„Színről-színre” Emlékkonferencia Sz. Jónás Ilona és Sághy Marianne tiszteletére

Sz. Jónás Ilona 1954-ben kezdett tanítani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, és 2017. április 18-án a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék emeritus professzoraként halt meg. Egész élete az egyetemhez kötötte: itt tanult, demonstrátorként itt kezdett tanítani, itt lett professzor, és itt vette körül hosszú évtizedeken keresztül tanítványai szerető és tisztelő köre. Egy szakmai önéletrajzában így emlékezett pályája kezdetére: „Szabó Árpádtól kaptam a történelem iránti vonzódást, Győry Jánostól a középkor szeretetét, Gyóni Mátyás a történelmi kútfők és az igazság tiszteletére, Váczy Péter a források lelkének megszólaltatására tanított.” Fontosak voltak számára a mesterei, és ő is sokak mesterévé válhatott. Mellettük fontos indíttatást jelentett számára a francia történetírás hatása. Az 1960-as évek második felétől többször hosszabb időt töltött Franciaországban. Kapcsolata Georges Dubyvel, és az Annales iskola más képviselőivel egész pályája során meghatározó volt számára.

Írások és megemlékezések Sz. Jónás Ilonáról

Sághy Marianne több helyen tanult és dolgozott élete során, de az ELTE-től és az ott folyó történelemoktatástól sosem szakadt el. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban megszerzett érettségi után az egyetem francia-történelem szakán tanult, és már kezdettől fogva a középkor iránti érdeklődése határozta meg a pályáját. Sz. Jónás Ilona és H. Balázs Éva közeli tanítványaként figyelme a késő középkori francia civilizáció felé fordult. A középkori szentek kultuszának és a késő antikvitásnak elkötelezett kutatója nagyhatású szerző és egyben lelkes tanár is volt. Hazai és külföldi tanítványainak sokasága és mindazok, akiknek ő volt a doktori témavezetője, tanúsíthatják, hogy milyen elhivatottan támogatta őket, és adta tovább a középkori történelem kutatásának izgalmas örökségét. Megvolt benne az adottság, hogy a kezdő egyetemistáktól a tudós közönségig mindenkit magával tudott ragadni megszólalásaival. Soha nem tekintette unalmas, lezárt, érdektelen kérdésnek azt, amivel foglalkozott, és erről meg tudta győzni hallgatóságát és olvasóit is

Írások és megemlékezések Sághy Marianneról

PROGRAM:

9:00-10:20

Elnök: Klaniczay Gábor

Nagy Balázs: Összekapcsolódó pályák: Sz. Jónás Ilona és Sághy Marianne munkássága historiográfiai keretben
Solymosi László: Szentek az oklevelekben
Török József: A ciszterci rend kezdetei a 900 éves Charta Caritatis tükrében
Vita

10:20-10:40 kávészünet

10:40-12:00

Elnök: Solymosi László

Madas Edit: Mennyország-metaforák a középkor végi magyar irodalomban
Uhrin Dorottya: Alexandriai Szent Katalin magyar nyelvű verses legendájáról
Csernus Sándor: Szent Lajos és Joinville: a párizsi Saint-Sulpice üzenete
Vita

12:00-12:40 ebédszünet

12:40-14:00

Elnök: Draskóczy István

Molnár Péter: Vita Martini Episcopi: A datálás kérdése
Klaniczay Gábor: Szent Erzsébet és Szent Margit
Prokopp Mária: A szentek tisztelete és a történelem-tudomány Szent Erzsébet és Piroska tisztelete alapján
Vita

14:00-14:20 kávészünet

14:20-15:00

Elnök: Novák Veronika

Bubnó Hedvig: Sevillai Izidor a városokról és az épületekről
Adamik Tamás: Ruodlieb: a nagy és a kis király találkozása
Vita

15:20-15:40

Sz. Jónás Ilona és Sághy Marianne könyvtárának a bemutatása

15:40-16:00 kávészünet

16:00-17:00

Elnök: Bubnó Hedvig

Novák Veronika: Erőszak és irodalom a 15-16. századi Franciaországban
Thoroczkay Gábor: A feudalizmus megjelenési formái Európában és Magyarországon
Vita

17:00-17:20

Könyvbemutató
A Rózsaregény: kontextus, üzenet, recepció. Összeállította Sághy Marianne, Szerkesztette Nagy Eszter és Novák Veronika, 2019.
Bemutatja: Seláf Levente