Teller Katalin

2021.04.01.
Teller Katalin

Pályázó neve: dr. habil. Teller Katalin

Pályázázó intézete, tanszéke: ELTE BTK MMI Esztétika Tanszék

Pályázat tárgyköre: előadás online nemzetközi konferencián (regisztrációs díj)

 

Konferencia címe: National and postnational perspectives in / from / towards Austria

Időpontja: 2021. április 1–3. 

Helyszíne: online

Az előadás címe: The meta-pragmatic role of discourse markers, the case of „hiszen”

Az USA-székhelyű Austrian Studies Association éves konferenciáját, amelyre a világjárvány miatt egy évvel az eredetileg tervezett időpont után került sor, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem rendezte meg 2021. április 1. és 3. között online formában, National and postnational perspectives in / from / towards Austria // Nationale und postnationale Perspektiven in/aus/auf Österreich címmel (http://asa2021.amu.edu.pl/). Mivel az előadók Európából és az Egyesült Államokból bejelentkezve vettek részt a német és angol nyelven folyó tanácskozáson, a szervezők az eltérő időzónák és így a szűkös közös idősávok miatt úgy döntöttek, hogy tízperces előadásokat kérnek a résztvevőktől, hogy a szekciókban vitákra is jusson idő. Ekképp összesen 27, három-három párhuzamosan futó szekcióban 56 előadás hangzott el (az eredetileg 4 napra, fizikai részvéttel tervezett konferencián ennek közel kétszerese volt a jóváhagyott jelentkezések száma), melyekből 23 referátumot hallgathattam meg.

A megjelölt tematikus súlyponton belül (nemzeti és poszt-nemzeti perspektívák) három átfogó tárgyterület volt elkülöníthető, amelyek között természetesen metszéspontok is kirajzolódtak: irodalomtörténeti, történeti és kultúrtörténeti fókuszú elemzésekre volt osztható a spektrum. Az első összefüggésében, a Habsburg Monarchia korában született irodalmi művek kapcsán több előadó foglalkozott egyrészt a monarchiakritikus hangok felerősödésével, másrészt a német tartományok felé való orientálódással, harmadrészt pedig a modernséget bíráló megnyilvánulások nacionalizmusra hajló jellegével (A1 szekció). Számos referátum tárgyalta a kortárs osztrák irodalom transznacionális-kozmopolita jellegét és az ebből adódó elemzés-módszertani, elméleti problémákat, valamint a nemzetiszocialista múlt helyét ebben a diskurzusban (B9, A8, A6 szekció – utóbbi moderálását vállaltam). Kultúrtörténeti perspektívából különösen eredményesnek bizonyult az a szekció, amely négy, első pillantásra egymástól meglehetősen távoleső témát egyesített: a monarchiakori nagy, nemzetközi kiállítások topográfiáját vizsgáló Ewa Siwak a központi hatalom és a marginalizált etnikumok leképeződését igazolta, míg Richard Lambert a szociáldemokrata – befogadó – neveléseszmény jegyeit mutatta ki Veza Canetti regényében. A nemzetiszocialista múlt kontinuitásának és problematikus feldolgozásának példáiként Bruno Grimschitz festő életútja (Laura Morowitz) és a 2009-es európai kulturális főváros Linz köztéri művészeti projektjei (Gundolf Graml) szolgáltak. A szekció előadásai összességében inspiratív módon mutattak rá a „nemzet” határainak kultúrpolitikailag instrumentalizálható eltolódásaira. A történettudományi előadások zömükben a Monarchia soknemzetiségű államberendezkedésével, valamint a nemzetiszocialista múlt továbbélésével foglalkoztak (A3, C7 szekció).

Az általam szervezett nemzetközi – lengyel, bolgár és bosznia-hercegovinai résztvevővel rendezett – szekció (B2) egy-egy válságidőszakra fókuszálva járta körül az ausztriai nacionalizmusellenes diskurzusok alakulását, azt bizonyítva, hogy az elemzett irodalmi művek és műcsoportok proaktív módon kerestek-keresnek megoldásokat egy-egy kritikus társadalom- és kultúrpolitikai helyzetre vagy állapotra, amennyiben új fogalmi rend megteremtését mozdítják elő. Az előadásokat követő, az egyes tématerületek szakértőinek részvételével zajló vita lényeges továbbgondolandó aspektusokkal gazdagította a referátumokat.