Filmtudomány MA

Olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik a kötelező óralátogatások mellett hajlandók és képesek komolyabb mennyiségű önálló munka elvégzésére (nagyszámú film megtekintése, idegen nyelvű szakirodalom olvasása, otthoni kreatív feladatok készítése), valamint szívesen vesznek részt filmes közéleti és tudományos tevékenységekben, mint pl. filmes konferenciák, fesztiválok látogatása és szervezése, filmklubok vezetése, workshopokon való részvétel stb.

Tantárgyízelítő:

• filmtörténeti korszakok
• filmelméleti problémák, trendek, irányzatok
• filmelemzés és filmértelmezés
• filmelméleti szövegek olvasása
• filmes műfajok
• írásgyakorlat
• kutatásmódszertan
• filmkészítési gyakorlatok
• produceri, gyártási, operatőri és vágási gyakorlatok

A felvehető tantárgyak részletes listája ITT található.

Ők is itt végeztek

• Akar Péter (forgatókönyvíró, operatőr, az ELTE Filmtudomány Tanszék tanára)
• Barkóczi Janka (NFI Filmarchívum, kutató, archivátor)
• Bátori Anna (filmtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára)
• Bolcsó Dániel (tudományos újságíró, Telex.hu)
• Csorba Lóránt (Lóci játszik zenekar, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan c. film zeneszerzője)
• Erkel Hanna (Professional Makeup Artist, Le Maquillage)
• Fabics Natália (MOME Média Intézet tanára)
• Gerő Marcell (filmrendező, CampFilm)
• Hagen Péter (filmfordító, Mafilm Audio Kft.)
• Hámori Dani (maszkmester)
• Havas Júlia (kutató, a leicesteri De Montfort University tanára)
• Klág Dávid (újságíró, Telex.hu)
• Kocsis Ágnes (filmrendező)
• Kránicz Bence (újságíró, 24.hu, az ELTE Filmtudomány Tanszék tanára)
• Kubiszyn Viktor (író, újságíró)
• Lichter Péter (író, kísérleti filmes, a Pécsi Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék vezetője)
• Liszka Tamás (Anilogue Filmfesztivál alapítója, a Budapest Film vezérigazgatója)
• Nemes-Jeles Veronika (gyártásvezető, felvételvezető, VAN, Balaton Method, Jupiter holdja)
• Orosz Anna Ida (MOME tanára, NFI Filmarchívum animációs szakreferens)
• Pálos Máté (újságíró G7, Magyar Narancs)
• Puskás Lilla (fesztiváltudósító, filmkritikus, prae.hu)
• Reisz Gábor (filmrendező)
• Rév Marcell (operatőr)
• Swechtje Mihály (rendező, az ELTE Filmtudomány Tanszék tanára)
• Várady Zsuzsanna (dramaturg, színész, Momentán Társulat)
• Winkler Nóra (műsorvezető, újságíró)
• Záhonyi Ábel Márk (filmtörténész, Eszterházy Károly Főiskola tanára)
• Zurbó Dorottya (dokumentumfilm-rendező)

Virtuális Alumni

Érdekesség a szakról

Magyarországon elsőként az ELTE BTK-n indult és 1994-től folyik filmtudományi képzés, ezalatt az idő alatt a Filmtudomány MA elődjének számító Filmelmélet és filmtörténet szak az egyetem egyik legnépszerűbb szakjává vált. Az új képzés programja, elődjével ellentétben nem törekszik átfogó ismeretek biztosítására a filmtudomány egyes területein belül, mivel a képzési terv figyelembe veszi, hogy a mesterszakra érkező hallgatók jó része az alapvető ismereteket már a BA-képzés során megszerezte. A képzési program lehetővé teszi, hogy az első év folyamán az alapvető ismeretanyag esetleges hiányosságait pótolhassák, akik számára ez szükséges.

Az MA célja elsősorban a hallgatók speciális érdeklődési köreinek kialakítása és e téren szerzett tudásának elmélyítése, melynek eléréséhez a képzés speciális szakszemináriumokat és konzultációkat biztosít. Az elméleti szakirányt választó hallgatók jobban elmélyülhetnek a filmelmélet, a műfajelmélet vagy a filmtörténet egyes területeinek problémáiban, a filmkészítő szakirányt választó hallgatók pedig a filmszakma egyes szakterületeibe bevezető kurzusok közül választhatnak (pl. filmkészítő kurzusok, produceri ismeretek, forgalmazási vagy nemzetközi filmszakmai ismeretek).

Filmtudomány mesterszakra az alábbi szakokról felvételizhetsz:

EGYENES BEMENETTEL, azaz teljes kreditérték beszámításával: 

• bölcsészettudomány: szabad bölcsészet BA
• művészet képzési terület: mozgókép BA
• művészetközvetítés képzési terület: képalkotás BA mozgóképkultúra- és médiaszakember szakiránya

KREDITELISMERÉSI ELJÁRÁSSAL

Amennyiben előző tanulmányaid alapján van minimálisan 50 kredited* a témába vágó ismeretekből (filmtörténet, filmelmélet, mozgókép-készítés, filmszakmai ismeretek, médiára vonatkozó elméleti és történeti ismeretek, filozófia, irodalomelmélet, társadalomtörténet, különböző művészeti ágak története és elmélete, kultúrtörténet), akkor a fenti szakokon túl bármilyen alap- és mesterszakos diplomával jelentkezhet a képzésre.

Amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezel, de a mesterszakra való bejutásodhoz nem ismerhető el megfelelő számú kredit, és nem vagy az Egyetem hallgatója, az előtanulmányok elvégzése céljából – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges részismereti képzésben is részt vehetsz. Erről bővebb információ ITT olvasható.

* A kreditelismerési kérelmeket a tavaszi szorgalmi időszak végéig lehet benyújtani, tehát még a tavaszi tantárgyfelvételkor is van lehetőség a választott mesterszakhoz szükséges kreditek beszerzésére.

Az elmúlt év felvételi ponthatára

• államilag támogatott: 78
• önköltséges: 75

Önköltséges képzés esetén: 375 000 Ft / félév

A felvételi vizsga követelményei az aktuális felvételi információkat tartalmazó oldalunkon található.

További információk az aktuális felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatóak.

A képzést elvégző hallgatók speciális filmtörténeti, filmelméleti és mozgókép-alkotási ismereteik birtokában képesek a mozgóképet kulturális és társadalmi összefüggésében elemezni és értelmezni. Otthonosan mozognak a filmtörténet és a filmes műfajok közegében. Kritikai készségük alkotó módon nyilvánul meg a különböző írásos műfajokban, mind az elméleti megközelítésekben, mind a filmes irányzatok, korszakok, műfajok elemzésében. Ismerik a filmgyártás és -forgalmazás speciális problémáit és a filmkészítés művészi kihívásait nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles filmtudomány szakos bölcsész

Képzési forma: nappali

Időtartam: 4 félév

Helyszín: Budapest

Főbb szakterületek

filmelmélet specializáció esetén:

• a mozgókép története: 20-30 kredit
• a mozgókép elmélete: 15-20 kredit
• más médiumok és művészeti ágak története és elmélete: 10-20 kredit
• kultúraelméleti ismeretek: 10-15 kredit
• társadalomtudományi ismeretek: 10-15 kredit
• a mozgókép-készítés technikai, gazdasági háttere: 4-10 kredit

filmkészítés specializáció esetén:

• a mozgókép története: 10-20 kredit
• a mozgókép elmélete: 4-10 kredit
• más médiumok és művészeti ágak története és elmélete: 4-10 kredit
• a mozgóképes produktumok formáinak, műfajainak ismerete: 8-12 kredit
• a mozgókép-készítés technikai, gazdasági, jogi háttere: 12-20 kredit
• a mozgókép-készítés gyakorlati ismeretei: 30-40 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés: 10 kredit

Specializációk

• elméleti
• filmkészítő

Nyelvi kimenet

A záróvizsga letétele nem igazol idegennyelv-tudást.

A szak részletes ismertetése a felvi.hu-n.

Az átfogó filmes alapismeretek és a kreatív gyakorlati feladatok elvégzése ugyanakkor lehetőséget teremt a filmszakma különböző területein (előkészítés, gyártás, utómunka, terjesztés, forgalmazás, bemutatás, archiválás) való elhelyezkedésre, és adott esetben a filmkészítői pálya felé is utat nyithat. Az elméleti szakirány a filmtudományi tevékenységhez szükséges képzéssel megteremti az alapjait a sajtóban, kulturális intézményekben, kiadókban folyó munkákba való bekapcsolódásra, és többek között megnyitja az utat a filmmel és vizuális kultúrával foglalkozó doktori képzés elvégzésére, például az ELTE Film-, Média- és Kultúraelmélet Doktori Programján belül, a későbbiekben pedig ilyen területen folytatandó tudományos kutatások folytatására.

A tanszék tanárai az elmúlt években különböző, az irodalmi és filmes térreprezentációval, a magyar film társadalomtörténetével, a magyar televízió történetével foglalkozó kutatócsoportokat hoztak létre, vagy vettek részt ezekben, melyeknek munkálataiba a képzés hallgatói is bekapcsolódhattak. Az ezekre a tudományos munkákra és adatokra épülő kutatószemináriumokon, tanári mentorálással, a hallgatók olyan egyéni kutatásokat alapozhattak meg, melyek később sikeres TDK, OTDK dolgozatok, illetve rangos filmtudományi folyóiratokban (Metropolis, Apertúra, Filmszem) megjelenő tanulmányok formájában öltöttek testet.