Szabó Melinda

2024.01.08.
Szabó Melinda
Szakmai beszámoló a Fourth North American Congress of Greek and Latin Epigraphy – Epigraphy and Public Life in the Graeco-Roman World konferenciáról.

A konferencián a görög- és latin epigráfia tárgykörében 50 előadás hangzott el, párhuzamos görög-latin nyelvi szekciókban, valamint Alain Bresson plenáris előadása. Kutatási témámnak megfelelően a latin és módszertani szekciókat részesítettem előnyben. Az alábbiakban azt a néhány előadást ismertetem, amelyek valamely saját kutatási projektemmel közvetlen összefüggésben álltak, azokhoz új ötletet vagy nézőpontot adtak, valamint saját előadásom tartalmát és az azzal kapcsolatban kialakult szakmai párbeszédet.

A szekciók közül a rabszolgákkal és felszabadított rabszolgákkal foglalkozó több szempontból is új ötleteket adott további kutatásaimhoz, mind epigráfiai, mind régészeti tárgykörben. A vindolandai táblák feldolgozását végző Alex Mullen és Alexander Meyer egy friss, ásatási kontextusból, a vindolandai legiotábor területéről előkerült tábla megfejtése során egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a legionariusok rabszolgákat birtokoltak. Bár ez nem teljesen új felfedezés, a szöveg egyértelműen arra utal, hogy bizonyos rabszolgáknak lehetősége volt a táborba be- és kilépni. Ez kérdéseket vet fel a rabszolgák szálláshelye kapcsán a legiotáborokban, vagy azok környezetében. Tanszékünk 2016 óta folytat rendszeres ásatásokat a brigetiói legiotábor területén, ahol egyelőre erre alkalmas épületrészeket nem találtunk, de a radarképek alapján készített elméleti rekonstrukció erre több helyen is lehetőséget biztosítana. Ennek a társadalmi csoportnak a kutatása egyelőre egész Pannoniában hiányosság, mindenképpen érdemes lesz a legiotábor és környezetének kontextusában is vizsgálni a kérdést.

A plenáris előadás, bár témájában elsősorban görög nyelvi jelenségekkel foglalkozott, két szempontból is tovább gondolásra érdemes a pannoniai epigraphiai kutatás számára. Az egyik a feliratokon megjelenő nyelv, mint az erő és hatalom jelképeként való értelmezése. Egy olyan területen, mint Pannonia, ahol a bennszülött lakosság a romanizáció révén lesz a birodalom része, a nyelvet érdemes nem csak minta már lezajlott romanizáció markere, hanem mint direkt alakító tényezője is vizsgálni. A plenáris előadás másik, a görög területeken túlmutató gondolata a kétnyelvű szövegek használata az egyének identitásának vizsgálatára.

A módszertannal kapcsolatos előadások közül két olyan kutatás hangzott el, amit saját kutatásomban is mindenképp érdemesnek tartok a jövőben használni. Az egyik az R használatának lehetősége az epigraphiai kutatások adatvizualizációjára. A bemutatott módszertani példa a bennszülött nevek és viselőik neme közti összefüggéseket vizsgálta. A kérdésfelvetés Pannonia esetében is releváns, hiszen általánosan elfogadott, de tényszerűen nem bizonyított állítás a kutatásban, hogy a bennszülött hagyományok a női családtagok körében tovább élnek. A másik releváns előadás a hálózatkutatás alapjainak alkalmazását mutatta be epigraphiai kérdésekben. Ez két, folyamatban lévő kutatásom során is alkalmazható lesz. A módszer egyrészt Pannonia kereskedelmi hálózatainak feltérképezésében, másrészt a provinciában élő nők kapcsolatrendszerének feltérképezésében hoz majd új adatokat.

Előadásom a „The Slave with a Whip. A Family-Based Merchant Network on the River Sava in Roman Pannonia” címet viselte. Témája egy olyan sírkő és sírfelirat kontextusba helyezése volt, amelyet eddig a kutatás mellőzött, mert első olvasatra nem tartalmaz kirívó adatokat. Előadásom célja az volt, hogy bemutassam, egy komplex, társadalomtörténeti, provinciatörténeti, népességtörténeti , régészeti és topográfiai kutatás az ilyen feliratok esetében is hozhat eredményeket, hiszen a kérdéses feliraton szereplő rabszolga nem csak, hogy része egy kereskedelmi hálózatnak, de bizonyítható a pontos szerepköre (szárazföldi áruszállítás, meghatározható útvonalon, valamint hajóvontatás). Az általam bemutatott módszertant a közönség elfogadta, egy ponton, az onomasticai alapon álló kapcsolat-meghatározás kapcsán merültek fel ellenvetések, de mind a kollégák által, mind saját, más kutatásaimból hozott példák alapján az onomasticai alapú kapcsolat meghatározás, bár mindig az adott konkrét példa egyediségeit szem előtt tartva, továbbra is elfogadható.