Santosné Blastik Margitra emlékezünk
Santosné Dr. Blastik Margit magyar-orosz szakos középiskolai tanárként szerezte első diplomáját, majd harminchárom évesen spanyol szakra iratkozott be, amely a doktori cím megszerzéséhez vezette el őt. Több mint huszonöt éves középiskolai tanári pálya állt mögötte, amikor először a Károli Gáspár Református Egyetemen oktatott spanyol nyelvet, majd a tanszékünkre került.
Santosné Blastik Margit 2010 óta volt tanszékünk oktatója, szakdolgozatok témavezetője, bírálója. Alap-, mester- és doktori szinten egyaránt vezetett kurzusokat, valamint a tanárképzésünk fontos és stabil pillére volt. Doktori disszertációját kortárs kubai szerzőről írta és kitűnő eredménnyel védte meg. Kutatási témája a spanyol-amerikai irodalom, a kétszer egyéves mexikói kutatói ösztöndíja során a kortárs mexikói prózával foglalkozott. Az utóbbi időben, kapcsolódva az oktatási feladataihoz, elsősorban a XVIII-XIX. századi spanyol-amerikai prózát tanulmányozta. Igényessége fontos kollektív projektekben is megmutatkozott. Az egyik ilyen volt részvétele a latin-amerikai függetlenedés időszakáról szóló tanulmánykötet, amihez ő írta a Spanyol-Amerika kultúráját bemutató nagytanulmányt. Közreműködött számos nemzetközi tudományos konferencia szervezésében. Szenvedélyesen szerette az irodalmat, és nem csak a latin-amerikait, hiszen hosszú évekig magyar és világirodalmat tanított. Zsűritagként, témavezetőként részt vett a tehetséggondozásban, az OTDK munkájában, a doktori képzésben, valamint számos tanszéki és hallgatói kiadvány szerkesztésében. 2014-től kezdve volt tanszékünk Erasmus-koordinátora, amelynek keretében több mint húsz európai és amerikai egyetemmel tartotta folyamatosan a kapcsolatot, segítette a kimenő magyar és a bejövő külföldi hallgatók ügyeinek intézését és szakmai irányítását. Az elmúlt pár évben boldogan járt vissza Tatára is, a szülővárosába, egykori középiskolájába, az Eötvös József Gimnáziumba, az országos spanyol nyelvű vers- és prózamondó verseny zsűrijébe.
Tanárként új világokat nyitott meg óráin, a tanmenetet nagy gondossággal készítette el, az elvárások magasak voltak, ugyanakkor a hallgatók kérdéseit teljes figyelemmel válaszolta meg. A diákok személyiségének megfelelően ajánlott további olvasmányokat, szakirodalmakat, sokan köszönhetnek nagy irodalmi szenvedélyeket Blastik tanárnőnek. Javításaiban maximalista volt, a felmerült kérdéseket mindig mindenkivel átbeszélte, rengeteget lehetett tanulni az odafigyeléséből. Bármilyen személyes probléma esetén is nyitva állt az ajtaja, legyen az félelem a vizsgától, nehézség egy dolgozattal, de akár személyes gond és baj.
Margit vérbeli tanár volt, szívügye volt a tanítás. Mindnyájan nagyon sokat tanultunk tőle emberségről, figyelmességről, segítőkészségről. Igazán őszinte, alázatos, alaposan felkészült, szeretetteljes kolléga és maximálisan hiteles személyiség volt, akinek az igazság és igazságosság volt talán a legfőbb érték az életben, és ehhez makacsul ragaszkodott. Sokat háborgott mindenféle igazságtalanság láttán, amely akár őt magát, akár másokat ért. Éles kritikai érzéke, sokéves tapasztalatából táplálkozó mély bölcsessége és emberismerete sokunknak segített eligazodni szakmai és személyes ügyekben is, mindig mosollyal, szeretettel fordult mindenkihez. Kiváló ember és kiemelkedő tanár volt, aki korábban az iskolákban és itt az egyetemen leginkább a tanítványai körében teljesedett ki. Legjobban csapatban szeretett dolgozni. A nehézségek, konfliktusok áthidalásában fanyar humora segítette, zavarában tudott igazán nevettető lenni, amikor sokszor (ön)ironikus megjegyzései végződtek felszabadult együtt nevetésben.
Nagy gonddal nevelte fiait és nagyon büszke volt rájuk. Nehezen hagyta abba a munkát, még nem szeretett volna nyugdíjba menni.
Nem feledünk, Margit.