Üzleti innovációs stratégiák a felsőoktatási könyvtárakban
A megfelelően kidolgozott, a kihívásokhoz alkalmazkodó stratégia az, mely megnyitja az utat az információs szervezetek számára, hogy fontos döntéseket hozzanak az innováció minden szinten történő azonosításáról, végrehajtásáról és előmozdításáról. Az innováció teszi lehetővé, hogy olyan hozzáadott értékű információs szolgáltatásokat vezessenek be a felhasználók számára, melyek mind a kutatást, mind az oktatást egyaránt támogatják. Ahhoz, hogy az új szolgáltatások hatékonyan tudják szolgálni a kitűzött célokat,
elengedhetetlen a szervezeti kultúra módosítása, szükség szerinti átalakítása.
A versengő értékek keretrendszere (Competing Values Framework, CVF) és a bomlasztó innovációs elmélet (Disruptive Innovation Theory) olyan alapelvek, amelyek felsőoktatási környezetben történő adaptálását hangsúlyozzák Barátné Hajdu Ágnes és Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének témavezető oktatói, valamint Fredrick Otike doktorandusz. Elemzésük a könyvtár- és információtudomány egyik vezető nemzetközi szakfolyóiratában, a Journal of Academic Librarianship hasábjain jelent meg.
Az egyetemi könyvtárak már nem egymással, hanem külső partnerekkel is versenyeznek, ezért
átfogó célokat kell követniük, ha nélkülözhetetlenek kívánnak lenni az információs piacon.
Ez szükségessé teszi a vállalkozói elvekkel való azonosulást, például:
- Innovatív perspektíva a versengő értékek keretrendszerét használva minimálisan a vezetés, a piac, a kollaboratív szervezeti kultúra és az adhokrácia területein.
- Az ellátási lánc és a kereslet perspektívája esetében a diszruptív innováció elméletének megfelelően a szolgáltatások folyamatos értékelése a relevancia és a teljesítmény szempontjából. Ezekre alkalmas lehet a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer (Balanced ScoreCard, BSC) és az Organisational Culture Assessment Instrument (OCAI).
- A dinamizmus megteremtése a piacon, melynek mozgatórugója a sokszínű oktatói-kutatói-hallgatói felvevőkör. A fiatal populáció az új technológiára összpontosít, és vannak olyan rétegek, akik az információhoz való hozzáférés régebbi módszereit preferálják. A felsőoktatási könyvtárnak képesnek kell lennie valamennyi célcsoportja hatékonyan kiszolgálására, bármelyikük elszigetelése nélkül.
- Versenyképes stratégiák kidolgozása, melyek nem csak a marketing irányába mutatnak; a szűkülő költségvetés-növekvő feladatok koordinátarendszerében megkísérelnek olyan, a közgyűjtemények világában nem megszokott eljárásokat, mint a Lean Startup módszer.
Az üzleti életből származtatott fenti elvek komoly jelentőséggel bírnak a felsőoktatási könyvtárak számára, mivel segítenek a versenykörnyezetben értelmezett szolgáltatásnyújtás megfelelő irányainak megalkotásában, a folyamatban lévő dinamikus változások miatt végső soron a túlélésében. Egyetemi könyvtári környezetben a bomlasztó innováció azzal függ össze, hogy az intézményeket fokozatosan olyan új technológiák és szerepkörök veszik körül, amelyek a hagyományos vezetési elvekkel és gyakorlatokkal már nem kezelhetők. Elengedhetetlen a könyvtár- és információtudományi képzések tanterveinek modernizálása, különös tekintettel a könyvtárosok pénzügyi műveltségének fejlesztésére, hiszen gazdasági kompetenciák nélkül nem létezhet innováció. Ennek kíván megfelelni az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hazánkban egyedülálló képzési programja.
A Kari Publikációs Díjában részesült tanulmány itt olvasható.
A kutatást a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta.