Néprajz alapképzési szak

A Néprajzi Intézetben folyó képzés célja a folklorisztika, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapos megismerése. Olyan szakembereket képzünk, akik képesek a saját és a mások kultúráját megérteni, szűkebb és tágabb közösségek kultúráját alakítani, akik toleránsak mások kultúrájával szemben, akik nem csupán a népi, paraszti kultúrában, hanem a kortárs kultúrában is járatosak, akik módszertanilag is felkészültek a kultúra kutatására, továbbá képesek a társadalmi változások működését és gyakorlatát értelmezni, elemezni.

A Néprajzi Intézet weboldala
A Néprajzi Intézet blogja
A Néprajzi Intézet Facebook oldala
A Néprajzi Intézeti Képviselet Facebook oldala
A Néprajzi Intézet Instagram oldala

A képzésről röviden

A szakot azoknak ajánljuk, akiket érdekel a hagyományos és a jelenkori magyar kultúra, szeretnék megérteni a magyar köznép sajátos társadalomtörténetét és az elméleti oktatás mellett a terepmunka során is szívesen tanulnak.

Tantárgyízelítő

A bevezető tárgyakat követően:
- Gazdálkodás
- Életmód
- Mesterségek
- Társadalomnéprajz
- Rítus-vallás-mentalitás
- Népcsoportok és regionális kultúrák
Gyakorlati tárgyak:
- Terepkutatás
- Múzeumi/archívumi gyakorlat
- Szakmai kirándulás

Ők is itt végeztek

Kósa László és Borsos Balázs, a magyar néprajztudomány akadémikusai; Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatója; Pócs Éva, Széchenyi díjas kutató, Balázs Géza nyelvész, nyelvművelő; Andrásfalvy Bertalan, Rockenbauer Zoltán korábbi kulturális/oktatási miniszterek; Agócs Gergely, Dóra Áron, Bognár Szilvia, Enyedi Ági, Palya Bea, Juhász Réka és Sőregi Anna ismert népzenészek és népdalénekesek, Sütő Levente székely bútorfestő-asztalos, a Népművészet Mestere.

Érdekességek a szakról

A szakon aktív diákélet zajlik, amely magába foglalja például a Tudományos Diákköröket és külső gyakornoki programokban való részvételt, valamint a kötetlenebb társasági eseményeket is (pl. Luca-nap, farsang). A szakon tanulók minden évben több napos tanulmányi kiránduláson is részt vehetnek, melynek keretében felfedezzük a Kárpát-medence néprajzi értékeit. Kedvező a tanár–diák létszámarány, ami lehetővé teszi, hogy az oktatók egyénileg is támogassák a hallgatói törekvéseket.

A szak központi helyet tölt be a magyar néprajztudomány intézményhálózatában, így a diplomájuk megszerzését követően a hallgatók jó eséllyel juthatnak végzettségüknek megfelelő álláshoz illetve tanulhatnak tovább magasabb szinteken.

Felvételi információk

Általános felvételi információk

Bővebb információ a 2024. decemberében megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban lesz olvasható.

Önköltséges képzés esetén: 350.000 Ft/félév

A képzés részletei

Olyan szakembereket képzünk, akik ismerik a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjait, valamint megértik saját és mások kultúráját, képesek alakítani a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását, mások kultúrájával szemben toleránsak.

Továbbá jártasak a kultúrakutatásban, a kulturális antropológiában, képesek a kultúra működési sajátszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni és értelmezni. Elméleti ismereteken túl rendelkeznek a néprajzi gyűjtési és a muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, az archiválás valamint a terepkutatás módszereinek ismereteivel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Néprajz alapszakos bölcsész

Képzési forma: Nappali

Időtartam: 6 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek:

általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, művelődéstörténet, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 16-22 kredit;
a néprajzhoz kapcsolódó társadalom- és bölcsészettudományi alapozó ismeretek 20-30 kredit;
néprajzi szakmai ismeretek (a magyar és összehasonlító néprajz nagy témakörei) 80-100 kredit.

A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret a néprajz területéről, amelynek kreditértéke 50 kredit.

A szakhoz tarozó specializációk:

néprajzi muzeológia

Minor szakként felvehető-e: igen

A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Nyelvi kimenet: A záróvizsga letétele nem igazol idegennyelv-tudást.

Szakmai gyakorlatok követelményei: Szervezett néprajzi gyűjtés hazai vagy határon túli terepeken (egy hét), szervezett szakmai kirándulás, múzeumi/archívumi szakmai gyakorlat helytörténeti gyűjteményben, szakmúzeumban vagy országos múzeumban illetve archívumban.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.

Továbblépési és karrierlehetőségek

A szakot elvégezve jártassá válhatsz a társadalom- és kultúrakutatás elméleti és gyakorlati kérdéseiben, és képes leszel a múltbeli és jelenkori magyar és európai, valamint Európán kívüli társadalmak kultúráját, mindennapi életének jelenségeit elemezni, értelmezni. Ezzel a speciális tudással kutatóként, oktatóként, muzeológusként, szakértőként is el tudsz helyezkedni akadémiai, egyetemi intézményeknél, nonprofit és állami szervezeteknél.

Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:

Egyenes ágon, azaz különbözeti tanulmányok nélkül:

angol nyelvoktató (angol nyelven)
fordító és tolmács
Közép-Európa tanulmányok
kulturális örökség tanulmányok
néprajz
szemiotika
színháztudomány

Karrierlehetőségek

Jellemző munkahelyek: múzeumok, közművelődési intézmények, oktatási intézmények és művészeti iskolák, helyi és regionális civil szervezetek, kulturális és művelődési egyesületek, alapítványok, társaságok, nyomtatott és elektronikus média, helyi erőforrásokat menedzselő projektek, önkormányzatok, kistérségi társulások, a kulturális örökségvédelem helyi és regionális intézményei.

Jellemző munkakörök: múzeumi asszisztens, kutató asszisztens, kulturális és művelődésszervező, kulturális örökségvédelmi asszisztens, múzeumi segédmunkatárs