Rada Roberta
A 2023. szept. 14. és 16. között a lengyelországi Wroclawi Egyetemen megrendezésre került „9. internationale Tagung zur kontrastiven Medienlinguistik „Argumentation, Persuasion und Manipulation in Medientexten und -diskursen” címen megrendezésre került nemzetközi konferencia kerettémája a médialingvisztika. A konferencia 3 napja során 6 plenáris előadást hallhattunk. Ezek részben a konferencia három központi fogalmát (argumentáció, perzuazió és manipuláció) tárgyalták elméleti szempontból, részben metodológiai problémákat villantottak fel különböző aktuális politikai eseményekhez kapcsolódó esettanulmányok keretében (pl. az orosz-ukrajnai háború kitörésekor sugárzott német és francia televíziós hírműsorok összehasonlítása, lengyel választási kampány stb.), részben pedig a médiafogalom értelmezésein keresztül a médialingvisztika relevanciáját boncolgatták (pl. azt a tézist, hogy a nyelvészet ab ovo médianyelvészet). A konferencia résztvevői Németországból, Ausztriából, Svájcból, Bosznia-Hercegovinából, Franciaországból, Finnországból, Olaszországból, Bulgáriából, Magyarországról és Lengyelországból érkeztek.
A 3 nap folyamán két szekcióban elhangzott összesen 30 szekció előadás egy harmadát lengyel nyelven tartották. A szekció előadásokban a hagyományos média (pl. televíziós interjúk, hírműsorok) valamint a newspaper bias értelmében az online sajtó (pl. német, osztrák, angol, svájci, lengyel és magyar napi- és hetilapok, bulvársajtó) kommunikációs formái és szövegtípusai mellett természetesen az internetalapú kommunikáció számos új formája is tematizálásra került, pl. cooki banner, #bookstagram, #booktube, #booktok, website stb. A vizsgált jelenségek között elsősorban a politikailag releváns diskurzusok jelenségei, pl. framing, keyword elemzés, toposz elemzés stb., és a multimodalitás domináltak. Számos interlingvális és interkulturális összehasonlító elemzést is hallhattunk.
Előadásomban egy a vezetésem alatt az ELTE és az innsbrucki Leopold-Franzens-Universität közös diskurzusnyelvészeti kutatási projektjének („Der Corona-Diskurs in Österreich und Ungarn. Linguistische Annäherungen im interkulturellen Kontext” (Nr. 110öu4, finanszírozó Osztrák-Magyar Akció Alapítvány, 2022. szeptember 1-2023. augusztus 31.) egyik kutatási eredményéről számoltam be. Konkrétan azt elemeztem, hogy a magyar miniszterelnök által először 2020. áprilisában használt „Ausztria a mi laborunk”-metafóra/propozíció hogyan elaborálódik a magyarországi koronavírusról folytatott médiadiskurzusban, majd kerül át a párhuzamos ausztriai médiadiskurzusba.
A Comparative Discourse Studies kutatócsoport, amelynek én is tagja vagyok, ezen konferencia keretében tartotta meg éves jelenléti tanácskozását. Ez három tartalmi súlypont köré szerveződött: módszerek, korpuszok és interpretációk a diskurzusok kontrasztív nyelvészeti vizsgálatában. Jómagam egy szarajevói és ferrarai kollégával közösen tartottam inpout előadást, amelyben azt a tézist fogalmaztuk meg, hogy a diskurzusok inter-és intralinguális összehasonlító vizsgálatában szükség van minél több különböző szövegtípus/kommunikációs forma/média bevonására, mert ezek ugyanazon diskurzus vizsgálati eredményét ill. annak interpretációját jelentően módosíthatják is (pl. az „Ausztria a mi laborunk” metafóra elaborációja az online sajtószövegekben és az azokhoz írt kommentekben teljesen különbözik). Továbbá lehetővé teszik olyan jelenségek megragadását mint pl. a diskurzus szóródása (pl. klímavédelemről folytatott diskurzus az online sajtóban, az autóreklámokban vagy bizonyos élelmiszerek csomagolásán található tájékoztató szövegekben) vagy a diskurzus dinamikájának feltárása.