Szabad bölcsészet alapképzési szak

Választható specializációk:

• Elméleti nyelvészet
• Esztétika
• Filmelmélet és filmtörténet
• Filozófia
• Kommunikáció és médiatudomány
• Művészettörténet
• Vallástudomány

A szak részletes felvételi követelményei itt olvashatóak.

Pontszámítás 2024

Bővebb információ a 2023. decemberében megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban lesz olvasható.

Önköltséges képzés esetén: 300.000 Ft /félév

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Alapszakos szabad bölcsész

Képzési forma: Nappali

Időtartam: 6 félév

Helyszín: Budapest

Minor szakként felvehető-e: Igen

A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található

Nyelvi kimenet: A záróvizsga letétele nem igazol idegennyelv-tudást.

Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:

Egyenes ágon, azaz különbözeti tanulmányok nélkül:

• angol nyelvoktató (angol nyelven)
• elméleti nyelvészet (szabad bölcsészet - elméleti nyelvészet specializáció)
• esztétika
• filmtudomány
• filozófia
• fordító és tolmács
• Közép-Európa tanulmányok
• kulturális örökség tanulmányok
• logika és tudományelmélet
• művészettörténet (szabad bölcsészet - művészettörténet specializáció)
• szemiotika
• színháztudomány
• vallástudomány (szabad bölcsészet - vallástudomány specializáció)

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.

Az Elméleti Nyelvészet Központ elérhetőségei és Facebook oldala

A szakot azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akik érdeklődnek a természetes nyelvek szerkezetének leírása, elsajátítása és használata iránt. Ilyen érdeklődési körök a nyelv és a pszichológia összefüggései, a nyelvelsajátítás kérdései, a nyelv és a társadalom viszonya, a nyelvek összehasonlítása, a nyelv mint formális rendszer vizsgálata, a nyelvészet számítógépes alkalmazása, valamint a nyelveknek a hagyományos nyelvtant meghaladó leírása.

Célunk, hogy a hallgatók olyan elméleteket és módszereket ismerjenek meg és használjanak alkotó módon, melyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák az egyes természetes nyelvek struktúrájának szabályszerűségeit, illetve az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit. A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a program lehetőséget ad a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.). A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szakcsoport tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Tantárgyízelítő:

• Bevezető grammatikai kurzusok (fonológia, mondattan, szemantika)
• Matematikai és logikai ismeretek, statisztika
• Olvasó- és kutatószemináriumok
• Számítógépes nyelvészeti kurzusok
• Neurolingvisztikai kurzusok
• Haladó grammatikai kurzusok

Ők is itt végeztek:

Számos volt tanítványunk kutat és oktat neves hazai és külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben, köztük Abrusán Márta (Institut Nicod), Bartos Huba (Nyelvtudományi Intézet, ELTE), Biró Tamás (ELTE), Cser András (PPKE), Csirmaz Anikó (University of Utah), Rácz Péter (CEU), Sóskuthy Márton (The University of British Columbia), Surányi Balázs (Nyelvtudományi Intézet, PPKE), Szendrői Kriszta (UCL London), Szigetvári Péter (ELTE).

Nálunk végzett Kovács Vera szociálpolitikus, lakhatási szakértő, az Utcáról Lakásba Egyesület alapító tagja és Rung András nyelvész, UX stratéga, és Takács Bogi, az első magyar Hugo-díjas író is.

Érdekességek a szakról:

Az Elméleti Nyelvészeti Központ sok mindenben más, mint a többi. Az ELKH (2019-ig MTA) Nyelvtudományi Intézetében működik (Budapest, VI. Benczúr u. 33), mint az ELTE által kihelyezett központ, így az oktatók többsége nem az ELTE alkalmazottja, hanem a Nyelvtudományi Intézeté. A központ honlapja: http://www.nytud.hu/szakcsoport

Az oktatók nálunk nem az igazság megmondóinak tekintik magukat, hanem tanácsadóknak, akik segíteni tudnak abban, hogy megismerjétek a tudomány mai állását, és abban, hogy a megfelelő hozzáállással (sokszor kétkedéssel) olvassátok mások elgondolásait — és fogalmazzátok meg a sajátjaitokat. Ezért (persze a szigorú számonkérés mellett) leginkább segítőkészségre számíthattok, meg arra, hogy egyenrangú félként kezelnek. Ebből következően a tanszéki életre leginkább a jó hangulatú, de sokszor élénk viták jellemzőek.

Az Elméleti nyelvészet szakirány felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés részletei

A szakirány/specializáció célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a szakirány lehetőséget ad a nyelvészet határterületeivel és a kapcsolódó tudományágakkal való ismerkedésre is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

A bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

A haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig és ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba. 

Továbblépési és karrierlehetőségek

Akik eddig nálunk végeztek, azoknak a 91 %-a MA képzésben majd PhD-programokban tanult tovább. Ebből a 40 %-uk neves külföldi egyetemekre ment, pl. Massachusetts Institute of Technology, University College London, Universiteit van Amsterdam, Universiteit Utrecht, Rijksuniversiteit Groningen, University of Edinburgh, Universität des Saarlandes, Universitetet i Tromsø, New York University, Universiteit Leiden, Tilburg University.  Akik már ott is végeztek, ma is nyelvészként dolgoznak.

Az összes elméleti nyelvészet MA-t végzett 24 %-a a Nyelvtudományi Intézetben, 29 %-uk magyar egyetemeken (ELTE, PPKE, BME), 10 %-uk pedig külföldi egyetemeken (pl. Institut Jean Nicod, École Normale Supérieure, University College London, University of Utah, Rijksuniversiteit Groningen, University of British Columbia) dolgozik. További 14 % olyan cégeknél van (fele-fele arányban Magyarországon és külföldön), amelyek számítógépes nyelvészettel és/vagy mesterségesintelligencia-kutatással foglalkoznak (pl. Google, Amazon, Prezi).

Az Esztétika Tanszék weboldala, Facebook oldala, Instagram oldala
A Tanszék online folyóirata

Az esztétika szak sokoldalú képzést nyújt mindazok számára, akik érdeklődnek a különböző művészeti ágak (irodalom, képzőművészet, színház, film, fotográfia, építészet, zene, performansz, kortárs tánc, újcirkusz stb.) teoretikus megközelítései és praxisai iránt.

Tantárgyízelítő:

• Bevezetés a műértelmezésbe
• Művészetelmélet-történet
• Kritikaírás
• Színházesztétika
• Zeneesztétika
• Az esztétika határtudományai
• Kortárs művészetek
• Szakmai gyakorlat

Ők is itt végeztek:

Bacsó Béla (filozófus), György Péter (esztéta), Nemes Z. Márió (költő, esztéta), Pintér Tibor (zeneesztéta), Papp Zoltán (filozófus), Gelencsér Gábor (filmesztéta), Vincze Teréz (filmkritikus), Bazsányi Sándor (irodalomkritikus), Gács Anna (kultúrakutató), Herczog Noémi (színházkritikus), Bartók Imre (író), Dunajcsik Mátyás (költő, performer)

Virtuális Alumni

Érdekességek a szakról:

Az ELTE BTK Esztétika Tanszékét 1973-ban alapították újra, Zoltai Dénes vezetésével. A tanszék irányítását 1978-ban Almási Miklós, 1997-ben Bacsó Béla, 2016-ban Somlyó Bálint, 2020-ban Darida Veronika vette át. A tanszék mindig is meghatározó „szellemi műhely” szerepet töltött be, oktatói között olyan feledhetetlen tudósok voltak, mint Heller Ágnes, Balassa Péter, Fodor Géza.

Az elmúlt évtizedekben itt tanított György Péter, Radnóti Sándor, Szilágyi Ákos, Rényi András, Spiró György. Az Esztétika Tanszék a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet része, így szoros együttműködésben áll a Filmtudományi, valamint a Média és Kommunikáció Tanszékkel. A 2016-ban indult színházi stúdiumok BA minor képzés oktatóinak jelentős részét az esztétika szak adja. A tanszék számos külföldi kapcsolattal rendelkezik, támogatja az Erasmus képzést. Az egyetemi órákon túl is eleven intellektuális élet (események, konferenciák, könyvbemutatók, viták, alkotóműhelyek) és gazdag kulturális programlehetőségek (színház-, kiállítás-, műteremlátogatások) jellemzik az esztétika szak mindennapjait.

A képzés részletei

Komoly szakmai háttér és sokszínűség határozza meg az itt folyó képzést, melyre az oktatók személye jelent garanciát. A tantestület tagjai különböző irányból érkeztek: a filozófia (Bacsó Béla, Sajó Sándor, Papp Zoltán), az esztétika (Somlyó Bálint, Szécsényi Endre), az irodalomtudomány (Nemes Z. Márió, Bartha Judit, Teller Katalin), a művészetelmélet (Seregi Tamás, Nagy Edina), a zeneesztétika (Pintér Tibor), a színházesztétika (Darida Veronika) felől.

Emiatt az esztétika specializációban egyforma súllyal van jelen az esztétikatörténet és a művészetelmélet, a filozófiai és művészettörténeti megközelítésmódok, valamint a különböző ágazati esztétikák megismerése. A hallgatók számos partnerintézménynél (színházak, múzeumok, galériák, kulturális szervezetek, folyóiratok, kiadók) végezhetnek szakmai gyakorlatot. 

Továbblépési és karrierlehetőségek

• Esztétika MA (Színháztudományi specializációval is elvégezhető) 
• Színháztudományi MA 
• Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika alprogram

Az esztétika szakon szerzett ismeretek elméleti és gyakorlati területen egyaránt hasznosíthatók. Jellemző munkakörök: esztéta, kutató, egyetemi oktató, kritikus, művészeti szakíró (zeneesztéta, filmesztéta, színházesztéta), szerkesztő, műfordító, dramaturg, kiállításszervező, kurátor, kulturális munkatárs, művészeti titkár, programszervező, de sok író, költő, képzőművész, kortárs alkotó végezte itt tanulmányait.

A Filmtudomány Tanszék elérhetőségei, weboldala, Facebook oldala

A Filmelmélet és filmtörténet specializáció olyan hallgatóknak ajánlható, akik érdeklődnek a filmtudomány különböző területei iránt és hajlandók az órák látogatása, valamint a feladott szakirodalmak olvasása mellett akár heti 6-8 filmet megtekinteni. A Filmelmélet és filmtörténet szakirány rugalmas tanmenete ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egyes hallgatók jobban elmélyüljenek a filmtudomány vagy a filmes szakma őket jobban érdeklő területén, vagy szélesebb körű átfogó ismeretekre tegyenek szert a szabad bölcsész szak egyéb szakirányai által felkínált órák látogatása révén.

Tantárgyízelítő: 

• Filmesztétikai alapfogalmak
• Bevezetés a filmtudományba
• Egyetemes és magyar filmtörténet
• Filmtudományi szakszövegolvasó szemináriumok
• Filmelemző szemináriumok
• Műfaji filmes kurzusok
• Filmszakmai ismeretek
• Filmkészítési gyakorlatok

Ők is itt végeztek:

• Csorba Lóránt (Lóci játszik zenekar, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan c. film zeneszerzője)
• Erkel Hanna (Professional Makeup Artist, Le Maquillage)
• Hagen Péter (filmfordító, Mafilm Audio Kft.)
• Hámori Dani (maszkmester)
• Klág Dávid (újságíró, Telex.hu)
• Kubiszyn Viktor (író, újságíró)
• Liszka Tamás (Anilogue Filmfesztivál alapító/igazgató)
• Puskás Lilla (fesztiváltudósító, filmkritikus, prae.hu)
• Reisz Gábor (filmrendező)
• Rév Marcell (operatőr)
• Vasák Benedek (kommunikációs munkatárs, A38 Hajó; Metropolis folyóirat alapító szerkesztő)
• Várady Zsuzsanna (dramaturg, színész, Momentán Társulat)
• Winkler Nóra (műsorvezető, újságíró)

Virtuális Alumni

Érdekességek a szakról:

A filmelmélet és filmtörténet specializáció előnye az, hogy az elméleti és történeti kurzusok széles választéka mellett a filmkészítés alapjaival is megismerteti a hallgatókat, ezáltal széleskörű tudásra tesznek szert az itt végzettek. Mind az elméleti, mind a filmkészítő órákat hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert oktatók, kutatók, filmkészítők tartják, garantálva ezzel a képzés szakmai színvonalát. A képzés egyes kurzusai angol nyelven is végezhetőek, felkészítve ezzel a hallgatókat Erasmus keretében megvalósuló részképzésre vagy egyéb külföldi tanulmányokra.

A képzés részletei

A filmelmélet és filmtörténet specializációra a szabad bölcsészet alapszak első félévének végén kell jelentkezni. A felvétel követelménye négy filmes kurzus elvégzése minél jobb tanulmányi átlaggal, hiszen erre a specializációra évek óta többszörös túljelentkezés van. A részletes képzési program itt érhető el. 

Továbblépési és karrierlehetőségek

A szabad bölcsész Filmelmélet és filmtörténet specializációs végzettség lehetővé teszi a kulturális élet különböző területein való elhelyezkedést a nyomtatott vagy online sajtótól kezdve a különböző filmszakmai intézményeken át a nem kifejezetten filmes irányultságú kulturális intézményekig és a filmgyártás különböző területeiig. A specializáció elvégzése után a hallgatók továbbtanulhatnak az intézetünkben induló Filmtudomány diszciplináris MA-n, mely elméleti és filmkészítő specializációt kínál a BA-t végzett hallgatók számára.

A Média és Kommunikáció Tanszék weboldala, Facebook oldala, Instagram oldala

A specializáció elvégzése nemcsak azok számára lehet hasznos, akik konkrétan kommunikációs szakemberekként vagy újságírókként szeretnének karriert építeni, hanem azok számára is, akik a rendkívül gyorsan fejlődő és a kultúra minden területét átfogó, markánsan mediatizált kortárs kreatív iparban képzelik el a jövőjüket.

Tantárgyízelítő:

Az izgalmas „Médiajog” vagy a kisebbségek ábrázolásával foglalkozó „A reprezentáció politikája” című tárgy mellett a szak (és a tanszék) kurzusainak zászlóshajója a „Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba” című tárgy, amit a tanszékvezető, Hammer Ferenc tart. Ez a kurzus egy évről évre frissülő kézikönyv fejezeteit veszi sorra, melyek többek között a dinamikusan változó közösségi médiaplatformok helyzetét, vagy a kortárs kulturális ipar tendenciáit tárgyalják.

Ők is itt végeztek:

Sok ismert szakember végzett a szakon az elmúlt évtizedekben, akik között filmrendező éppúgy akad (Halász Glória), mint tanácsadó és tréner (Breuer Anna), művészeti lap szerkesztője (Nagy Mercédesz - Műértő), vagy kulturális újságíró (Jász Annamária – We Love Budapest), könyves projektmenedzser (Koncsik Fanni – Bookr Kids) vagy kurátor (Fazekas Zsuzsanna). A szakon végzett újságírók ott dolgoznak a progresszív szerkesztőségekben és a magyar nyelvű médiavilág számos szegletében. A nálunk végzettek listájához érdemes a tanszék alumni-oldalára látogatni, és érdemes böngészni a nálunk írt szakdolgozatok címei között is, ugyanott.

Érdekességek a szakról:

A kommunikáció- és médiatudomány specializációt választó hallgatók részei lesznek a Média és Kommunikáció Tanszék izgalmas életének. Tanáraikkal kiállításokat hoznak létre (mint például a közelmúltban rendezett adatvizualizációs, vagy a jelenleg látható részvételi fotós kiállítás), kreatív projektekben vesznek részt (amelyekről a félévenként megrendezett Kipakol a Média Tanszék című eseményen számolnak be az érdeklődő közönségnek), szakmai gyakorlatukat vezető kreatív ipari vállalatoknál és szervezeteknél végzik, írásaik és riportjaik megjelennek a tanszék médiafelületein, ösztöndíjjal külföldi tanulmányutakat tesznek, és kutatási projektekben vesznek részt.

A képzés részletei

A specializáció az alapozó tárgyak elvégzése után/mellett a kommunikáció- és médiatudomány tudományterületének legfontosabb részterületeibe ad betekintést. A hallgatók megismerkedhetnek a társadalomtudományi ágazat kutatási módszereivel és módszertanaival, ami nagy hasznukra lesz később a szakdolgozat megírásakor. Átfogó ismereteket szerezhetnek a kortárs média és társadalom természetéről, a globális és a lokális társadalmi erők működéséről, politika és a kultúra összefüggéseiről, a média jogi és etikai vonatkozásairól, valamint mindezek történeti okairól és előzményeiről. 

Továbblépési és karrierlehetőségek

Ha tanulmányaikat folytatni akarják, a szabad bölcsész alapszak kommunikáció- és médiatudomány specializációját elvégzett hallgatóknak nagy esélyük van arra, hogy felvételt nyerjenek a kommunikáció- és médiatudomány mesterszakra. (A tudomány karrier egy következő állomása a „Film-, média és kultúraelméleti doktori program” lehet.) Az alap- és/vagy mesterszakon végzett hallgatóink a kreatív ipar számtalan területén el tudnak helyezkedni, mert a képzés során nyert készségek ezt lehetővé teszik számukra. Itt egyrészt fontos megemlíteni a hagyományos média- és kommunikációs munkaköröket, másrészt kiemelni, hogy hallgatóink a munkaerőpiac változásai során létrejövő új területeken is biztonsággal megtalálják az önmegvalósítást nyújtó munkahelyet.

A Filozófia Intézet weboldala és Facebook oldala
A Logika Tanszék weboldala, Facebook oldala
Az Elméleti Nyelvészet Központ elérhetőségei

Intézetünkben számos megközelítés, módszertan, kutatási irány él egymás mellett. Ennek megfelelően nyelvi, történelmi, matematikai, természettudományos, művészeti és politikai érdeklődésű hallgatók egyaránt kapcsolódni tudnak képzésünkhöz. Ha nem szereted kérdés nélkül elfogadni a tényeket, hanem a miértekre is kíváncsi vagy, ha fejleszteni akarod érveléstechnikádat, elemző- és áttekintőképességedet, ha hajlamos vagy reflektív módon tekinteni az életproblémákra, az erkölcs, a politika és a tudomány kérdéseire, jó helyen jársz. A filozófia specializáción egy sajátos gondolkodással, kérdezési móddal ismerkedhetsz meg.

Tantárgyízelítő:

• Alapozó kurzusok: Filozófiai antropológia, Életproblémák a filozófiában, Modern filozófiai problémák
• Filozófiatörténeti kurzusok: Platón, Arisztotelész, A középkori filozófia és teológia története, Kora újkori filozófia, Német idealizmus, Az analitikus filozófia története. 
• Tematikus kurzusok: Metafizika; Tudás és igazság; Logika; Vallásfilozófia; Élni és halni hagyni – alkalmazott etika; Autoritás és igazságosság – bevezetés a politikai filozófiába; A jó, a rossz, a helyes és a helytelen

Ők is itt végeztek:

AZ ELTE BTK filozófia szakán végzett többek között Kelemen János és Fehér M. István, az MTA filozófus tagjai, Ludassy Mária filozófus, mindhárman intézetünk professor emeritusai,Tengelyi László filozófus, aki intézetünk, majd a wuppertali Bergische Universität professzora volt, Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora, Miklós Tamás, az Atlantisz Könyvkiadó igazgatója, címzetes egyetemi tanárunk, Petri György költő, és Bartók Imre író.

Érdekességek a szakról:

A Filozófia Intézetben angol nyelvű képzések is folynak, több kurzust angol nyelven is teljesíthetsz. Az intézet kiterjedt külföldi kapcsolatokkal bír, így számos európai egyetemre jelentkezhetsz részképzésre. 

Az Intézetben rendszeresen folynak a szélesebb közönség számára is nyitva álló előadássorozatok, emellett gyakran rendezünk konferenciákat, műhelyszemináriumokat. Ezeken az eseményeken más intézményekben tanító filozófusokat, köztük külföldi előadókat is megismerhetsz. 

Képzésünkön a hagyományos filozófiai témák mellett a mai élethez kapcsolódó kérdéskörökkel is megismerkedhetsz: ilyenek például a nemi szerepek problémái, az alkalmazott etika kérdései, vagy az automatizáció és a mesterséges intelligencia által felvetett problémák

A képzés részletei

A filozófia specializáción a képzés gerincét két nagy tantárgycsoport, a filozófiatörténeti kurzusok és a tematikus kurzusok csoportja adja, melyekből a hallgatónak 3-3 előadás-szeminárium párt kell választania. 

Történeti kurzusaink: Preszókratikus filozófia és Platón; Arisztotelész és hellenisztikus filozófia; Poszthellenisztikus és késő antik filozófia; Középkori filozófia; Kora újkori filozófia és felvilágosodás; Kant, német idealizmus, Marx; Filozófiai irányok a 19. század végén és a 20. században

Tematikus órákból a következőket kínáljuk: Nyelvfilozófia, Ismeretelmélet, Tudományfilozófia, Metafizika, Elmefilozófia, Kortárs filozófia, Politikai filozófia, Társadalomfilozófia, Történelemfilozófia, Vallásfilozófia, Etika. 

Az intézet filozófia és etika minor specializációt is működtet. Oktatóink részt vesznek a vallástudomány minor specializációjában is.

Részletes információk az alapszakról és a specializációról

Továbblépési és karrierlehetőségek

A filozófia specializáció elvégzése egyrészt további tanulmányok és tudományos képzések felé nyit utat, másrészt a legkülönfélébb diplomás munkakörök betöltéséhez segítheti hozzá végzett hallgatóinkat. Számos más bölcsészképzéshez hasonlóan a szabad bölcsész BA diploma lehetővé teszi az elhelyezkedést olyan intézményeknél és cégeknél, melyeknek jó kommunikációs, fogalmazási, szervezőképességgel bíró munkavállalókra van szükségük.

Túl ezen, képzésünk szilárd alapot nyújt az áttekintőképességet, elemzőképességet, jó argumentatív készséget és kreativitást igénylő munkakörök betöltéséhez. Mivel a filozófiai képzés célja nem valamely rögzített tudásanyag besulykolása, hanem a gondolkodni tudás képességének fejlesztése, végzettjeink könnyen sajátítanak el újabb képességeket és képzettségeket, és rugalmasan alkalmazkodnak a változó világ kihívásaihoz. 

Az MA tanulmányok után a további tudományos képzést választó hallgatók a Filozófiatudományi Doktori Iskola számos programján folytathatják tanulmányaikat.

Karrierlehetőségek:

Jellemző munkahelyek: kutatóintézetek, egyetemek, kulturális intézmények, könyvkiadók, írott és elektronikus sajtó.

Jellemző munkakörök: kutató, oktató, újságíró, szóvivő, tanácsadó, HR-es, szerkesztő.

A Művészettörténeti Intézet elérhetőségei és Facebook oldala

Előadásainkon és szemináriumainkon a hallgatók megismerkedhetnek az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a 19. századi és a 20. századi egyetemes és magyar művészet történetével, főbb emlékeivel és alkotóival, valamint a kortárs művészet jelenségeivel. Képzésünkben a 21. század szakmai kihívásainak megfelelően a történeti, elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt kiemelt hangsúlyt helyezünk. Intézetünknek jelenleg huszonöt egyetemi Erasmus partnere van, ahova részképzésre várják hallgatóinkat (pl. Berlin, Bécs, Leiden, Firenze, Krakkó, Milánó, Párizs, Pozsony, Prága, Róma, Velence).

Tantárgyízelítő:

A művészettörténet iránt érdeklődő hallgatók először a művészettörténeti „alapismeretekbe” (pl. építészettörténet, ikonográfia, örökségvédelem) bevezető előadásokkal és képzőművészeti proszemináriumainkkal találkoznak. A képzésben ezt követik a kronologikus rendben felépített korszak- és stílustörténeti előadások és gyakorlatok az antikvitástól napjainkig.

Képzésünk szerves részét alkotják a műtárgyak közelében, múzeumokban és galériákban zajló gyakorlati kurzusok, közöttük a kurátori munka szakmai hátterét megvilágító kiállításlátogató órák is.

Ők is itt végeztek:

Az ELTE-n művészettörténetet végzettek között ugyanúgy találhatunk nemzetközi hírű akadémikusokat, mint kortárs sztárkurátorokat. Nem is szeretnénk egy-egy nevet kiemelni. Büszkék vagyunk arra, csak néhány példát említve, hogy a legfontosabb múzeumokban, kutatóintézetekben, a kortárs és műkereskedelmi galériákban, a tudományos és kritikai művészeti folyóiratok szerkesztőségeiben, múzeumpedagógiai foglalkozásokon, a nemzetközi kortárs művészeti élet szervezői között kimagasló számban vannak jelen egykori hallgatóink. A korábban nálunk végzettek számos szakmai területen segítik a mai egyetemi hallgatókat és a mi oktatói munkánkat is.

Érdekességek a szakról:

A művészettörténet-képzés elképzelhetetlen a „helyszíni gyakorlatok” nélkül. A legnépszerűbb kurzusaink közé tartoznak azok az órák, amelyeket a „helyszínen”, múzeumokban, galériákban, az állandó vagy időszaki kiállításokat rendező kurátorokkal közösen tartunk. Nagyon népszerűek, és az oktatás szerves részét képezik egy és többnapos tanulmányi kirándulásaink is, melyek keretében egy-egy jelentős időszaki kiállítást nézünk meg (itthon vagy külföldön), vagy egy-egy országrész műemlékeit, múzeumi gyűjteményeit keressük fel. 

A képzés részletei

A Művészettörténeti Intézet két tanszékből áll: a Középkori, Reneszánsz és Barokk Művészettörténeti Tanszékből, illetve a Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékből. A két tanszék által oktatott tárgyak közötti kronologikus határ valahol 1800 körül húzható meg. Az oktatás magas színvonalát gyakorlott oktatóink – egy-egy korszak, szakterület sokat publikáló, az egyetemi oktatásnak és a tehetséggondozásnak is elkötelezett szakemberei – biztosítják. 

Továbblépési és karrierlehetőségek

A szakirányos BA-diploma megszerzése után hallgatóink tanulmányaikat művészettörténet mesterképzésben (MA), majd doktori (PhD) képzésben folytathatják. Ahogy a fentiekben említettük, hallgatóink a kulturális, művészeti világ legszélesebb spektrumában tudnak elhelyezkedni: múzeumokban, közgyűjteményekben, tudományos kutatóhelyeken, kortárs és műkereskedelmi galériákban, sokan foglalkoznak kortárs kritikával, szerkesztéssel, illetve dolgoznak múzeumpedagógiával, illetve egyéb kreatív, a művészettel, művészetközvetítéssel kapcsolatos munkakörökben is.