Szabadon választható kurzusok a Filozófia Intézetben
Arisztotelész
Az órán Arisztotelész filozófiája négy területének – etikájának, fizikájának, pszichológiájának és metafizikájának – néhány problémáját tekintjük át a Nikomakhoszi etika, a Fizika, A lélek, a Kategóriák és a Metafizika szövegrészeinek elemzésén keresztül. A szeminárium a Filozófiatörténet 2. vizsgára való felkészülést segíti. A kurzus teljesítésének feltétele az órákon való részvétel és referátum tartása. Az osztályzás az órai munka, a referátum és a referátumot továbbfejlesztő szemináriumi dolgozat alapján történik.
- előadó: Bene László
- hétfő, 12:00–13:30; MÚK 4/i/127
- BBV-020/12 (gyakorlat, 3 kredit)
Hellénisztikus filozófia
Az előadáson a hellénisztikus iskolák tanításait tekintjük át. A Filozófiatörténet 2. vizsgaanyagnak része Arisztotelész filozófiája is; az anyag e részével az előadás mellett futó szemináriumon van mód megismerkedni. A félév során több alkalommal villámteszteket írunk fogalommeghatározásokból; a félév végén az írásbeli vizsgán 4 esszékérdést kell kidolgozni.
Akik az órát filozófia BA vagy MA képzés részeként veszik fel, a Filozófiatörténet II. teljes vizsgatematikájából vizsgáznak. Azok a hallgatók, akik az előadást közismereti tárgyként végzik el, csak hellenisztikus filozófiából vizsgáznak.
Az előadáson a következő témákat tárgyaljuk: 1. Ontológiai alapok (epikureizmus, sztoicizmus); 2-3. Ismeretelméleti viták (epikureusok, sztoikusok, akadémikusok, pürrhónisták); 4-5. Természetfilozófia, kozmológia (epikureusok, sztoikusok); 6. A lélek (epikureusok, sztoikusok); 7. Teológia (epikureusok, sztoikusok); 8. Determinizmus és emberi felelősség (Epikurosz, Khrüszipposz, Karneadész); 9. Ítéletfelfüggesztés és az emberi élet célja (pürrhónizmus és akadémiai szkepszis); 10. Epikureus etika és társadalomfilozófia; 11. Sztoikus etika: az ember morális fejlődése és az etika cél; szenvedélyelmélet.
- előadó: Bene László
- csütörtök, 12:00–13:30; MÚK 4/i/alagsor -109
- BBV-020/11, BMVD-020/11 (kollokvium, 3 kredit)
Lélekelméletek az antik filozófiában
Az ókori görög filozófiában a 6. századtól a lelket (pszükhé) tekintették az életfunkciók letéteményesének, a megismerés központjának, valamint a morális felelősség hordozójának. Az előadássorozaton a klasszikus kori, hellenisztikus és késő antik lélekelméletek közül vizsgálunk meg néhányat: Platón elméletét, mely szerint a lélek a testtől fajtájában különböző, önálló létező, Arisztotelész teóriáját, mely a lelket a test formája vagy teljesültsége gyanánt elemzi, a sztoikusok és epikureusok korporealista lélekfilozófiáját, valamint az újplatonikus Plótinosz teóriáját, mely részletesen kibontja a lélek testetlenségének metafizikai következményeit. A test és lélek viszonyának kapcsán olyan speciálisabb témák is szóba kerülnek, mint az érzékelés, az emlékezet, az emóciók, vagy az a kérdés, hogy miként mozgatja a lélek a testet.
- előadó: Bene László
- szerda, 16:00–17:30; MÚK 4/i/alagsor -109
- BBV-020/19, BMVD-020/19 (kollokvium, 3 kredit)
- BBN-FIL-401/19, BMA-FILD-401/19 (kollokvium, 4 kredit)
Filozófiatörténet I. előadás (Preszókratikus filozófia)
Az előadás a Filozófiatörténet I. vizsgatematikának csak egy részét, a preszókratikus filozófiát tárgyalja, a vizsgatematikán szereplő Platón-dialógusok egy részét a párhuzamosan futó szeminárium(ok)on elemezzük.
- előadó: Bodnár István
- szerda, 16:15–17:45; MÚK 4/i/104
- BBV-020/1, BMVD-020/1 (kollokvium, 3 kredit)
A középkori filozófia és teológia története
1. A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés.
2. A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a XII-XIII. században.
3. Filozófiai és teológiai iskolák a XII. században. A középkori egyetemek.
Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai.
4. A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa.
Jelelmélet és logika a középkorban.
5. Canterbury-i Anselmus. Az ontológiai istenérv. A teológiai fatalizmus problémája: Augustinus, Boëthius, Anselmus.
6. Petrus Abaelardus. Az univerzáléprobléma. A jó és a rossz szemantikai elemzése.
7. A filozófia és a teológia kapcsolata a XIII. századi gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Sigerus, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás, Bonaventura, Johannes Peckham. Az 1277-es elítélő határozat.
8. XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról.
9. Metafizika a XIII. században. Aquinói Szent Tamás, az újító.
10. Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése.
11. Ockham redukcionista metafizikája és teológiája. Notitia intuitiva és notitia abstractiva, szkepticizmus és isteni mindenhatóság.
12. Az angliai filozófia recepciója a kontinensen a XIV. században. Johannes Buridanus, via antiqua, via moderna, nominalizmus, realizmus a késő-középkori egyetemeken.
- előadó: Borbély Gábor
- hétfő 16:00-17:30; MÚK 4/i/Bence György terem
- BBV-203.04, BMVD-203.04 (kollokvium, 4 kredit)
Vallásfilozófia előadás
1. Vallásdefiníciók
2. Hétköznapi hitek – vallási hitek
3. A vallási reprezentáció szerkezete
4. A vallási jelzések
5. Értelmesek-e a vallási állítások?
6. Isteni attribútumok a nyugati teológiai, filozófiai és exegetikai hagyomány szerint
7. A priori és a posteriori istenérvek
8. A rossz létezésén alapuló ateista érv
9. Csodák és vallási tapasztalat
- előadó: Borbély Gábor
- hétfő 14:00-15:30; MÚK 4/i/Bence György terem
- BBV-203.05, BMVD-203.05 (kollokvium, 4 kredit)
Vallásfilozófia szeminárium
1. Ateizmus, teizmus, agnoszticizmus (Sw: 9-28.o.; M1: 1-12.o.; B; L2)
2. Az ontológiai istenérvek és cáfolataik (Anzelm, Descartes, Kant, Frege)
(C; S; D: 4. fej.; M1: 3. fej.; M2: 3, 79-95.o.)
3. A kozmológiai istenérvek és cáfolataik (S; D: 5. fej.; M1: 5, 81-101.o.; L1: 1)
4. A tervezési érvek és cáfolataik (D: 6. fej.; M1: 8, 133-149.o.; H1; L1: 4)
5. A csodák (D: 10. fej.; Sw: 7. fej; H2; M1: 1, 13-29.o.)
6. A vallási tapasztalat (Sw: 7. fej; D: 7. fej.; M1: 10, 177-198.o.)
7. Vallás és moralitás (D: 9. fej.; M1: 6, 102-118.o., L1: 6)
8. A rossz problémája (Sw: 6. fej.; D: 3. fej.; M1: 9, 150-176.o.; L1: 7)
9. Hit értelem nélkül (D: 1. fej.; M1: 11, 199-216.o.)
10. Halálfélelem: az meg micsoda? (D: 11. fej; E; L1: 10. fej.)
- előadó: Borbély Gábor
- hétfő 18:00-19:30; MÚK 4/i/129
- BBV-203.05, BMVD-203.05 (gyakorlat, 4 kredit)
Középkori filozófia és teológia szeminárium
1. A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés.
2. A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a XII-XIII. században.
3. Filozófiai és teológiai iskolák a XII. században. A középkori egyetemek.
Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai.
4. A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa.
Jelelmélet és logika a középkorban.
5. Canterbury-i Anselmus. Az ontológiai istenérv. A teológiai fatalizmus problémája: Augustinus, Boëthius, Anselmus.
6. Petrus Abaelardus. Az univerzáléprobléma. A jó és a rossz szemantikai elemzése.
7. A filozófia és a teológia kapcsolata a XIII. századi gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Sigerus, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás, Bonaventura, Johannes Peckham. Az 1277-es elítélő határozat.
8. XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról.
9. Metafizika a XIII. században. Aquinói Szent Tamás, az újító.
10. Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése.
11. Ockham redukcionista metafizikája és teológiája. Notitia intuitiva és notitia abstractiva, szkepticizmus és isteni mindenhatóság.
12. Az angliai filozófia recepciója a kontinensen a XIV. században. Johannes Buridanus, via antiqua, via moderna, nominalizmus, realizmus a késő-középkori egyetemeken.
- előadó: Borbély Gábor
- szerda 16:00-17:30; MÚK 4/i/129
- BBV-207.01, BMVD-207.01 (gyakorlat, 4 kredit)
Philosophy of Science I.
The course provides an introduction to modern analytic philosophy of science. I shall focus on the central epistemological problems concerning empirical sciences like physics; and I shall discuss these issues on a formal/logical basis. Finally I sketch a naturalized philosophy of science based on what I call physico-formalist philosophy of mathematics -- an account for scientific knowledge, both a priori and empirical, within a purely physicalist ontology.
Main topics:
- characterization of scientific knowledge
- science in social context
- traditional methodology of empirical science
- scepticism concerning empirical knowledge
- truth of fact vs. truth of reasoning dichotomy
- the Kantian tradition
- philosophy of logic and mathematics
- scientific theory as partially interpreted formal system
- semantics of scientific theory
- the physicalist approach
- meaning and truth
- holistic conclusions
- operationalism and the constitutive a priori
- empirical underdetermination
- scientific knowledge in the context of the natural world
- előadó: László E. Szabó
- csütörtök 18:00-19:30; MÚK 4/i/221
- BBV-207.24, BMVD-207.04 (kollokvium, 3 kredit)
A filozófia alapproblémái természettudományos aspektusból
Az előadás célja, hogy a filozófia néhány olyan alapvető problémakörét tekintse át, amelyek nem csak azért fontosak, mert jelen vannak a kortárs filozófiai diskurzusban, hanem azért is, mert nagy valószínűséggel találkozunk velük a különböző természettudományos diszciplinák tanulmányozása és kutatása során.
A program tervezett témakörei a következők: filozófia - tudomány, a demarkáció problémája, természeti törvény fogalma, realizmus - antirealizmus, racionalizmus - empirizmus, a priori - a posteriori, analitikus - empirikus, szükségszerű -kontingens, a matematika és a logika episztemológiai státusza, nyelv - jelentés - igazság, a fizikai (és más világleíró) elméletek struktúrája, a valószínűség interpretációi, az indukció problémái, bayesiánus és más konfirmációelméletek, elméletek aluldetermináltsága (fizikai példák), konvencionalizmus és más externalista tézisek, ontológia - azaz mik vannak a világban?, Quine-Putnam-féle nélkülözhetetlenségi tézis, redukcionizmus, "supervenience", determinizmus - modalitás, a kontrafaktuális érvelés, a metafizika határai, kauzalitás, tér és idő, a realtivitáselmélet által felvetett filozófiai kérdések, idő - változás - azonosság, a kvantummechanika indeterminizmusának problémája, test - elme - AI, szabad akarat, Milyen legyen a világ? - azaz mit kezdjünk a normatív problémákkal?
- előadó: E. Szabó László
- hétfő18:00-19:30; MÚK 4/i/224
- BBV-020.022, BMVD-020.022 (kollokvium, 3 kredit)
Causality
What does causation consist in, and, depending on the possible answers, what are the basic characteristics of a causal relationship? -- this is the main topic of the lecture course. We shall also discuss the most important contexts of causality: the relationship of causality to concepts of explanation, law-like regularity, statistical correlation, time, modality, and logical inference. Our considerations will be based on the analysis of the causal narratives in our scientific, first of all, physical theories; rather than our every day experiences or common sense intuition.
- előadó: László E. Szabó
- csütörtök 16:00-17:30; MÚK 4/i/221
- BBV-020.44, BMVD-020.44 (kollokvium, 3 kredit)
A ressentiment Dosztojevszkij regényeiben/szereplőinél
A kurzus célja: Dosztojevszkij szélesebb spektrumból való megismertetése és „társtalanságának”, „csak-orosz voltának” feloldása az európai kontextusba helyezésének köszönhetően.
A Feljegyzések az Egérlyukból c., meghatározhatatlan műfajú, ám a Dosztojvszkij-oeuvre-ben döntő jelentőségű műből indulnék ki. Az orosz író nagy elődjét, Kierkegaard-t is megvizsgálnánk, és a kortárs-utód Nietzsche ressentiment-meghatározására is nagy hangsúlyt fektetünk. A művek közül elsősorban Feljegyzések, majd a Kamasz illetve egy-egy jelenet a Karamazovokból kerülne terítékre.
- előadó: Horváth Ágnes
- csütörtök 12:00-13:30; MÚK 4/i/129
- BBV-020/04 (gyakorlat, 3 kredit)
Emberi természet, női természet, gender
A gender fogalmához kapcsolódó mai viták és félreértések tisztázásához a filozófiai alapfogalmak szükségesek: az ember(i természet), férfiak és nők azonossága/különbözősége, a testi és/vagy szellemi képességek meghatározó szerepe (biológiai determinizmus-társadalmi konstrukció). Egy néhány évtizedes új tudomány (gender studies) régi és új kérdéseit ezek alapján lehet értelmezni és vitatni pl. homoszexualitás, nemváltoztatás (transzneműség). A feminista mozgalmak és elméletek ezekben a kérdésekben már jelentős tudást halmoztak fel.
A tantárgy tartalma: multidiszciplináris, nagyrészt 19-20. századi szerzők (3 kivétellel), főleg filozófusok, de van szociológus, antropológus, pszichoanalitikus is. A z utóbbi évtized kérdései is előkerülnek: nemváltoztatás, homoszexualitás, két nem van-e vagy hét, netán számtalan? tolerancia és kirekesztés, globális és helyi politikák.
- előadó: Joó Mária
- szerda 14:30-16:00; MÚK 4/i/129
- BBV-020.42, BMVD-020.42 (kollokvium, 3 kredit)
A mindennapi tudat története és elmélete
A mindennapi tudat elemző ismerete elengedhetetlen összetevője annak, hogy megértsük a jelen bonyolult világát. Az előadás rendszeres vizsgálat alá veszi a mindennapi tudat alapelveit a modern mindennapi tudat egyes nagy, történeti korszakaiban, illetve az uralkodók alapelveket a modern mindennapi tudat egyes nagy történeti korszakaiban.
A mindennapi tudat filozófiai és tudásszociológiai vizsgálata egy szisztematikus-leíró és egy történeti megközelítést egyesit. A SZISZTEMATIKUS-LEIRÓ megközelítés funkcionális jellegű, a mindennapi tudatot azoknak az alapelveknek a feltárásával határozza meg, amelyek segítségével az a társadalmi valóságot feldolgozza. A TÖRTÉNETI megközelítés a modern mindennapi tudat korszakait határozza meg és írja le az u.n. "posztmodern" mindennapi tudattal bezárólag, még pedig kizárólag a mindennapi tudat okadatolhatóan rekonstruálható adatai alapján.
A kollégium támaszkodik a régi és új tudásszociológia, a társadalomlélektan és a modern társadalomfilozófiai eredményeire, a mindennapi tudatot olyan komplex és interdiszciplináris módszerekkel vizsgálandó tárgynak tekinti, amelyet az emberi tudás egy meghatározó területeként maradéktalanul a filozófiai tudásszociológiának kell vizsgálnia.
Főbb témakörök:
- Alapmeghatározások (filozófia, vallás, tudomány, művészet és a mindennapi tudat)
- A modern mindennapi tudat
- Az individualista mindennapi tudat
- A totalitariánus mindennapi tudat
- A fogyasztói mindennapi tudat
- A posztmodern mindennapi tudat
- A jelen mindennapi tudata – a mindennapi tudat jelene
- előadó: Kiss Endre
- kedd 16:00-17:30, i/alagsor -104
- BBV-020:020 (gyakorlat, 3 kredit)
Kultúra és szimbólum: Ernst Cassirer
Általános bevezetés Ernst Cassirer gondolkodásába a kultúra és szimbólum mint filozófiai probléma elméleti és történeti kérdésén keresztül.
A kurzus középpontjában Ernst Cassirernek A szimbolikus formák filozófiája című fő művének a nyelvről, a mitikus gondolkodásról, a tudásformákról és szimbólumok metafizikájáról szóló négy kötete áll, amely túlmutat a marburgi neokantianizmus keretin egy önálló 20. századi fenomenológia irányába. A III. és IV. kötet A megismerés fenomenológiája és A szimbólumok metafizikája, amelyek a mai kutatás számára a cassireri filozófia kulcsát és fenomenológiai alapművét jelentik, a davosi vitát követően jelentek meg 1929-ben és. A kurzus során e mű legfontosabb cassireri fogalmait (kultúra, szimbólum, mítosz, nyelv, humanitás, realitás, fenomenológia) fogjuk megvizsgálni és elhelyezni az életmű tágabb kontextusában. A cassireri filozófia jelenkori reneszánszára reflektálva kérdezünk rá Cassirer gondolkodásának 21. századi jelentőségére, és azokra a döntő pontokra, amelyek mentén továbbgondolhatók e fenomenológia lehetőségei és határai.
- előadó: Lengyel Zsuzsanna Mariann
- csütörtök 10:00-11:30, i/104
- BBV-020.033 (gyakorlat, 3 kredit)
Hermeneutika és kritikai filozófia
Általános bevezetés a hermeneutika és kritikai filozófia problémakörébe, valamint Kant, Dilthey, Heidegger, Gadamer filozófiájába.
- előadó: Lengyel Zsuzsanna Mariann
- csütörtök 12:00-13:30, i/104
- BBV-020.037. (gyakorlat, 3 kredit)
A jó, a rossz, a helyes és a helytelen
1. Mi az erkölcs és mi az erkölcsfilozófia?
2. A normatív etika és metaetika megkülönböztetése
3. Metaetika 1: A klasszikus, nyelvfilozófiai metaetika három nagy irányzata: intuicionizmus (Moore, Prichard, Ross), emotivizmus (Ayer, Stevenson), preskriptivizmus (Hare). A jó (Moore), illetve a helyes (Prichard, Ross) elsődlegessége az intucionista metaetika két változatában
4. Metaetika 2: Az etika metafizikai, ismeretelméleti és pszichológia kérdései. (Platón, Ágoston, Butler, Hume, Mackie, Williams, Larmore)
5. A szabad akarat problémája. (Watson, Nagel, van Inwagen, Huoranszki)
6. A normatív etika három alaptípusa:
a) következmény-etika (teleológiai etika): egy cselekedetet következménye vagy célja tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné
b) kötelesség-etika (deontológiai etika): egy cselekedetet valamely inherens tulajdonsága, valamilyen előírásnak való megfelelése tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné
c) erényetika: egy cselekedetet a cselekvőnek a cselekvéshez vezető motívuma vagy jellemvonása tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné
7. A következmény-etika két kulcskérdése:
a) Mi az a jó, amit az erkölcsös cselekedetnek maximálisan elő kell idéznie? A metaetikai kérdés: Mi a „jó”? Mit jelent a jó fogalma? Definiálható-e a „jó”? Tulajdonság-e a „jó” (Moore, Geach) vagy a helyeslésünk tárgya (Hare)? Az értékelméleti, normatív etikai kérdés: Mi „a jó”, mi önmagában jó? Mi az a jó, amiből a legtöbbet kell létrehozni?
b) Kinek a számára kell maximalizálni a jót?
A két szélső álláspont:
- Etikai egoizmus: az egyénnek saját maga számára kell előidéznie a legtöbb jót (Epikurosz, Hobbes, Nietzsche)
- Utilitarizmus: a legtöbb ember legnagyobb javát kell mindenkinek előidéznie, vagyis egy cselekedet attól helyes erkölcsileg, hogy a legtöbb jót eredményezi (Bentham, Mill, Sidgwick, Moore, Harsányi, Hare)
8. Kötelesség-etika (Tamás, Paley, Kant): A cselekedet erkölcsi helyessége nem függ az általa előidézett jó következményektől
9. Erényetika (Platón, Arisztotelész, Rousseau, Anscombe, Foot, MacIntyre, Slote)
Miben térnek el egymástól a különböző korok és erkölcsfelfogások erénylistái?
Milyen sajátos értelemben szerepel a „jó” és a „helyes” az erényetikákban?
Normatív etikai vagy erkölcspszichológiai álláspont-e az erényetika (Anscombe, Williams)?
- előadó: Réz Anna Dorottya
- kedd 09:30-11:00, i/129
- BBV-020/09, BMVD-020/09 (kollokvium, 3 kredit)
Bevezetés a filozófiába
1. A villamos probléma: kit üssünk el inkább?
https://qubit.hu/2018/11/15/az-emberek-tobbsege-inkabb-megolne-egy-bunozot-mint-egy-kutyat (tudományos ismeretterjesztő)
2. Létezik-e globális igazságosság?
P. Singer: Éhség, bőség, és moralitás Iskolakultúra 2007/3, 73-83.o.
3. Morális szerencse: igazolható-e erkölcsileg, hogy Gaughin elhagyta a családját?
Bernard Williams: Morális szerencse In: Réz Anna (szerk.): Vétkek és választások. A felelősség elméletei. Gondolat Kiadó, 2013.
4. Van-e erkölcsi jellem?
Nemes L.: Szituáció, erény és lelemény: az erkölcsi felelősség kérdése egykor és ma
http://epa.oszk.hu/00100/00186/00031/pdf/EPA00186_magyar_filozofiai_szemle_2012_3_065-081.pdf
5. Euthanázia, pro és kontra
Barcsi Tamás: Az emberhez méltó halál lehetősége: az euthanázia és alternatívája
http://www.esely.org/kiadvanyok/2004_5/barcsi.pdf
6. ½ zárthelyi dolgozat
7. Hazugság és mellébeszélés
Harry Frankfurt: A hantáról Nagyvilág 7. 687–706.
8. Facebook etika: milyen információkat használhatnak fel a munkáltatók?
William P. Smith, Deborah L. Kidder: You’ve Been Tagged!... (magyar nyelvű összefoglalóval)
9. Mire jó a munka (azon kívül, hogy pénzt keresünk vele)?
Anca Gheaus: The Goods of Work (Other Than Money) (magyar nyelvű összefoglalóval)
10. Kit nevezhetünk személynek?
Harry Frankfurt: Az akarat szabadsága és a személy fogalma
https://www.scribd.com/document/323200279/H-G-Frankfurt-Az-Akarat-Szabadsaga-Es-a-Szemely-Fogalma
11. Rákapcsoltatnánk-e magunkat az élménygépre?
Nozick: Anarchy, State, and Utopia (részlet – magyar nyelvű összefoglalóval)
12. Összefoglalás
- előadó: Szalai Judit
- péntek 10:00-11:30, i/Bence György terem
- BBV-020.002 (kollokvium, 3 kredit)
Érveléstechnikai és logikai ismeretek
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel. A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket. Az óra anyagának elsajátításához elengedhetetlen az órai részvétel, a házi feladatok és az írásbeli vizsga is kizárólag az órák anyagát kéri számon. A házi feladatok megoldásán a hallgatók dolgozhatnak csoportosan, azonban a saját megoldásait mindenkinek a saját kézírásával kell papíron beadnia az előírt határidőig.
- előadó: Zvolenszky Zsófia és Matula Gábor
- csütörtök 12:00-13:30, i/Bene György terem
- BBV-020.01/a, BMVD-020/05 (kollokvium, 3 kredit)
Érveléstechnikai és logikai ismeretek
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel. A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket. Az óra anyagának elsajátításához elengedhetetlen az órai részvétel, a házi feladatok és az írásbeli vizsga is kizárólag az órák anyagát kéri számon. A házi feladatok megoldásán a hallgatók dolgozhatnak csoportosan, azonban a saját megoldásait mindenkinek a saját kézírásával kell papíron beadnia az előírt határidőig.
- előadó: Zvolenszky Zsófia és Kapelner Zsolt Kristóf
- péntek 10:00-11:30, i/alagsor -107
- BBV-020.01/b, BMVD-020/05 (kollokvium, 3 kredit)