburg uralkodók reprezentációja.

Ókortudományi Intézet

Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék 

► 18.00-18.30 • F épület, 233

Niederreiter Zoltán: Újasszír és újbabiloni istenek tanulmányozása múzeumi kutatómunka során

Az előadás az ókori emlékek közvetlen tanulmányozásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A múzeumi gyűjteményekben őrzött tárgyak és felirataik vagy ábrázolásaik vizsgálatának és dokumentálásának módszeréről szeretnék beszélni. A kutatómunkám során készített fényképes dokumentációk és rajzok megismerésén túlmenően szeretném az újasszír és újbabilóni istenvilág legfontosabb alakjait bemutatni az írott, képi és tárgyi források tükrében.

Niederreiter Zoltán Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék adjunktusa (assziriológus, régész és történész). Kutatási területe az ókori Mezopotámia, elsődlegesen az i.e. I. évezredi Asszíria és Babilónia művészete és történelme.

Egyiptológiai Tanszék

► 16.00-16.45 • B épület,112

Dr. Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig

A Királyok Völgye az ókori egyiptomi Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550–1070) királyainak temetője. Az időszak mindhárom dinasztiája (18–20. dinasztia) itt készítette el sziklasírjait, amelyek falait vallásos szövegek és ábrázolások díszítik. Az előadás a legelső királysírtól, Hatsepszut királynő sírjától kezdve a 18. dinasztia végéig mutatja be, hogyan garantálta az eltemetett király örök életét a sírok felépítése és díszítése.

Dr. Irsay-Nagy Balázs Egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE-n.

 ► 17.00-18.00 • B épület,112

Dr. Irsay-Nagy Balázs: Hieroglifák és más írástípusok: az ókori Egyiptom írásai

Az ókori Egyiptom írásbelisége teljesen egyedülálló az ókori és a modern kultúrák között: három különböző írást is használtak, a képszerűségüket végig megőrző hieroglifák mellett az absztrakt jelalakokat használó hieratikus és démotikus írást is. Továbbá: a Kr. e. 3200 körül felbukkanó írott emlékek alapján Egyiptom az egyik olyan térség, ahol az emberiség története során legkorábban kialakult az írás. Miért került sor az írás bevezetésére? Miért volt három különböző írás, és ezek mennyiben hasonlítanak, és mi mindenben különböznek a mai írásoktól? Az előadás ezekre a kérdésekre ad választ, és vállalkozó kedvű részvevők maguk is írhatnak óegyiptomi jeleket.

Dr. Irsay-Nagy Balázs Egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE-n.

► 18.00-19.00 • B épület,112

Dr. Schreiber Gábor: A thébai el-Khokha temető feltárása

Az ELTE Egyiptológiai Tanszéke 1983 óta folytat kutatásokat a thébai temető magánsírjaiban. Az egyik kiemelt helyszínt az el-Khokha domb déli lejtőjén található újbirodalmi temető képezi, melynek sírjai a Kr. e. I. évezredben és a császárkorban is használatban voltak. Az ásatás történetének rövid áttekintésén túl az előadás a helyszínen végzett epigráfiai és régészeti kutatásokba enged bepillantást.

Schreiber Gábor az ELTE-BTK Egyiptológiai Tanszékének oktatója. 1995 óta vesz részt az ELTE thébai ásatásain, 2003 óta ásatásvezető. A thébai nyugati parton fekvő el-Khokha dombon a 32, -64-, 179 és -400- sz. sziklasírok feltárását irányítja. Kutatási területe az újbirodalmi és későkori régészet, művészet és vallás.

► 19.00-19.45 • B épület,112

Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban

Az ókori Egyiptom szobrászata napjainkban is nagy hatást gyakorol utazókra és múzeumlátogatókra egyaránt. A tárgyak egyiptomi eredete könnyen megállapítható, a háromezer éven keresztül fennálló kultúra történetében azonban már csak kevesen tudják elhelyezni az egyes darabokat, amelyek keletkezési szempontjai szintén sokak előtt rejtve maradnak. Az előadás a fémszobrászat tanulmányozásába enged betekintést, amely az egyiptológia egyik izgalmas és kevésbé kutatott területének számít. Kiemelt témáját azok a női bronzszobrok alkotják, amelyek többnyire a 22–26. dinasztia időszakára keltezhetők és a rendelkezésre álló adatok alapján az istenfeleségek hivatalához, illetve legszűkebb környezetükhöz köthetők.

Fullér Andrea az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Egyiptológia Doktori Programjának hallgatója. A Szépművészeti Múzeum külső munkatársa, ahol tárlatvezetőként az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyaival ismerteti meg a nagyközönséget. 2012-től részt vesz a Szépművészeti Múzeum graeco-egyiptomi varázsgemmákat összegyűjtő és feldolgozó adatbázisának szerkesztésében, továbbá 2014-től a hazai ókori gyűjteményeket összesítő Hyperión szakmai adatbázis egyiptomi tárgyainak felvitelében és feldolgozásában.

► 20.00-20.45 • B épület,112

Fullér Andrea: Bubi frizura, avagy a rövid női hajviselet egy különleges típusa az ókori Egyiptomban 

Az ókori egyiptomi ábrázolások hajviseletek egész tárházát vonultatják fel, amelyek közül – a homlokon és a fülek előtt ábrázolt saját haj megjelenítésének köszönhetően – számos esetben egyértelműen megállapítható a paróka viselése. A domborműveken, festményeken és szobor formájában ábrázolt kifinomult női és férfi frizurákról tudjuk, hogy gyakran parókák, de azzal is tisztában vagyunk, hogy az ókori egyiptomiak alkalmanként saját hajukból készítettek frizurát. A rövid, kerek, apró fürtökből álló hajviselt vizsgálatánál szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy parókáról vagy saját hajból készített frizuráról beszélhetünk. Jelen előadásomban az általam tanulmányozott női bronzszobrok rövid, kerek parókájához kapcsolódóan ennek az unisex hajviseletnek egy rendhagyó példáját vizsgálom az Óbirodalom időszakában.

Fullér Andrea az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Egyiptológia Doktori Programjának hallgatója. A Szépművészeti Múzeum külső munkatársa, ahol tárlatvezetőként az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyaival ismerteti meg a nagyközönséget. 2012-től részt vesz a Szépművészeti Múzeum graeco-egyiptomi varázsgemmákat összegyűjtő és feldolgozó adatbázisának szerkesztésében, továbbá 2014-től a hazai ókori gyűjteményeket összesítő Hyperión szakmai adatbázis egyiptomi tárgyainak felvitelében és feldolgozásában.

Orientalisztikai Intézet

Indológia Tanszék

► 19.00-19.30 • D épület, fszt.1

Sági Péter: A szent és a profán: indiai tévésorozat-mustra az állami csatornától a Netflixig, és azon is túl

Az indiai tévésorozatok között már az állami televízió, a Dúrdarsan műsorán megtalálhattuk a mitológiai és hétköznapi temájúakat, kezdve a nagysikerű Rámájanával (1987) és a Ham lóggal (1984). Azóta a kínálat egyre csak szélesedett a további, szabadon értelmezett mitológiai ihletésű szappanoperák, valamint a hírhedt anyós-meny sorozatok felé. Ezek persze nem elégíthetik ki mindenki kíváncsiságát, megnézzük ezért milyenek a tartalmasabb pákisztáni telenovellák, valamint a millennialoknak szóló, közszolgálati képernyőt nem tűrő újítások.

Dr. Sági Péter nemrég kezdett hindí nyelvet tanítani az ELTE Indológia Tanszékén. Az elmúlt tíz évből hatot töltött Indiában, ahol tanulmányai közben lelkesen figyelte a popkultúra alakulását, a filmek világát és a televíziós divatokat.

► 19.30-20.00 • D épület, fszt.1

Válóczi Róbert: Istenből szuperhős? - A halhatatlan indiai képregények

A képpel mesélés régi hagyomány Indiában, így nem csoda, hogy a képregény műfaja is gyorsan meghódította szubkontinenst. Bármilyen furcsán hangzik is, a modern hindu vallásosság szinte elképzelhetetlen képregények nélkül, amelyek egyszerre szórakoztatnak és a szuperhősként megjelenő istenek és istennők történeteivel követendő példát állítanak az olvasók elé.

Török Filológiai Tanszék

► 18.00-19.00 • D épület, fszt.1

Sarac Orsolya: Hagyomány és modern szórakoztatás avagy mi a török sorozatok sikerének a titka?

Hogyan vált pár év alatt a török sorozatgyártás piacvezetővé? Miért szeretjük őket jobban a dél-amerikai szappanoperáknál? Hogyan váltak a szerelmi drámák Törökország fő exportcikkévé? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az előadásunk során, ahol érdekességeket és kulisszatitkokat is megosztunk majd a török telenovellák világáról.

Sarac Orsolya az Orientalisztikai Intézet doktorandusza, aktívan részt vesz a Török Tanszék nyelvkurzusainak oktatásában is.

Régészettudományi Intézet

► 18.00-18.45 • B épület, alagsor 11 (Erasmus-terem)

Bödőcs András: Migráció - Okkupáció - Transzformáció. A földrajzi környezet, annak átalakítása, a területi közigaztás és közlekedés kölcsönhatása az Észak- Dunántúlon a késő vaskortól a római uralom végéig

Az előadás során modern módszerekkel, számítógépes modellezéssel, távérzékelési adatokkal és nagy felületű, a talajba is bizonyos m értékig „belátó” geofizikai felmérésekkel szeretnénk bemutatni, hogyan is történt a „vidéki” Pannonia római meghódítása. A fókusz most nem az állandó katonai jelenlétet kívánó határvidékre, a limesre, hanem a hátországot jelentő, a gazdasági termelést és a hadsereg ellátását biztosító belső területeken lesz. A mai Vas megyében létrejött első pannoniai város Savaria/Szombathely körül gigantikus koordináta rendszerben létrehozott földosztás geodéziai bravúrja mellet az új tulajdonosok tájátalakító munkája is figyelmet érdemel, amely során például a mai formában látott vízrajzot is kialakították.

Dr. Bödőcs András az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, régész és térinformatikai szakmérnök. Szakterülete a régészeti térinformatika és légifotó feldolgozások alkalmazása. Kiemelten foglalkozik a római kori úthálózatot, földbirtokrendszert és közigazgatási territoriumokat érintő régészeti topográfiai kutatásokkal, régészeti térinformatikai és távérzékelési elemzésekkel.

► 19.00-19.30 • B épület, alagsor 021-es terem  (Alföldy Gáza Epigráfiai Könyvtár)

Sáró Csilla: Fémművesség Brigetióban: a római kori fibulakészítés titkai

Különféle kutatások alapján ismert, hogy a római kori Brigetióban (a mai Komáromban) bronzműves műhely/műhelyek működtek, ahol fibulák, azaz a ruha összekapcsolására használt tűk készítésével is foglalkoztak. Az előadásban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen információk alapján bizonyítható egy lelőhelyen ez a műhelytevékenység? Hogyan készítették pontosan ezeket az ékszereket? Milyen technikai trükköket kellett alkalmaznia egy mesternek a készítési eljárás során? Megfigyelhető-e a tömeggyártás vagy az egyediségre való törekvés?

Sáró Csilla az MTA-ELTE Régészettudományi Kutatócsoport munkatársa. Az ELTE-BTK Régészet Doktori Program keretében készíti PhD dolgozatát, amelyben egy pre-római nép, az eraviscus törzs viseleti szokásaival foglalkozik. Kutatási területéhez tartozik a pannoniai pre-római és római kori viselet és ékszerek, kiemelten érdekli a római kori fibulák kérdése. Jelen előadás az Új Nemzeti Kiválóság Program Doktorjelölti Kutatói ösztöndíjhoz kapcsolódik, amelynek keretében többek között a brigetiói bronzművességgel foglalkozó műhelyek fibulakészítéssel kapcsolatos tevékenységkörét is vizsgálja.

► 19.00-19.45 • B épület, alagsor 32 (Könyvtár-Nagyolvasó)

A vaskor előtt/közben/után. Monumentális tájhasználat nyomai a süttői platón

Előadók: Czajlik Zoltán, Fejér Eszter, Jáky András, Novinszki-Groma Katalin, Rupnik László

Az Interreg DTP Iron-Age-Danube, vagyis a vaskori Duna programjában a vaskori táj, az egykori erődítések és halomsírmezők megismerése, feltérképezése, értelmezése és megmaradási lehetőségeinek és bemutathatóságának vizsgálata volt az ELTE feladata. 3 ország 5 nagy lelőhelyén kutattunk, Süttő esetében kisebb feltárásokra is sor került. Ezen az estén ezekről az eredményekről számolunk be, 4 tételben

1. Amiről a térképek, a légi felvételek és magnetométer mesél
2. Amiről a felszíni leletek, a fúró és az ásó mesél
3. Amiről a fémek, a cserepek és a kövek mesélnek
4. Amiről az embercsontok, az állatcsontok és a növényi maradványok mesélnek

Dr. Czajlik Zoltán (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) georégész, légi régész, az európai vaskor kutatója) repülőgépes és helikopteres légi fényképezéseket végzett és az Interreg DTP Iron-Age-Danube programot süttői részének irányítója.
Fejér Eszter a Freie Universität Berlin doktorandusza, a késő bronzkorral, főként fémekkel, továbbá a süttői lelőhelyek megőrzésének és bemutathatóságának kérdéseivel foglakozik.
Jáky András az ELTE doktorandusza, régész-térinformatikus, a programhoz készített lelőhely-gyűjtés egyik létrehozója.
Novinszki-Groma Katalin az ELTE doktorandusza, a vaskorral, ezen belül a süttői lelőhely-komplexummal foglalkozik.
Dr. Rupnik László (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) archív térképek feldolgozását, drónos légi fényképezést végzett a területen, illetve a római kori tájhasználat kérdéseit kutatta.

► 17.00-20.00 • Trefort-kert, B épület mögötti parkoló

Régészeti vidámpark

Közreműködnek: Fenyvesi Bianka, Görög Vilmos

A program célja a régészet megismertetése a 0–16 éves korú gyerekekkel. Várunk kézműves foglalkozásokkal, így lehet majd régészeti témájú süteményeket (csontok, vázák, stb.) díszíteni vagy régészeti korú ékszerek másolatát elkészíteni. Készülünk játékokkal: archaeopuzzle, színező, régészeti homokozó, kvíz és memória játék, valamint a régészeti műszerekkel is meg lehet ismerkedni. A résztvevők a szervező régész hallgatókkal is beszélgethetnek és megtudhatják, miért akarnak ők régészek lenni.

Fenyvesi Bianka az ELTE BTK MA másodéves hallgatója, milyen népvándorláskori és római provinciális régészet szakirányon tanul.
Görög Vilmos ELTE BTK BA harmadéves hallgatója, középkori és az ókori Elő-Ázsia régészete szakirányon tanul. Mindketten az ELTE BTK Régészettudományi Intézet HÖK képviselői.

► 17.00-17.45 • B épület, alagsor 32 (Könyvtár-Nagyolvasó)

Az Asszír Birodalom (Kr. e. 9–7. század) határvidékén. „Élő” közvetítés az ELTE iraki kurdisztáni ásatásáról

Előadók: Kalla Gábor és az ásatási csapat tagjai

Az előadás két részből áll, egy filmből és egy élő közvetítésből Irak kurdisztáni régiójából. A helyszínen frissen összeállított film beszámol az ELTE idei, szeptember 7-én kezdődő ásatásának legfrissebb eredményeiről, majd szándékaink szerint a hallgatóság a világháló segítségével kérdéseket tehetne fel a terepmunkáról. A kutatás helyszíne Grd-i Tle 30 méter magas romdombja (tell-települése), egy hegyekkel körülvett termékeny völgy, a Rania-síkság nyugati részét uralja, és közel 10 ezer éven át volt lakott. Az idei munka fő célja annak az időszaknak a kutatása, amikor a települést a Bibliából is jól ismert Újasszír Birodalom (Kr. e. 9–7. század) hatalmát kiterjesztve a régióra, helyi igazgatási központtá emelte. Természetesen most még nem ismertek az idei felfedezések, de a munka 2018-as évadban megtalált, háborúban lerombolt, gazdag leletanyagot adó újasszír települést fogja kutatni, így újabb jelentős eredmények várhatók.

Dr. Kalla Gábor az ELTE BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének (Régészettudományi Intézet) tanszékvezető docense. Kutatási területe Mezopotámia régészete, története és szellemi kultúrája, a régészetelmélet, kiemelten az egykori háztartások kutatása régészeti és írásos források alapján. A régészet szakon belül elindítója és oktatója az elő-ázsiai régészet szakiránynak. Az 1990-es években egy szíriai német ásatáson dolgozott Rakka városa mellett, ahol egy kora bizánci kolostort ásott ki, később a British Museum kiadatlan óbabilóni tábláit feldolgozva családi archívumokat kutatott, majd 2016-tól Dr. Dezső Tamással vezeti az ELTE Kurdisztáni Kutatócsoportjának ásatását Grd-i Tle lelőhelyén.

► 18.00-18.45 • B épület, alagsor 31 (Könyvtár-Antik Olvasó)

Nagy Szabolcs Balázs: Középkori „offshore-lovagok”? Várak, urak, jogtalanságok

A társadalmi elit hatalmi visszaélései hosszú múltra tekintenek vissza. A fennálló törvényekkel vagy szokásjoggal szembemenő viselkedés a középkori Magyar Királyság várbirtokos urai számára is lehetőséget teremtett vagyonuk gyarapítására, hatalmuk kiterjesztésére. Az előadás során e jelenségnek többféle lenyomatára derül fény, melyeket az utóbbi évek, évtizedek történeti és régészeti kutatásai hoztak napvilágra. A kétségtelenül tetten érhető jogtalanságok vajon a központi hatalom ellenére vagy annak hallgatólagos hozzájárulásával valósultak meg?

Nagy Szabolcs Balázs 2012-ben szerzett diplomát középkori régészet szakirányon az ELTE-n. Veszprém megyei régészként lehetősége nyílt több középkori vár feltárásában is részt venni, majd kutatásait 2018-tól az ELTE BTK Régészettudományi Intézet Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszékén egyetemi tanársegédjeként folytatta.

► 18.00-18.45 • B épület, alagsor 32 (Könyvtár-Nagyolvasó)

Siklósi Zsuzsanna: Őskori találmányok – névtelen feltalálók

Manapság gyakran hallunk a technológiai innovációk jelentőségéről. Egy-egy áttörő újítás feltalálójának nemcsak hírnevet és gazdasági hasznot hozhat, hanem gyökeresen átalakíthatja az emberiség történelmét is. Gondoljunk csak az internet vagy a számítógép feltalálására. Vajon mit tudunk azokról az emberekről, névtelen feltalálókról, akiknek olyan, az emberiség későbbi történelmét alapjaiban meghatározó találmányokat köszönhetünk, mint a kerék, az élelemtermelés vagy az első fémtárgyak? Kik voltak ezek a felfedezők? Hol éltek? Hogyan terjedtek el ezek az újítások, innovációk az őskorban? A látogatók bepillanthatnak a modern régészek munkájába, akik szenzációs leleteket és apró információmorzsákat egyaránt felhasználnak ahhoz, hogy jobban megismerjük múltunkat.

Dr. Siklósi Zsuzsanna az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatója, szakterülete az őskor időszaka. Főbb kutatási területe a Kárpát-medence újkőkora és rézkora. Kiemelten foglalkozik e korszakok társadalmi kérdéseivel, pl. a társadalmi egyenlőtlenség, a nemi szerepek kutatásával, az egykori közösségek kapcsolataival, az innovációk terjedésével. Jelenleg a fémművesség kezdeteit és annak társadalmi hátterét kutatja.

► 18.00-18.45 • B épület alagsor 29 (Könyvtár-Bóna István-terem)

Ősi rituálék nyomában. Új régészeti kutatások az aggteleki Baradla-barlangban

Előadók: Szabó Gábor, Nyírő Ádám Artúr

Az elmúlt években az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régészei új kutatásokat kezdtek Magyarország régészeti szempontból legösszetettebb barlangjában az aggteleki Baradla-barlangban. A fémkereső-műszeres felderítésnek és az ásatásoknak köszönhetően új megközelítésben értelmezhető ez a mai is titokzatos hatást keltő tér. Úgy tűnik, a barlang két korszakban – a középső újkőkorban és a bronzkor kései szakaszában – is olyan különleges rituális helyszín volt, ahová távoli térségekből érkeztek embercsoportok, hogy ünnepélyeken és szertartásokon vegyenek részt. Az előadásban az új kutatások eredményei mellett áttekintjük az ősi barlanghasználat legizgalmasabb régészeti példáit a világ különböző pontjain.

Dr. Szabó Gábor az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében 1996-ban védte meg diplomáját, majd ugyanott 2002-ben doktorált, 2018-ban habilitált. 1997 óta tanít az egyetemen. 1996-tól mostanáig több tucat nagy felületű régészeti feltárást vezetett. 2006 óta őskori fémkereső-műszeres kincsegyüttesek felderítésével foglalkozó kutatócsoportot vezet, valamint egy őskori erődített települések kutatásával foglalkozó projektet koordinál. 2017 óta a magyar Ásatási Bizottság elnöke.

Nyírő Ádám Artúr 2007 ősze óta barlangászik és azóta szenvedélyévé nőtte ki magát a barlangok világának kutatása, megismerése. Több hazai és külföldi barlang feltáró kutatásában is részt vett. Régészeti tanulmányait a PTE régészeti tanszékén (BA), majd az ELTE BTK Régészeti Intézetében (MA) végezte 2011 és 2018 között. Tudományos tevékenységében évek óta ötvözi a régészetet és a barlang kutatást - szakmáját és hobbiját. 2017 óta titkára a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, Történeti és Régészeti Szakosztályának (MKBT TöRéSz).

Romanisztika Intézet

Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

► 19.00-21.00 • C épület, 328

Dr. Fried Ilona: A harcos költő. Gabriele D Annunzio Fiumében száz év után

Gabriele D Annunzio a XIX. század végének, a XX. század elejének egyik legismertebb, legjelentősebb olasz költője, drámaírója, írója volt, közéleti és politikai szereplő. Bátor katona, az I világháború hőse. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Fiume státusa bizonytalanná vált. Száz évvel ezelőtt, 1919 szeptember 12-én mintegy ezerfőnyi csapata élén D’Annunzio elfoglalta Fiumét, hogy Olaszországhoz csatolja. A mintegy tizenhat hónapos megszállás máig széles körben kutatott és vitatott kérdés.

Dr. Fried Ilona az ELTE BTK egyetemi tanára, tudományterülete a modern olasz kultúra, irodalom, színház. Rendszeresen ad elő magyar és nemzetközi konferenciákon, vendégprofesszorként kurzusokat is tartott olasz egyetemeken, valamint nemzetközi italianisztikai konferenciákat szervez. Mintegy 270 közleménye jelent meg Magyarországon és külföldön.

Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ

► 15.00-16.00 • Múzeum körút 6-8., 240

Gyimesi Zsuzsanna: 100 éves a ROSZTA-ablak - workshop

Az orosz távirati irodák ablakaiban 1919-ben jelentek meg az első szatirikus plakátok, amik szinte azonnal a forradalmi tömegkultúra emblémáivá váltak. Az elnyomó rendszer ellen és az új társadalmi rend lehetőségei mellett agitáltak, híreket közvetíttek, szórakoztattak - négysoros versikék és egyszerű, de ütős rajzok segítségével. Ilyeneket próbálunk meg mi is készíteni a workshopon.

Gyimesi Zsuzsanna a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetője, tudományos főmunkatársa és a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár vezetője.

► 16.00-16.25 • Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238

Szaniszló Orsolya: Az altáji tetovált lány nyomában

1993-ban került elő, az Orosz Tudományos Akadémia novoszibirszki Szibériai Tagozatának expedíciója során az Altájban, a Paziryk térségben az a halomsíros temetkezés, mely a mintegy 2500 évig háborítatlanul nyugvó előkelő, tetovált asszony bebalzsamozott maradványát rejtette. A felfedezést a 20. század legnagyobb orosz régészeti szenzációjaként emlegetik. Ki volt az úgynevezett ukoki hercegnő? Mit jelenthettek a testét díszítő valós és mitikus állatokat ábrázoló tetoválások?  Valóban elátkozták és katasztrófák egész sorát fogja világunkra zúdítani mindaddig, míg újra el nem temetik?

Szaniszló Orsolya 2012-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán, majd az ELTE Ruszisztikai Doktori Program hallgatója volt. 2015 szeptemberétől a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ tudományos segédmunkatársa.

► 16.30-16.55 • Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238

Gyimesi Zsuzsanna: Írok a fióknak, festek a négy falnak, forgatok a szűk világnak – az ismeretlen Pavel Zalcman

Pavel Zalcman 20. századi orosz festőművész, író és filmtervező hagyatékát Brémában őrzik egy levéltárban. Munkásságát ma még nagyon kevesen ismerik a világon. Akik mégis ismerik, azt mondják, festészete felér a mesterével, Pavel Filonovéval, írásai pedig – Andrej Platonovéval. Filonov és Platonov műveit a nagyvilág csak az 1980-as évek vége óta ismeri, s azóta koruk legnagyobbjai között tartjuk őket számon. Ez a karrier vár Zalcman életművére is.

Gyimesi Zsuzsanna a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetője, tudományos főmunkatársa és a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár vezetője.

► 17.00-17.25 • Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238

Igari Léna: Harc „vörös” és „fehér veszély” ellen

Sokan hallottak az úgynevezett „filozófusok hajójá"-ról, – azaz arról az akcióról, amelynek során az értelmiségiek egy nagyobb csoportját utasították ki a Szovjetunióból 1922-1923-ban.Bergyajevtől Szorokinig a forradalom ellenfeleit tették fel a hajókra, amelyek Konstantinápolyon keresztül számos európai és tengerentúli országba szállították az emigránsokat. Kiűzésük történetileg visszanyúlt még az első orosz forradalomig, amikor az értelmiség számos csoportja az önkényuralom oldalára állt, majd 1917 októbere után sokan, mint például Sz. Bulgakov vagy P. Sztruve, akik a fehérgárdisták szolgálatába álltak, a szovjethatalom új értelmiségével szembeni reakciós ellenséggé váltak. Száműzésük ugyan megmentette életüket a sztálini represszióktól, ám ettől függetlenül a régi orosz kultúra súlyos veszteséget szenvedett. Az azonban kevéssé ismert történet, hogy ennek előzménye az Egyesült Államokból kitiltott, bolsevizmussal megvádolt személyek deportációja volt a Buford nevű hajón. 1919 decemberében két és félszáz “áruló” között Emma Goldman anarchistát és Alexandr Berkmant deportálták orosz nemzetiségű “nemkívánatos elemek” társaságában. Előadásomat tehát a “vörös” és “fehér veszély” leírásának szentelem, amelyet mindkét ország vezetése (az USA kormányzata és a szovjethatalom) olyan veszedelmesnek tartott, hogy százával deportálta ideológiai ellenfeleit.

Igari Léna  a ruszisztikai doktori iskola hallgatója. Fő érdeklődési területe az eretnekmozgalmakra irányul, (sztrigolnyik mozgalom, zsidózó eretnekség) melyek Novgorod speciális kulturális helyzete miatt főleg erre a területre lokalizálódtak, de más ideológiai ellenzékiség kutatása is inspirálja.

► 17.30-17.55 • Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238

Szabó Viktor: Repülő városok – a korai szovjet utópista építészet legambiciózusabb tervei

Lebegő lakások? Égi városgyűrű a Föld körül? Vízszintes felhőkarcoló? Mai fül számára mulatságosnak hangozhatnak ezek a science-fictionbe illő elképzelések. Az 1917-es oroszországi forradalom kataklizmája azonban óriási képzelő- és alkotóerőt szabadított fel, amely az ifjú szovjet államban az építészet és várostervezés területén is megmutatkozott. Ugyanakkor ezek a fizika törvényeivel sokszor mit sem törődő grandiózus tervek - érthető okokból - az asztalfiókban maradtak. Az előadásból megismerhetjük Viktor Kalmikov, El Liszickij és mások legformabontóbb ötleteit.

Szabó Viktor 2004-től az ELTE hallgatója (régészet, földtudomány BSc, orosz BA és ruszisztika MA), jelenleg az ELTE BTK TDI Ruszisztika Doktori Programjának hallgatója.

► 18.00-18.25 • Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238

Farkas Ádám: „Tulajdonképpen mit csináltok ott Moszkvában?” – Háy Gyula a Szovjetunióban 

A két világháború között a nemzetközi, illetve a magyarországi bel -és külpolitikai helyzet következtében az 1930-as évek elejére az európai országok közül a Szovjetunióban alakult ki a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció. Ez több rétegből állt össze, egy kis csoportja ennek azok, akik az 1919 utáni forradalmak után végül a Szovjetunióban telepedtek le. Közéjük tartozik az elfeledett drámaíró, Háy Gyula, aki Lunacsarszkij meghívására érkezett meg az országba. Érkezésekor német nyelvterületeken már ismert szerző, hamar állást kap a Mezsrabpom Filmstúdiónál is. A Szovjetunióban írja meg legismertebb művét, a Tiszazugot, de a világháború alatt a moszkvai Kossuth Rádiónál is dolgozott. 1945-ben Magyarországra visszatér, hogy részt vegyen az új rendszer építésében, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első főtitkára lesz. Háy Gyula visszaemlékezései alapján bemutatásra kerül a külföldiek élete az 1930-as évek Szovjetuniójában, a magyar klub és kulturális élet, a sztálini terror, a belső harc az emigránsok között és a II. világháború.

Farkas Ádám az ELTE BTK Ruszisztikai Doktori Program harmadéves hallgatója. Kutatási területe a magyar-szovjet kapcsolatok.

► 18.30-20.00 • Múzeum körút 6-8., 240

KOCSMAKVÍZ

Stilizált orosz kultúrtörténeti vetélkedő

A brit eredetű kocsmakvíz varázsát a stilizált kocsmahangulat teremti meg. A kvízre 3-5 fős vállalkozó kedvű csapatokat vagy csapatokhoz csatlakozni kész kvíz-fanokat várunk, akik szeretnék megmérettetni magukat és ismereteiket az orosz kultúra területén. Az eseményre ajánlott az előzetes regisztráció a kocsmakviz.rus@gmail.com címen. Az előzetesen regisztráló játékosokat fröccsel és ropival várjuk. A nyertes csapatot a dicsőség mellett egy üveg nemes nedű is megilleti!

Vezeti: Mészáros Zsófia

Mészáros Zsófia 2013-ben végzett Ruszisztika mesterszakon, majd 2017-ben abszolvált a Ruszisztika Doktori Programon. 2018 májusa óta dolgozik a Ruszisztikai Központ tudományos segédmunkatársaként. Leginkább az interdiszciplináris megközelítések vonzzák, az orosz történelmet a kultúra, az irodalom és a társadalomi folyamatok prizmáján keresztül szemléli.

► 20.00-22.00 • Ruszisztikai Módszertani Kabinet (Múzeum körút 6-8., 2. emelet, 237-238.)

FILMVETÍTÉS

Az ember, aki mindenkit meglepett (2018, r.: A. Csupov, N. Merkulova) / Человек, который удивил всех (2018, р.: А. Чупов, Н. Меркулова)

Egy szibériai kis település szerény lakója azzal szembesül, hogy halálosan beteg. Próbálkozik hagyományos orvoslással és alternatív módszerekkel is, de hiába. Ám nem adja fel. Úgy dönt, hogy szibériai balladahős módjára becsapja a halált, hogy az ne tudja elvinni. (A filmet orosz nyelven, angol v. magyar felirattal vetítjük)

Szláv és Balti Filológiai Intézet

► 16.00-16.45 • D épület, földszint 18. (Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára)

Dr. Laczházi Aranka: Villám-lett

Ismerkedés a lett nyelvvel:  mire hasonlít, mely nyelvekkel áll rokonságban a lett nyelv? Mi köze van a finnugor nyelvekhez? Hányan beszélik a világon? És főleg – hogyan mondják lettül azt, hogy…? A program résztvevői elsajátíthatnak egy sor hasznos kifejezést ezen a különleges nyelven.

Dr. Laczházi Aranka az ELTE orosz-német szakán végzett, jelenleg az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, valamint a litván minor szak oktatója. Kutatási területei: a modern balti nyelvek kialakulása, a lett és a litván kapcsolatai a régió más nyelveivel. Több kortárs litván és lett szépirodalmi mű fordítója.

► 17.00-18.30 • D épület, földszint 18. (Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára)

Dr. Laczházi Aranka, Aurelija Meškerevičiūtė: Litván mozaik

Interaktív előadás-ismerkedés Litvániával. Érdekességek a litván kultúrából, a litván-magyar történelmi kapcsolatokról; ízelítő a litván népzenéből, néptáncból; ismerkedés a hagyományos litván konyhával.

Aurelija Meškerevičiūtė a Vilniusi Egyetemen végzett alkalmazott nyelvészet szakon. Jelenleg az ELTE litván anyanyelvi lektora.

► 19.00-19.45 • D épület, földszint 18. (Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára)

Aurelija Meškerevičiūtė: Villám-litván

A litván nyelv azért különleges, mert rengeteg archaikus, a legtöbb indoeurópai nyelvben már nem létező grammatikai formát és ősi szót őriz. Ugyanakkor egy modern, barátságos, különleges kis ország lakóinak nyelve.   A program résztvevői anyanyelvi lektorunk segítségével ízelítőt kapnak ebből a nyelvből, sőt, a gyakorlatban is elsajátíthatnak egy sor hasznos kifejezést.

Aurelija Meškerevičiūtė a Vilniusi Egyetemen végzett alkalmazott nyelvészet szakon. Jelenleg az ELTE litván anyanyelvi lektora.

Művészetközvetítő és Zenei Intézet

► 16.00-16.30 • F épület, Kodály terem

Dr. Bodnár Gábor: Kínai témák magyar zeneszerzők vokális műveiben

Az előadás néhány példán keresztül röviden bemutatja, milyen hatással voltak / vannak a kínai költők a magyar zeneszerzőkre. Az elemzés mellett a szólóénekre és vokális együttesre írt zeneművek fel is csendülnek. Az előadás az ELTE Konfuciusz Intézettel együttműködésben valósul meg. 

Bodnár Gábor egyetemi tanár, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének vezetője DLA-fokozatát a Zeneakadémián, habilitációját az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerezte meg, zeneelméleti, illetve zeneesztétikai témában. Oktatói munkája (zeneelmélet, hangszerismeret, partitúraolvasás, kórus- és magánének-korrepetíció) mellett rendszeresen közzétesz publikációkat, előadásokat tart külföldi és hazai konferenciákon, tankönyvszakértői, közoktatási, európai uniós pályázati szakértői tevékenységet folytat, valamint, zongoristaként, hangversenyeken, CD-felvételeken is közreműködik. Jelenleg a Magyar Rektori Konferencia Művészetközvetítő Bizottságának elnöke, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület elnökségi tagja és a Parlando zenepedagógiai folyóirat tanácsadó testületének tagja. Szakmai elismerései közül kiemelhető az Országos Tudományos Diákköri tanács Mestertanár Aranyérme, a Pro Universitate Emlékérem és az ELTE rektorának kiválósági különdíja.

Távol-keleti Intézet

Mongol és Belső-Ázsiai Tanszék

► 17.30-17.50 • B épület, 217-es terem

Dr. Birtalan Ágnes: Veszett farkas a hátasod, tűzkígyó az ostorod

Dr. Birtalan Ágnes, a Mongol és Belső-Ázsiai Tanszék vezetőjének előadása a mongol sámánizmus történetéről.

► 17.50-18.10 • B épület, 217-es terem

Balogh Mátyás: Szellemek vendégségben – Burját sámánszertartások a mai Mongóliában

Az előadás a burját sámánrítusok szerkezeti felépítését és célját mutatja be, terepmunka során készült videó felvételek segítségével.

Balogh Mátyás 2003-2005 között végzett terepmunkát Mongóliai burjátok között, minek során a burját sámánok szertartásainak típusait, liturgiáját tanulmányozta.

►17.50-18.20, 18.40-19.00 • B épület, 202-es terem

Dr. Rákos Attila: Mongol nyelvi gyorstalpaló

Játékos ismerkedés egy különleges nyelvvel.

Dr. Rákos Attila 2001-ben végzett az ELTE BTK mongol szakán, majd PhD fokozatot szerzett az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Mongolisztika Programján. Rendszeresen oktat a Mongol és Belső-ázsiai Tanszéken, tudományos munkatársként dolgozik a Mongolisztikai Kutatóközpontban. Nyelvészeti területen végez kutatásokat, elsősorban a nyugat-mongol ojrát nyelvjárás jelenlegi helyzetével és történetével, valamint az ojrát írásos nyelvemlékekkel, az ojrát irodalmi nyelv és a beszélt nyelv kölcsönhatásaival foglalkozik.

► 19.00-19.30 • B épület, 202-es terem

Bán Kornélia: Terepkutatás mongol szakrális helyeken - Interjúk lámákkal és sámánokkal

Bán Kornélia négy alkalommal járt Mongóliában, összesen 11 hónapot töltött ott. Kint tartózkodása alatt számos interjút készített sámánokkal és lámákkal, járt sámánista és buddhista szent helyeken, részt vett szertartásokon. Előadásában megosztja tapasztalatait arról, hogyan illik viselkedni vallási személyek körében, és hogyan érdemes terepkutatást végezni szakrális helyeken.

Bán Kornélia vagyok, mongol szakos hallgató. Azért választottam ezt a nem minden napi hivatást, mert igen korán ráéreztem – később kiderült, helyesen –, hogy sok közös van bennem a mongolokkal: a ló nagy jelentőséggel bír mindannyiunk életében, és bár városban nőttünk fel, otthonunknak érezzük a természet uralta, ember nem járta vidékeket is. Kutató szeretnék lenni, és többször volt szerencsém terepmunkát végezni az országban. A tudás mellett sok élményt és tapasztalatot szereztem a kultúráról, melyeket előadásomban szeretnék megosztani a nagyközönséggel.

► 17.00-20.00 • B épület előtt, szabadtéren

Füredi Zoltán: Mongol birka-bokacsont (sagaj) játékok

Interaktív játékok a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék szervezésében.

Kínai Tanszék

► 16.30-17.00 • F épület, Kodály terem

Dr. Pap Melinda: Énünk és a világ – a kínai buddhizmus tiantai irányzatának tükrében

Az előadás a Tang-kori Zhanran (711-782) fő művének elemzésével, kontextusba helyezésével keresi a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan látták a középkori Kínában énünket és a minket körülvevő világot. Hiteles, korabeli források felhasználásával, ugyanakkor közérthető megfogalmazásban kapunk egyedi válaszokat az emberi lét alapkérdéseire. A tiantai filozófia az indiai buddhizmus és a kínai gondolkodás sajátos ötvözeteként jött létre, átértékelte, átértelmezte, és új megvilágításba helyezte a buddhizmus alaptanításait, így kínált válaszokat az emberi lét eredetére és végcéljára, énünk és a világ összefüggéseire.

Dr. Pap Melinda az ELTE Kínai Tanszékének adjunktusa. 2008 óta tanít az egyetemen kínai nyelvet, kínai nyelvű fordítást, régi kínai irodalmat és buddhista filozófiát. Doktori disszertációját a kínai buddhizmus tiantai iskolájának buddha-természettel kapcsolatos filozófiájáról írta, és 2011-ben szerzett doktori címet, summa cum laude minősítéssel.

► 17.30-18.00 • F épület, Kodály terem

Orosz Gábor Tamás: Egy nap Szingapúrban

Előadásomban szeretném közelebb hozni a hallgatósághoz Szingapúr városállamát.  Mi teszi érdekessé és izgalmasság ezt a közel Budapest méretű országot. Milyen érdekes kulturális jelenségekre figyelhetünk fel. Az odautazni kívánók milyen érdekességekkel találkozhatnak és mire kell figyelniük az ott tartózkodásuk alatt.

Orosz Gábor Tamás az ELTE BTK Kínai tanszék harmadéves hallgatója. A későbbiekben Kína és Délkelet-Ázsia kultúrájával szeretne részletesebben foglalkozni, jelenlegi kutatásai Kínára és Szingapúrra koncentrálódnak.

► 18.00-18.30 • F épület, Kodály terem

Jónás Dávid: Tibet fizetőeszközei a múltban és a jelenben

Tibetben a pénz viszonylag későn, csak a 17–18. századtól kezdve váltotta fel a cserekereskedelmet, majd a 20. század közepétől a kínai jüan lett a terület hivatalos pénzneme. Habár ez az időszak igencsak rövid volt, a régi tibeti fizetőeszközök mégis rendkívül sokszínűek voltak. Az előadásom során különböző tibeti érmék és bankjegyek sajátosságait szeretném bemutatni.

Jónás Dávid az ELTE BTK tibeti alapszakos hallgatója, korábban elvégezte végezte a kínai–japán alapképzést, valamint a sinológia mesterképzést is. Kutatási területe a jógácsára buddhizmus, valamint a kínai chan buddhizmus tibeti megjelenése, amit a sinológia doktori program keretein belül szeretne még mélyebben vizsgálni.

► 18.30-19.00 • F épület, Kodály terem

Tar Viktória: Emlékképek – Az első magyar ösztöndíjasok Kínában

Az 1950-es években a kínai-magyar kapcsolatfelvételnek köszönhetően többeknek megadatott a lehetőség, hogy Kínában tanuljanak ösztöndíjasként. Az előadásom ezekkel az ösztöndíjasokkal készített interjún alapszik. Sok tanulságos és kedves történetet osztottak meg velem, aminek köszönhetően bepillantást nyerhettem abba, milyen is lehetett az ’50-es évek Kínája, milyen lehetett abban az időszakban kint élni és tanulni, milyen nehézségekbe ütköztek és hogyan oldották meg mindazt. Remélem, előadásom rámutat majd arra, milyen meghatározóak ezek az élmények a jelenlegi és a leendő sinológusok életében.

Tar Viktória az ELTE sinológia mesterszak másodéves hallgatója. Öt éve tanul kínai nyelvet és kultúrát az egyetemen. Ösztöndíjasként egy évet Kínában, Hangzhouban töltött. Az előző szemeszterben kezdett el foglalkozni az első magyar ösztöndíjasokkal Kínában, ami mesterszakos diplomamunkájának témája is lesz.

► 19.00-19.30 • F épület, Kodály terem

Viczenti Mátyás: Halál, szerelem és politika a Homályos költészetben (朦胧诗)

Az előadásban az ún. Homályos költészet (朦胧诗) három jeles képviselője, Shu Ting (舒婷), Gu Cheng (顾城) és Bei Dao (北岛) verseivel ismerkedünk meg, és azon keresztül a három költő életével és halálról, szerelemről, politikáról vallott felfogásával.

Viczenti Mátyás az ELTE BTK Kínai szakán szerezte mesterdiplomáját, majd ugyanitt doktoranduszként folytatta sinológiai tanulmányait. A modern kínai kultúra területéről elsősorban a modern és kortárs kínai irodalom, és azon belül is a költészet ragadta meg a figyelmét. Ahogyan ő fogalmaz: "Akárhova is megyünk, a költészet mindig az adott nép lelkivilágának rejtettebb aspektusait hordozza magában. A kínai lélek rezdülései, hangulatai, felfogása, érzelmei érdekelnek."

► 19.30-20.00 • F épület, Kodály terem

Somogyi Áron:  A kínai Ming-kori fegyverhasználat és annak szabályozása

Az előadás bemutatja a fegyverhasználat kulturális és társadalmi vonatkozásait a Ming-kori Kínában. Betekintést nyerhetünk a korabeli kínai víváselméleti gondolkodásba és megismerhetjük a korszak fegyverhasználatra vonatkozó törvényi szabályozását.

Somogyi Áron 2017 óta az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Doktori Programjának PhD hallgatója. Fő kutatási területe a kínai hadtörténet, azon belül elsősorban a Ming-kori hadviselés és harcművészet forrásainak vizsgálata.

► 20.00-20.30 • F épület, Kodály terem

Knyihár Eszter: A végső cél (?) - Házasság és a házasság felé vezető út Kínában

Házasodni vagy nem házasodni? Ez egy fontos kérdés a világon mindenhol. Kínában házasodni szinte kötelező, azonban, napjaink társadalmi és gazdasági változásai folyamatosan próbára teszik ezt a tradicionális rendszert. Az előadás során azt vizsgáljuk meg, hogy, hogyan tekintenek az egyes generációk képviselői a házasság intézményére a mai Kínában.

Knyihár Eszter Jelenleg az ELTE BTK Sinológia Doktori Iskola PhD hallgatója. Az ELTE Koreai szakán szerzett alapszakos diplomát (2013), majd tanulmányait Pekingben folytatta, ahol a Beijing Normal University Public Policy szakán mesterdiplomát szerzett (2016). Kutatási területe a Magyarországon élő kínai kisebbség migrációs és integrációs gyakorlatának vizsgálata.

Koreai Tanszék

► 17.00-17.45 • B épület, 225

Mecsi Beatrix: Egy női portré titka: egy ritka Joseon-kori festmény Budapesten, és azonosításának története

Mecsi Beatrix koreanista, japanológus művészettörténész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán szerzett kitüntetéses diplomát 1998-ban, majd 1999-ben az ELTE japán szakán diplomázott kitüntetéssel. 1999-ben koreanisztikai programbizonyítványt szerzett. 1999-ben elnyerte a Pro Scientia Aranyérmet. A University of London School of Oriental and African Studies (SOAS) művészettörténet-régészet nappali képzésén szerzett PhD fokozatot. 2004-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetében dolgozott mint tudományos munkatárs. Tanított a University of London (SOAS) Művészettörténet-Régészet szakán, a londoni Sotheby’s Institute Kelet-ázsiai művészettörténet MA kurzusán, és 2006-2008 között a szöuli Yonsei Egyetemen „Comparative East Asian Art” címmel tartott angol nyelvű kurzusokat. Kelet-ázsiai művészet témában rendszeresen meghívott előadó számos európai egyetem Kelet-ázsiai képzésein. 2009-től az ELTE Távol-keleti Intézetében a koreai szakon adjunktus, 2009-ben habilitált, 2013-tól docens, 2015 -2018 között a Japán Tanszék vezetője, 2018 őszétől pedig a Koreai Tanszék vezetője. A kelet-ázsiai művészetről tart előadásokat és szemináriumokat.

► 18.00-18.45 • B épület, 225

Nguyen Krisztina: Interaktív koreai kulturális óra

A rövid, kulturális témákat érintő óra keretében betekintést nyerhetünk a „nagybetűs” és „kisbetűs” koreai kultúrába. Az óra szemináriumi jellegű, a közönség bevonásával igyekszik bizonyos kulturális különbségeket feltárni és közelebbről megvizsgálni. Az órán való részvételhez előzetes koreai nyelvtudás nem szükséges.

Nguyen Krisztina az alap- és mesterszakos tanulmányait az ELTE BTK anglisztika és koreai szakjain végezte. Ösztöndíjasként a szöuli Yonsei Egyetemen is folytatott koreai nyelvi tanulmányokat. Az ELTE BTK Koreanisztika Doktori Program doktorandusza, és a Koreai Tanszék megbízott előadója. Koreai nyelvet és koreai történelmet oktat. Jelenleg a koreai mint idegen nyelv és koreai kultúra oktatásával kapcsolatban folytat kutatásokat.

► 19.00-19.45 • B épület, 225

Osváth Gábor: A koreai rövidvers, a si’dzso

A koreai rövidvers, a si’dzso a Távol-Keleten oly népszerű rövid vers, a kínai négysoros, a japán haiku és tanka rokona, de hazánkban kevéssé ismert. A si’dzso három soros, laza ütemes, 42–49 szótagból álló koreai nyelvű mű, amely eredetileg énekvers volt. Felvázolom verstani sajátosságait, témaköreit, és saját fordításaimmal illusztrálom az elmondottakat. Témakörök: a természet, a buddhizmus és konfucianizmus, erotika és szerelem, az öregség. A tematikájukban összefüggő darabokat si’dzso-ciklussá fűzik össze. Kitérek a rímnélküliség problémáira is, amelynek oka a koreai mondat sajátos szerkezete.

Osváth Gábor koreai tanulmányait Észak-Koreában és Dél-Koreában folytatta, majd a Budapesti Gazdasági Egyetemen és az ELTE-n is oktatott koreai nyelvet, irodalmat és történelmet Fő érdeklődési területe a koreai kommunikáció sajátosságai, a koreai irodalom története, azon belül a klasszikus és a modern koreai költészet. Több koreai prózai művet és verset fordított le, melyek meg is jelentek. Legkedveltebb koreai versformája a si’dzso, a koreai rövid vers, amelyből 150-et magyarra is átültetett.

Japán tanszék

► 16.00-16.30 • B épület, 1. emelet, 236

Rudlof Dániel: Komainuk, a templomok őrzői

Ha Japánban járunk, nagy eséllyel találkozhatunk a sintoista szentélyek és buddhista templomok kapuit őrző, gyakran félelmetesen vicsorgó kőszobrokkal, a komainukkal. A leginkább kutyára, vagy oroszlánra hasonlító állatszobrok azonban nem csupán a szakrális épületek díszítésére szolgálnak, hanem sajátos funkciókkal és szimbolikával vannak felruházva. Előadásomban a komainu szobrok eredetét és jelentőségét igyekszem bemutatni a hallgatóközönség számára.

Rudlof Dániel Antal az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallgatója japán filológia szakon. Diplomamunkáit a sinto–buddhista szinkretizmus művészetre gyakorolt hatásaival, valamint a Szív-szútra filológiai elemzésével kapcsolatban írta. Jelenlegi kutatási területei közé tartozik a japán buddhizmus és a nyelvészet, emellett szívesen foglalkozik fordítással is. Szakdolgozatához készített saját, magyar nyelvű fordítást a Szív-szútrából, emellett fordított Akutagava Rjúnoszuke novelláiból, valamint Joszano Akiko és Paudits Zoltán kortárs magyar költő haikuiból is.

► 17.00-17.45 • B épület, 1. emelet, 242

Dr. Kiss Mónika: Ōtsu e, toba e és társaik – A karikatúra sokszínűsége Japánban

A karikatúra, mint műfaj nem ismeretlen, szinte minden ország sajátosságának tekinthető. Japánban 800 éves múltra tekint vissza, rengeteg fajtája kialakult, és a modern popkultúra egyik alapjának számító manga elődjének tekinthető. Előadásomban betekintést nyújtok a japán karikatúrák világába a 12.-től a 19. század végéig. Olyan műfajokat ismerhetünk meg, amik Japánban kimondottan népszerűvé váltak, mivel nagy hatással voltak korukban a japán emberekre. Megnézzük továbbá azt is, hogy a nyugati kultúra milyen fejlődést hozott a japán karikatúrák világába a 19. század végén.

Dr. Kiss Mónika 2012 és 2016 között az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Japán filológia doktori programjának hallgatója volt, disszertációjának címe: Changes in the Iconography of Fugen Enmei Bosatsu. Foglalkozásának a japán művészet, azon belül is a buddhista művészet kutatását, illetve oktatását tekinti. Kutatási témáihoz természetszerűleg hozzátartozik a buddhizmus, illetve annak japán irányzatainak a tanulmányozása is. Jelenleg főként a japán ezoterikus irányzatok vannak kutatásai fókuszában, a buddhizmus shintō-val való (művészeti) kapcsolata pedig nemrég került a látóterébe.

► 18.00-18.30 • B épület, 1. emelet, 242

Hidvégi Zsófia: Japán tetoválások régen és ma

A japán tetoválások igen hosszú múltra és hagyományra tekintenek vissza. A történelem során viszont változott a céljuk és a megítélésük is a szigetországban. Az előadás célja, hogy felelevenítse a különböző kisebbségek (ainu és okinawai) és szubkultúrák kihaló félben lévő tetoválási hagyományait, és bemutassa a tetoválás szerepét ma Japánban.

Hidvégi Zsófia 2008-ban felvételt nyert az ELTE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szakának Japán specializációjára. 2011-2012 a Mizuta ösztöndíjjal a Josai Nemzetközi Egyetemen tanult Japánban. 2016-ban kezdte a doktori tanulmányait az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Japán Filológia programján. A kutatási témája a ryūkyūi nyelvek revitalizációja, melynek kapcsán 2016-ban és 2019-ben önálló terepmunkát is végzett.

► 18.30-19.10 • B épület, 1. emelet, 242

Czifra Adrienn: Hagyományos és modern elemek Nacume Szószeki haikuköltészetében

Az előadáson a híres japán regényíró, Nacume Szószeki költői oldalával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Szószeki irodalmi karrierjét haikuversek írásával kezdte, és a modern japán haikuköltészet úttörőjével, Maszaoka Sikivel együtt alkotva vett részt napjaink haikuköltészetének megalapozásában. Az előadás után minden érdeklődőnek lehetősége nyílik kipróbálni magát a haikuírásban – egy játékos verseny keretében közösen választott témára írunk haikukat, majd ezek átbeszélése után a legjobb mű díjazásban részesül.

Czifra Adrienn az alap- és mesterképzést a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végezte, 2015-től az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe a japán költészet, ezen belül főleg a Meidzsi-korszak haikuköltészetével foglalkozik. Doktori disszertációjának témája Nacume Szószeki haikuköltészete, továbbá a modern haikuköltővel, Maszaoka Sikivel való barátsága. A japán irodalommal kapcsolatos tevékenységei közé tartozik, hogy 2012 óta a Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku klubjának főtitkára, illetve főszervezője a 2014-től évente megrendezett Magyar Haikunapnak.

► 19.15-20.00 • B épület, 1. emelet, 236

Pataki-Tóth Angelika: A kereszténység és a XXI. századi Japán

A kereszténység közel fél évezrede van jelen Japánban, ez idő alatt pedig számos változáson ment át. Üldözöttből a szabad vallásgyakorlási rendeletnek köszönhetően elismertté vált, ami a japán mindennapi élet egyre több területén képviselteti magát, az oktatási intézményektől kezdve a szépirodalmon át egészen a populáris kultúráig. Ebben az előadásban a hallgató interaktív módon választ kaphat olyan izgalmas kérdésekre, mint milyen kereszténynek lenni a mai Japánban, van-e jövője ennek a vallásnak a szigetországban, illetve milyen szerepe van ebben a Saint Young Man c. mangának és animének.

Pataki-Tóth Angelika másodéves PhD hallgató a Nyelvtudományi Doktori Iskola Japanológia programján. Kutatási területe a kereszténység és a japán társadalom kapcsolata, a keresztény gyülekezetek és hívők helyzete a XXI. századi Japánban.

Történeti Intézet

► 17.00-18.30 • Múzeum körút 6-8., földszint 13-as terem

A mongolok: „Találkozások” egy nomád civilizációval

Az esemény A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című projekt, a Középkori Történeti Tanszék és a Belső-ázsiai Tanszék szervezésében valósul meg, fő témája a 12-13. századi Mongol Birodalom és a tatárjárás. A résztvevők hallgathatnak előadásokat a mongolokról és a tatárjárásról, a Trefort-kertben pedig megtudhatják, hogy a régészek és fémkeresősök hogyan próbálják azonosítani a muhi csata színhelyét, közben lehetőség nyílik kipróbálni tradicionális mongol csigacsonttal játszott játékokat.

17:00-17:10	Nagy Balázs: Bevezetés
17:10-17:30	Birtalan Ágnes: „Az Örökkévaló Ég akaratából...” - Dzsingisz kán és fősámánja hatalmi vetélkedése
17:30-17:50	Füredi Zoltán: Mit játszott Dzsingisz kán gyermekkorában?
17:50-18:10	Vadas András: A mongolok és a klímamigráció
18:10-18:30	Laszlovszky József: A muhi csatatér kutatásának újabb eredményei (Lidar, fémkereső, búvárrégészet)

Közreműködők:

Birtalan Ágnes, ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár, kutatási területe a mongolisztika és a mongol vallástörténet

Füredi Zoltán, ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, doktorandusz, kutatási területéhez tartozik az ünnepek, az ünnepi játékok és az identitásreprezentáció vizsgálata

Laszlovszky József, a Közép-európai Egyetem professzora, régész, történész

Nagy Balázs, ELTE Középkori Történeti tanszék, tanszékvezető egyetemi docens, A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című kutatási program vezetője

Rácz Tibor, régész, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre

Uhrin Dorottya, A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című kutatási program tudományos segédmunkatársa, történész

Vadas András, ELTE Középkori Történeti tanszék, egyetemi adjunktus, kutatási területe a környezet- és klímatörténet

Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék

► 18.00-19.30 • Múzeum körút 6-8, 247.

Biopolitika, népegészségügyi gondoskodás és terápiás törekvések Magyarországon a 20. században

A négy előadás azt mutatja be, hogyan jön létre a modern Magyarországon az ún. biopolitikai gondolkodás, vagyis az akkori európai modellnek megfelelően miért és hogyan kezd az modern állam foglalkozni az állampolgárok „kollektív testével”. Mit jelent a higiénia, a tisztálkodás, a lakások egészségügyi felmérése, mit jelent az körzeti orvosi hálózat vagy a védőnői rendszer kiépítése? Milyen idekapcsolódó problémák jellemezték a századelő világát, miért fontos a higiénia és a tisztálkodás múzeumi bemutatása? Milyen népegészségügyi problémákkal küszködött a két háború közötti és milyenekkel az államszocializmus világa? Mit jelent a szakmai etika szempontjából az orvosi titoktartás és mit jelent a holisztikus orvoslás? Vajon gyógyít-e a művészet és igaz-e az, hogy az „orvos a legjobb gyógyszer”?

• 18:00-18:20 Őze Eszter (PhD-hallgató): Biopolitika a múzeumban: a Társadalmi Múzeum létrejötte és funkciói

Őze Eszter, művészettörténész, az ELTE BTK Film-, média- és kultúraelméleti PhD-programjának hallgatója.

• 18:20-18:40 Kappanyos Ilona (PhD-hallgató): "Nekem, kérem, elapadt a tejem". Anyavédelem az első világháború után

Kappanyos Ilona, történész, az ELTE BTK Gazdaság- és társadalomtörténeti PhD-programjának hallgatója.

• 18:40-19:00 Lászlófi Viola (PhD-hallgató): Kiknek a titka az orvosi titok? Társadalmi ellenőrzés és állami gondoskodás az 1960-70-es években

Lászlófi Viola, történész, pszichológus, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris PhD-program hallgatója.

• 19:00-19:20 K. Horváth Zsolt (egyetemi adjunktus): A betegség varázstalanítása. Holisztikus szemlélet és művészeti terápia dr. Levendel László orvosi praxisában, 1950 és 1980 között.

K. Horváth Zsolt, történész, egyetemi adjunktus, ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet.

Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék

► 17.00-17.30 • Múzeum körút 6-8., földszint 11-es terem

dr. Pál istván: Diplomácia és állambiztonság

A Történettudományi Intézet oktatói, akik egyben az általuk előadott terület kutatói, ez alkalommal főleg az új források megismeréséről és feltárásáról tartanak egy rövid ismertetőt a nagyközönségnek.  A magam részéről ez utóbbi törekvés jegyében Magyarország nyugati kapcsolatrendszerének árnyoldalaival, a színfalak mögötti eseményekkel foglalkozom: az előadás arról szól, hogy a pártállami korszak magyar hírszerzése miként járult hozzá a diplomáciai előnyük megszerzéséhez vagy főleg az 1950-es 60-as években miként rontott hazánk nem túlságosan kedvező megítélésén. Előre szólok, hogy néha kapaszkodni kell az előadásom alatt.

dr. Pál István 2008 óta  az Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója, 2008-2015 tanársegédi, azóta adjunktusi beosztásban. Oktatási területe a háborúk politikatörténetétől az USA XX. századi történelmén át az 1945 utáni politikai botrányok történetéig terjed. Kutatási területének különleges eleme a magyar hírszerzés és elhárítás 1945 utáni története, különös tekintettel az angol-amerikai vonalra.

Művelődéstörténeti Tanszék

► 16.00-22.00

Az idő malmai. Energiafelhasználás és történelem

Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, az ELTE TTK Etnikai- és Vallásföldrajzi Műhely valamint Nagy Mercédesz Erika építész, a BME Doktori Iskola hallgatója és Szilagyi Norbert építész közös programja.

16:00 "Verancsics Faustus ördöngös masinái" című, kép és makett kiállítás megnyitója Dr. Várkonyi Gáborral // helyszín:Múzeum krt. 6-8. 2. emelet folyosó

18:00-19:00 A Dimenziók Műhely 2 kötetbemutatója Dr.Gyáni Gábor és Dr. Bottlik Zsolt részvételével, moderátor Dr. Várkonyi Gábor  // helyszín: Múzeum krt. 6-8. fszt. 39.

Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszéke és a TTK  Alkalmazott Tudományok Tanszéke, Társadalomföldrajzi Tanszéke valamint a Magyar Földrajzi Múzeum kutatói három éve rendezik meg minden évben a Dimenziók konferenciát. A konferenciák előadásai kötetekben jelennek meg. A kötetek szerzőivel a konferenciák előadóival kerekasztalbeszélgetés, vetítés és poszterek kiállítása mutatja be a művelődéstörténet és a társadalomföldrajz kapcsolatát. Doktoranduszok és kutatók közösen szervezik a programot. Témák: Az utazás története; Kultúrák találkozása; Diverzitás és homogenitás.

19:00-20:00 Bódai Dalma Phd hallgató előadása: Automaták és mechanikus játékok a kora újkorban // helyszín: Múzeum krt. 6-8. fszt. 39.

16:00-22:00 Interaktív programok:

• MalomQuizitor közösségi játék. "Okosabb vagy-e, mint egy molnár?"
• Kincskereső játék az egyetem területén, ajándékokkal
• Társasjáték
• Robotika

A teljes program alatt kávéval, teával, pogácsával, kis meglepetésekkel várjuk az érdeklődőket!

Előadók:

Várkonyi Gábor, a Művelődéstörténeti Tanszék tanszékvezetője, habilitált egyetemi docens. Történész, kutatási területe a kora újkori magyar történelem, művelődéstörténet.

Czoh Andrá, informatikus, robotikai szakértő a Serpentarius Software vezető informatikusa.

Nagy Mercédesz, Hauszman diploma- és Média Építészeti Díjas (2017, 2018) építész, ökológiai építészeti projekt fejlesztője. (Veresegyház, az Öreg-tó malma projekt).

Szilágyi Norbert, Média Építészeti Díj közönségdíjas építész, többek között a „Víz útja“ (Gyergyócsomafalva, 2016) ökológiai, közösségi projekt tervezője.

Bottlik Zsolt, az ELTE TTK Alkalmazott Kutatások Tanszéke, Etnikai- és Vallásföldrajzi Műhely docense.