Régészet alapképzési szak

Régészet alapképzési szak

Az ELTE Régészettudományi Intézetében folyik az országban a legszélesebb körű régészeti képzés: kredites formában összesen hét szakágban oktatunk (régészetmódszertan és archaeometria, őskori régészet, Elő-Ázsia régészete, antik /görög-római/ régészet, római provinciák régészete, népvándorlás kori régészet, középkori régészet).

A Régészettudományi Intézet legnagyobb erőssége a tudományos kutatásokban való intenzív részvétel, számos közülük nemzetközi együttműködésben folyik. A széles körű kutatási tevékenység a diákok számára is kiváló lehetőséget nyújt a tudományos projektekbe való közvetlen bekapcsolódásra, részben a kötelező ásatási gyakorlatokon keresztül, mert a hallgatók a régészeti leletanyag-feldolgozásból is kivehetik részüket.

A Régészettudományi Intézet weboldala
A Régészettudományi Intézet Facebook oldala

A képzésről röviden

Az emberiség múltjának felfedezése és rekonstruálása kalandos és izgalmas kihívást jelent, melyben azok is megtalálhatják a helyüket, akik a gyakorlati tevékenységet, a terepmunkát kedvelik és azok is, akik inkább laboratóriumokban folytatnának elemzéseket vagy elméleti kutatásokat. A régészek munkája a 21. században rendkívül sokoldalú, a lelőhelyek felderítésétől kezdve a régészeti feltárásokon alkalmazott módszereken keresztül a leletek értelmezéséig együttműködünk számos más tudományterület (genetika, izotópkutatás, szociológia) képviselőivel, ezeket a módszereket a képzés során részletesen megismerhetik a hallgatók.

A hallgatók az általános, bevezető és gyakorlati, terepi kurzusok mellett két szakirányra specializálódva mélyíthetik el tudásukat. Honnan tudjuk, hogy hol ássunk? Hogyan éltek, miben hittek, hogyan öltözködtek, milyen tárgyakat készítettek, hol laktak őseink? Ha érdekel, hogy milyen apró információmorzsákból rekonstruálhatjuk múltunkat, hogyan kaphatunk választ ezekre és a hasonló kérdésekre, itt a helyed!

Tantárgyízelítő

  • A régészet alapjai - az emberiség őstörténete
  • A tatárjárás történeti és régészeti forrásai és értelmezésük
  • Antik mese és ábrázolásai
  • Az antik színház és művészet kapcsolata
  • A késő ókori kultúra továbbélése a kora középkorban
  • Az eurázsiai sztyeppe és a Kárpát-medence kapcsolatai a bronzkortól a szkítákig
  • Hunok, avarok, magyarok régészete
  • Ajándék, zsákmány, kereskedelem
  • Ásatási gyakorlat
  • Egyházi régészet, kereszténység régészete
  • Európa őskőkorának problémái
  • Innováció az őskorban
  • Itália a Kr. e. 4. századtól Augustus koráig
  • Művelődéstörténeti szempontok a középkori régészetben
  • Radiokarbon keltezés 
  • Régészeti térinformatika
  • Tereptan

Ők is itt végeztek

Bálint Csanád, Benkő Elek, Bóna István, Borhy László, Mócsy András, Szabó Miklós a magyar régészet akadémikusai, László Gyula, Raczky Pál az ELTE Régészettudományi Intézet egykori, és Vida Tivadar a jelenlegi igazgatója, Bánffy Eszter a Römisch-Germanische Komission des Deutschen Archäologischen Institut (Frankfurt am Main) igazgatója, Bartus Dávid az ELTE BTK dékánja, Kovács Tibor a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Láng Orsolya és Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatói, Müller Róbert a Balatoni Múzeum igazgatója, Kalicz Nándor és Makkay János, Szőke Béla Miklós az MTA/ELKH Régészeti Intézet kutatói, Szécsényi-Nagy Anna az ELKH Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium vezetője, valamint az ELTE BTK Régészettudományi Intézet oktatói.

Főbb szakterületek, specializációk: 

  • régészetmódszertan és archaeometria: általános régészeti állattan, fizikai antropológia, bioarchaeologia, környezetrégészet, régészeti anyagvizsgálatok, térinformatika, természettudományos keltezés, régészeti értelmezés, roncsolásmentes lelőhelyfelderítés (légirégészet, geofizikai módszerek), statisztika
  • őskori régészet: A szakirány az őskőkortól a vaskorig, az ember kialakulásától a keltákig tartó időszak régészetét, az élelemtermelés, háziasítás, letelepült életmód kialakulását, a komplex társadalmak, a fémművesség kezdeteit tárgyalja európai kontextusban. A félévek során a hallgatók részletesen megismerkedhetnek az őskori települések, temetkezési szokások jellegzetességeivel, a sokszínű anyagi kultúrával és az egyszerű vadászó-gyűjtögető közösségektől a korai államokig terjedő változatos társadalmakkal. A hallgatók bekapcsolódhatnak a tanszék paleolitikumot, neolitikumot, rézkort, bronzkort és vaskort érintő ásatásaiba és kutatási programjaiba.
  • Elő-Ázsia régészete: az ókori Mezopotámia, Szíria, Izrael, Anatólia és Irán régészetével foglalkozik. Részletesen tárgyalja a régió nagy kultúrköreit, a települések, háztartás, temetkezés, ikonográfia, vallás, közlekedés témaköreit. A hallgatók részt vehetnek a tanszék iraki, Grd-i Tle tell településének ásatásán és az előkerült anyag feldolgozásában.
  • antik /görög-római/ régészet: Az antik (görög-római) régészet az ókori Görögország emlékanyagával foglalkozik a bronzkortól a hellénisztikus kor végéig, valamint Itália vaskorával, az etruszkokkal és a római köztársaságkorral.  A BA képzés során a hallgatók megismerkednek az ókori Görögország különböző korszakainak szobrászatával, vázafestészetével és építészetével, a vaskori Itália emlékanyagával, az etruszk kultúrával és a római köztársaságkor régészetével.
  • római provinciák régészete: A római provinciák régészete szakirány a római császárkor tárgyi emlékeivel és azok történeti, művészettörténeti összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik. A BA képzés során a hallgatók Pannonia provincia történetét, római művészettörténetet, közigazgatás-történetet, hadtörténetet valamint gazdaságtörténetet tanulnak, valamint megismerkednek a római települések és temetkezések jellegzetességeivel, kitekintéssel a Római Birodalom egészére. Emellett anyagismeretek és különböző segédtudományok keretében betekintést nyernek az egyes tárgy- és anyagcsoportok (kerámia, bronzplasztika, ékszerek, építészet) kutatásába. A szakirány hallgatói részt vesznek a Tanszék tanásatásain, amelyek elsősorban az ókori Brigetio legiotáborát, katonavárosát és polgári települését érintik, valamint bekapcsolódhatnak a franciaországi Bibracte vaskori és római kori településének kutatásába.
  • népvándorlás kori régészet: A népvándorlás kor régészete szakirány a Kr. u. I. évezredben a Kárpát-medencébe betelepedett sztyeppei népek, a hunok, avarok és honfoglaló magyarok, valamint a germánok, szlávok és irániak anyagi és szellemi kultúrájának, történetének oktatását és kutatását foglalja magában. A társadalmi viszonyok elemzése során külön hangsúlyt kap a helyiek és betelepülők kapcsolatának, a hatalmi központok kialakulásának, valamint a kulturális változások, a gazdasági működés vizsgálata. A szerteágazó kulturális kapcsolatrendszerek kutatása kiterjed a barbár népek közötti kommunikációra, és a késő antik, ill. bizánci mediterrán kultúra befogadásának kérdéseire és a népesség biológiai hátterének megismerésére.
  • középkori régészet: A szakirány a középkori és a kora újkori Magyar Királyság anyagi kultúrájával és európai kapcsolatrendszerével foglalkozik. Külön kurzusok tárgyalják a város és kézművesség, a falvak, a várak és rezidenciák, az egyházi régészet területeit és egyéb kora újkori témaköröket. A terepi oktatás saját ásatásokon folyik (Szécsény, Solymár, Drégelyvár, Csíkvacsárcsi, Székelyderzs).

Érdekességek a szakról

A Régészettudományi Intézet hallgatói rendszeresen vehetnek részt tanulmányi kirándulásokon, hazai és külföldi ásatási gyakorlatokon. Az Országos Tudományos Diákkör kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján hallgatóink kiemelkedő sikereket érnek el. A szakon kutatók képzése folyik, a tanár–diák létszámarány gyakorlatilag lehetővé teszi a tutori típusú képzést. 

A Quacquarelli Symonds 2020-as szakterületi listáin négy szempont alapján (szakterületen szerzett hírnév, elismertség, tudományos publikációk idézettségi indexe, a tudományos teljesítményt mérő Hirsch-index) az ELTE-n folyó régészeti oktatás a 150–200 közötti helyre került. Az Intézet nemzetközi ismertségét és elismertségét mutatja, hogy megkapta az European Association of Archaeologists 2020-as konferenciája megszervezésének lehetőségét, amit a koronavírus járvány miatt 2022-re kellett halasztani.

A szakon aktív diákélet zajlik, amely magába foglalja például a Tudományos Diákköröket és külső gyakornoki programokban való részvételt, valamint a kötetlenebb társasági eseményeket is (pl. Régészavató, Karácsonyi ünnep, Archaeobarifest).


Felvételi információk

Érettségi követelmények/felvételi vizsgatárgyak: történelem (E) és állampolgári ismeretek v. angol v. digitális kultúra v. földrajz v. francia v. latin nyelv v. magyar nyelv és irodalom v. német v. olasz v. orosz v. spanyol

Az elmúlt év felvételi ponthatára: 

  • Állami ösztöndíjas: 342
  • Önköltséges: 294

Felvételi irányszám: 20 < 40

Önköltséges képzés esetén: 300.000 Ft/félév


A képzés részletei

A képzés célja régészet alapszakos bölcsészek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és választott két szakterületből jó felkészültséggel rendelkeznek, képesek az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére, illetve alkalmasak szakmai irányítás alatt régészeti terepi és egyéb örökségvédelmi feladatok ellátására.

A régészetoktatás hagyományosan szakterületek szerint (archaeometria, őskori régészet, Elő-Ázsia régészete, antik /görög-római/ régészet, római provinciák régészete, népvándorlás kori régészet, középkori régészet)  történik. Ez az átfogó képzés a hallgatók számára a széles körű nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhetően lehetőséget nyújt külföldi részképzésre, valamint az elkötelezett hallgatók bekapcsolódhatnak a kutatómunkába is. 

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Régészet alapszakos bölcsész

Képzési forma: Nappali

Időtartam: 6 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek:

A képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek: 26-42 kredit:

  • általános alapozó ismeretek (latin nyelv, filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, történelemtudomány): 16-32 kredit,
  • más tudományterületek ismeretei 10 kredit;

Régészeti szakmai ismeretek: 100-150 kredit, amelyből

  • a képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek 26-42 kredit:
  • általános alapozó ismeretek (latin nyelv, filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, történelemtudomány) 16-32 kredit,
  • más tudományterületek ismeretei 10 kredit;

régészeti szakmai ismeretek: 100-150 kredit, amelyből

  • szakmai alapozó és módszertani tárgyak (bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, a régészet természettudományos módszerei, a régészettel rokon területek ismeretei) 30-60 kredit, 
  • tereptan és terepmunka (évenként legalább két hét ásatási gyakorlat) 6-12 kredit, 
  • muzeológia 4-8 kredit,
  • egyes régészeti szakterületekhez kapcsolódó ismeretek (két választott szakterület) 60-70 kredit

Minor szakként felvehető-e: Igen

A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Nyelvi kimenet: 

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Az angol nyelvű képzésben oklevelet szerzők az oklevélszerzés idegennyelvi követelményeit teljesítik.

Szakmai gyakorlatok követelményei: 

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény által kijelölt területen tanévenként legalább két hét ásatási gyakorlat. A szakmai gyakorlat keretében az régészeti tereptani és ásatási ismeretek közvetítésére kerül sor.

A szakmai gyakorlat különböző korszakú, elsősorban a választott szakterületekhez kapcsolódó régészeti lelőhelyeken történik. Az interdiszciplináris szemléletű gyakorlati képzés során a hallgatók legújabb módszerekkel és műszerekkel ismerkednek meg. A szakmai gyakorlaton – projektorientált képzési struktúrával – a feldolgozás módszertanát is megismerik.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.


Továbblépési és karrierlehetőségek

Ha megszerezted a régész diplomádat, el tudsz helyezkedni többek között a múzeumi szférában, egyetemeken, kutatóintézetekben, vagy a kultúra egyéb területein, a kutatás iránt elkötelezett hallgatók számára pedig a mesterszakos tanulmányok elvégzése után a doktori képzés lehetősége is adott.

Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:

  • régészet
  • angol nyelvoktató (angol nyelven)
  • fordító és tolmács
  • kulturális örökség tanulmányok
  • szemiotika
  • színháztudomány

Karrierlehetőségek:

Jellemző munkahelyek: egyetem, múzeum, könyvtár, kutatóintézetek, szakértői háttérintézmények, régészeti feltárások, városüzemeltetés, minisztériumok, államigazgatás.

Jellemző munkakör: oktató, szakügyintéző, tudományos munkatárs, régészeti szakértő, örökségvédelmi szakértő, régésztechnikus.