Hogyan használják a fiúk és lányok az IT-eszközöket önálló nyelvtanulásra?
A kutatók kvantitatív vizsgálatot végeztek, mely során kérdőívvel mérték fel az információtechnológiai autonómiát, a nyelvtanulásra fordítani szándékozott erőfeszítést (Dörnyei & Ushioda, 2021), az énhatékonyságot (Bandura, 1986) és számos, a nyelvtanulással kapcsolatos érzelmet (öröm, büszkeség, remény, kíváncsiság, zavarodottság, szorongás, szégyen, unalom és apátia, Albert et al., 2021). A kérdőívet 1152 középiskolás diák töltötte ki, 467 fiú és 682 lány, akik összesen 11 különböző középiskolában tanultak Budapesten illetve Kelet- és Nyugat-Magyarországon. Az adatokat a kutatók statisztikai elemzésnek vetették alá.
A kérdőívvel mért 12 változó közül 9 esetben találtak nemek közötti különbségeket a szerzők. Míg a lányok több erőfeszítést terveztek az angoltanulásra fordítani, azaz erősebb motivált tanulói viselkedést mutattak, addig a fiúk magasabb énhatékonyságról és információtechnológiára vonatkozó autonómiáról tettek tanúbizonyságot. Ez utóbbi talán összefügghet azokkal korábbi kutatási eredményekkel melyek azt állapították meg, hogy a fiú hajlamosabbak számítógépes játékokat használni a nyelvtanuláshoz (Jensen, 2017; Muñoz, 2020). A lányok kérdőíves válaszaik alapján összességében érzelmesebbnek mutatkoztak a fiúknál, azaz nagyobb fokú kíváncsiság, élvezet, szorongás, zavarodottság és szégyen jellemezte őket, ugyanakkor a fiúk jobban unatkoztak, mint a lányok. A remény, büszkeség és apátia tekintetében viszont nem volt különbség a nemek között. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi befolyásolja a nyelvtanulással kapcsolatos információtechnológia autonóm használatát a két nem esetében a kutatók azt találták, hogy a motiváció és az énhatékonyság mellett több érzelem is szerepet játszik ebben. Ezek közül a zavarodottság (negatív hatással) és az unalom (meglepő módon pozitív hatással) minden tanuló esetében befolyásolta az autonómiát, míg a büszkeség és a szégyen csak a fiúknál, a szorongás pedig kizárólag a lányoknál.
A tanulmány rávilágít arra, hogy számos esetben eltérések voltak a nemek között mind a kutatás során vizsgált változók szintjében mind pedig összefüggéseikben. Ha a cél optimális tanulási élmények biztosítása a nyelvtanulók számára, akkor ezeket a nemek közötti különbségeket a tanároknak el kellene ismerniük és figyelembe kellene venniük az osztálytermi tanítási gyakorlatukban. A kutatási eredmények alapján a tanároknak arra kellene törekedniük, hogy nemtől függetlenül növeljék tanulóik énhatékonyságát és motivációját, és csökkentsék zavarodottságukat, miközben szem előtt kell tartaniuk, hogy a fiúk és a lányok eltérő módon reagálhatnak az angolórákon tapasztalt további érzelmekre.