Innováció, kapcsolatépítés és interdiszciplinaritás a Bölcsészkaron

A rendezvényt Bóna Judit nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a bölcsészettudományi kutatások nem csupán elméleti jelentőséggel bírnak, hanem kézzelfogható társadalmi és technológiai hatásuk is van. Az eseményen oktatók, kutatók, hallgatók és egyetemi innovációs szakemberek egyaránt részt vettek.

A rövid, fókuszált előadások az alábbi témákat érintették:

• Simon Gábor (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) az automatikus metaforaazonosítás lehetőségeit mutatta be öngyilkossági gondolatokat tartalmazó online szövegek feldolgozása kapcsán.

• Kajdi Alexandra (Nyelvi Közvetítés Intézete) a MAMI-programot ismertette, amely a józsefvárosi óvodákban támogatja a nem magyar anyanyelvű gyermekek nyelvi fejlődését.

• Kuna Ágnes (Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) CO3 névre keresztelt, és nemzetközi kooperációban kifejlesztett konfliktuskezelő tréningjét mutatta be, mely elsősorban az egészségügyben dolgozókat célozza.

• Nemeskey Dávid Márk (Digitális Bölcsészet Tanszék) egy kiállítási chatbot kifejlesztéséről számolt be, amely a MTA200 tárlat látogatóinak nyújt interaktív élményt az Akadémia történetéről.

• Palkó Gábor (Digitális Bölcsészet Tanszék) a DH-LAB kézírásfelismerő fejlesztéseiről tartott beszámolót, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a történeti dokumentumok digitális feldolgozásában.

• Seidl-Péch Olívia (Nyelvi Közvetítés Intézete) a projektalapú tanulás oktatásban való alkalmazásának tapasztalatait osztotta meg.

A poszterkiállítás részben az előadások témáihoz kapcsolódott, részben pedig újabb innovatív kutatásokat mutatott be. A látogatók többek között betekintést nyerhettek:

• egy narratív készséget vizsgáló teszt fejlesztésébe (Murányi Sarolta),

• az AI és ember közötti szerepmegosztás vizsgálatába a fordítás területén (Robin Edina, Kóbor Márta, Eszenyi Réka, Seidl-Péch Olívia, Olgyay-Fekete Judit, Szlávik Szilárd) ,

• egy szakmai nyelvi készségeket fejlesztő projektbe, amely oktatókat és hallgatókat céloz meg (Gonda Zsuzsa, Csizér Kata, Gráf-Szabó Veronika, Szabó T. Annamária Ulla),

• olyan képzésekbe, amelyek a mesterséges intelligencia oktatásba építését segítik elő (Baditzné Pálvölgyi Kata, Szabó Éva, Takács Lili),

• valamint az ELTE BTK új adatgazdász képzésének bemutatkozásába is (Vida Bence, Sidó Zsuzsa, Szlávich Eszter).

A rendezvény egyik legnagyobb értéke a kötetlen kapcsolatépítési lehetőség volt, amely során a résztvevők közvetlenül beszélgethettek az előadókkal és a poszterek készítőivel. A visszajelzések kiemelték, hogy a program elősegítette a különböző kutatási irányok közötti szinergiák és együttműködési lehetőségek felismerését.

A sikeres rendezvény szervezői célként tűzték ki az esemény rendszeres megrendezését, jövőbeni alkalmakon pedig vállalati partnerek bevonását is tervezik.

Az esemény bizonyította, hogy a bölcsészettudomány képes reagálni a 21. század kihívásaira, és fontos szerepet játszik a társadalmi, oktatási és technológiai innovációk megvalósításában.