A szakot gondozó Orientalisztikai Intézet a magyar felsőoktatás legrégebben folyamatosan létező oktatási és kutatási intézménye a keletkutatás területén. Az oktatást és kutatást 50 ezer kötetet magában foglaló, részben központilag, részben a tanszékeknél elhelyezett könyvtár segíti. Az Orientalisztikai Intézet egyik fő erőssége, hogy tanszékei révén a nemzetközi tudományos kutatásokban intenzíven részt vesz mind szervezett együttműködés, mind személyes kapcsolattartás keretében. Ugyanakkor intézetünk nemzetközi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy hallgatóink ösztöndíjasként és vendéghallgatóként bekapcsolódjanak az egyes célországok nyelvi képzéseibe.
A képzésről röviden
A szakot azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni az arab országokat és az arab nyelvű kultúrákat, szívesen elsajátítanák a modern irodalmi arab nyelvet, és elmélyednének az arabisztika olyan területein, mint az irodalom-, nyelv-, történelem- és vallástudomány.
Tantárgyízelítő
Népi kultúra a Közel-Keleten
Az iszlám világ néprajza és kulturális antropológiája
Arab varázslás
Iszlám misztika (szúfizmus)
Sémi népek és kultúrák, Az iszlám szektái
Ők is itt végeztek
Al Ghaoui Hesna külpolitikai újságíró, riporter, a Magyar Televízió volt munkatársa
Berzsák Rozália fordító, tolmács, kereskedelmi szakember, a Ganz Egypt munkatársa
Chrudinák Alajos külpolitikai újságíró, televíziós szakember
Dobos Károly orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Tanszékének oktatója
Elter István orientalista, diplomata, tolmács-fordító, Magyarország volt katari nagykövete, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda volt vezérigazgató-helyettese
Fodor Barnabás diplomata, Magyarország katari nagykövete
Kristó-Nagy István orientalista, a University of Exeter oktatója
Major Balázs régész, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK dékánhelyettese és Régészeti Intézetének vezetője
Maróth Miklós orientalista, klasszika-filológus, az ELKH elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK alapító dékánja
Mestyán Ádám orientalista, történész, a Duke University oktatója
Mihályi Géza diplomata, külpolitikai szakértő, Magyarország libanoni nagykövete
N. Rózsa Erzsébet orientalista, külpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója
Páll Zoltán orientalista, antropológus, az Österreichische Akademie der Wissenschaften kutatója
Sayfo Omar újságíró, külpolitikai szakértő, orientalista
Soós István Gyula diplomata, Magyarország kuvaiti nagykövete
Szilágyi Krisztina orientalista, Cambridge University kutatója
Szvétek-Palla Attila a kairói Balassi Intézet igazgatója, a kairói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa
Tüske László orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Tanszékének tanszékvezetője, a kairói magyar nagykövetség volt kulturális tanácsosa, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója
Felvételi információk
Önköltséges képzés esetén: 350.000 Ft/félév
A képzés részletei
Célunk gyakorlati ismeretekkel rendelkező bölcsész szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén. Ismerik a Közel-Kelet és Észak-Afrika népeinek, országainak történetét, kultúráját, a modern arab nyelvet, az iszlám vallást, a muszlim országok politikai viszonyait.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon
Képzési forma: Nappali
Időtartam: 6 félév
Helyszín: Budapest
A képzés fő szakaszai:
1) Alapozó képzés
- a modern arab nyelv alapjai
- bevezetés a nyelvtudományba, irodalomtudományba, történettudományba
- a keleti kultúra általános ismeretei (keleti nyelvek és írások, vallások, történelem, művészettörténet)
2) Szakmai képzés
- nyelvi képzés: modern arab nyelv, második (választható) keleti nyelv: héber, török, perzsa vagy urdu
- iszlám vallás és misztika
- arab történelem (szunnita és síita)
- arab irodalom és kultúrtörténet
sémi népek és kultúrák, néprajz, antropológia, országismeret
A szakhoz tarozó specializációk:
Iszlám tanulmányok
Minor szakként felvehető-e: Igen
A minor szakokon felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.
Nyelvi kimenet: Az adott szakirányon a záróvizsga letétele középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás teljesítését igazolja arab nyelvből.
Szakmai gyakorlatok követelményei:
Továbblépési és karrierlehetőségek
Az alapszak elvégzése után hallgatóink az érdeklődésüknek megfelelően helyezkednek el például az idegenforgalom területén, vagy diplomáciai pályára lépve a Külügyminisztériumban, esetleg gazdasági pályára lépnek (jellemzően nemzetközi cégek alkalmazásában); nemzetközi segélyszervezeteknél (pl. Vöröskereszt), emberi jogi szervezeteknél dolgoznak, vagy a médiában helyezkednek el pl. politikai újságíróként.
Sokan a kultúra és a közművelődés területén találnak állást (könyvtárakban, múzeumokban), nyelvoktatással, szakfordítással, (kiegészítő tolmácsképzés után) tolmácsolással foglalkoznak. A magasabb szakmai kvalifikációt megkívánó munkakörök betöltéséhez a szak mesterképzései (arabisztika és iszlám) készítenek fel. Tudományos vagy magas szintű szakértői pályára készülő hallgatóink doktori képzésünkön folytathatják tanulmányaikat. Szakunk több korábbi hallgatója tanít és kutat a legnagyobb nyugati egyetemeken.
Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében:
Egyenes ágon, azaz különbözeti tanulmányok nélkül:
arabisztika
iszlám tanulmányok
angol nyelvoktató (angol nyelven)
buddhizmus tanulmányok
fordító és tolmács
szemiotika
színháztudomány
Karrierlehetőségek:
Jellemző munkahelyek: Külügyminisztérium, nemzetbiztonsági szolgálat, nagykövetségek, segélyszervezetek, emberi jogi szervezetek, nemzetközi kereskedelmi cégek, nyelviskolák, fordítóirodák, könyvtárak, múzeumok, kutatóintézetek, egyetemek, könyvkiadók, média
Jellemző munkakörök: diplomata, külkereskedelmi szakember, nemzetbiztonsági szakember, hírelemző, újságíró, televíziós újságíró, nyelvtanár, fordító, tolmács, idegenvezető, tudományos kutató