Turkológia MA

Turkológia MA
A Turkológia mesterképzési szakot az Orientalisztikai Intézet gondozza. A szakot azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a modern és régi török nyelvek, a mai török világ politikai és társadalmi viszonyai, a törökség irodalma, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság forrásai, a török és oszmán kultúra, a törökség régmúltja, a korai török-magyar kapcsolatok, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia múltja és jelene.

Az Orientalisztikai Intézet elérhetőségei
A Török Filológiai Tanszék weboldala
A Török Filológiai Tanszék Facebook oldala

A képzésről röviden

Az ELTE Turkológia mesterszakja neked való, ha szeretnéd átfogóan megismerni a turkológia vagy az oszmanisztika tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, és szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel szeretnél rendelkezni. 

Tantárgyízelítő:

  • török nyelvgyakorlatok 
  • fordítási és stílusgyakorlatok 
  • nyelvemlékek és nyelvtörténet 
  • török irodalmak története 
  • oszmán-török krónikák 
  • oszmán-török paleográfia 

A felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Ők is itt végeztek:

  • Fodor Gábor, az isztambuli Magyar Kulturális Központ igazgatója
  • Fodor Pál, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója
  • Horn Ildikó, az ELTE BTK Történeti Intézetének igazgatója
  • Hóvári János, Magyarország izraeli, törökországi és kuvaiti nagykövete, a Türk Tanács magyarországi irodájának vezetője
  • Jankowski, Henryk, a poznani Adam Mickiewitz Egyetem professzora
  • Papp Sándor, a SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője
  • Vásáry István turkológus, a Magyar tudományos Akadémia tagja

Érdekesség a szakról

A tanszék jogelődjét Vámbéry Ármin (1832–1913) alapította 1870-ben, s ezzel tanszékünk az európai turkológiai oktatás leghosszabb ideje működő központja. Története során olyan jelentős turkológusok dolgoztak itt, mint a magyar őstörténeti kutatások meghatározó alakja, tanszéken 50 éven át oktató Németh Gyula (1890–1976) vagy az oszmán levéltári kutatások úttörő kutatója, Fekete Lajos (1891–1969).


Felvételi információk

Belépésnél előzményként elfogadott szakok:

EGYENES BEMENETTEL, azaz teljes kreditérték beszámításával:

  • keleti nyelvek és kultúrák BA török szakiránya

KREDITELISMERÉSI ELJÁRÁSSAL

Amennyiben van 50 kredited* a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből, vagy pedig középfokú moderntörök- vagy oszmántörök-nyelvtudással rendelkezel és van 25 kredited a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelv- és irodalomtudományi vagy történelemtudományi, oszmanisztikai ismeretköreiből, akkor első sorban az alábbi szakokról várjuk a jelentkezésedet:

  • a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai

A fenti szakokon túl minden alap- és mesterszakos diplomával is jelentkezhetsz, ha rendelkezel a kért kreditekkel.

FIGYELEM!
Régi típusú főiskolai vagy egyetemi diplomákkal is
 érdemes jelentkezni, a Kreditelismerési Bizottság tudja megállapítani az elvégzett tanulmányok kreditértékét. 

Akkor is jelentkezhetsz, ha csak 25 kredittel rendelkezel a kért 50-ből vagy csak középfokú moderntörök- vagy oszmántörök-nyelvtudással, de vállalod, hogy 1 éven belül megszerzed a Bizottság által előírt fennmaradó 25kreditet.  

Amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezel, de a mesterszakra való bejutásodhoz nem ismerhető el megfelelő számú kredit, és nem vagy az Egyetem hallgatója, az előtanulmányok elvégzése céljából – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges részismereti képzésben is részt vehetsz. Erről bővebb információ ITT olvasható.

* A kreditelismerési kérelmeket a tavaszi szorgalmi időszak végéig lehet benyújtani, tehát még a tavaszi tantárgyfelvételkor is van lehetőséged a választott mesterszakhoz szükséges kreditek beszerzésére.

Az elmúlt év felvételi ponthatára: 89

Önköltséges képzés esetén: 375 000 Ft / félév

felvételi vizsga követelményei az aktuális felvételi információkat tartalmazó oldalunkon található.

További információk az aktuális felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatóak.


A képzés részletei

A képzés célja olyan turkológus bölcsész szakemberek képzése, akik török filológiai vagy oszmanisztikai ismeretekkel rendelkeznek.

A török filológia területén specializálódók a mai török nyelv mellett ismerik a klasszikus oszmán és a csagatáj nyelvet, a törökség történetét, irodalmát és kultúrájának egyéb aspektusait. Az oszmanisztikai speciális ismeretetekkel rendelkezők pedig a mai török nyelv mellett ismerik az oszmán török nyelvet, az Oszmán Birodalom és a magyarországi hódoltság, a későbbi magyar- oszmán kapcsolatok, valamint a Török Köztársaság történetét és művelődéstörténetét. A végzettek a tanulmányaik során szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet területein. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles turkológia szakos bölcsész

Képzési forma: nappali

Időtartam: 4 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek

A választható specializációk a nyelvi, történet- vagy irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi tárgykörökben:

  • török filológia: filológiai, irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek, különböző korokból származó török nyelvemlékek és írások ismerete, történeti török közösségek ismerete
  • oszmanisztika: történettudományi alapismeretek, az Oszmán Birodalom, ezen belül a magyarországi török hódoltság történetének, a későbbi magyar-oszmán történeti kapcsolatok főbb irattípusainak és írásainak forrásszintű ismerete, oszmán elbeszélő történeti források ismerete, tájékozottság a Török Köztársaság történetében

Specializációk

  • oszmán történelem
  • török filológia

Nyelvi kimenet

A záróvizsga letétele a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja török nyelvből.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.


Továbblépési és karrierlehetőségek

A turkológia mesterszakos bölcsész minden olyan területen hasznosíthatja képzettségét, ahol a következő ismeretekre van szükség: török nyelv, a mai Törökország politikai és társadalmi viszonyai, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság forrásai, a török és oszmán kultúra, az oszmán-török művészet, a törökség régmúltja, az ősi török–magyar kapcsolatok, a Közel-Kelet múltja.

A szóba jövő piaci igények, a mester szakot végzett elhelyezkedési lehetőségei:

  • tudományos tevékenység (történész, nyelvész, levéltáros, művészettörténész, muzeológus, régész)
  • tudományos ismeretterjesztés
  • fordítás, tolmácsolás
  • nyelvoktatás,
  • külügyi szolgálat
  • külkereskedelem
  • média (újságíró, tudósító, filmes)
  • könyvkiadás
  • idegenvezetés itthon és Törökországban
  • elhelyezkedés Magyarországon működő török cégeknél