Régészet alapképzési szak

Tantárgyízelítő

• A régészet alapjai - az emberiség őstörténete
• A tatárjárás történeti és régészeti forrásai és értelmezésük
• Antik mese és ábrázolásai
• Az antik színház és művészet kapcsolata
• A késő ókori kultúra továbbélése a kora középkorban
• Az eurázsiai sztyeppe és a Kárpát-medence kapcsolatai a bronzkortól a szkítákig
• Hunok, avarok, magyarok régészete
• Ajándék, zsákmány, kereskedelem
• Ásatási gyakorlat
• Egyházi régészet, kereszténység régészete
• Európa őskőkorának problémái
• Innováció az őskorban
• Itália a Kr. e. 4. századtól Augustus koráig
• Művelődéstörténeti szempontok a középkori régészetben
• Radiokarbon keltezés 
• Régészeti térinformatika
• Tereptan

Ők is itt végeztek

Bálint Csanád, Benkő Elek, Bóna István, Borhy László, Mócsy András, Szabó Miklós a magyar régészet akadémikusai, László Gyula, Raczky Pál az ELTE Régészettudományi Intézet egykori, és Vida Tivadar a jelenlegi igazgatója, Bánffy Eszter a Römisch-Germanische Komission des Deutschen Archäologischen Institut (Frankfurt am Main) igazgatója, Bartus Dávid az ELTE BTK dékánja, Kovács Tibor a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Láng Orsolya és Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatói, Müller Róbert a Balatoni Múzeum igazgatója, Kalicz Nándor és Makkay János, Szőke Béla Miklós az MTA/ELKH Régészeti Intézet kutatói, Szécsényi-Nagy Anna az ELKH Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium vezetője, valamint az ELTE BTK Régészettudományi Intézet oktatói.

Főbb szakterületek, specializációk: 

• régészetmódszertan és archaeometria: általános régészeti állattan, fizikai antropológia, bioarchaeologia, környezetrégészet, régészeti anyagvizsgálatok, térinformatika, természettudományos keltezés, régészeti értelmezés, roncsolásmentes lelőhelyfelderítés (légirégészet, geofizikai módszerek), statisztika
• őskori régészet: A szakirány az őskőkortól a vaskorig, az ember kialakulásától a keltákig tartó időszak régészetét, az élelemtermelés, háziasítás, letelepült életmód kialakulását, a komplex társadalmak, a fémművesség kezdeteit tárgyalja európai kontextusban. A félévek során a hallgatók részletesen megismerkedhetnek az őskori települések, temetkezési szokások jellegzetességeivel, a sokszínű anyagi kultúrával és az egyszerű vadászó-gyűjtögető közösségektől a korai államokig terjedő változatos társadalmakkal. A hallgatók bekapcsolódhatnak a tanszék paleolitikumot, neolitikumot, rézkort, bronzkort és vaskort érintő ásatásaiba és kutatási programjaiba.
• Elő-Ázsia régészete: az ókori Mezopotámia, Szíria, Izrael, Anatólia és Irán régészetével foglalkozik. Részletesen tárgyalja a régió nagy kultúrköreit, a települések, háztartás, temetkezés, ikonográfia, vallás, közlekedés témaköreit. A hallgatók részt vehetnek a tanszék iraki, Grd-i Tle tell településének ásatásán és az előkerült anyag feldolgozásában.
• antik /görög-római/ régészet: Az antik (görög-római) régészet az ókori Görögország emlékanyagával foglalkozik a bronzkortól a hellénisztikus kor végéig, valamint Itália vaskorával, az etruszkokkal és a római köztársaságkorral.  A BA képzés során a hallgatók megismerkednek az ókori Görögország különböző korszakainak szobrászatával, vázafestészetével és építészetével, a vaskori Itália emlékanyagával, az etruszk kultúrával és a római köztársaságkor régészetével.
• római provinciák régészete: A római provinciák régészete szakirány a római császárkor tárgyi emlékeivel és azok történeti, művészettörténeti összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik. A BA képzés során a hallgatók Pannonia provincia történetét, római művészettörténetet, közigazgatás-történetet, hadtörténetet valamint gazdaságtörténetet tanulnak, valamint megismerkednek a római települések és temetkezések jellegzetességeivel, kitekintéssel a Római Birodalom egészére. Emellett anyagismeretek és különböző segédtudományok keretében betekintést nyernek az egyes tárgy- és anyagcsoportok (kerámia, bronzplasztika, ékszerek, építészet) kutatásába. A szakirány hallgatói részt vesznek a Tanszék tanásatásain, amelyek elsősorban az ókori Brigetio legiotáborát, katonavárosát és polgári települését érintik, valamint bekapcsolódhatnak a franciaországi Bibracte vaskori és római kori településének kutatásába.
• népvándorlás kori régészet: A népvándorlás kor régészete szakirány a Kr. u. I. évezredben a Kárpát-medencébe betelepedett sztyeppei népek, a hunok, avarok és honfoglaló magyarok, valamint a germánok, szlávok és irániak anyagi és szellemi kultúrájának, történetének oktatását és kutatását foglalja magában. A társadalmi viszonyok elemzése során külön hangsúlyt kap a helyiek és betelepülők kapcsolatának, a hatalmi központok kialakulásának, valamint a kulturális változások, a gazdasági működés vizsgálata. A szerteágazó kulturális kapcsolatrendszerek kutatása kiterjed a barbár népek közötti kommunikációra, és a késő antik, ill. bizánci mediterrán kultúra befogadásának kérdéseire és a népesség biológiai hátterének megismerésére.
• középkori régészet: A szakirány a középkori és a kora újkori Magyar Királyság anyagi kultúrájával és európai kapcsolatrendszerével foglalkozik. Külön kurzusok tárgyalják a város és kézművesség, a falvak, a várak és rezidenciák, az egyházi régészet területeit és egyéb kora újkori témaköröket. A terepi oktatás saját ásatásokon folyik (Szécsény, Solymár, Drégelyvár, Csíkvacsárcsi, Székelyderzs).

Érdekességek a szakról

A Régészettudományi Intézet hallgatói rendszeresen vehetnek részt tanulmányi kirándulásokon, hazai és külföldi ásatási gyakorlatokon. Az Országos Tudományos Diákkör kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján hallgatóink kiemelkedő sikereket érnek el. A szakon kutatók képzése folyik, a tanár–diák létszámarány gyakorlatilag lehetővé teszi a tutori típusú képzést. 

A Quacquarelli Symonds 2020-as szakterületi listáin négy szempont alapján (szakterületen szerzett hírnév, elismertség, tudományos publikációk idézettségi indexe, a tudományos teljesítményt mérő Hirsch-index) az ELTE-n folyó régészeti oktatás a 150–200 közötti helyre került. Az Intézet nemzetközi ismertségét és elismertségét mutatja, hogy megkapta az European Association of Archaeologists 2020-as konferenciája megszervezésének lehetőségét, amit a koronavírus járvány miatt 2022-re kellett halasztani.

A szakon aktív diákélet zajlik, amely magába foglalja például a Tudományos Diákköröket és külső gyakornoki programokban való részvételt, valamint a kötetlenebb társasági eseményeket is (pl. Régészavató, Karácsonyi ünnep, Archaeobarifest).

A szak részletes felvételi követelményei itt olvashatóak.

Pontszámítás 2024

Bővebb információ a 2023. decemberében megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban lesz olvasható.

Önköltséges képzés esetén: 300.000 Ft/félév

A régészetoktatás hagyományosan szakterületek szerint (archaeometria, őskori régészet, Elő-Ázsia régészete, antik /görög-római/ régészet, római provinciák régészete, népvándorlás kori régészet, középkori régészet)  történik. Ez az átfogó képzés a hallgatók számára a széles körű nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhetően lehetőséget nyújt külföldi részképzésre, valamint az elkötelezett hallgatók bekapcsolódhatnak a kutatómunkába is. 

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Régészet alapszakos bölcsész

Képzési forma: Nappali

Időtartam: 6 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek:

A képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek: 26-42 kredit:

• általános alapozó ismeretek (latin nyelv, filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, történelemtudomány): 16-32 kredit,
• más tudományterületek ismeretei 10 kredit;

Régészeti szakmai ismeretek: 100-150 kredit, amelyből

• a képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek 26-42 kredit:
• általános alapozó ismeretek (latin nyelv, filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, történelemtudomány) 16-32 kredit,
• más tudományterületek ismeretei 10 kredit;

régészeti szakmai ismeretek: 100-150 kredit, amelyből

• szakmai alapozó és módszertani tárgyak (bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, a régészet természettudományos módszerei, a régészettel rokon területek ismeretei) 30-60 kredit, 
• tereptan és terepmunka (évenként legalább két hét ásatási gyakorlat) 6-12 kredit, 
• muzeológia 4-8 kredit,
• egyes régészeti szakterületekhez kapcsolódó ismeretek (két választott szakterület) 60-70 kredit

Minor szakként felvehető-e: Igen

A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Nyelvi kimenet: A záróvizsga letétele nem igazol idegennyelv-tudást.

Szakmai gyakorlatok követelményei: 

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény által kijelölt területen tanévenként legalább két hét ásatási gyakorlat. A szakmai gyakorlat keretében az régészeti tereptani és ásatási ismeretek közvetítésére kerül sor.

A szakmai gyakorlat különböző korszakú, elsősorban a választott szakterületekhez kapcsolódó régészeti lelőhelyeken történik. Az interdiszciplináris szemléletű gyakorlati képzés során a hallgatók legújabb módszerekkel és műszerekkel ismerkednek meg. A szakmai gyakorlaton – projektorientált képzési struktúrával – a feldolgozás módszertanát is megismerik.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.

Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:

• régészet
• angol nyelvoktató (angol nyelven)
• fordító és tolmács
• kulturális örökség tanulmányok
• szemiotika
• színháztudomány

Karrierlehetőségek:

Jellemző munkahelyek: egyetem, múzeum, könyvtár, kutatóintézetek, szakértői háttérintézmények, régészeti feltárások, városüzemeltetés, minisztériumok, államigazgatás.

Jellemző munkakör: oktató, szakügyintéző, tudományos munkatárs, régészeti szakértő, örökségvédelmi szakértő, régésztechnikus.