Telegdi-Agendarius műhelykonferencia és könyvbemutató
2022. október 13. 10:00 - 13:00
ELTE BTK Kodály terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F)
2022. október 13. 10:00 - 13:00
ELTE BTK Kodály terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F)
A kora újkori egyházi élet karizmatikus alakja, Telegdi Miklós liturgiával kapcsolatos elképzeléseit bemutató nagy ívű kötet jelent meg az az MTA és az ELTE BTK Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoportja kutatóinak közreműködésével. A könyv, amely a liturgia mellett felbecsülhetetlen forrása a magyar néprajznak, nyelv- és irodalomtörténetnek, megrendítő emléke a XVI. század végi egyházi értelmiség útkeresésének.
A könyvbemutató és konferencia főszervezője Földváry Miklós István, a Vallástudományi Tanszék vezetője, aki maga is lektora volt a most megjelent liturgikus emlék kritikai kiadásának. A tanszékvezető szerint azért is tekinthető mérföldkőnek a bemutató, mert a Pray-kódexen kívül alig van még egy olyan könyv, amelyen keresztül a liturgiatörténeti kutatás fölhívhatja magára a szélesebb hazai tudományos közönség figyelmét.
Az 1535-ben született Telegdi Miklós 1579-ben lett pécsi püspök, 1580-ban XIII. Gergely pápa egy hozzá intézett levelében dicsérettel halmozta el. Egyszerre volt a hagyomány őre és merész újító a török hódoltság legnagyobb kiterjedése és a reformáció megállíthatatlannak látszó terjedése idején. Nevéhez fűződik az esztergomi úzus utolsó hiteles, de már újkori szellemben szerkesztett normaszövege, az 1580-as ordináriuskönyv kiadása is. Egyik főműve, az Agendarius más úton jár. A középkori örökséget mind a szertartásrend, mind a szövegek szintjén radikálisan egyszerűsíti, szakítva ezzel a XI. század óta folytonos gyakorlattal. Magas színvonalú magyarázó beszédeket ad a papság, valamint népnyelvű szertartásszövegeket a hívek kezébe.
Az esemény kisebb konferenciával indul, melyen „A rituále-kérdés Magyarországon” munkacímmel hangoznak el előadások és folynak beszélgetések. Délután a leginkább érintett szakterületek egy-egy kiváló képviselője világítja meg, hogy miért jelentősek a rituálék, és különösen is a Telegdi-féle különböző szempontokból. A régi magyar irodalmat és általában a népnyelvűség kérdését Bartók István, az egyháztörténetet és a kora újkori Magyarországot Molnár Antal, a néprajzot Bárth Dániel képviseli. Ezt követi a kötet bemutatója, egy kerekasztal-beszélgetés.
Földváry Miklós István latin filológus, középkorkutató, liturgiatörténész, az MTA Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoportjának és ELTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője. Szakterülete a középkori Esztergom liturgikus forrásainak kiadása és a római rítus változatainak történeti-összehasonlító elemzése. Kutatásaira egyfelől az esztétikai és vallásantropológiai megközelítés, másfelől a rendszerszerűségre és szintézisre való törekvés jellemző.
A kötet kiadója Varga Benjámin, a Liturgiatörténeti Kutatócsoport oktatója. Közreműködő: Lovas Borbála Sára, egyetemi adjunktus, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és a Régi Magyar Irodalom Tanszék oktatója.