Régészet MA

Régészet MA
A Régészet mesterképzési szakot a Régészettudományi Intézet gondozza. Az MA-szintű régészeti oktatás olyan szakemberek képzését tűzi ki célul, akik a megszerzett ismeretek segítségével képesítettek arra, hogy régészeti forrásokat és lelőhelyeket, emlékeket felkutassanak, feltárjanak, feldolgozzanak és értelmezzenek, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjteményeket, valamint régészeti örökséget kezeljenek.

A Régészettudományi Intézet weboldala
A Régészettudományi Intézet Facebook oldala

A képzésről röviden

Az ELTE Régészet mesterszakja Neked való, ha részleteiben átlátod a szakterület elméleti és módszertani problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit. Jó ismeretekkel rendelkezel tudományterületednek és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Várunk, ha tisztában vagy az új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal. Átfogó ismeretekkel rendelkezel szakterületed hagyományos és elektronikus forrásairól, publikációiról, adatbázisairól és bibliográfiáiról.

Tantárgyízelítő:

  • ásatási, múzeumi gyakorlat
  • régészeti térinformatika, adatkezelés, dokumentáció
  • Oőskori és elő-ázsiai régészeti előadás
  • ókori régészeti előadás
  • népvándorlás- és középkori előadás

A felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Ők is itt végeztek:

Bálint Csanád, Benkő Elek, Bóna István, Borhy László, Mócsy András, Szabó Miklós a magyar régészet akadémikusai, László Gyula, Raczky Pál az ELTE Régészettudományi Intézet egykori, és Vida Tivadar a jelenlegi igazgatója, Bánffy Eszter a Römisch-Germanische Komission des Deutschen Archäologischen Institut (Frankfurt am Main) igazgatója, , Szécsényi-Nagy Anna az ELKH BTK Archaeogenomikai Intézet  igazgatója,  Bartus Dávid az ELTE BTK dékánja, Kovács Tibor a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Rezi kató Gábor,  Tomka Gábor , Virágos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesei, Láng Orsolya és Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatói, Müller Róbert a Balatoni Múzeum igazgatója, Kulcsár Gabriella az ELKH Régészeti Intézet igazgatója, Tankó Károly az Magyar Régész Szövetség elnöke, Ódor János a szekszárdi múzeum igazgatója, Dani János a debreceni múzeum igazgatóhelyettese.  Kalicz Nándor és Makkay János, Szőke Béla Miklós az MTA/ELKH Régészeti Intézet kutatói, valamint az ELTE BTK Régészettudományi Intézet valamennyi oktatója.

Érdekességek a szakról:

A Régészettudományi Intézet hallgatói rendszeresen vehetnek részt tanulmányi kirándulásokon, hazai és külföldi ásatási gyakorlatokon. Az Országos Tudományos Diákkör kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján hallgatóink kiemelkedő sikereket érnek el. A szakon kutatók képzése folyik, a tanár–diák létszámarány gyakorlatilag lehetővé teszi a tutori típusú képzést.

A Quacquarelli Symonds 2020-as szakterületi listáin négy szempont alapján (szakterületen szerzett hírnév, elismertség, tudományos publikációk idézettségi indexe, a tudományos teljesítményt mérő Hirsch-index) az ELTE-n folyó régészeti oktatás a 150–200 közötti helyre került. Az Intézet nemzetközi ismertségét és elismertségét mutatja, hogy megkapta az European Association of Archaeologists 2022-es konferenciája megszervezésének lehetőségét.

A szakon aktív diákélet zajlik, amely magába foglalja például a Tudományos Diákköröket és külső gyakornoki programokban való részvételt, valamint a kötetlenebb társasági eseményeket is (pl. Régészavató, karácsonyi ünnep, ). Az intézet szerteágazó nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően a hallgatók Erasmus ösztöndíjjal számos európai egyetemen tanulhatnak (pl. Olaszországban, Spanyolországban, Németországban). Gyakornoki munkákban és évtizedek óta kiemelt partnerünk a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum.


Felvételi információk

Belépésnél előzményként elfogadott szakok:

EGYENES BEMENETTEL, azaz teljes kreditérték beszámításával:

  • régészet BA
  • történelem BA régészet szakiránya
  • történelem szak régészeti specializációja 

Az elmúlt év felvételi ponthatára: 80

Önköltséges képzés esetén: 375 000 Ft / félév

felvételi vizsga követelményei az aktuális felvételi információkat tartalmazó oldalunkon található.

További információk az aktuális felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatóak.


A képzés részletei

A képzést elvégző hallgatók alkalmasak régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és feldolgozására, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére. A régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása.

Hallgatóink emellett rendelkeznek olyan ismeretekkel is, amelyek a közgyűjtemények régész-muzeológus munkakörének betöltéséhez szükségesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. Képzésünkben kiemelt szerepet kap a legújabb statisztikai- és hálózatkutatási módszerek régészeti alkalmazásainak megismertetése hallgatóinkkal.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles régész

Képzési forma: nappali

Időtartam: 4 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek

  • régészeti muzeológia, örökségvédelem, múzeumi munka gyakorlati ismeretei: 5-15 kredit
  • régészetelméleti és módszertani ismeretek, egyéb speciális ismeretek: 5-15 kredit
  • specializációs modul, legalább két régészeti szakterület követelményeinek teljesítésével: 50-70 kredit

Specializációk

  • archaeometria
  • népvándorlás-és középkori régészet
  • ókori régészet
  • őskori és Elő-Ázsia régészete
  • régészeti örökség

Nyelvi kimenet

A záróvizsga letétele nem igazol idegennyelv-tudást.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.


Továbblépési és karrierlehetőségek

Ha megszerezted a régész diplomádat, el tudsz helyezkedni többek között a múzeumi szférában, egyetemeken, kutatóintézetekben, vagy a kultúra egyéb területein, a kutatás iránt elkötelezett hallgatók számára pedig a mesterszakos tanulmányok elvégzése után a doktori képzés lehetősége is adott.

Jellemző munkahelyek: egyetemek, múzeumok, könyvtárak, kutatóintézetek, szakértői háttérintézmények, régészeti lelőhely-felderítéssel, feltárásokkal és utómunkával foglalkozó intézmények és magáncégek, városüzemeltetés, minisztériumok, államigazgatás.

Jellemző munkakör: muzeológus, oktató, szakügyintéző, tudományos munkatárs, régészeti szakértő, örökségvédelmi szakértő, régésztechnikus


Kutatási lehetőségek

A Régészettudományi Intézet legnagyobb erőssége a terepi és tudományos kutatásokban való intenzív részvétel, számos közülük nemzetközi együttműködésben folyik.

Folyamatosan részt veszünk az ország területén folyó nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásokon (M3, M35, M6, M43 autópályák, Vásárhelyi-program vésztározói, MOL-gázvezeték-építések). Intézetünk külföldön is folytat ásatásokat, Iraki Kurdisztánban Grd-i Tle 7000 éves településen, a kazachstani Tölebi lelőhelyen, valamint Szlovákiában (Zólyom) és Romániában (Székelyderzs). Fontos programunk a franciaországi Mont-Beuvray (ókori Bibracte) kutatása nemzetközi együttműködésben és az ókori Brigetio (Szőny) feltárása. Szintén nemzetközi együttműködésben valósul meg a Pannónia romanizációja és a „Középkori gazdaságtörténet” program.

Emellett számos más kutatási program is folyik az Intézetben, az aggteleki Baradla-barlang őskori használatának kutatása, a Hódmezővásárhely-Kökénydomb újkőkori tell-településének szondázása, az illegális fémkeresősök által veszélyeztett késő bronzkori kincsleletek felderítése, a legkorábbi fémművességi technológiák vizsgálata, az őskőkori vadásztáborok nyersanyagforrásainak kutatása, a dél-alföldi újkőkori tell-települések felmérése, valamint az első lovasnomádok érkezését övező kora vaskori események vizsgálata. Jelentős továbbá az archaeozoológia, a  numizmatika, a légifotós lelőhelyfelderítés. 2020-2026 között Intézetünk részt vesz a HistoGenes ERC Synergy Grant keretében a Közép-Duna medence 4-9. századi népességét érintő osztrák-magyar-amerikai-német paleogenetikai kutatásokban (Budapest, Wien, Jena, Princeton).

A széles körű kutatási tevékenység a diákok számára is kiváló lehetőséget nyújt a kutatásba való közvetlen bekapcsolódásba, nemcsak a kötelező ásatási gyakorlatokon keresztül, hanem a graduális és PhD-hallgatók az anyagfeldolgozásból is kivehetik részüket. Ennek eredményeképpen sok szakdolgozat és doktori értekezés készül az intézet saját kutatásaiból.

Publikációk: 2011-ben újra indult az 1932-ben alapított Dissertationes Pannonicae (Ser. IV.) doktori értekezéseket és szakdolgozatokat közreadó sorozat. Az Intézet fontos folyóirata a 2013-ban megújult Dissertationes Archaeologicae.

Az intézet rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek anyaga önálló kötetként jelenik meg.

A végzett hallgatók dolgozhatnak a tudományos kutatásban múzeumokban vagy a kutatóintézetekben (pl. ELKH BTK Régészeti Intézete), ill. az oktatásban (az egyetemek régészeti oktatásában). Mindkét intézménytípus szakemberei régészeti terepmunkát is végeznek.